Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-16 / 243. szám
a Képújság 1980. október 16. Süllyed vagy sem? Velence - veszélyben Ez az „acqua alta”: bokáig vízben a Szent Márk téren (Fotó: Elekes Éva felvétele — KS) ^Látogasson Velencébe!” — hirdetik az idegenforgalmi irodák, méltán dicsérve a lagúnaváros valóban kivételes szépségét, egyedi hangulatát, utolérhetetlen látnivalóit. Sajnos, azt a tanácsot is sokszor hallhatjuk, hogy utazási tervünket igyekezzünk gyorsan valóra váltani, mert az „Adria gyöngye” rohamosan pusztul. Lassan másfél évtizede már, hogy meghúzták a vészharangot a tengerre épült észak-olasz város fölött. 1966- ban történt meg először, hogy az „aqua altá”-nak (magas víznek) nevezett tengerár a csatornákon végighömpölyögve elöntötte a világhírű Szent Mánk teret. A víz csak órákkal később vonult vissza, s a szennyes ár okozta pusztulás figyelmeztetett: a tenger, amely évszázadokig biztosította Velence fejlődését és gazdagodását — most fennmaradását veszélyezteti. A vizsgálatok kiderítették, hogy a „tengerek királynője” lassan (évente néhány milliméterrel) süllyed, elsősorban azért, mert a szárazföldi elővárosokban es Margherában megtelepedett ipari üzemek vízszükségletüket a tengerfenék alól szivattyúzzák ki. Így csökkent a talajvíz szintje, és süllyed maga a talaj is, egyre magasabbra emelkedik a dagály. A kikötő növekvő forgalma, a csatornák mélyítése szintén károsnak bizonyult: házak ezrei állnak már lakhatatlanul, vizesen. Omlanak a falak, megoldatlan a csatornázás. A közeli olajfinomító és vegyi üzemek víz- és lég- szennyezése erősen rongálja a pótolhatatlan műemlékeket, freskókat, szobrokat. Velence veszélyeztetettsége nemzetközi segélytervek sorát indította el. Az UNESCO részvételével jó néhány mentőakciót dolgoztak ki, a különböző programok, s a római parlament által hozott intézkedések hatékonyságát viszont erősen rontja az olasz közigazgatás nehézkessége. Abban minden szakértő egyetért, hogy a legfontosabb a város további süllyedésének megakadályozása. A szárazföldről kiépített vízvezetékrendszer megállíthatja a talajvíz további csökkentését, az ár-apály pusztítását megakadályozó zsiliprendszer viszont változatlanul csak papíron létező elképzelés. Az üzemek kitelepítését egyrészt az ipari körök torpedózzák meg, másrészt a foglalkoztatottsági helyzet romlásától való félelem. (Az egészségtelen, korszerűtlen lakásokból amúgyis nagy az elköltözés: Velence lakossága az elmúlt 30 évben 175 ezerről 90 ezerre csökkent.) A paloták, műkincsek helyreállítása vontatottan halad: egyelőre csak néhány- nyal végeztek, miközben a kevésbé 'kiemelkedők — s kevésbé szem előtt levők — tovább pusztulnak. Mégis, az utóbbi időben több, túlzott optimizmust sugárzó hírt lehetett olvasni. A francia Le Monde — a Velencei Hidrográfiai Intézetre hivatkozva — azt jelentette, hogy a süllyedés teljesen megállt. A londoni Economist pedig a minap legalább száz évre tolta ki a város remélhető élettartamát, azt állítva, hogy az évi süllyedés mindössze egy milliméterre csökkent, s hogy ezért a kis vízemelkedésért is csak a sarki jég olvadása a felelős. Erre szokták azt mondani: bárcsak igazuk lenne! Egy biztos, a világ minden művészetet szerető embere abban reménykedik, hogy a város leromlása, ha vissza nem is fordítható, legalább megállítható; s színes plakátok évtizedek múlva is csábíthatják Velencébe a turistákat. Az „Adria királynőjének” pusztulása, mondta az egyik nemzetközi segélybizottság elnöke, „az évszázad legnagyobb bűnténye lenne a művészetek ellen”. A híres velencei gondolák. A szelíden ringató tenger, a város lételeme egyben ellenség is. PETŐFI NÉPE Az őszi szállítás zavartalan, zökkenőmentes lebonyolítása nehéz feladatot jelent a Volán 9. számú Vállalat dolgozóinak. A nehézségeket növeli, hogy a három hónapra tervezett mezőgazdasági szállítási feladatokat két hónap alatt kell elvégezni az időjárás okozta eltolódás miatt. Augusztusban a mezőgazda- sági szállítások közül csak a barack fuvarozását végezték a ZÖLDÉRT részére, mintegy 30 gépkocsival. Ugyanennek a hónapnak a végén kezdődött a Kecskeméti Konzervgyár részére a paradicsom szállítása, ez azonban tömegében szeptemberben jelentkezett, sőt még októberben is — erre az elmúlt években nem volt példa —, hordják a paradicsomot és tartályokban a paradicsomlevet. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP, Megkezdődött Fejér megye legnagyobb szőlőtermelő mezőgazdasági nagyüzemében, a Móri Állami Gazdaságban is a szüret. A több mint 450 hektár szőlő szedése előreláthatóan egy hónapig tart. Október hatodikán kezdték szedni a rizlingszilvánit, de a múlt hét csapadékos időjárása miatt alig két munkanapot dolgozhattak csak a szüretelők, eddig a termés 10 százalékát szedték le. Általában már szeptember második felében megkezdődik a „mustgyártás” Móron, idén azonban — mint az ország legtöbb táján — itt is az érés késése miatt húzódott el két hetet ez a tevékenység. A tíz fajta közül az ezerjó és a leányka a legtöbb, de jelentős a tramini, a rizlingszilváni és a saszla fajta is. Tegnap, az úgynevezett Örömhegyen saszlát szedtek, mivel ez homokos talajon terem, és a másutt eléggé nagy sár nem akadályozta a szüretet. A gazdaság tervezett szőlőhozama egy hektárra 9 és fél tonna, ezt a hozamot az eddigi becslések szerint sikerül leszedni. A saszla cukorfoka tizenhárom körül alakult. Ma — amennyiben az időjárás engedi — az egyik legfontosabb móri tájjellegű fajtát, a leánykát kezdik szüretelni a gazdaságban. SOMOG/I^ A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság területein évente négy-öt ezer hektáron erdősítenek, ebből ezerötszáz- kétezer hektáron vegyszerez- nek. A munka célja egyrészt a gyomirtás, másrészt — a szerek kombinációjával, vagy külön menetben — a vadriasztás. A szer kijuttatására a nagyatádi NEGE helikopterét is igénybe vették, minthogy azonban ez a megoldás meglehetősen költséges, a földi gépeknek jut nagyobb szerep. A gazdaság" a három gépéhez hetet vásárolt, a közeljövőben érkeznek meg ezek a permetezők. A helikoptert ott veszik igénybe, ahol nagyobb, összefüggő területet kell vegyszerezni. A SEFAG nagybajomi erdészetének erdőművelési műszaki vezetője arról tájékoztatott, hogy területükön a múlt héten 120 hektáron végeztek vegyszeres gyomirtást, főként az akácsarjakat irtották. Sok a szarvas a bajomi erdőkben, s lombhullás után szívesen fogyasztják a csemeték új hajtásait. Hétszáz hektárnyi erdősített területükön nagy kár keletkezhet, ha elmarad a védekezés. Dunantmt napló Gyengén simogat a napsugár, ideális idő a szüretre. Igaz, a hét végi eső miatt a kordonok között bokáig ér a 6ár. Kürtös József is erre panaszkodik — puttonyát maga mellé teszi, s mutat a csizmájára: — „így bizony, nehéz...” A bólyi termelőszövetkezet 67 hektáros szőlőjében vagyunk — a versendi domboldalon — a rizlingszilváni jól termett az idén is. Makkos Lajos, a segédüzemág vezetője örömmel sorolja a tényeket; a Sylvoz rendszerű, magas kordon művelésű táblán a tőkék roskadoznak a fürtök alatt. — Ezt nézze meg! — mutat a sorra. — Nem is tudná az ember, hogy hova akasz- szon még egy fürtöt. A terület termését 800 tonnára becsüli, s ebből már 300 tonnányit puttonyba raktak. A fürtök szép egészségesek —• az utóbbi néhány napos napsugárzás jót tett nekik —, s a cukorfok 15 körül mozog. Úgy számolta, hogy tőkénként 6,5—7 kiló a termés. Kóstoljuk a szemeket: cukorédes a rizlingszilváni Közben megérkezik a pótkocsis traktor, ismét megindul* a munka, az emberek eltűnnek a sorok között, s csak a puttonyozók hangja hallik... A szaken\ber azt mondja: nem kell már félnünk a jövő évi borunk miatt. A rizling minőségi bort ad, s jó évjáratként fogják emlegetni az 1980-ast. Harmonikáé Szepi (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Általában sok Szepi van a németlakta falvakban. De ha most nem közölnénk a „róla” készült fényképet, a német- kériek akkor is tudnák, hogy az ő Szepijükről van szó. A címben szereplő Szepi önszorgalomból, saját kedvtelésből lett zenész. Gombos kis harmonikája ütött-kopott. Lehet már vagy 25 éves is, sémmi vonzó, megnyerő nincs külső formájában. A hangközök terjedelmét tekintve is alig válthat magáénak két oktávnyit. Afféle tanulóhangszernek tűnik. Ám Pámer Józsefnél — illik, hogy tisztes névét is kiírjam — még mindig úgy ontja magából a szebbnél szebb magyar, német nép- és műdalokat, táncdalokat, mintha kifogylhatat- lan lenne. ■ — Többször megcsodáltam Szepi fürge, gyors uj'jmozgá- sát a harmonikán. Mintha szaporábban dolgoznának, mint a másik hangszeren. Valóban így van? — Igen. A tangóharmonika billentyűivel könnyebben megtalálható és megtamulhaPámer József kis hangszerével tó egy-egy hang helye. Az én kis hangszerem, a harmonika oda- és visszahúzásakor másmás hangot ad. Ezért nehezebb rajta 'játszani. Én viszont ezen tanultam, megszoktam már. — Azt hallottam, hogy. nemrég rászánta magát; a kiöregedett hangszert újra cseréli. Igaz ez? — Így volt. De nem sokáig tudtam a régit nélkülözni. Az újjal nem tudtam úgy mozogni, énékelni, mint a régivel, ezért azt feljavíttattam, újból kézbe vettem. — Bár nem tartozom a mulató típusú emberek közé, sok kedvderítő zenészt ismerők. Kevés akad köztük olyan, aki oly hamar megtalálja az utat a hangulat megteremtéséhez, mint ön. Minek köszönheti ezt a képességét? — A harmonika egymaga felér egy zenekarral. Legalább is helyettesíteni tudja. Ezért van, hogy lakodalmakban, baráti összéj övét eleken,- bálokban és még isten tudja hol, nem fordultam meg én is. Nem is tudóm, ’hogy hány dalt, szövegét ismerek. Rengeteget! Több százat, talán ezret is. A fülbemászó dallamok megszokottól eltérő hangszeren való megszólaltatása is élmény, ha átélve, szépen halljuk tolmácsolni. A csak szólóban muzsikáló Szepi nagyon sokszor ezt teszi. NAGYFALUSI ALBERT \ Velence fő látványossága, a Szent Márk székesegyház. A nyári verőfényben semmi nem emlékeztet veszélyre.
