Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-03 / 206. szám
1980. szeptember 3. NÉPÚJSÁG 3 Zacskó, zsák, armatúra Iregszemcsén műanyaggal lalgoznak (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A műanyag ma már nélkülözhetetlen, sok mindenre fel lehet használni. Kevesen tudják, hogy Iregszemcsén van egy műanyag üzem, ahol több milliós értékben állítanak elő polietilén árucikket. Orbán Gyulánét, a Tamási Vegyesipari Szövetkezet ireg- szemcsei üzemének vezetőjét az egyik munkahelyiségben találtam, ahol éppen forrasztópákát javított. Készséggel vezetett végig a két telephelyen, bemutatva a polietilén feldolgozás munkafázisait: — Műanyaggal 1968 óta foglalkozunk. Az üzem dolgozóinak 80 százaléka nő. A két szocialista brigád két műszakban dolgozik, minden második szombatunk szabad. Teljesítménybérben dolgozunk. Ha egy gépünk rossz, vagy meg állnánk mondjuk tercierére, rögtön megérez- zük, mert csökken a bérünk. Ezért is segítettem az előbb a többieknek egy hegesztőpákát rendbehozni. — Tulajdonképpen, mit készítenek ilyen gyors ritmusban? Szinte az az érzésem, hogy „kapkodnak”. — A műanyag a melegre összeugrik, s egy pillanat alatt kell meghegesztenünk például a zacskókat. Zömmel polietilént és PVC-t hegesztőnk. Az alapanyagot a Tiszai Vegyikombináttól és a Borsodi Vegyikombináttól kapjuk, egy-egy szériában 20—30 tonnát. Ezekből készítjük itt el a kis és nagy zacskókat, talpas és szelepes párnazsákokat. — Szelepes, talpas? Kik, illetve mire használják e termékeket? — Most a Zalaegerszegi Kőolajipari Vállalatnak szállítunk 1 millió darabot a zsákokból, csomagolás céljára. Ök ebben exportálják a bitument. A talpas zsákokat pedig betétnek használják fel a vegyikombinátok. — Mással is foglalkoznak, vagy csak zacskót ragasztanak két műszakban? — PVC-ből a PIÉRT-nek mappákat, gyorsfűzőket, irattartókat, tömbök borítóját készítjük el több százezres tételekben. Valamint — mivel a Tamási Vegyesipari Szövetkezethez tartozunk —, belső kooperációnk alapján a szövetkezet fémipari részlegének armatúraburákat, formákat és csomagolóanyagokat szállítunk. Az elektrolakatos részlegnek bakelit csévéket és egyéb bakelit cikket készítünk. Termékeinket még nem sokan ismerik, ezért kiállításokat szervezünk, ahol bemutathatjuk áruinkat. Már kiállítottunk a BNV-n, s legutóbb a községi művelődési házban is láthatták munkáinkat. Nincs sok megyénkben megrendelőnk, pedig kapacitással bírnánk. Termékeink inkább Zalában és a Tiszántúlon találnak piacra. — Mennyi az éves termelési tervük? — Tavaly 15 millió forint volt a terv, ezt túlteljesítettük. Az idén 18 millióval számolunk, figyelembe véve a januári árrendezést, ami 6—7 százalékra tette vissza a kalkulálható nyereséget, így bizonyos értelemben csökkentek termékeink árai. — Mint említette, két szocialista brigádot irányít. Milyen a brigádszellem, hogyan vállalnak részt a mozgalmi életben ? — összeszoktunk, s tudja mindenki, hogy mit miért csinál. A nyáron szövetkezeti brigádversenyen vettünk részt, szellemi totó formájában, amit központunk adott ki munka-, tűzvédelmi és Varga József né és Vincze Györgyné PVC-hegesztés közben politikai témakörökben. A verseny eredményét ősszel fogjuk megtudni. — Valamit magáról...? — ...Iregszemcsén az üzemet 1977 óta vezetem. Műszaki egyetemet végeztem. Két fiam van. Mindennap kijárok Tamásiból. Megszoktam, jól érzem magam a telepen. TÄCSIK ATTILA Árvíz után Javítják az utakat A Berébtyó és «a Körös árvize által megrongált több miint 174 kilométer hosszúságú közút ideiglenes helyreállítása, újjáépítése november közepíéig befejeződik — közölte Pintér László, a KPM Békéscsabai Igazgatóság területi műszaki osztályának vezetője. A munkát a békéscsabai igazgatóság két gépsora Zsadány és Sarkad'keresz- túr között kezdte meg, majd Békés és Murony között folytatta. A KPM Szolnok megyei Közúti Igazgatóságának gépei egyidejűleg a bélmegyeri bekötőutat1 javítják. A KPM Nyíregyházi Igazgatóságának szakemberei és gépéi egy hét múlva hozzálátnak a Gyula— Szanazug közötti, majd a gyulavári bekötő út javításához. Szeptember 15-én kapcsolódik be a munkába a debreceni igazgatóság a Böl- csipusztá—Okány, valamint Vésztő közötti útszakasz h elyrehozatalával. A Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat szakembered és gépei jelenleg a Veszély—Gerta közötti útszakaszt hozzák rendbe, míg a Debreceni KÉV Püspökladány és Szeghalom között dolgozik. Részt vesznek a helyreállítási munkában, az anyagok szállításában a vasút és a Volán dolgozód, gépei is. pül a dízelbazís (TUDÓSÍTÓNKTÓL) „A MÁV fejlesztési tervének megfelelően folytatódik a dízelvontatásd telep építése 1980-ban...” olvashattuk a Népújság február 26-i számában. Nem sokkal később a TÁÉV jelentős erővel megkezdte a tatajsztot alatti munkákat. Rövid ddő alatt elkészült a 48 piUéraíap, a süllyesztő berendezés aknája. Az alapozási munkáknál vákuum-szivattyús eljárást alkalmaztak a talaj- és csapadékvíz távoltartására. Az alapozás kötése után megkezdődtek és rövidesen befejeződnek a pillérek fel állításának, bemérésének és rögzítésének munkálatai. A létesítmény a gerendázás és födé- mezés után áll össze szerkezetileg. Az alapozás, a pillérek beállítása nagy pontosságot igényelt, műszeres kitűzés alapján történt. A végrehajtás sikere Habler Emil művezető körültekintő előkészítő és irányító munkájának, a létesítményen dolgozó ácsok, kubikosok és emelőgép-kezelők összehangolt tevékenységének eredménye. A MÁV üzemfőnökség és a TÁÉV jó kapcsolata, összhangja elősegíti az építésvezetőség folyamatos munkavégzését. Szöveg: Krajczár Antal. Fotó: Fábián László A talajszint alatt folyik a munka A differenciálás kérdései (II.) A differenciálást gátló környezeti tényezők A jövedelmek differenciálásának háttérbe szorulásában igen jelentős szerepet játszik a vállalati gazdálkodásra jellemző — olykor már aggasztó mértékű — szervezetlenség. Az építőipari vállalatok egy része például — időjárási okoktól függetlenül — főként fizikai dolgozói számára nem tudja biztosítani a folyamatos munka végzésének feltételeit. A fizikai munkások és a vállalat- vezetés közötti jelentősebb feszültségek elkerülése érdekében a konkrét teljesítményektől függetlenül rendszeresen garantál egy meghatározott jövedelemszintet. A tényleges teljesítmények és az elért jövedelemszint közötti szakadékot pedig fiktív teljesítményelszámolással hidalja át. Ennek azonban szinte egyenes következménye, hogy ha a teljesítmények és a jövedelmek színvonala közötti kapcsolat ily módon meglazul, nincs lehetőség arra, hogy a dolgozók közötti teljesítményarányos különbségeket kialakítsák. A GAZDASÁGI élet minden területén Természetesen az ilyen jellegű, a teljesítmények érvényesítését akadályozó tényezők korántsem pusztán az építőipar sajátjai. Gondoljunk például a szerződéses fegyelem lazaságaiból, a kooperációs kapcsolatok megbízhatatlanságából származó, a folyamatos tevékenységet gátló, s ezen keresztül a teljesítményi elv érvényesítését megakadályozó körülményekre a gazdasági élet legkülönbözőbb területein: a termelésben, a szolgáltatásban, de még az adminisztrációban is. Nagymértékben rontja a teljesítmények szerinti ösztönzés lehetőségeit, ha a munkaerőpiacon az erőteljes túlkereslet a jellemző. Ilyenkor ugyanis a munkaerő megtartása céljából a még kifizethető legalacsonyabb jövedelmek színvonala viszonylag magas lesz, ami feltétlenül rontja a differenciálás lehetőségeit, már csak azért is, mert a lehetséges legmagasabb szintet így alacsonyabban kell megállapítani. A munkaerő-túlkereslet további negatív hatása az is, hogy miután ily módon a munkavállalók vannak „erőpozícióban”, a vállalatot és a munkavállalót egyaránt kielégítő bérmegoldások helyébe a munkavállalók igényeit az indokoltnál nagyobb mértékben tükröző megoldások lépnek, melyek így függetlenednek a teljesítményi szempontoktól. A teljesítményösztönzés hatékonyságát olyan tényezők is befolyásolják, mint például az, hogy a dolgozók családi életciklusuk mely szakaszaiban vannak. Az egyes családi életciklusok pénzigénye ugyanis eltérő. A családalapítás és gyermeknevelés időszaka például igencsak pénzigényes. S itt az összefüggés a következő: a kevésbé „pénzigényes” szakaszban lévő dolgozókat kevésbé lehet hatékonyan ösztönözni a teljesítményekre. Jelentősen befolyásolják a teljesítmények érvényre jutását a dolgozók kulturális „hátterében”, érték- és normarendszerében meglévő különbségek is. Ma hazánkban még nem elhanyagolható arányban találhatunk olyan dolgozói csoportokat, amelyek miután kevésbé fogyasztásra orientáltak, számukra a munkahelyen elérhető jövedelem nagysága kevésbé vonzó. (Gondoljunk például a cigányság egy részére, bár itt nem pusztán „cigánykérdésről” van szó.) E csoportnál a teljesítményösztönzés „hagyományos”, más csoportoknál igen hatékony eszközei csődöt is mondhatnak. A teljesítményi szemlélet és elv elterjedését a jövedelmi különbségek alakulásában magának a vezetésnek a munkakultúrája is befolyásolja. Olyan tényezőkre gondolunk itt, mint például az, hogy mennyire terjedtek el a racionális munkaerő-gazdálkodás megoldási módjai, a hagyományos megoldásokkal szemben, hogy a vezetők mennyire tartják fontosnak — nemcsak szóban, hanem ténylegesen is — a munkaerővel való észszerű gazdálkodást. S végül, a politikai természetű tényezők is közrehatnak abban, hogy a teljesítményelv mennyire áll az ösztönzési gyakorlat középpontjában. A politikai természetű tényezők felerősíthetik, de gyengíthetik is a teljesítménykülönbségekhez igazodó ösztönzési mechanizmus hatékonyságát. A DOLGOZÓK IGÉNYE Ebből a szempontból a kedvező hatások közé sorolhatjuk azt, hogy a párt politikájának egyik centrális kérdése éppen a teljesítménykövetelmények szigorítása és a végzett munka szerinti részesedés gyakorlatának érvényesítése. Ezt erősíti az is, hogy ez a törekvés a dolgozók jelentős hányadának igényeivel is találkozik. Nem hanyagolható el azonban azoknak az erőknek a szerepe sem, amelyek ellene tudnak hatni a teljesítmények szerinti jövedelemdifferenciálás fokozottabb érvényesítésének. Szükségesnek tartjuk azonban azt is megjegyezni, hogy a bemutatott környezeti tényezők nem önmagukban hatnak, hanem a munkaszervezeteken belüli érdek- és hatalmi viszonyok rendszerén, azaz a vállalati belső erőviszonyokon keresztül, hiszen ebben dől el, az hogy miképpen jut érvényre a teljesítményelv a jövedelmek alakulásában. DR. ROZGONYI TAMÁS, szociológus (Folytatjuk) Munkában a József Attila szocialista brigád Kóczián Istvánná és Dékány Jánosné műanyag zacskókat készít
