Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-16 / 243. szám

1980. október 16. KÉPÚJSÁG 3 A tomerőmu-építkezés Tízezer ember ebédje Grábics Gyula üzletigazga­tó nem árul zsákbamacskát. „Aki tízezer ember étkezte­tését úgy megoldja, hogy nincs reklamáció, annak ka­lapot emelek!” Nekem az a szerény véle­ményem, hogy Grábics Gyu­la megemelheti a kalapját — önmaga előtt! A kezdet nem mutatott ilyen egységes képet. Alig több mint egy éve Pakson, az atomerőmű-építkezés terüle­tén dolgozó Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat körül elég magasra csaptak a „hul­lámok”, nem balatoni, ha­nem tengeri hullámok. Erről lapunkban is ejtettünk pár szót. Gond volt az ételek minő­ségével, mennyiségével, vá­lasztékával. Sok apró hiá­nyosság bosszantotta az em­bereket. A tisztasággal is ha­Jó étvágyat! dilábon álltak. Nem voltak szakemberek, volt olyan idő­szak, amikor a szakácsok nap mint nap Pécsről jártak Paksra ebédet főzni. Az is az igazsághoz tartozik, hogy sokan csak kritizáltak, segí­teni pedig nem nagyon siet­tek. Uj szelek fújdogálnak az étterem körül. Egy év alatt sok minden megváltozott. De, ne hagyatkozzunk csak saját tapasztalatunkra, hiszen 1980. szeptember 14—Ifi. kö­zött a Paksi járási és városi Népi Ellenőrzési Bizottság szakemberei megvizsgálták az erőműétterem munkáját. Részlet a jegyzőkönyvből: „Vizsgálatunk során be­szélgettünk Pethő Gyula őr­naggyal, munkahelyi pa­rancsnokkal, Csizmadia End­re szakszervezeti intéző bi­zottsági titkárral, Fonyó La­jos KISZ-titkárral és Raft Mátyás ERBE szolgáltatási főosztályvezetővel. Elmond­ták, hogy az étkezési szolgál­tatás színvonala az előző évekhez viszonyítva javuló tendenciát mutat. Ételkíná­lat, választék, mennyiség, minőség kielégítő. Javaslatai­kat, kifogásaikat az étterem vezetői figyelembe veszik, azokat a lehetőségekhez mér­ten teljesítik.” „Átvizsgáltuk az egységben található Vásárlók könyveit, tapasztalataink a következők: Az 1979. I. és II. negyedév­ben több panaszbejegyzés történt az ételek mennyisé­gével és rossz adagolásával kapcsolatban. A panaszbe­jegyzésre, melyet az egység vezetői is jogosnak tartottak, az intézkedés határidőn be­lül megtörtént, a vétkes dol­gozók üzletigazgatói figyel­meztetésben részesültek. Megállapítottuk, hogy az utóbbi időben a panaszbe­jegyzések megszűntek. Több esetben gratuláltak az egység vezetőjének, hogy létrehozták a különböző büféket, illetve értékesítőhelyeket.” Grábics Gyula mondja: — Anyagi segítség nélkül nem juthattunk volna előre. Segített az ERBE és a válla­latunk központja. így tud­tunk 16 ételmelegítő konté­nert beállítani, kaptunk egy nagy teljesítményű hűtőgépet, vásároltunk két üdítőt és me­leg italt szolgáltató automa­tát, elektromos, teflonnal bé­lelt sütőberendezést. Az, hogy naponta 3—4 ezer ember ebé­deltetését megoldjuk, csak korszerű berendezésekkel le­hetséges. Kovács József katona sza­kács Czimermann Mihály fő' szakács Megoldódtak olyan „apró­ságok”, mint az, hogy van mindig tiszta víz és pohár az asztalokon. Kint az étkezők­ben egy vitrinben mindenki láthatja, hogy mennyit kell kapnia. Nagy népszerűségnek örvend a hot-dog árusítása, augusztustól gyümölcseladás is van. összesen kilenc he­lyen létesítettek munkahelyi büfét, kávézót, pecsenyesütőt. Tízezer ember ellátásáról kell gondoskodni. Közülük naponta átlag 3450-en veszik igénybe az üzemi konyhát, éjszaka több mint kétszázan „ebédelnek”, a lengyel mun­kásoknak külön főznek, ne­kik saját szakácsuk van. A Mecsekvidéki Vendéglá­tó Vállalat éttermében 80-an dolgoznak, ma már közmeg­elégedésre... H. J. Fotó: Gottváld Károly Vadhajtások Protekció nélkül nem megy? — Nem ismersz ott valakit véletlenül? Ismerős a kérdés, aligha van ember széles e hazá­ban, aki ne tette volna fel ezt (vagy valami hasonlót), amikor valamilyen ügyes-bajos dolgát kellett intéznie. Szinte természetessé vált, hogy ha valamit el aka­runk intézni — legyen az ritkán kapható áru vásárlá­sa, szolgáltató iparos kihívása vagy akár egy szüksé­ges irat megszerzése — keressük az összeköttetést. Szellemesen mondta néhány évvel ezelőtt egy ma­gas állású állami vezető: Magyarországon tíz és félmil­lió embernek van protekciója, ami ugyanannyi, mintha senkinek sem lenne. Valóban, ha jól belegondolunk, ez nagyjában így van. Nem kivétel ez alól a legkisebb fa­lu sem: ott a hivatalhoz forduló ügyfél hajdanában együtt ült az iskolapadban a tanácselnökkel, egy csép­lőcsapatban dolgozott a téesz vezetőjével, ugyanott ka­tonáskodott, ahol a TÜZÉP-telep vezetője. Kézenfekvő tehát, hogy ha valamire szüksége van, a régi ismerős­höz fordul. Még akkor is, ha az ügyet különben is, minden zökkenő nélkül elintéznék. Mi értelme van hát a protekciónak, ha nem jelent semmilyen előnyt? Annyi, hogy — a „protezsált” széles körben elmondhassa: ezt meg azt el tudta intézni,mert­hogy X és Y neki innen meg onnan régi cimborája. S ha többet nem, annyit elér vele, hogy mindjárt lesznek irigyei. Márpedig a régi mondás szerint többet ér egy irigy száz szánakozónál... Csakhogy nem minden protekció ilyen ártalmatlan. Már az sem, hogy a protekciósnak nem kell másokkal együtt sorbaállm valahol, mert ügyét soron kívül inté­zik el — s ezalatt a többiek ügye halasztást szenved. Ott meg éppenséggel nem, ahol a jó koma — az előbbi példánál maradva — TÜZÉP-telepvezető küldi az ér­tesítést, hogy ebben az órában még kapható az az épí­tőanyag, ami máskor nem szokott lenni, s a hónapok óta ilyesmi után futkosok számára továbbra sem lesz, mert gyorsan megvásárolják a protekciósok. Aztán vannak — mert, ha nem beszélünk róla, akkor is vannak — nagyobb ügyek is. Amikor valami életbe­vágóan fontos dolgoban sikerül „megkerülni a sort”, felvétetni a gyereket, előbbre jutni a lakásigénylők lis­táján. Kár lenni titkolni, hogy van nálunk protekció. Ám a legidősebb emberek sem emlékeznek olyan időre, amikor — ne lett volna. Mikszáth Kálmán, Móricz Zsig- mond regényeiben sűrűn fordulnak elő a protöktorok és protezsáltjaik, s bár ők személyükben már régen nincsenek — örökségüket ránk hagyták. S ha manapság ironikusan szokták is mondoni, hogy most „szocialista összeköttetés” lépett a protekció helyébe, szentigaz, hogy ebben semmi szocialista nincs. Csak összeköttetés, ami semmiben sem különbözik a protekciótól, csupán a szót fordították magyarra. Mégsem valami elemi csapás a protekció — vagy, ha úgy tetszik „összeköttetés” — ami ellen nem lehet vé­dekezni. Sokféle védelem van ellene. Például: a bürok­ráciamentes, emberséges ügyintézés, hiszen, ahol nem kell órákat várakozni, újabb és újabb papírokat be­szerezni egy igazoláshoz, ott arra sincs szükség, hogy valaki ezt a keserves utat összeköttetései révén kerül­je meg. Másik orvosság, ahogyan a közelmúltban egy válla­lati vezető a televízióban megfogalmazta: áttérés a ke­resleti gazdálkodásról a kínálati gazdálkodásra. Köz­érthetően: ha kevesebb a hiánycikk, ha az eladó keresi a vevőt és nem a vevő az árut, magától megszűnik itt is a protekció. Hogy ez még egy kissé „odébb lesz”? Az egészen biz­tos. De az is, hogy mindenki tehet érte valamit. S eh­hez még csak nem is kell igénybe venni — protekciót. VÁRKONYIENDRE Negyvenezer cikk - egymilliárdos termeléshez A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat idén 1,021 milliárd forint értékű 'mun­kát végez. Pakson és más vá­rosokban a lakások építése, a szekszárdi húskombinát, valalmint a tejipari üzem fo­lyamatos építőmesteri mun­kája szerződések megkötése nélkül elképzelhetetlen. Qhre- nóczy Lászlóval, a TÁÉV műszaki igazgatóhelyettesé­vel beszélgettünk a szerződé­sekről. — Mindenekelőtt tegyünk különbséget vállalkozói szer­ződésről, és anyagellátási szerződésről. Az előbbi téma­körben a vállalkozói osztály készíti elő az anyagot dön­tésre, s az igazgató egysze- mélyben dönt, míg az anyag­biztosításnál az anyagi osz­tály a felelős, sőt, csoportve­zető is intézkedhet. Vállala­tunk több mint negyvenezer­féle anyaggal foglalkozik, a szegtől a daruig, a cementtől az ecsetig. A sokféle áru, al­katrész építési anyag bizto­sítása szerződés nélkül lehe­tetlen volna. Hiszen ezek a megállapodások adják a hát­tériparnak a termelési biz­tonságot. A jő kapcsolat ré­vén van mód arra, hogy me­net közben is a két fél meg­állapodása alapján módosít­sunk. — Ha nem sikerül a meg­állapodás szóban, jönnek a jogászok... — A legritkább esetben. Vezetőségünk úgy van ezzel, hogy a jogászkodást utoljára hagyjuk, ha más megoldás nincs . . . De mindig találunk megoldást, a néhány per pe­dig csak erősíti a szabályt, azaz, hogy nem szívesen pe­relünk. Az éves szerződésen belül a negyedéves* bontások elégségesek az előrelátásra. A hazai gyártó-ellátó ipar éhhez mérten lát el bennünket is, és más kivitelező cégeket is. — A TÁÉV meglehetősen sok alvállalkozóval dolgoztat munkahelyem. — Mind élő szerződés alap­ján. Sőt... A vállalatok kö­zötti szocialista együttműkö­dés példája is lehet sok kap­csolatunk. Mert partnereink­nek is egy a célja — a beru­házását mielőbb használható állapotban átadni. — Tudna sorolni néhány olyan céget, melyekkel a kap­csolat jó? — Elsősorban az országos vállalatokat kell sorolni, ilyen a Közmű- és Mélyépítő Vállalat, a Csőszer, a- Vili­szer, a Fémmunkás, az Épü­letasztalos és Faipari Válla­lat. — Olyan is van, természe­tesen, amelyekkel rossz a kapcsolat.. . — Akad ilyen Is. De a kér- ■ dését úgy is lehet fölfogni, hogy ők is akarják teljesíteni a szerződésben vállaltakat, mégsem tudják — mert nem kapnak anyagot, külföldi se­gítséget, netán rosszul szá­mítják ki a termelési szük­séglétét és valahonnan az al­katrészből, anyagból le kell csípni. De az ilyen vállalatok sem rosszindulatból nem tel­jesítik tervüket. Legtöbb gondunk a KGM-vállálatok­kal van. — Arra kérem, részleteseb­ben szóljon a vállalat szer­ződéses politikájáról, illetve ennek eredményéiről. — Az 1980. január 1-től ér­vényes 'gazdasági szabályozó- rendszer, valamint árszabá­lyozási rendszer következté­ben megkezdődött a népgaz­daságon belül egy átrendező­dési folyamat. A külgazdasági egyensúly helyreállítására hozott intézkedések következ­tében 1979. évhez viszonyítva csökken az építési célú beru­házások volulmene, melynek következtében néhány éven bélül várható az építési pia­con is a kereslet-kínálat egyensúlyának helyreállítása. — A beruházási piacon ki­alakult Ih'elyzetváltozás követ­keztében a kivitelező válla­latok számítanak az anyag-, szerkezet-, gépeUátás javulá­sára, alvállalkozói kapacitá­sok rugalmasabb, gördüléke­nyebb igénybevételére, a ko­operációs kapcsolatok javulá­sára. Az új szabályozórend­szer hosszabb távon jó célo­kat szolgál, a piaci egyensúly beálltáig azonban átmeneti problémák jelentkeznek. Me­lyék ezek a problémák? — 1. Az új árszabályozási rendszer alapján kidolgozan­dó termelői árakat — a be­gyűrűző árak ismerete hiá­nyában — nem sikerült az év eléj'én kialakítani. Jogszabá­lyaink szerint pedig a szál­lítási szerződés megkötésének egyik feltétele az ár megha­tározása is. Az árak bizony­talansága következtében a szállító és alvállalkozó válla­latok időben nem kötöttek szerződéseket, így a megren­delőket bizonytalanságban tartották; 12. a beruházási piac vissza­fogása következtében a be­ruházási célú javakat előál­lító vállalatok — termelési biztonságúik fenntartása érde­kében — termékeik egy ré­szét exportálták. Különösen nagy arányban emelkedett a nem rubel-elszámolású terü­leteken gazdaságosan expor­tálható termékek export-ará­nya. Ez a fajta exporttevé­kenység a belföldi ellátási gondokat növelte; 3. valutáris megfontolások ■következtében csökkent a dollár-elszámolású területről importált termékek köre és mennyisége. — Az ellátási gondok rész­leteiről mit tud mondani? — 1. Az új szabályozási rendszert megelőző időszak ellátási szintjén vannak a hazai előállítású és a szocia­lista relációból beszerzett alapanyagokból készült épí­tő- és szerelőanyagok, szer­kezetek ; 2. az előző időszak ellátá­sánál kedvezőbb az ellátás cementfélékből, kavicsfélék­ből. kisebb átmérőjű beton­acélokból, fenyőfűrészáruból, korszerű téglaféleségekből; 3. Az előző időszak ellátá­sánál kedvezőtlenebb ellátást biztosító anyagok köre: a) nelm rubel-elszámolású területről importált alapanya­gok és anyagok importkor­látozása következtében je­lentkező hiánycikkek, nike- oell, Mertik hőfokszabályozó, SAMSON hőfokszabályozó, Wolfmann forróvízmérő, ke­ringtető szivattyúk (Vilió), HILTI-szeg patron, antenna és MBA alumínium kábel (N1DK-import); b) a termelő vállalatok tő­kés relációjú exportnöveke­dése következtében jelentke­ző hiánytiikik: RADAL radiá­tor; c) gyártókapacitás hiánya miatt keletkező hiánycikkek: zárak, vezetékek. — Árra törekszünk, hogy az új helyzetben is jó kap­csolatokat alakítsunk ki part­neréi nikkel. PÁLKOVÁCS JENŐ A mintaadag mindennap a vitrinbe kerül Délelőtt 11-kor kezdődik az ebédosztás

Next

/
Oldalképek
Tartalom