Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-16 / 243. szám

1980. október 16. ^NÉPÚJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK „fl jazz nem zene, a jazz élet” Chick Corea Fejes László fotóriporter jazzportréiból rendezett kiál­lítást a budapesti Fényes Adolf ^galéria. A fotókon fel­vonulnak a jazzvilág híres­ségei. A kiállítás mottója: „A jazz nem zene, a jazz élet.” Sonny Sharrock Sok jó, hasznos öllel ■ írt adtunlk már lapunk­ban — ifjúsági oldala­inkon is — a szekszárdi városi ifjúmunkás- és szakmunkástanuiló-napok ren­dezvényeiről. Az október 6- tól máig tartó időszakban a város fiataljai szinte naponta válogathattak a különböző pírogramok, rendezvényék kö­zött. A nyári iskolai — és bizo­nyos mértékig if júságmoz- galmi — szünet után az isko­lai mozgalmi év kezdetekor jól jött ez a sok ötletet adó, lehetőséget bemutató rendez­vénysorozat. Természetes, hogy ilyen töménységben egész évben nem lehetne programot nyújtani a fiata­loknak, de erre szükség sincs. A tíznapos rendezvénysorozat példáján az alapszervezeti, itfjúságmozgalmi vezetők vi­szont — az elhangzott tapasz­talatokat, ötleteket kamatoz­tatva szinte egész éves prog­ramjukat öszeál 1 íthat ják. Sok haszna mellett ez is emelte a rendezvénysorozat értékét. Az előkészítés során nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a különböző programo­kat ne a KISZ-bizottság ap­parátusa, hanem az érintett alapszebvezeték tagjai szer­vezzék, dolgozzák ki. A KISZ- bizottság elsősorban az ese­mények koordinálásával, az egész rendezvény összefogá­sával foglalkozott. A már hagyományosan jó hírű, jól dolgozó alápszerve- zeték mellett-, kisebb vállala­tok, intézmények KISZ-es fia­taljai is bekapcsolódtak az idei munkába. Olyan alap­szervezetek, akik eddig nem, vagy csak keveset hallattak magukból. Bekapcsolódva egy-egy program megvalósí­tásába, nemegyszer még anyagi megterheléseket is át­vállalva szervezték, intézték egy-egy esemény program­ját. Jelentős eredménye volt az idei ifjúmunkás napoknak hogy a városban, a megyében élő amatőr művészek, spor­tolók is hangot kaptak. Ki- sebb-nagyobb közösségek előtt szólhattak a művészet, a sport szeretetéről, hitvallá­sukról. (Bebizonyosodott újra, hogy egy-egy rendezvény sikerét nem a résztvevők számával kell mérni, hanem az ott el­hangzottak jelentőségével, a rendezvényen részt vevők ak­tivitásával, hozzááll ásával. A már hagyományos ren­dezvényéken, mint a fórumo­kon, vagy a polpresszók vi­táin, hasznos, okos javaslatok, kezdeményezések hangzottak el, bizonyítva e programok folyamatos rendezésének szükségességét. A Gabonafor­galmi Vállalat klubjában tar­tott várospolitikai fórum után a klubvezetők úgy döntöttek, hogy ezután rendszeresen tar­tanak fórumot és nyitottabbá, látogathátóvá teszik a klubot a Városi fiatalok számára is. ,!V.......l z iskolai KlSZ-bizott­WM ságok tagjainak tapasz- talatcseréjén sok olyan hasznos javaslat, mód­szer hangzott el. aminek al­kalmazása, megvalósítása elő­reviszi a munkát valameny- nyi bizottságban. A fórum résztvevői őszintén, a jobbat akarás szándékával szóltak a pedagógus’—diák viszonyról, az iskolai demokratizmus, a tanulmányi munka javításá­nak aktuális kérdéseiről. Szólni kell arról is, hogy sok program hasonló rendez­vények szervezésére inspirál­ta — már az ifjúmunkás- napok alatt is és azóta is — a Város Ifjúsági kollektíváit, alapszervezeteit. Például, amikor az egészségügyi szak. középiskolások meghallották, hogy a zeneiskola KlISZ-szer- vezete zenei barangolást szervez, az egyik pedagógus segítségével — aki elhozta saját komolyzenei lemezeit — megszervezték a maguk „ba­rangolását”, komolyzenei is­meretterjesztő műsorát. Vagy szólhatnánk a TOTÉV RI5Z- eseinék programjáról, akik a városnéző sétából merítve az ötletet, saját szakmunkásta­nulóikkal, elsősorban az első­évesekkel, meglátogatták a vállalat nagyobb építkezéseit, tájékoztatták a tanulókat az itt folyó munkáról és ezzel lényegében a vállalat tevé­kenységével is megismertet­ték őket. A-további tennivalók meg­határozása szempontjából is jelentős volt az ifjúmunkás- napok programja. Bebizonyo­sodott. hogy a nők sportjára még nagyobb figyelmet kell fordítani, mert igény, szükség van ezekre a programokra is. Az idei tapasztalatok alapján még nagyobb hangsúlyt ka­pott, hogy a filmet, mint ne­velő eszközt, akár vitaindító lehetőséget, fel kell és iehet használni a politikai progra­mokban, a társadalmi kérdé­seket taglaló viták során. To­vább kell differenciálni a programokat, mert az idei jó tapasztalatok ás igazolják, hogy a fiatalok igénylik az életkori sajátosságaiknak megfelelő, de tartalmas, ko­moly mondandójú és súlyú programokat, feladatokat. Az első éves szakmunkástanu­lókkal is aktívabban kell fog­lalkozni, mert ezek a fiata­lok, ha megfelelően „kezelik őket”, sokat tehetnek és tesz­nek is az ifjúságmozgalmi munka jobbá tételében. öbb programot — így a csörge-tói sportnapot, vagy a húskombinátnál végzett társadalmi munkát is — elmosott az eső, de ennek ellenére elmondhat­juk, hogy az ifjúmunkás­ás szakmunkástanuló-napok szekszárdi programija megfe­lelt a várakozásoknak, sók jó, hasznos ötletet adott és re­méljük, hogy a mai zárása nem befejezése, hanem kez­dete volt egy aktívabb ifjú­ságmozgalmi munkának. Tj.­A szabad idő fogságában A szabad idő az egyik legsókrétűbben értelmezett foga­lom napjainkban., Olyannyira, hogy sokan a munkaidővel is összetévesztik. Méghozzá nem is szórakozottságból vagy rosszhiszeműségből: egyszerűen azért, mert (javarészt nincs mit csinálniuk dologidőben a munkahelyükön. Fiatalóiktól hallani gyakorta, hogy „kifogtam- egy jó melót, mem kell csinálni semmit”. Azítán szinte észrevétlenül elkezdik ma­gukat rosszul érezni ebben a „kiváltságos” (helyzetben. ’Cammog az óramutató, nem, volna rossz agyonütni az időt vtaia!mi(vél. -De mert feladat csak nem adódik, úgy módosul a filozófia, hogy „Imi a fenének blokkolok én itt minden hajnalban, ha egyszer úgysem csinálok semmit”. S mire hősünk gondolatmenete végére ér, (többnyire már ki is kér­te a munkakönyviét. ’M.i sem egyszerűbb, mint a könnyebb ellenállás irányába menni. Nyáron munkát vállalt fiatalok mesélik gyakorta, bogy ők bizony nem értik, miért nyolc órában állapították meg a munkaidejüket-, mikor feleannyi idő alatt is a végére érnének annak, amivel a régidol-gozák -éppen megbízták őket. Pedig — még ha azzal is hencegnek — nemcsak a zsebpénzért vállalnak munkát a diákók. Legtöbben -igenis bele akarnak kóstolni 'az apjuk, felmenőik által annyit em­legetett munkába, maguk is tapasztalni akarják azt a fá­radtságot, amiről a felnőttek mindig pa-naszikodnak, ik-icsit azzal a nem titkolt virtussal is, bogy rajtuk ugyan nem fog ki a munka. S mikor ott vannak „a dandárjában”, azt kell tapasztalniuk, hogy — tisztelet a kivételnek — a példaké­pek szép lassan elkezdenek lecsúszni a piedesztálról, fon­toskodnak adminisztrálják magukat — teljesítmény meg sehol. Pedig sorsdöntő lehet ez a találkozás. Ha nincs rangja, liigazi hitele ennék az ideiglenes együ-ttiliétnek, az meghatározó Qéhet egy tiszta -ideákban gondolkodó kamasz egész életére. S -az ilyen srác könnyebben -fordul az eddig visszautasított -csábítások ’felé. ’Elkezd lötyögni, „agyonütni az időt”, más természetűek lesznek a korábban elraktáro­zott kételkedései, amelyek szép lassan azt a sztereotípiát ás kikezdik, hogy ./mindenki az életnek tanul”. v A szabad idő ilyen módon -a munkaidő értelmezésének az áldozata sok esétben. Aki- t-udija a dolgát, s szinte észre sem veszi az idő múlását az esztergapad mellett vagy a tervezőasztalnál, az a munkaidő után sem azon töri a fe­jét, hogy ugyan mihez kezdjen. Van -dolga egész élétére. Ilyen génekkel született, ilyen példát -látott az édesapjá­tól, a tanítójától s a m-unkalhélyón -attól a szakitól, aki a mesterfogásokra megtanította., A (késés nyilvánvalóan meg­bocsáthatatlan egy ilyen folyamatban, hiszen ezt a fajta állandó nyitottságot a cselekvésre csak fiatal korban lehet egyszer s mindenkorra elsajátítani. Az unalom, a tétlenség — mindkettő a feladatnélküliség gyermeke — társadalmunk első számú -közellensége. Akik nem szereztek ez éllen védettséget, azok nemcsak a mun­kahely-ükön té’bláboilnak mint afféle szürke eminenciások, de a munkaidőn túli szabad időjükkel som tudnak mihez kezdeni. Egy kéttűs ünnep például valóságos istencsapása az ilyen emberéknek. A fiatalok persze nem adják meg egykönnyen magukat. Ügy tűnik, jól megvannak a szabad Idő -fogságában, s szin­te észrevétlenül szűkítik maguk ‘körül a világot. Különösen új lakótelepeken jellemző ez, s nem csak azért, mert el­felejtettek klubot létesíteni, vagy mert a -pincehelyiséget nem alakították pingpongteremmé. ’Ez egy későbbi önma­gyarázkodás szövege lehet.. Két villamosmegállóval odébb ez is van, meg az Ss van, csakhogy oi’kis ez is, meg az is. így lesz az a srác, -aki rendszeresen olvas — könyvmoly; aki barkácsol, modellezik 1— technokrata, szakbarbár; aki pedig megvív minden emberi 'kapcsolatért s azt magát építve megőrzi — törtető, stréber. Mégsem mondhatnám, hogy az ily módon világukat fo­kozatosan vesztő fiatalok „menthetetlenek”. Veszélyes is lenne ilyesmit deklarálni, hiszen a szabad idejük fo’jtoga- t-ásában élők többsége alig várija, hogy ’kiszabaduljon. Csak éppen nem tudnak mit kezdeni a szabadságukkal. Az azon­ban igenis észlelhető, ha valaki kezd elszakadni a 'közös­ségtől, társtalan, ka-pcsolatta-lan. Norma nem szabható arra, hogy ’kinek mennyit kell elviselnie mellőzöttségből s ha mégis: fiatalok részére ez alacsonyabban állapíttassák meg. Ami -viszont ne állapíttassák meg alacsonyabban, az a mun­ka, a feladat, ami erőn felüli gyürkőzést igényel, ami egyen, lóvé tehet bárki ember fiát rutinos, gőgös tekintélyelvűség alapján kivívott pozicion'áltakkal. ‘Egyetlen ilyen győztesen ímeg-vívöt-t csata elegendő ahhoz, ogy egy mindenre nyitott, mindent jóhiszeműen -befogadó fiatalember játszi köny- nyedséggel kikerülje a szabad idő csapdáit, vagy (ha vélet­lenül belelóp egyik-másikba, hát magától könnyűszerrel kiszabaduljon onnan. KERTÉSZ PÉTER Kapcsolatfelvétel Úttörők a szekszárdi AFIT-ban Érdeklődéssel figyelik a pajtások az autómosó gépet — A XIV. számú AFIT Vállalat hármas szekszárdi üzemegységének KlSZ-szer- vezete — tizenkét éve alakult — mondja Eickert Mária KISZ-titkár. — 1977-ig üzem- egységi KISZ-bizottság mű­ködött a vállalatunknál. Az­óta alapszervezeti formában, új vezetőséggel dolgozunk. Az átalakulás eredményességét bizonyítja, hogy 1980. márci­us 21-én — a forradalmi if* júsági napok rendezvényén — vettük át a KISZ KB Dicsérő Oklevelét. — Mikor határozták el, hogy kapcsolatot létesítenek úttörőkkel? — Akcióprogramunkat zö­mében teljesítettük. Azért zö­mében, mert éppen az úttö­rők patronálása hiányzott be­lőle. Ezért úgy döntöttünk, hogy megkeressük valame­lyik szekszárdi iskolát. De időközben a szekszárdi 2. számú Általános Iskola 7. A. osztálya keresett meg ben­nünket. Mi meglátogattuk az osztályt és ott meg is beszél­tük a közös feladatokat, prog­ramokat. Mindjárt a látoga­tás után az osztály tagjai se­gítőként részt is vettek az AFIT-kupán. — Miért éppen hetedik osz­tályra gondoltak? — Ök már majdnem na­gyok. Megértik az AFIT-ban folyó munkát, s talán néme­lyikük kedvet is kap az autó- szereléshez. Figyelemmel kí­sérjük az úttörőmunkájukat, tanulmányi előmenetelüket, mozgalmi munkájukat. Erre a célra KISZ-szervezetünk „út­törőalapot” hozott létre. A kapcsolatot természetesen ak­kor is folytatjuk, ha a mos­tani 7. A osztály tanulói be­fejezik az általánost. Majd másik hetedik osztályt kere­sünk. * Az AFIT KISZ-esei izga­lommal várták az október 11-i műszak végét. A felvé­teli helyiség irodáját átren­dezték. A KISZ-szervezet és a pártalapszervezet képvise­lői üdítő italokkal, szendvi­csekkel várták az úttörőket. A vendégeket — a 7. A-so- kat, valamint az iskola 3. B. osztályának Miki Egér őrsét — a KISZ-titkár fogadta, majd a vállalat pártalapszer- • vezetőnek nevében Szakálos Mihály kalauzolta végig őket a vállalat munkahelyein, ahol ismertette velük az ott folyó tevékenységet. Szó esett az új üzemcsarnok fontosságáról is. Visszatérve az irodahelyi­ségbe, a gyerekek megismer­kedtek a szekszárdi autója­vító történetével, majd játé­kos vetélkedőn vettek részt, melyet diszkóprogram zárt. — szíj—ez — Eickert Mária KISZ-titkár, mint háziasszony

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom