Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-27 / 227. szám
Mai számunkból Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 227. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1980. szeptember 27., szombat ÜJ KÖNYVEK (5. old.) ÜGYELETEK (5. old.) RÁDIÓ-, TV-MÜSOR (6. old.) BÉL YEGG YÜJTÉS (5. old.) Befejezte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka Jóváhagyták a kormány programját és a költségvetési törvényjavaslatot Pénteken délelőtt a napirend szerint, a kormányprogram megvitatásával folytatta munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a Politikai Bizottság más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az első felszólaló Kádár János (Budapest, 38. vk.), az MSZMP Központi Bizottságának első titkára volt. Kádár János beszéde Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Kedves alvtársak! A kormány munkaprogramja elvi, reális, előremutató, megfelel a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa útmutatásainak és a Hazafias Népfront választási felhívásában megfogalmazott céloknak. Ezért a Lázár elvtárs által előterjesztett programmal egyetértek. Amikor a tiszteit Országgyűlés a Magyar Népköztársaság kormányának programját tárgyalja, valójában politikánk, szocialista építésünk, jövőnk alapkérdéseit vitatja. Ezekhez kívánok — az előttem szólókhoz hasonlóan — én is hozzászólni. A programlbeszéd fölvázolta a nemzetközi helyzetet, a világ jelenlegi politikai állapotát. A nemzetközi események közül kiemelhetjük az öt évvel ezelőtt Helsinkiben tartott európai biztonsági és együttműködési értekezletet, amely bizonyos tekintetben új szakaszt nyitott földrészünk politikai életében. Befejezését jelentette a hidegháború kiélezett szakaszának, s egyben kezdete is volt egy pozitív folyamatnak amelynek során a Helsinkiben elfogadott elvek nagy hatással voltak a világ, 6 különösképpen Európa politikai helyzetére. E folyamat eredményeképpen erősödtek az európai országok — közöttük természetesen a különböző társadalmi rendszerű államok —, politikai kapcsolatai és kedvező változások következtek be a világpolitikai helyzet alakulásában is. Ezzel magyarázható, hogy a. különböző társadalmi rendszerű országokban élő 'emberek, a népek Világszerte üdvözölték a helsinki értekezletet és annak kedvező nemzetközi kihatását. Enyhülés és feszültség A nemzetközi helyzetben időköziben változás következett be. Megítélésünk szerint ezt az Egyesült Államok, a NATO lépései idézték elő. Ide soroljuk' az 1978. évi washingtoni NATO -d öntés t, amely a fegyverkezés új hullámát indóítotita el és a NATO múlt év decemberi brüsz- szeü ülésének határozatát az új típusú amerikai középhatósugarú nukleáris rakéták gyártásáról és Nyugat-Euró- pába történő telepítéséről. De sok más hasonló, kedvezőtlen fejlemény is. hozzájárult ahhoz, hogy újból hidegháborús szelek fújnak a világon. Ilyen körülmények között joggal állíthatjuk, hogy a nemzetközi helyzetben egyidejűleg vannak 'jelen az enyhülés és a 'feszültség tényeződ. Nem javult a helyzet a világ különböző feszültséggócaiban sem. A közel-keleti problémák továbbra is megoldatlanok és veszélyesek. Közép-Keléten sem rendeződtek a viszonyok, sőt, ezt sajnálattal kell említenem, Irak és Irán fegyveres konfliktusa tovább élezi a helyzetet a Perzsa-öbölben és könnyökén. Ez nem szolgálja Irak és Irán népeinek jlavát, ezzel szemben a nemzetközi imperializmus malmára hajtja a vizet. Éppen ezért őszintén helyeseljük az ENSZ Biztonsági Tanácsának féllszólítását a fegyverszünetre.' Azt kívánjuk, hogy Irak és Irán tárgyalások útján találjon politikai megoflüáist a közöttük fennálló vitás kérdések rendezésére. Délkelet-Ázsiában is csak lasslan és nehezen oldódnak a feszültségek. Növeli a helyzet bonyolultságát a jelenlegi kínai külpolitikai, amely alapvetően szoc Lailislüaellenes, szoivjietiellenas, s ebből kiindulva, a legkülönbözőbb kérdésekben és területeken a feszültség növelésére törekvő imperialista körök kezére játszik. Ilyen a mai világ, amelyben élünk, dolgozunk és harcolunk. Célunk világos, a fő nemzetközi kérdésekben álláspontunk közérthető: az enyhülésiért, egy békésebb világért küzdünk. A fegyverzet alacsonyabb szintjén megvalósuló egyenlő biztonság hívei vagyunk. Változatlanul az a nézetünk, hogy a nemzetközi életben szükségszerűen ,ie- .. lentkező minden viltás kérdést tárgyalásos, politikai úton kell megoldani. Pártunk és kormányunk külpolitikai tevékenységét ebben a bonyolult helyzetben is az a törekvés vezeti, hogy megőrizzük az enyhülés vívmányait, fenntartsuk nemzetközi kapcsolataink kialakult rendszerét. Rendkívül fontos eseményként tartjuk számon Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének találkozóját Giscard d’Estaing-nel, a Francia Köztársaság elnökével Varsóban, valamint Helmut Schmidttel, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjával Moszkvában. Ugyanígy üdvözöljük a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterének csütörtökön megtartott tárgyalásait is. A magyar diplomácia is ugyahezen célokért, a kapcsolatok fenntartásáért és a további eszmecserék folytatásáért dolgozott az elmúlt hónapokban. Ezt szolgálta külügyminiszterünk látogatása, tárgyalása a Német Szövetségi Köztársaságban. Mi a békés tárgyalások útját járjuk a jövőben is. Sokat várunk az Egyesült Nemzetek Szervezetének most folyó ülésszakától. Reméljük, hogy az ott napirenden lévő legfontosabb kérdésekben, így a leszerelés ügyében hozzájárul az érdemi előrehaladáshoz. Meggyőződésünk, hogy ezt nagyban elősegíti Gromiko elvtárs beszéde, amely a legfontosabb nemzetközi kérdésekben a szovjet álláspontot kifejtve, a Varsói Szerződés tagállamainak nézeteit is képviselve a reálisan gondolkodó emberek által elfogadható javaslatokat tett. Hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés országai nem törekednek katonai fölényre és senkire sem kívánják rákényszeríteni az akaratukat. Készek együttműködni a leszerelés megoldásában, a feszültség csökkentésében, elmenve egészen odáig, hogy — amennyiben a NATO-tagországok részéről is megvan rá a készség — hajlandók akár a két szervezet egyidejű feloszlatására is. Helsinki szellemében Ugyancsak üdvözöljük a szovjet külügyminiszter azon javaslatát, hogy valamennyi állam, de legfőképpen a biztonsági tanács állandó tagjai és a hozzájuk katonai szer- ződéssel kötődő országok 1981. január 1-től ne növeljék fegyveres erőiket és fegyverzetüket. A közelmúltban megkezdődtek a helsinki értekezleten részt vevő államok madridi találkozójának az előkészületei. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni szeretném, hogy mi a helsinki értekezleten elfogadott ajánlások teljes körének tényleges érvényesítéséért dolgozunk. Az a véleményünk, hogy a madridi tanácskozásnak is konstruktív munkával elő kell segítenie a záróokmány megvalósulását. Ez a célja az előkészítő értekezleten beterjesztett magyar napirendi javaslatnak is. Véleményünk szerint a madridi tanácskozáson tárgyalni kell a helsinki értekezlet résztvevőit érintő összes fontos kérdésről. Ezen belül kiemelten üdvözölnénk, ha Madridban egyetértés születne abban a nagyfontosságú kérdésben, hogy 1981-ben megtartsák a katonai enyhülés és leszerelés kérdéséivel foglalkozó európai konferenciát. Támogatjuk a Szovjetuniónak azt a rendkívül fontos döntését — amelyet Leonyid Brezsnyev a Schmidt kancelláriai folytatott tárgyalások során ismertetett —, A kormányprogram feletti vitában felszólalt Kádár János, az MSZMP KB első titkára. hogy minden előfeltétel nélkül kész tárgyalni a középhatótávolságú nukleáris fegyverekről és az előretolt állo- másoztatású amerikai fegyverrendszerekről, minthogy ezek a kérdések szükségszer rűen összetartoznak. Számtalanszor hangsúlyoztuk, hogy ugyancsak hívei vagyunk a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői által Bécsben aláírt SALT—II. szerződés hatályba léptetésének, amellyel megnyílhatna az út a más fegyverekre is Mindaz, amiről eddig szóltam, természetesen magyar állásfoglalások, de nemcsak egyedül a mieink, hanem kifejezik szövetségeseinkkel azonos platformunkat is. Nagyra értékeljük a Varsói Szerződést, amely a mi védőpajzsunk, de még ennél is több: a világ-imperializmust féken tartó leghatalmasabb erő, amely ma létezik. Ennek megfelelően mi a Varsói Szerződés országaival külpolitikai kérdésekben tanácskozunk és széles körű, összehangolt együttműködésre törekszünk. Együttműködésre, álláspontunk egyeztetésére törekszünk kivétel nélkül az összes szocialista országgal is. Ez a szocialista országok nagy többségével meg is valósul, és ahol nem így van, az nem a mi hibánk. A szocialista országok közül kettőről külön is szeretnék szólni. Lengyelországról, amellyel az utóbbi időben a nemzetközi és a magyar közvélemény is sokat foglalkozik. Mint ismeretes, Lengyel- országban a társadalom életében felhalmozódott különböző problémák miatt július végén, augusztusban széles körű munkabeszüntetésekre, sztrájkokra került sor, politikai konfliktusok támadtak. Ezeket az eseményeket egész népünk nagy figyelemmel és bizonyos aggodalommal kísérte. Mi szolidárisak vagyunk a testvéri lengyel néppel, lengyel testvérpártunkkal, a Lengyel Népköz- társasággal, s ennek több oka is van. Egyrészt a történelmi, hagyományos lengyel—magyar barátság, vonatkozó SALT—Hl. szerződés megtárgyalása előtt. Ezek a mi alapvető külpo litikai törekvéseink, amelyekről nyugodtan elmondhatjuk, hogy bennük nemcsak pártunk és kormányunk hivatalos álláspontja, hanem egész népünk őszinte óhaja is kifejezésre jut. Mi, a szocializmust építő magyar nép a világtól semmi mást nem kívánunk, mint azt, hogy béke legyen és folytathassuk építőmunkánkat. amely az utóbbi évtizedekben szocialista alapon tovább erősödött és szilárdult. A lengyel nép nehéz történelmi útján — a mi népünkhöz hasonlóan — sokat szenvedett és alapvető törekvése, hogy a megtalált igaz úton, a szocialista építés útján békében haladhasson előre. A Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság között sokoldalú együttműködés van. Politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink, a tömegek széles körű érintkezésének révén mint partnerek is érdekelve vagyunk abban, hogy a Lengyel Népköztársaság helyzete szilárd legyen. Ezt az elvtársi, testvéri kapcsolatrendszert, sokoldalú együttműködést a jövőben még tovább akarjuk fejleszteni. Hazánk és Lengyelország a Varsói Szerződés szervezetének tagállama. A Varsói Szerződés egysége, ereje lét- fontosságú a magyar és a lengyel nép, valamennyi tagállam népének, sőt, a világ népeinek szempontjából is. Szolidaritással, együttérzéssel, ésszel és szívvel lengyel barátaink mellett állunk. Erről a miniszterelnöki progSzolidárisak vagyunk Vietnam, Laosz, Kambodzsa népeivel abban a harcban', amelyet függetlenségükért, szuverenitásukért, felemelkedésükért vívnák. Kiállunk az afgán forradalom mellett. rambeszéd is hangsúlyozottan szólt. Még azt fűzném hozzá, hogy a társadalomfejlődési problémáit a lengyel népnek magának kell megoldania, a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével. Mi teljes sikert kívánunk lengyel elvtársainknak, barátainknak, a testvéri lengyel népnek. Ahogyan Lázár elvtárs is megfogalmazta, azt kívánjuk, hogy valamennyi fontos és aktuális kérdésre igazi szocialista megoldást találjanak. A másik szocialista ország, amelyről szólni kívánok, Jugoszlávia. A közelmúltban teljes együttérzésünket fejeztük ki Jugoszlávia népeivel abban a nagy veszteségben és gyászban, amely őket Tito elnök elhunytéval sújtotta. Ezt az alkalmat és az azóta létrejött kapcsolatainkat is felhasználtuk arra, hogy nyomatékosan hangsúlyozzuk: miként eddig, úgy a jövőben is arra törekszünk, hogy sikerrel építsük a kölcsönösen hasznos magyar— jugoszláv politikai, gazdasági, kulturális és sportkapcsolatokat, a lakosság szélesebb körű érintkezését, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elve alapján, kiindulva abból, hogy mi a Varsói Szerződés tagállama vagyunk, Jugoszlávia pedig el nem kötelezett ország. Kapcsolataink jelenlegi állapotával elégedettek vagyunk és úgy tapasztaljuk, hogy mindkét fél részéről megvan az akarat kapcsolataink további kiszélesítésére, elmélyítésére. Érdekeltek vagyunk abban, hogy szomszédságunkban egységes, szocialista Jugoszlávia fejlődjék. Ez nemcsak a két ország népének válik javára, hanem ennek még szélesebb nemzetközi jelentősége is van. Támogat jiulk a Közeli-Kelet arab népeit — külön is említve a palleszitin népét — .amelyek harcolnak a minden népnek kijáró törvények jogok érvényesülékéért, az ag- (Folytatás a 2. oldalon.) A szocialista közösség tagjaként Támogatjuk a függetlenségükért, felemelkedésükért küzdő népeket
