Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-04 / 233. szám

XXX. évfolyam, 233. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1980. október 4., szombat Mai számunkból A KÖZÖS ÉS A HÁZTÁJI BÖLCSKÉN (3. old.) L .. t KÖZLEKEDÜNK — % j DE HOGYAN? (4. old.) MAGYARORSZÄG, VONATABLAKBÓL OLVASÓSZOLGALAT (3. old.) Energiatakarékos kukoricatárolás CCM-modszerrel kezelik ötszáz hektár termését Lázár György látogatása Zuglóban A gazdaságok egyre kere­sik, kutatják a takarmány­tartósítás új módjait. Az a cél vezérel mindenkit, hogy a tartósítás energiatakarékos legyen, ugyanakkor a termés ne veszítsen tápértékéből. A Hőgyészi Állami Gazda­ságban új módszert alkal­maznak, ekkora méretben egyedül az országban. A CCM-módszer lényege, hogy a kukorica szemét és a csut­kát együtt takarítják be, és silórendszerű taposásos eljá­rással, fóliatakarással érlelik- tartósítják. A CCM — Corn-sob-Mix, cső-csutka-keverék — a nyu­gati országokban is csak most kezd terjedni. A gazdaság ötszáz hektár jó minőségű kukoricáját tartják majd öt, egyenként ezer tonnás siló­ban, amelyet fából és vasból készítettek. A kukoricát kom- bájnolják. A Claas Dominá- torokon kis átalakítást vé­geztek — nagyobb lyukú ros­ta, meghosszabbított szalma­rázó, erősített felhordó —, s az egyik kombájnon a csép­lődobon is változtattak. A második gép — két kombájn­nal takarítják be a termést — eredeti, változatlan formá­ban dolgozik, mintha a ku­koricát szemesen takarítaná be. A CCM számos előnnyel rendelkezik, ugyanis a ter­mést több mint negyven szá­zalékos víztartalommal lehet learatni. Elmarad a szárítás költsége, miután a sertéstele­pen tárolják — itt helyezték el a silókat —, mentesülnek a szállítási költségektől is — Darabos kukorica-csutka keverék kerül a kombájnból a pótkocsiba nem kell utaztatni a szárí­tóig és vissza a felhasználó helyre. Az ötszáz hektár ku­korica termése az öt silóban elfér, és egy évig elég az öt­ezres hizlalda ellátására. A kukoricát-csutkát 2—3 mil­liméter nagyságúra darálják, tehát beérve szinte azonnal lehet vizesen keverni, hozzá­adva vitamint, ásványi sókat és egyéb premieket. A ta­karmány az etetés során job­ban hasznosul, mint a száraz kukorica esetében^ ugyanak­kor a napi súlygyarapodás 15 százalékkal több. Az új ku- koricatárolás-etetési sziszté­ma a gazdaságnak hízónként 91,10 forint tiszta hasznot hoz. Másik nagy .előny, hogy gyorsabban híznak a jószá­gok, így az ötezres hizlalda évente másfél ezerrel több hízót tud kibocsátani. Megta­karítanak 460 vagonnyi ku­koricaszárítási költséget. Egy mázsa szárítása 16 forint kö­rüli összegbe kerül... A CCM továbbfejlesztésére is van lehetőség, jövőre már 740 hektárról így takarítják be, s tárolják a termést. A módszerrel kapcsolatos ki­adásokat a gazdaság maga fedezi, s gépek-berendezések beszerzésében a Glaas cég működött közre. A beruházás két év alatt térül meg. Teg­nap kezdték a kukorica be­takarítását, a gépek beállítá­sa délig tartott és délután a silókat megkezdték feltölte­ni. —Pj—Gk Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke pénteken a 170 ezer lakosú Zugló életével, munkájával ismerkedett. Részt vett a lá­togatáson Somogyi Sándor, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Budapesti Pártbizottság titkára. A vendéget az MSZMP XIV. kerületi bizottságának székházában Szkokán Ferenc első titkár és Holl József, a városrész tanácselnöke fogad­ta. Lázár György tájékozó­dott a kerület politikai, tár­sadalmi, gazdasági életéről, a XII. kongresszus határoza­taiból adódó Tielyi feladatok­ról. Az ezzel kapcsolatos be­számoló kiemelte többek kö­zött azt, hogy a zuglói üze­mek, vállalatok többsége si­keresen teljesíti idei tervfel- adatait. A Minisztertanács elnöke azt követően a kerü­leti pártbizottság tagjaival, az állami és társadalmi szer­vek képviselőivel folytatott megbeszélésen válaszolt a hozzá intézett kül- és belpo­litikai kérdésekre. A program a Danuvia Köz­ponti Szerszám- és Készülék- gyárban folytatódott. A vál­lalat párt- és gazdasági ve­zetői ismertették a három­ezer dolgozót foglalkoztató munkahely előtt álló felada­tokat. Lázár György meg­szemlélte a hidraulikai be­rendezések gyártását, tájéko­zódott a termékszerkezet vál­tozásairól, beszélgetett mun­kásokkal, mérnökökkel, szo­cialista brigádtagokkal. A to­vábbiakban felkereste a Tele­fongyárat. Púja Frigyes New Yorkba utazott » : Púja Frigyes külügyminisz­ter pénteken elutazott New Yorkba, az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszakára. Búcsúztatá­sára a Ferihegyi repülőtéren megjelent Nagy János kül- ügyminisztériumi államtitkár. (MTI) Munkasikerek a Volán üzemfőnökségein Az őszi csúcsforgalom kö­zepén vagyunk, s nem csoda, ha a közúti közlekedés dol­gozói szinte „ki sem látsza­nak” a munkából. Az év ele­jén kezdődött szocialista munkaversenyben szép sike­reket értek el. Most az őszi szezonban újabb, nehéz fel­adatok megoldása vár a ll­es Volán dolgozóira. Tudósítóink írják A kisiparosok munkája A kisiparosok munkája nélkülözhetetlen, főként a javításra és a szolgáltatásra van nagy szüksége a lakosságnak, a tár­sadalom számára hasznos a kisiparosok munkája — állapítot­ták meg a különböző párt- és állami fórumok állásfoglalásai és ezt fejezik ki a gazdasági ösztönzők is. Nőtt az iparengedélyesek száma Sem a városi, sem a falusi ember nem nélkülözheti a kisiparosok tevékenységét. Hiába barkácsolnak egyre többet és jobban az emberek, mégsem iktathatják ki éle­tükből a mesteremberek keze munkáját. Fejlődő életünkben is kopik a cipőnk, elromlik az autónk, mosógépünk, ki­törik az ablaküveg, hámlik a vakolat, nő a hajunk... szóval szükségünk van a szakembe­rekre. Nem mindegy, hogy egy-egy településen hány kis­iparos van. Jó közérzetet, megnyugvást jelent, ha az emberek helyben orvosoltatni tudják az otthonaikban je­lentkező javítanivalókat, s nem kell 5—10 perces mun­kák elvégzéséért kilométe­reket utazgatni. Amikor Ambach Edéné né­metkéri tanácselnökkel be­szélgettem a község kisiparo­sokkal, szakemberekkel való ellátottságáról — s megtud­tam, hogy jelenleg 23 a szá­muk —, úgy éreztem, hogy a községben nincs ilyen vonat­kozásban probléma. Igen, csakhogy, amikor megoszlásu­kat kezdtük taglalni, azonnal rádöbbentem, hogy a meny- nyiségi mutató nem jelent­het megnyugvást. A 23 szak­ember közül 11 -en munka mellett, másodállásban dol­goznak, s bár az utóbbi idő­ben szaporodott, nőtt az ipar­engedélyes kisiparosok szá­ma, mégis vannak fehér fol­tok a szolgáltatások térké­pén. Szükség lenne cipész, fodrász, autójavító, asztalos, lakatos szakemberekre. Már csak azért is, hogy így a kontártevékenység valame­lyest háttérbe szoruljon. Jó az ellátottság kőművesekből, s van 1—2 ács-állványozó, tűzifa-fűrészelő, kádár, sza­bó, burkoló, villanyszerelő, szekérfuvarozó, festő, hímző, koszorúkötő és fodrász a fa­luban. A hét meghatározott napjain a GELKA végez rendszeresen szolgáltatást. Nap-nap után szembe ta­láljuk magunkat sok-sok ki­selejtezett holmival. Hogy ezeket a legtöbbször a kény­szer szánta az enyészet sor­sára, nem tagadhatjuk. Anyá­ink idejében csak a rongyos­ra mondták, hogy szégyen. Ma a foltosra is ezt érezzük. Sokszor luxus az, amit mű­velünk, filléres, forintos javí­tások elmulasztásáért nehéz százasokkal fizetünk, önhi­bánk is oka ennek, de külső tényezőként a szakemberek hiánya is. NAGYFALUSI ALBERT Tizennyolcán dolgoznak másodállásban A kisiparosok Pincehelyen -is mindig fontos szerepet töl­töttek be. A felszabadulás előtt, a gazdasági világválsá­gig itt biztos megélhetést je­lentett „iparosnak” lenni. Az országos jelenség, hogy sokan tönkrementek, gyárakba kényszerültek, a faluban is bekövetkezett. Egyes szak­mák megmaradtak, sőt a mű­virágkészítés és virágfestés országos hírűvé fejlődött Jünker Ferenc gyárában, aho­va a község lányai bedolgoz­tak. Voltak olyan szakmák is, amelyek falun nélkülözhetet­lenek. Nem lehet meg egy község kovács nélkül, főleg ahol mezőgazdasággal foglal­koznak. Bortermő vidékün­kön fontos volt a kádár te­vékenysége. De ugyanigy szükség volt asztalosra, kő­művesre, ácsra, bádogosra, fodrászra, szikvízkészítőre, férfi- és női szabóra, férfi- fodrászra. Községünk területén ma is 41 az iparosok száma. Meg­találjuk köztük a régi szak­mák képviselőit: kőműves (7), ács (1), asztalos (2), la­katos (2), bádogos (1), férfi- fodrász (3), női szabó (3), ká­dár (1). Eltűnt a kovács kis­iparos, pedig még mindig nagy szükség volna rá. Van­nak olyan szakmák is, ame­lyeket a fejlődés hozott létre, tett szükségessé. Ilyenek: vil­lanyszerelő, festő-mázoló, ív­hegesztő, gépi hurkoló, tűzifa­fűrészelő. Á 41 kisiparos közül fő­foglalkozású 19, nyugdíjas 4, másodállásban 18-an végzik munkájukat. A nagyközség területén — Nagyszékely. Keszőhidegkút, Belecska — összesen 64 kisiparos dolgo­zik. Főfoglalkozású 30, nyug­díjas 6, másodállásban 28. Pincehelyen szükség lenne ács, kádár, kovács, vízveze­ték-szerelő, férfi- és női sza­bó, autószerelő, karosszéria- lakatos, kőfaragó és órás kis­iparosokra. HORVÁTH ANNA Több munkában ellátatlanok A mőcsényi tanács adó­ügyi előadójától az iránt ér­deklődtem, hogy a tanács közigazgatási területéhez tar­tozó községekben (Mőcsény, Grábóc, Bátaapáti, Mórágy) miként alakul a szolgáltatás és ebben hogyan vesznek részt a területen működő kis­iparosok. A területen a lako­sok életszínvonalának emel­kedésével együtt jár az igé­nyek további növekedése. A háztartási munkákat meg­könnyítő gépek fokozottabb elterjedése, a magángépko­csik számának növekedése, a magánerőből történő lakás­építések, épülettatarozások állami támogatása, újabb és újabb szolgáltatási igényeket támaszt. Ezek ellátásához je­lentősen hozzájárulhat az ál­lami és szövetkezeti ipar ki­egészítőjeként a _ magánkis- ípar. A magánkisipar a Völgység aprófalvas, szolgál­tatás terén eléggé ellátatlan területén sokat tehetne az ellátás hiányainak csökken­tése és a lakossági igények minél tökéletesebb kielégíté­se érdekében. Mőcsényben és társközsé­geiben 1978-ban 16, 1979-ben 21 kisiparos tevékenykedett. 1980-ban 9 főállású, 7 másod­állású és 2 nyugdíjas kisipa­rost tart nyilván az I. fokú iparhatóság. Több szakmá­ban — így férfifodrász, ci­pész, rádió- és tv-szerelő, autószerelő, olajkályha-javító és -karbantartó, ács, bognár, stb. — a községek ellátatla­nok. A lakosság esetenként arra kényszerül, hogy igény­be vegye a nem mindeneset­ben szakszerű munkát végző kontárokat. A kontárok ellen Viszont hatóságilag fel kell lépni. Felmerül a kérdés, mit tehet a lajkosság. Lemondjon a háztartási eszközök hasz­nálatáról, a lakóház tataro­zásáról ? Az állami és szövetkezeti ipar — mert úgymond nem kifizetődő — nem vonul fel a kis teleoülésekre. főlee apróbb munkákra. Az itt élő szak­emberek a helyi tanács, a KIOSZ ráhatása ellenére sem kérnek a területre működési engedélyt. így azt lehet mon­dani, hogy a Völgység apró­falvas területein „döcög” a szolgáltató tevékenység. Az ilyen közhangulatot rossz irányba befolyásoló bajokon úgy lehetne segíteni, ha a különböző szolgáltató vállala­tok, szövetkezetek a kisebb falvakra is jobban kiterjesz­tenék a működésüket... LOVAK ANDRÁS (Folytatás a 4. oldalon.) A napokban, az ország- gyűlés őszi ülésszaka után, minden üzemegységben, munkahelyen munkásgyűlé­seket tartottak. A gazdasági vezetés, egyetértésben a párt­vezetőséggel, az őszi nagy szállítási feladatok sikeres lebonyolítása érdekében arra kérte a dolgozókat, hogy na­gyobb figyelemmel, hatéko­nyabban dolgozzanak, hogy a rengeteg munkát elvégezhes­sék. Ennek érdekében egy hét végén már dolgozott az egész kollektíva. Paks térsé­gében 2500 tonna sódert szál­lítottak a közületi és magán- rendelőknek. De a hét köz­ben végzett munka eredmé­nye is jobb volt, mint koráb­ban. A szocialista brigádok mindenütt pótvállalást tettek, így tudták a szekszárdi üzem­főnökség dolgozói a kétezer köbméter sódert terven felül eljuttatni az építkezésekre. A 11-es Volán központi te­lepén Piegl Ferenc igazgató arra kérte a dolgozókat, hogy munkájukkal segítsék más vállalatok, fuvaroztatók szo­ros tervének teljesítését. Így újabb hétvégi fuvarozási ak­ciót szerveznek. Az országgyűlésen elhang­zottak új munkasikerek el­érésére buzdítják a közleke­dési dolgozókat. Átalakított kombájn töri a még zöld kukoricát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom