Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-28 / 228. szám

t I Mai számunkból AZ ELSŐ KÖZÖNSÉGNAP AZ ŐSZI BNV-N (3. old.) XXX. évfolyam, 228. szám. ARA: 1,60 Ft 1980. szeptember 28., vasárnap Egység és haladás A kormányzati politikát és munkák valamint az évi költségvetést rendre megtárgyalja az országgyűlés. Még­is érthető, ha a mostani ülésre a szokottnál jobban fi­gyeltet az emberek. Bonyolult a nemzetközi helyzet, többi elől is aggasztó hírek érkeznek, és bár idehaza nyugalomban, élünk, a gondjaink nem csekélyek. Nö­velte az érdeklődést, hogy fölszólalt a tanácskozáson Kádár János is. Kormánypolitika és munkaprogram,, költségvetés — óriási téma, jelzi ezt Lázár György miniszterelnök ex­pozéja, a pénzügyminiszter tájékoztatója, számos kép­viselői hozzászólás, köztük a párt első titkárának be­széde. Szorítkozzunk a legfontosabbakra. Ami a nálunk uralkodó politikai felfogásit illeti, Kádár János megálla­pította, hogy a szocialista rendszer nem egy kifaragott kőszobor, amely így marad az idők végezetéig. A szo­cializmus tehát változik, és ennek éltető eleme a fejlődő szocialista demokrácia. Ide tartozik — amint azt a mi­niszterelnök hangsúlyozta — a választott képviselők el­lenőrző, bíráló, javaslattevő münikájá és a kormánynak az a szándéka, hogy megőrizve a maradandót, elhagyva a meghaladottat és támogatva a jobbító törekvéseket — gondjait megosztja a néppel. Nyilvánvalóan ennek a politikának gyümölcse a ha­zánkban tapasztalható társadalmi béke, a párt és a nép egymás iránti bizalma, a szocialista nemzeti egy­ség. Amint azt Kádár János is hangsúlyozta: Magyar- országon a nagy osztályharcók időszaka befejeződött, de vívmányainkat, amelyekért' az egész nép megszenve­dett és megdolgozott, senkinek a világon nem engedjük bántani. Más oldalról szólva: a magyar kormány mesz- szemenő jóakarata mindig biztosíték volt ahhoz, hogy az egyház a maga útját járva segíteni tudjon az új tár­sadalom felépítésében' és megerősítéséiben, — idézte a püspöki kar nyilatkozatát Bíró Imre római katolikus plébános, az egyik budapesti képviselő. A szocialista demokrácia kiteljesedéséhez azonban, mint az a parlamenti vitából is kiviláglott, még sok erőfeszítés szükséges. Egyebek között a kormány és á szakszervezetek már kialakult folyamatos munkakap­csolatának továbbfejlesztése. Ami feltételezi, hogy a szakszervezeték a gazdasági munkát- is hathatósabban segítsék és tagságuk érdekeit is eredményesebben kép­viseljék. Ide tartozik természetesen a dolgozó kollektí­vák véleményének figyelmesebb meghallgatása is. Egy­szersmind a kötalesSégteljesítés következetesebb szá­monkérése fenn és lenn. Ennek gyakorlati megvalósí­tása érdekében a kormány új felelősségi rendszert dol­goz ki. ide értve a jogtalan előnyszerzés, a protekcio­nizmus visszaszorítására alkalmas intézkedéseket. Mondani sem kell, hogy mint minden terv, minden elképzelés valóra váltása, úgy az ismertetett, kormány­zati munkaprogram sikere is elsőrendűen_ a gazdasági munka eredményeitől, minőségétől függ. Napjainkban ez is közfigyelem tárgya, és az ide tartozó fő kérdések alkották a parlamenti tanácskozás zömét. Nem vélőtle- nül említettük a minőség' kifejezését. Hiszen a minisz­terelnök is továbbfejlődésünk szempontjából kimagasló fontosságot tulajdonít annak, hogy mielőbb olyan mi­nőséget érjünk el a termelésiben, amit ma még csak az élenjárók tudnak teljesíteni. Nem új felismerés ez a magyar gazdaságpolitikában, de a világgazdasági vi­szonyok időközben továbbra is viharos ütemben vál­toztak és általaiban nem a mi sajátos lehetőségeink ja­vára. Ennek ellenére a kormánybeszámolóból és a pénz­ügyminiszteri beszédből egyaránt az csengett ki, hogy a gazdasági intézkedések hatására kedvező folyamatok indultak el a népgazdaságiban, aminek legbeszédesebb jele a külkereskedelmi mérleg hiányának jelentős mér­séklődése. Ezt tudomásul Véve is, az egész parlamenti tanácskozásból az szűrhető le, hogy az ország gazdasági egyensúlyának megteremtése, bár jelentősen előreha­ladt, még csak a kezdetén, tart. És miután a nemzetközi gazdasági életben a közel,jövőben kedvező fordulatra nem számíthatunk, igen kemény munka áll még a ma­gyar gazdaság előtt. Ezzel függ össze végeredményben minden gazdasági természetű intézkedés, amely így vagy úgy a minden­napi életre is kihat. Ezek közepette is azonban a kor­mány határozott szándéka, hogy megőrzi a vásárlóerő és az árualapok összhangját — tehát jó áruellátást biz­tosít —, javítja a nagycsaládosok és a dolgozó nők helyzetét a többi közt a szolgáltatások fejlesztésiével, az árak és bérek növekedését pedig olyan módon szabá­lyozza, hogy lehetővé tegye az életszínvonal tekinteté­ben vállalt kötelezettségek betartását, a társadalmi jut­tatások összegének emelését, az idős, egyedülálló és ön­hibájukon kívül nehéz körülmlények között élő embe­rek megsegítését, továbbá fejlessze az óvodai és kór­házi ellátottságot és változatos módszerekkel segítse a lakásépítést, megreformálja a lakáselosztás rendszerét. A beszámolók és a képviselői hozzászólások egyaránt arra vallottak, hogy helyes és hasznos az adott kérdé­sekről kMafcult vélemények nyílt megtárgyalása, meg­vitatása, hiszen- ez vezethet1, mint azt Herczegh Károly, a vasas-szakszervezet főtitkára hangsúlyozta,, a közösség érdekeit kifejező lehető legjobb megoldáshoz. Helyes lenne — tette hozzá, ha az ilyen vitáknak az eddiginél nagyobb nyilvánosságot adnánk. Ez a parlamenti ta­nácskozás, úgy tűnik, már ennek a követelménynek kí­vánt eleget tenni. Losonczi Pál hazaérkezett afrikai útjáról Szombaton délben landolt a Magyar Népköztársaság különgépe a Ferihegyi repü­lőtéren, amellyel Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hazaérke­zett Afrikából, ahol négy országban tett hivatalos, ba­ráti látogatást. Ütjára elkí­sérte felesége, és kíséretében volt Keserű Jánosné könnyű­ipari miniszter, Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi államtitkár, Garai Ró­bert külügyminiszter-helyet­tes és Melega Tibor külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes. Az Etiópiában, Tanzániá­ban, Mozambikban és Zam­biában járt Losonczi Pál és kísérete fogadására megje­lent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Púja Frigyes külügy­miniszter, Bajnok Zsolt ál­lamtitkár, a Minisztertanács tájékoztatási hivatalának el­nöke és az állami élet szá­mos más vezető személyisége. (Budapestre hazaérkezve az Elnöki Tanács elnöke nyi­latkozott a Magyar Távirati Iroda különtudósítójának. Nyilatkozatában a többi közt hangsúlyozta: — Évről évre növekszik az afrikai földrész súlya, szere­pe, jelentősége a társadalmi haladásért vívott világmére­tű küzdelemben. Itt húzódik a nemzetközi osztályharc egyik fő frontvonala is. Az etióp, az angolai, a mozam­biki, a zimbabvei nép győ­zelmével, a namíbiai és a dél-afrikai nép elszánt har­cával utolsó szakaszához ér­kezett a térség népeinek nemzeti felszabadító moz­galma, amely oly sok áldo­zatot követelt az afrikai nép legjobb fiaitól. Valamennyi országban őszinte érdeklődés nyilvánult meg immár több mint három és fél évtizedes tapasztalataink iránt. S en­nek természetes párjaként abban is teljes volt az össz­hang közöttünk, hogy szoro­sabbra kell fűzni politikai, gazdasági, műszaki-tudomá­nyos, kulturális és egyéb kapcsolatainkat, s keresni kell az együttműködés fej­lesztésének további lehetősé­geit. „vüiiaí RAJPARANCSNOKOK KIKÉPZÉSE (3. old.) MIT CSINÁLJON A CSÖKKENT MUNKAKÉPESSÉGŰ? (4. old.) EZERÉVES IJFÜ VAROS (8. old.) KÜLÖNLEGES HANGSZER- MÜZEUM (9. old.) IPARI ÉRDEKESSÉGEK (9. old.) ŐK HARMAN (4. old.) CSÖRÖG A TELEFON (5. old.) KORDOVÁNER JÄNOS SZŐNYEGEI ÉS F. SZABÓ MIHÄLY KERÁMIAI (11. old.) VESZÉLYBEN A KORALL­ZÁTONYOK (12. old.) VASÁRNAPI BESZÉLGETÉS (6. old.) A FŐMÉRNÖK KIVÁLÓ ÜJÍTÓ (7. old.) HÁNY MEDVE ÉL KAMCSATKÄBAN? (8. old.) MÉRÉS ÉS MATEMATIKA (12. old.) MESE A HÜLLŐRŐL, AKINEK TÜSKE MENT A LÄBÄBA (13. old.) BEFEJEZŐDÖTT A TERÜLETI LOVASBAJNOKSÄG (14. old.) Javában tart az almaszüret. Bogyiszlón, a Dunagyöngye Tsz 109 hektáros almáskertjében először a korai fajtá­kat, a cox narancsot, az arany parment szedték le, jelenleg a starking és a jonathán van soron. Az 50 fős saját brigádon kívül 40 borsodi vendégmunkás és 80 hirdetésre jelentkezett alkalmi munkás szüreteli az almát. Az el­múlt héten itt dolgozott a tolnai gimnázium 180 diákja, a szekszárdi Garay Gimnáziumból pedig 600 tanuló jön majd segíteni tíz napig. A termés nagy része exportra kerül, a Szovjetunióba és Csehszlovákiába, a többi, mintegy 80 vagon alma Tolna megyében talál vevőre. Az őszi mezőgazdasági munkákról készült képriportunk az 5. olda­lon található. :4Sex a földeken

Next

/
Oldalképek
Tartalom