Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-28 / 228. szám

2 NÉPÚJSÁG 1980. szeptember 28. A hét 3 kérdése 1. Milyen eredményekkel járt a Gromiko—Muskie talál­kozó? „ «. : A most záruló héten különösképpen megélénkült a nem­zetközi diplomácia, a kelet—nyugati s ezen belül a szov­jet—amerikai párbeszéd. Az ENSZ-lközgyűlés általános vi­tája lehetővé tette, hogy beszédében mind a szovjet, mind az amerikai külügyminiszter összegezze kormányának ál­láspontját, csütörtökön pedig egy szokatlanul hosszú, csak­nem négyórás Gromiko—Muskie találkozóra került sor. ­Figyelembe véve Washington immár jóideje folytatott feszültségkeltő politikáját, amelyet tovább terhel az elnök- választási kampány finise, aligha lehetett csodát, vagy alapvető fordulatot várni egy mégoly hosszan tartó eszme­cserétől sem. Ezért mindenképpen pozitív visszhangot vál­tott ki a bejelentés, hogy október közepén szovjet—ame­rikai tárgyalások kezdőidnek Genfben az eurorakéták prob­lematikájáról. Pontosabban fogalmazva: előkészítő vita várható, amin rögzítik a későbbi tárgyalások témáját. Ame­rikai részről ugyanis a szárazföldi indítású, közép-ható­távolságú rakétákra szeretnék korlátozni a megbeszélést, míg a szovjet óldalról logikusan felvetik: Az „előretolt stratégia” keretében működő USA-lég'ibázisók és atoimten- gerallattjárók ugyanúgy nukleáris veszélyt jelentenek. Genfben először tehát arról fognak tanácskozni, hogy a fegyverek milyen körére terjedjenek ki az érdemi tárgya­lások. Mindez mutatja a nehézségeket, de a világ az utóbbi időben nem volt annyira elkényeztetve a fegyverzetkorlá­tozási megállapodások terén, hogy ne köszöntötte volna e szerény részeredményt. S a nemzetközi közvélemény vá­laszt vár azokra a kezdeményezésekre is, amelyek Gromiko ENSZ-beli beszédében hangzottak el, kezdve attól, hogy „llétszámstoppot” rendeljenek el a katonai szövetségékben egészen addig, hogy ne növeljék tovább a hadseregek adott szintjét a különböző országokban. Olyan reális indítványok ezek, amelyek ugyan nem vezetnének azonnali leszerelés­hez, de fékeznék a. fegyverkezési hajszát, s elősegítenék a veszélyes irányzatok visszafordítását. Az enyhülés témaköréhez tartozik az is, hogy a spanyol fővárosiban a novemberi madridi találkozó napirendjét ké­szítik ölő, a bécsi haderőcsöklkentési értekezleten pedig megkezdődött a 22. forduló. (Egyelőre maratoni jelleget öl­tött a nyolcadik évébe lépő konferencia, s az osztrák fő­városban azt szokták mondogatni: míg másutt szállodai szobákat bérelnék, Becsben öröklakásokat vásárolhatnak a küldöttségek.) A fórumok adottak, de a tárgyalások ha­ladása azon múlik: van-e kölcsönös megegyezési készség. Ha már fórumokról esett szó, a bolgár fővárosban tanács­kozott a „népek világparllamentje” az utóbbi esztendők leg­jelentősebb békefóruma. A konferencia ismét bebizonyí­Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a Kremlben fo­gadta Raul Castro Ruzt, a Kubai Kommunista Párt KB másodtitkárát, az államtanács és a minisztertanács első elnökhelyettesét. A képen a találkozó résztvevői. (Képtávírónkon érkezett.) Az ENSZ közgyűlés 35. ülésszakán a héten megkezdődött a politikai vita. (Képtávírónkon érkezett.) tót'ta, milyen nagy erőt képvi'sel a nemzetközi közvéle­mény, a világ békeszerelt'ő erőinek mozgalma. 2. Mi a jelentősége Losonczi Pál afrikai kőrútjának? Húszezer kilométert tett meg az Elnöki Tanács elnöké­nek küllöngépe — ez még a sugárhajtású diplomácia kor­szakában is figyelemre méltó teljesítmény. Losonczi Pál négy afrikai országban (Etiópia, Tanzánia1, Mozambik és Zambia) tett hivatalos, baráti látogatást, négy másik fő­városban .pedig rövid megállóra került sor útközben. A magyar államfő olyan, országokban járt, amelyek hosz- szabb-rövidebb idővel ezelőtt még gyarmati sorban sínylőd­tek, de kivívták függetlenségüket, s ma már új úton jár­nak. Nehézségeik persze nem tűntek el, hiszen Afrika szarva és a kontinens déli része gyakran, kénytelen szem­benézni imperialista kihívásokkal. A szocialista országok, s köztük hazánk nagyra értékelik ezeknek az afrikai or­szágoknak haladó, neokolonialista politikáját, s lehetősé- geinknhez képest segítjük fejlődésüket. Kapcsolataink nem egyirányú utcát jelentenék: az új Afrika fontos tényezője a világ átformálódott erőviszonyainak. Losonczi Pál a kör­út során államközi szerződéseket, együttműködési progra­mokat írt alá, megalapozva egy még dinamikusabb, köl­csönösen előnyös fejlődési folyamatot. 3. Hogyan alakul Irak és Irán viszálya? Hadi jelentések érkeznek a nyugtalan Közép-Keletről. A jelentések ugyan sokszor ellentmondóak, de annyi megál­lapítható, hogy súlyos harcok folynak Irak és Irán határ- körzeteiben, sőt kisebb légitámadások érték a fővárosokat, Bagdad,ot és Teheránt is. Nem titok, hogy a két ország között már hosszabb ideje növekszik a feszültség. A korábbi egyezmények nem bizo­nyultak időtállónak, a közvetítők kísérletei csak átmeneti enyhülést hoztak a viszálykodásban. A háborús helyzet mindig aggodalomra adhat okát, bár­hol legyen a világon. Az iraki—iráni konfliktusnak azon­ban van két különösen jellegzetes sajátossága. Az első, hogy mindkét ország alapjában véve antiimperialista vo­nallát követ, s — jóllehet sok mindenben nem lehet közös nevezőre hozni politikájukat — egymás gyengítése végső soron csak az imperializmus malmára hajtja a vizet. A második, hogy az összeütközések földünk egyik legérzéke­nyebb térségében következtek be. (A Perzsa-öböl körüli egy 1200 kilométer hosszú és 600 kilóim,éter széles sávban 60 számottevő olajllelőhely, 2800 olajkút, 20 finomító. 24 olaj- kikötő és 20 ezer kilométernyi csővezeték található.) Kü­lön figyelmet érdemel, hogy Washingtonban már egy közös nyugati hadiflotta felállítását s az öböl térségébe való kül­dését mérlegelik. Ezért olyan lényeges, hogy a háborús tüzet kioltsák, méghozzá minden külső beavatkozás nélkül, Irak és Irán külesön'ösen elfogadható megállapodása alapján. Őszintén reméljük, hogy a diplomáciai erőfeszítések erediménnyel járnak, s a tűzszüneti felhívásoknak foganatja lesz. RÉTI ERVIN Magyarországra érkezett a vatikáni államtitkár Agoistino Casarolli bíboros, vatikáni államtitkár és kísé­rete szombaton Magyaror­szágra érkezett. A Szentszék képviselői Lé­kai László bíboros, esztergo­mi érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke meghívá­sára részt vesznek a Gellért püspök születés,ének ezredik évfordulója alkalmából Esz­tergomban és Budaipesten rendezendő egyházi ünnepsé­geken. Francesco Cossiga három­párti koalíciós kabinetje szombaton délután rendkívüli minisztertanácsi ülésre ült össze, miután a parlamentben leszavazták gazdasági tör­vénytervezetét. A miniszter- tanács ülése után Cossiga kor­mányfő nyomban a Quirina- le-palotába, az olasz köztár­sasági elnökségre sietett, és döntésükről tájékoztatta az ügyvezető államfőt, Amintore Fanfanit, aki a szenátus elnö­keként Pertini államfő távol­létében intézi az ügyeket. A Cossiga-kormány lemon­dásáról és a parlamenti sza­vazásról szóló első nyilatko­zatok szerint Olaszországban hirtelen politikai feszültség keletkezett, a gazdasági fe­szültségen túlmenően. Egyes jobboldali körökben szeret­nék, ha a kormányválságból egy „erősebb kezű” kabinet megalakításával találnának kiutat. PANORÁMA WASHINGTON Az amerikai szenátus pén­teken a Szovjetunió ellen be­vezetett gaibonaembargó megszüntetése mellett sza­vazott. A szállítási tilalmat januárban rendelte el a Car- ter-'kormányzait az afganisz­táni események ürügyén. Larry Pressler szenátor az ülésen megállapítottaaz em­bargó sikertelennek bizonyult, nem volt hatással a Szovjet­unióra, az amerikai farme­reknek viszont több millió dollárjába került, és az Egye­sült Államokat megbízhatat­lan kereskedelmi partnerré tette a világ szemében. „Az embargó valódi ára a dollár gyengülése, a krónikus külke­reskedelmi mérleghiány, az infláció és a gazdasági pan­gás volt” — mondotta a sze­nátor. A kormányzat határozott el­lenállása . dacára hozott sze­nátusi döntés még nem jelen­ti az embargó automatikus föloldását, mivel arról még a képviselőházban is szavazni kel!!.' SZÓFIA Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Állam­tanács elnöke pénteken Szó­fiában fogadta Nyikolaj Fágy- gyejevet, a, KGST titkárát, aki bulgáriai látogatáson vesz részt. PÁRIZS Ismeretlen fegyveres me­rénylő péntek este Párizs egyik külvárosában súlyosan megsebesítette a török nagy- követség sajtó,attaséját. A me­rényletet egy örmény szélső­séges szervezet vállalta ma­gára. BEJRUT Péntek este két rakétatalá­lat érte az Egyesült Államok bejrúti nagykövetségét. A tá­madás csupán anyagi károkat okozott, személyi sérülés nem történt. A merényletét a „Modzsaihedin” elnevezésű szervezet tagjai követték el, közölve, hogy akciójukkal az iráni nép amerikai leigázását kívánták megtorolni. Ez volt a harmadik hasonló típusú merénylet az Egyesült Álla­mok bejrúti képviselete ellen. Az iraki—iráni háborús konfliktus kísérőjelensége­ként — hosszabb szünet után — péntek este fegyveres ösz- szecsapás robbant ki Bejrut déli kerületében egyfelől az Ama] nevű síita milicia, más­felől az Irakhoz közelálló pa­lesztin gerillaszervezet az Arab Felszabadítási Front tagjai között. HAVANNA A Kubai Köztársaság hő­seinek nyilvánította Jurij Ro­ma, nyenko szovjet és Arnaldo Tamayo-Mendez kubai űrha­jóst a kubai államtanács Fi­del Castro által aláírt pénte­ki rendelet«, a közös űrrepü­lésben részt vett két asztro­nautát egyidejűleg a „Playa Giron” érdemrenddel tüntet­ték ki. Együtt a békéért Szófiába kiküldött tudósítónk jelenti: Impozáns nemzetközi tanácskozás színhelye volt egy héten át a bolgár főváros. A „Népek világparlamentje a békéért” zajlott itt, s az eseménysorozatra több mint 100 országból ér­kezett küldöttek a hét végén már a jól végzett munka tuda­tában búcsúznak egymástól, a vendéglátóktól. Egy sikeres ta­nácskozás emlékével utaznak haza. A forró hangulatú plenáris ülések az Universiadé-palotában, a fórumok, a munkacsoport­tanácskozások, kerekasztal-beszélgetések a bolgár főváros kü­lönböző pontjain, mind-mind megannyi élménnyel, tanulság­gal szolgáltak a résztvevők, s akiket képviseltek, a világ köz­véleménye számára. Valamennyiünk nevében a béke megőrzé­sének legelszántabb hívei tettek hitet az újabb világégés el­kerülése, az esztelen fegyverkezési hajsza megfékezése, a le­szerelés mellett. Természetesen, ki-ki a maga alkatának, vérmérsékletének megfelelően adta elő mondanivalóját. Romesh Chandra, a Bé- ke-világtanács elnöke szinte minden alkalommal a tőle meg­szokott szuggesztivitással beszélt, a latin-amerikai küldöttek pátosszal, az észak-amerikai szakszervezeti vezető hevesen gesztikulálva szólt. Persze, a hallgatóság elsősorban a tarta­lomra figyelt. Feszült figyelem kísérte például a nemzetgyű­lés épületében tartott fórumon felszólaló japán delegátus sza­vait, aki az atombomba felrobbantásakor Nagaszakiban átélt rettenetes élmtényeiről beszélt. Többek között arról, hogy bár túlélte a támadást, következményeit nemcsak 5, hanem csa­ládja is viseli. Gyermekein, akik a háború után több évvel születtek, felnőtté válásuk küszöbén mutatkozott meg apjuk elszenvedett sugárfertőzésének a hatása. Hirosimában és Na­gaszakiban az egyenként egy kilotonnás két atombombának közvetlenül a robbanást követően, kettőszáztízezer halálos ál­dozata volt, de 1977-ig rajtuk kívül még háromszázhetvenez­A bolgár fővárosban tanácskozott a „Népek világparla­mentje a békéért”. Képünkön: Romesh Chandra, a Béke­világtanács elnöke beszél. (Képtávírónkon érkezett) ren haltak meg sugárbetegségben és milliók viselik ma is az értelmetlen erőfitogtatás nyomait. Világos, hogy hasonló kategóriába sorolható az a lépés, ame­lyet az elmúlt hetekben az Egyesült Államok elnökének 59. számú utasításaként ismert meg a világ. A katonai és straté­giai célok szelektív megsemmisítésének terve, a korlátozott atomháború képtelen elmélete növeli a nukleáris konfrontá­ció veszélyét, végeredményben koncepció az emberiség elpusz­títására. Nem véletlen, hogy mindez a fegyverkezési hajsza más, aktuális problémáival, például az eurorakéták és az Európában előretolt bázisú amerikai nukleáris fegyverek meg­oldatlan kérdésével együtt nagy hangsúlyt kapott a béke-vi- lágparlamenten. Hiszen ezek a lépések veszélyeztetik legin­kább a békét. Pedig csak békében lehet szó a gazdasági fejlődésről, az egyes országok gazdasági függetlenségének ki­vívásáról, az új nemzetközi gazdasági rend kialakításáról, az emberi .környezet tisztaságáról, az energiával, a nyersanya­gokkal történő ésszerű gazdálkodás megvalósításáról. A világparlamenten elhangzott felszólalásokból, a magyar küldöttség által beterjesztett dokumentumokból egyértelműen kiviláglott az a meggyőződés, hogy a béke és fejlődés elvá­laszthatatlan egymástól. Az egyetemes béke és a nemzetközi biztonság testesíti meg azt a szilárd alapot, amely lehetővé teszi, hogy az emberek, a nemzetek, népek a maguk javára, az egyetemes társadalmi haladás érdekében cselekedejenek. A fejlődés problémáinak megoldása, a gazdasági, kulturális el­maradottság felszámolása különösen sürgős és fontos Afrika, Ázsia, Latin-Amerika országaiban. Szófiában a küldöttek hangsúlyozták, hogy a fegyverkezési hajsza megszüntetése ha­talmas anyagi, szellemi, emberi forrásokat szabadítana fel ilyen célokra is. Az emberiség otthonának ökológiai egyensúlyát veszély fe­nyegeti, de a katasztrófa összefogással elkerülhető. Miként a levegő, a folyó és a tenger nem ismer politikai, földrajzi ha­tárokat, a környezetvédelem is az egész emberiség feladata kell, hogy legyen. A szófiai tanácskozás résztvevői nagy fi­gyelmet fordítottak a környezet megóvása és az energia ösz- szefüggéseire is, hiszen a háború nemcsak az energiák nagy* mérvű pazarlását, a természeti erőforrások elherdálását, ha­nem a környezet mérhetetlen szennyezését, megmérgezését is jelenti. Ugyanakkor a béke lehetőség az emberiséget fenyege­tő veszélyek elkerülésére, az emberi, társadalmi fejlődés ki­bontakoztatására. A földkerekség minden tájáról érkezett emberek, akik a leg­különbözőbb ideológiákat, politikai, vallási elveket követik, fe­lelősséggel szóltak ezekről a kérdésekről a világparlament ta­nácskozásain. Olykor más-más megközelítési módot alkalmaz­tak egy-egy részletkérdés kapcsán, de a leglényegesebb do­logban valamennyien egyetértettek. Abban, hogy harcolni kell a békéért, a biztonságért, az enyhülésért. Mert a békének nincs ésszerű alternatívája. GYURICZA MIHÁLY Lemondott az olasz kormány

Next

/
Oldalképek
Tartalom