Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-16 / 243. szám
1980. október 16. KÉPÚJSÁG 3 A tomerőmu-építkezés Tízezer ember ebédje Grábics Gyula üzletigazgató nem árul zsákbamacskát. „Aki tízezer ember étkeztetését úgy megoldja, hogy nincs reklamáció, annak kalapot emelek!” Nekem az a szerény véleményem, hogy Grábics Gyula megemelheti a kalapját — önmaga előtt! A kezdet nem mutatott ilyen egységes képet. Alig több mint egy éve Pakson, az atomerőmű-építkezés területén dolgozó Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat körül elég magasra csaptak a „hullámok”, nem balatoni, hanem tengeri hullámok. Erről lapunkban is ejtettünk pár szót. Gond volt az ételek minőségével, mennyiségével, választékával. Sok apró hiányosság bosszantotta az embereket. A tisztasággal is haJó étvágyat! dilábon álltak. Nem voltak szakemberek, volt olyan időszak, amikor a szakácsok nap mint nap Pécsről jártak Paksra ebédet főzni. Az is az igazsághoz tartozik, hogy sokan csak kritizáltak, segíteni pedig nem nagyon siettek. Uj szelek fújdogálnak az étterem körül. Egy év alatt sok minden megváltozott. De, ne hagyatkozzunk csak saját tapasztalatunkra, hiszen 1980. szeptember 14—Ifi. között a Paksi járási és városi Népi Ellenőrzési Bizottság szakemberei megvizsgálták az erőműétterem munkáját. Részlet a jegyzőkönyvből: „Vizsgálatunk során beszélgettünk Pethő Gyula őrnaggyal, munkahelyi parancsnokkal, Csizmadia Endre szakszervezeti intéző bizottsági titkárral, Fonyó Lajos KISZ-titkárral és Raft Mátyás ERBE szolgáltatási főosztályvezetővel. Elmondták, hogy az étkezési szolgáltatás színvonala az előző évekhez viszonyítva javuló tendenciát mutat. Ételkínálat, választék, mennyiség, minőség kielégítő. Javaslataikat, kifogásaikat az étterem vezetői figyelembe veszik, azokat a lehetőségekhez mérten teljesítik.” „Átvizsgáltuk az egységben található Vásárlók könyveit, tapasztalataink a következők: Az 1979. I. és II. negyedévben több panaszbejegyzés történt az ételek mennyiségével és rossz adagolásával kapcsolatban. A panaszbejegyzésre, melyet az egység vezetői is jogosnak tartottak, az intézkedés határidőn belül megtörtént, a vétkes dolgozók üzletigazgatói figyelmeztetésben részesültek. Megállapítottuk, hogy az utóbbi időben a panaszbejegyzések megszűntek. Több esetben gratuláltak az egység vezetőjének, hogy létrehozták a különböző büféket, illetve értékesítőhelyeket.” Grábics Gyula mondja: — Anyagi segítség nélkül nem juthattunk volna előre. Segített az ERBE és a vállalatunk központja. így tudtunk 16 ételmelegítő konténert beállítani, kaptunk egy nagy teljesítményű hűtőgépet, vásároltunk két üdítőt és meleg italt szolgáltató automatát, elektromos, teflonnal bélelt sütőberendezést. Az, hogy naponta 3—4 ezer ember ebédeltetését megoldjuk, csak korszerű berendezésekkel lehetséges. Kovács József katona szakács Czimermann Mihály fő' szakács Megoldódtak olyan „apróságok”, mint az, hogy van mindig tiszta víz és pohár az asztalokon. Kint az étkezőkben egy vitrinben mindenki láthatja, hogy mennyit kell kapnia. Nagy népszerűségnek örvend a hot-dog árusítása, augusztustól gyümölcseladás is van. összesen kilenc helyen létesítettek munkahelyi büfét, kávézót, pecsenyesütőt. Tízezer ember ellátásáról kell gondoskodni. Közülük naponta átlag 3450-en veszik igénybe az üzemi konyhát, éjszaka több mint kétszázan „ebédelnek”, a lengyel munkásoknak külön főznek, nekik saját szakácsuk van. A Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat éttermében 80-an dolgoznak, ma már közmegelégedésre... H. J. Fotó: Gottváld Károly Vadhajtások Protekció nélkül nem megy? — Nem ismersz ott valakit véletlenül? Ismerős a kérdés, aligha van ember széles e hazában, aki ne tette volna fel ezt (vagy valami hasonlót), amikor valamilyen ügyes-bajos dolgát kellett intéznie. Szinte természetessé vált, hogy ha valamit el akarunk intézni — legyen az ritkán kapható áru vásárlása, szolgáltató iparos kihívása vagy akár egy szükséges irat megszerzése — keressük az összeköttetést. Szellemesen mondta néhány évvel ezelőtt egy magas állású állami vezető: Magyarországon tíz és félmillió embernek van protekciója, ami ugyanannyi, mintha senkinek sem lenne. Valóban, ha jól belegondolunk, ez nagyjában így van. Nem kivétel ez alól a legkisebb falu sem: ott a hivatalhoz forduló ügyfél hajdanában együtt ült az iskolapadban a tanácselnökkel, egy cséplőcsapatban dolgozott a téesz vezetőjével, ugyanott katonáskodott, ahol a TÜZÉP-telep vezetője. Kézenfekvő tehát, hogy ha valamire szüksége van, a régi ismerőshöz fordul. Még akkor is, ha az ügyet különben is, minden zökkenő nélkül elintéznék. Mi értelme van hát a protekciónak, ha nem jelent semmilyen előnyt? Annyi, hogy — a „protezsált” széles körben elmondhassa: ezt meg azt el tudta intézni,merthogy X és Y neki innen meg onnan régi cimborája. S ha többet nem, annyit elér vele, hogy mindjárt lesznek irigyei. Márpedig a régi mondás szerint többet ér egy irigy száz szánakozónál... Csakhogy nem minden protekció ilyen ártalmatlan. Már az sem, hogy a protekciósnak nem kell másokkal együtt sorbaállm valahol, mert ügyét soron kívül intézik el — s ezalatt a többiek ügye halasztást szenved. Ott meg éppenséggel nem, ahol a jó koma — az előbbi példánál maradva — TÜZÉP-telepvezető küldi az értesítést, hogy ebben az órában még kapható az az építőanyag, ami máskor nem szokott lenni, s a hónapok óta ilyesmi után futkosok számára továbbra sem lesz, mert gyorsan megvásárolják a protekciósok. Aztán vannak — mert, ha nem beszélünk róla, akkor is vannak — nagyobb ügyek is. Amikor valami életbevágóan fontos dolgoban sikerül „megkerülni a sort”, felvétetni a gyereket, előbbre jutni a lakásigénylők listáján. Kár lenni titkolni, hogy van nálunk protekció. Ám a legidősebb emberek sem emlékeznek olyan időre, amikor — ne lett volna. Mikszáth Kálmán, Móricz Zsig- mond regényeiben sűrűn fordulnak elő a protöktorok és protezsáltjaik, s bár ők személyükben már régen nincsenek — örökségüket ránk hagyták. S ha manapság ironikusan szokták is mondoni, hogy most „szocialista összeköttetés” lépett a protekció helyébe, szentigaz, hogy ebben semmi szocialista nincs. Csak összeköttetés, ami semmiben sem különbözik a protekciótól, csupán a szót fordították magyarra. Mégsem valami elemi csapás a protekció — vagy, ha úgy tetszik „összeköttetés” — ami ellen nem lehet védekezni. Sokféle védelem van ellene. Például: a bürokráciamentes, emberséges ügyintézés, hiszen, ahol nem kell órákat várakozni, újabb és újabb papírokat beszerezni egy igazoláshoz, ott arra sincs szükség, hogy valaki ezt a keserves utat összeköttetései révén kerülje meg. Másik orvosság, ahogyan a közelmúltban egy vállalati vezető a televízióban megfogalmazta: áttérés a keresleti gazdálkodásról a kínálati gazdálkodásra. Közérthetően: ha kevesebb a hiánycikk, ha az eladó keresi a vevőt és nem a vevő az árut, magától megszűnik itt is a protekció. Hogy ez még egy kissé „odébb lesz”? Az egészen biztos. De az is, hogy mindenki tehet érte valamit. S ehhez még csak nem is kell igénybe venni — protekciót. VÁRKONYIENDRE Negyvenezer cikk - egymilliárdos termeléshez A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat idén 1,021 milliárd forint értékű 'munkát végez. Pakson és más városokban a lakások építése, a szekszárdi húskombinát, valalmint a tejipari üzem folyamatos építőmesteri munkája szerződések megkötése nélkül elképzelhetetlen. Qhre- nóczy Lászlóval, a TÁÉV műszaki igazgatóhelyettesével beszélgettünk a szerződésekről. — Mindenekelőtt tegyünk különbséget vállalkozói szerződésről, és anyagellátási szerződésről. Az előbbi témakörben a vállalkozói osztály készíti elő az anyagot döntésre, s az igazgató egysze- mélyben dönt, míg az anyagbiztosításnál az anyagi osztály a felelős, sőt, csoportvezető is intézkedhet. Vállalatunk több mint negyvenezerféle anyaggal foglalkozik, a szegtől a daruig, a cementtől az ecsetig. A sokféle áru, alkatrész építési anyag biztosítása szerződés nélkül lehetetlen volna. Hiszen ezek a megállapodások adják a háttériparnak a termelési biztonságot. A jő kapcsolat révén van mód arra, hogy menet közben is a két fél megállapodása alapján módosítsunk. — Ha nem sikerül a megállapodás szóban, jönnek a jogászok... — A legritkább esetben. Vezetőségünk úgy van ezzel, hogy a jogászkodást utoljára hagyjuk, ha más megoldás nincs . . . De mindig találunk megoldást, a néhány per pedig csak erősíti a szabályt, azaz, hogy nem szívesen perelünk. Az éves szerződésen belül a negyedéves* bontások elégségesek az előrelátásra. A hazai gyártó-ellátó ipar éhhez mérten lát el bennünket is, és más kivitelező cégeket is. — A TÁÉV meglehetősen sok alvállalkozóval dolgoztat munkahelyem. — Mind élő szerződés alapján. Sőt... A vállalatok közötti szocialista együttműködés példája is lehet sok kapcsolatunk. Mert partnereinknek is egy a célja — a beruházását mielőbb használható állapotban átadni. — Tudna sorolni néhány olyan céget, melyekkel a kapcsolat jó? — Elsősorban az országos vállalatokat kell sorolni, ilyen a Közmű- és Mélyépítő Vállalat, a Csőszer, a- Viliszer, a Fémmunkás, az Épületasztalos és Faipari Vállalat. — Olyan is van, természetesen, amelyekkel rossz a kapcsolat.. . — Akad ilyen Is. De a kér- ■ dését úgy is lehet fölfogni, hogy ők is akarják teljesíteni a szerződésben vállaltakat, mégsem tudják — mert nem kapnak anyagot, külföldi segítséget, netán rosszul számítják ki a termelési szükséglétét és valahonnan az alkatrészből, anyagból le kell csípni. De az ilyen vállalatok sem rosszindulatból nem teljesítik tervüket. Legtöbb gondunk a KGM-vállálatokkal van. — Arra kérem, részletesebben szóljon a vállalat szerződéses politikájáról, illetve ennek eredményéiről. — Az 1980. január 1-től érvényes 'gazdasági szabályozó- rendszer, valamint árszabályozási rendszer következtében megkezdődött a népgazdaságon belül egy átrendeződési folyamat. A külgazdasági egyensúly helyreállítására hozott intézkedések következtében 1979. évhez viszonyítva csökken az építési célú beruházások volulmene, melynek következtében néhány éven bélül várható az építési piacon is a kereslet-kínálat egyensúlyának helyreállítása. — A beruházási piacon kialakult Ih'elyzetváltozás következtében a kivitelező vállalatok számítanak az anyag-, szerkezet-, gépeUátás javulására, alvállalkozói kapacitások rugalmasabb, gördülékenyebb igénybevételére, a kooperációs kapcsolatok javulására. Az új szabályozórendszer hosszabb távon jó célokat szolgál, a piaci egyensúly beálltáig azonban átmeneti problémák jelentkeznek. Melyék ezek a problémák? — 1. Az új árszabályozási rendszer alapján kidolgozandó termelői árakat — a begyűrűző árak ismerete hiányában — nem sikerült az év eléj'én kialakítani. Jogszabályaink szerint pedig a szállítási szerződés megkötésének egyik feltétele az ár meghatározása is. Az árak bizonytalansága következtében a szállító és alvállalkozó vállalatok időben nem kötöttek szerződéseket, így a megrendelőket bizonytalanságban tartották; 12. a beruházási piac visszafogása következtében a beruházási célú javakat előállító vállalatok — termelési biztonságúik fenntartása érdekében — termékeik egy részét exportálták. Különösen nagy arányban emelkedett a nem rubel-elszámolású területeken gazdaságosan exportálható termékek export-aránya. Ez a fajta exporttevékenység a belföldi ellátási gondokat növelte; 3. valutáris megfontolások ■következtében csökkent a dollár-elszámolású területről importált termékek köre és mennyisége. — Az ellátási gondok részleteiről mit tud mondani? — 1. Az új szabályozási rendszert megelőző időszak ellátási szintjén vannak a hazai előállítású és a szocialista relációból beszerzett alapanyagokból készült építő- és szerelőanyagok, szerkezetek ; 2. az előző időszak ellátásánál kedvezőbb az ellátás cementfélékből, kavicsfélékből. kisebb átmérőjű betonacélokból, fenyőfűrészáruból, korszerű téglaféleségekből; 3. Az előző időszak ellátásánál kedvezőtlenebb ellátást biztosító anyagok köre: a) nelm rubel-elszámolású területről importált alapanyagok és anyagok importkorlátozása következtében jelentkező hiánycikkek, nike- oell, Mertik hőfokszabályozó, SAMSON hőfokszabályozó, Wolfmann forróvízmérő, keringtető szivattyúk (Vilió), HILTI-szeg patron, antenna és MBA alumínium kábel (N1DK-import); b) a termelő vállalatok tőkés relációjú exportnövekedése következtében jelentkező hiánytiikik: RADAL radiátor; c) gyártókapacitás hiánya miatt keletkező hiánycikkek: zárak, vezetékek. — Árra törekszünk, hogy az új helyzetben is jó kapcsolatokat alakítsunk ki partneréi nikkel. PÁLKOVÁCS JENŐ A mintaadag mindennap a vitrinbe kerül Délelőtt 11-kor kezdődik az ebédosztás