Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-31 / 204. szám

1980. augusztus 31. ^NÉPÚJSÁG 9 Pagodák és lakóházak Gyarapodunk Számítástechnika a MOM-ban Április közepe óta Laosz időszámításának 2523 évét éli. S talán nem túlzás azt állíta­ni, hogy történelmi mércével mérve a távoli, indokínai or­szág valóban új időszámítást kezdett. Egészen újat. Hiszen alig öt éve annak, hogy az amerikai pilóták valamiféle keleti Las Vegast akartak itt berendezni maguknak. Fran­cia butikok, angol szabósá­gok váltogatták egymást. Az éjjeli mulatókban sziámi kéj­nők táncoltak a Fülöp-szigeti zenészek muzsikájára: Ugyanez a város, Vientia- rie, ma az ország gazdasági és kulturális központja. A főutcán, egy ősi pagoda szom­szédságában, ötemeletes lakó­házak sora magasodik. Ar­rébb, a Mekong mentén, va­donatúj víztároló épült.- Nem messze, az egykori hírhedt éj­szakai mulatótól, kaput nyi­tott a Nemzeti Múzeum, az első ilyen intézmény Laosz- ban. De nagy gondcfal ápolják az ország szépséges pagodáit, díszes buddhaszobrait is. Va­lamennyi hivatalos védettsé­get élvez. A Pravda állandó vientia- nei tudósítója írja, hogy két és fél évvel ezelőtt, amikor sajtóirodája megnyílt, még árvák százai koldultak az ut­cákon. Ma egyet sem látni. Széles iskola- és nevelőin­tézeti hálózat alakult, ahol a gyermekek felügyelet mellett tanulhatnak, dolgozhatnak. Az ország iparát, amely fél évtizede még nem létezett, a hároméves terv fogja keret­be. A terv első eredménye az a hőerőmű, amely nélkül az ipar nem léphetett volna to­vább. így viszont a nemrég még monolitikus gazdaságú Laoszban már kőolajfinomító, állati takarmányfeldolgozó, s más egyéb üzem működik. A kérdések kérdése termé­szetesen továbbra is a mező- gazdaság. Az első, maguk elé tűzött feladatot már-már el­érték: Laosz újra önellátó rizsből. A számítástechnika alkal­mazása és az elektronikus számítógépek száma bármely ország gazdasági fejlettségé­nek, tudományos-műszaki színvonalának egyik fontos mutatója. A bonyolult gazda­sági és termelési szervezetek, a tudományos kutatás' mai formája olyan nagy tömegű információ rendszerezését, feldolgozását, tárolását, szá­mítások elvégzését igényli, amely csak elektronikus szá­mítógépek segítségével való­sítható meg. Hazánkban viszonylag ké­sőn kezdődött meg a számí­tástechnika alkalmazása, el­terjesztése, s a gyártás inten­zív fejlesztése. Az igények sürgetésére 1971-ben kezdték meg a központi számítástech­nikai fejlesztési program meg­valósítását. Ez többek között a hazai gyártással, kutatási kötelezettségekkel kapcsola­tos teendőket tartalmazza. A gyártási programhoz több hazai vállalat — köztük a tűk a MOM és a Videoton — kapcsolódott. Míg a székesfe­hérvári gyárban a számítógé­pek központi egységeit készí­tették, a MOM a számítógé­peket kiegészítő készülékek Számjegy vezérlésű Deckel m arógép gyártására specializálta ma­gát. Négy évvel ezelőtt készült el a MOM-ban a szovjet li- cenc alapján gyártott első mágnestárcsa-sorozat. Ezeket a tárcsákat, a francia szaba- dalmú mágnestárcsás adat­tárolókba építették be. Mind­ez nem egyszerűen új termé­kek előállítását, a termelési szerkezet változását jelentet­te. A ■ számítógép-kiegészítő készülékek gyártásával olyan nagy pontosságú, korszerű technológiát honosítottak meg, melyet az akkor cente­náriumát ünneplő gyárban korábban nem alkalmaztak. A budapesti gyárban a mág­nestárcsák gyártásához telje­sen új üzemrészt szereltek fel, s mert itt rendkívül nagy pontosságra van szükség, még a levegő összetételét és portartalmát is állandóan szabályozzák és ellenőrzik. Ugyancsak a központi szá­mítástechnikai program ré­szeként készült el 1976-ban a MOM új gyára Zalaegersze­gen. A 300 millió forintos költséggel épült üzemben szá­mítástechnikai eszközöket, a számítógépek kiegészítő be­rendezéseit — lyukkártya- lyukasztókat, -leolvasókat és -tekercselőket — gyártanak. A számítástechnikai gyár­tás fejlődése a MOM-nál is jelentős változásokat hozott. Míg például 1971-ben a vál­lalat össztermelésének mint­egy '6 .százalékát tették ki számítástechnikai termékek, arányuk az idén eléri a 29 százalékot. A MOM tavaly december­ben befejeződött számítás- technikai nagyberuházása csaknem 700 millió forint volt. Ebből az összegből 300 milliót tett ki a már említett zalaegerszegi gyár építése és felszerelése, a többit a buda­pesti törzsgyárban korszerű­sítésre és új üzemrész építé­sére fordították. F. S. P. Munka az új üzemcsarnokban j j Információs számegységek ragasztása és szerelése Harminc év múltán A Véres Szikla emlékeztet — Korea a Hajnali Nyu­galom Országa — tartják azok, akik beutazhatták a tá­vol-keleti ország gyönyörű tájait, égbenytíló hegyeit, ter­mékeny völgyeit. Ám a ma­gas szirtekhez, a völgyekhez, folyókhoz, áttetsző tengersze­mekhez nemcsak hajdani le­gendák fűződnek, hanem a közelmúlt történelemmé me­revedett tényei is. Ki ne hal­lott volna például a 351-es vagy a 1211-es magaslatról, amely sok ezer koreai hazafi sírhelyévé vált? Vagy a Gyé­mánthegység gyönyörű kilá­tójáról, amelynek oldalán 18 kilométeres partizánösvény vezetett a Hősök dombjához? Ide szállították az utánpót­lást a nan-gan-i asszonyok. Odébb a Véres Szikla — a ki­végzett hazafiak emlékére. A TÁBORNOK TÉVEDETT 1950. június 25-én csapott le a pusztító láng a koreai fél­szigetre. Korea volt az el­ső helyszín, ahol a hideghá­ború „melegháborúvá” vált. Ebben a háborúban a koreai népnek az imperialisták több mint kétmilliós egyesített haderejével kellett farkassze­met néznie. Az amerikaiak ezen a fronton vetették be lé­gierejük egyötödét, a Csen­des-óceáni hadiflotta jelentős részét, szárazföldi erőik egy- harmadát, és olyan barbár módszereket alkalmaztak, amilyeneket még a hitleri há­borúban sem ismertek. Clark tábornok, az úgyne­vezett „ENSZ” csapatok pa­rancsnoka, nyíltan hangoztat­ta, hogy a köztársaság északi részének 28 városát „le fogják törölni a térképről”. S min­dent megtettek, hogy a foga­dalmat beváltsák. Minden négyzetkilométernyi területre 18 bombát dobtak. A neveze­tes 1211-es magaslatra napon­ta nem kevesebb mint 30—40 ezer bombát és lövedéket szórtak. Azóta a magaslat 11 méterrel alacsonyabb, de vé­dői nem adták meg magukat­Az amerikaiak vereséget szenvedtek a koreai néptől és bátor hadseregétől. Bradley tábornok, az amerikai vezér­kari főnökök egyesített bi­zottságának akkori főnöke el­ismerte, hogy annak a hábo­rúnak a helyét és idejét rosz- szul választották meg. Nem jól jelölték ki az ellenfelet sem. Clark arról panaszko­dott, hogy ő az első amerikai tábornok, aki olyan fegyver­szüneti egyezményt írt alá, amely elismeri az Egyesült Államok vereségét. A SZÖGESDRÖT KÉT OLDALÁN A fegyverszünetet 1953. jú­lius 27-én írták alá Panmind- zsonban. Ezután a 38. széles­ségi foktól Délre szögesdrótot húztak, kettészakítva az or­szágot. Az elmúlt három év­tizedben a demokratikus Ko­rea vezetői többször tettek javaslatot az ország békés újraegyesítésére. Javaslatukat az amerikai imperializmus és a dél-koreai hatóságok rend­szeresen meghiúsították. s. a. Gyár a sarkkörön túl A sarkvidéki várostól, No- rilszktól nem messze, a Re­ménység fennsíkon új kohá­szati üzem épületei magasod­nak. Az első lépcső már megkezdte a termelését. Az üzem nagy mennyiségű fé­met termel, és a tervek sze­rint egy másik értékes ter­méket — ipari ként is előállí­tanak majd itt. Az érc ugyan­is, amit ide szállítanak, nagy százalékban tartalmaz ként. Az eddigi technológiák mel­lett a kén hulladékba került. Az épülő üzemben új techno­lógiát alkalmaznak majd, amely a metallurgia és a vegyipar határterületén elért eredményeket hasznosítja. A nagyezsgyinszki gyár a legjelentősebb szovjet színes­fém-termelő komplexum, a Norilszki Bányászati-Kohá­szati Kombinát egyik részle­ge. Több mint kétszáz meg­rendelőnek szállítja terméke­it. A kombinát az első ötéves tervek keretében szüle­tett meg. A harmincas évek­ben zord természeti környe­zetben létesültek az érc- és szénbányák az ásványi kin­csekben gazdag szibériai Taj- mir félszigeten. Megindultak az ország belsejébe a réz-, nikkel- és kobaltszállítmá­nyok. A terület nyersanyag- bázisának növekedésével együtt nőtt a norilszki kom­binát. Egymás után létesültek az új ércbányák, a legkorsze­rűbb műszaki berendezések kerültek bevezetésre. No- rilszk az ország legjelentő­sebb kobaltszállítója. APN—KS A nagyezsgyinszki kohászati üzem második lépcsőjének építési munkálatai; szerelik a kén kondenzálására szol­gáló tornyot Csehszlovákia Autógyártás Több mint 80 éve gyárta­nak gépkocsit Csehszlovákiá­ban. A Csehszlovák Autó­gyártó Üzemek Trösztjéhez (CAZ) tartozó vállalatok 180 ezer személyautót, 42 ezer te­herautót, háromezer autó­buszt és 13Q ezer motorke­rékpárt .gyártottak 1979-ben, összesen 30 milliárd korona értékben. A személygépköcsi-gyártás lényeges hányada Skoda, ki­sebb része Tatra 613 luxus­autókból áll. Külföldön is keresettek a TATRA, a LIAZ, az AVIA teherautók, vala­mint a Jawa és CZ motor- kerékpárok. A LIAZ Vállalat megkezd­te távolsági szállításokra szolgáló, újfajta vontatóko­csik gyártását, és kifejlesz­tett egy 224 kilowatt teljesít­ményű , motort, amelynek élettartama "jóval hosszabb, mint az eddigi motoroké, ugyanakkor kevesebb üzem­anyagot fogyaszt és zajtala­nabb a régieknél. Az AVIA Vállalat új — A 20 típusú — tehergépkocsi gyártását ve­zette be, amelynek hasznos teherbírását konstrukciós át­alakítások segítségével 250 kilogrammal ’növelték. Itt kezdték meg egy újfajta, öt­fokozatú sebességváltó és egy gyorsabb hátsótengely-áttétel előállítását is könnyű teher­gépkocsik számára. Az AUTOPAL Vállalat új­fajta, alumíniumból készülő, a régieknél könnyebb hűtő próbasorozatát készítette el Skoda személygépkocsik szá­mára. Az idén Csehszlovákia gép­kocsigyártása tovább növek­szik. A terveknek megfelelő­en mintegy 32 milliárd koro­na értékben gyártanak gép­kocsikat az országban. A CAZ tudományos-technikai terve szerint az idén hat új termék, 4 fontos új aggregátum és 24 új tartozék gyártását vezetik be. Az 1980-as Skoda személy- gépkocsikat tökéletesebb kar­burátorral szerelik fel, csök­kentik a motor és a kocsi bel­ső terének zaját, a motortér kevésbé szennyeződik, s jobb a kocsik futási stabili­tása is. A koprivnicei TATRA Vál­lalat most értékeli ki a T— 815 típusú tehergépkocsik próbaüzemelési eredményeit. A próbautakat a Szovjetunió Tyumen körzetében, arktikus körülmények között hajtot­ták végre, s igen sok pozitív eredményt hoztak. Az új ko­csik igen jelentős kiviteli té­telként szerepelnek majd Csehszlovákia Szovjetunióba irányuló exportjában. Ugyan­ez a vállalat most befejezte a T—148 típusú tehergépkocsi­kon a 86 konstrukciós változ­tatás közül az utolsót is. Az idén fejezik be a vállalat nagyszabású rekonstrukciós építkezéseit, amelyek itt már 1972 óta folynak. 1980-ban több mint 1 milliárd korona értékű beruházás valósul meg. A vállalat jövőre már évente 15 000 teherautót gyárthat, ami az 1972. évi ter­melésnek a kétszerese lesz. Befejezés előtt áll a pozso­nyi Autógyártó Üzemek Vál­lalat új szerelési csarnoka. Jövőre már itt készül a SKO- da 743 Coupé személygépko­csik gyártási próbasorozata. A következő ötéves tervidő­szak végére (1985-ben) 17 000 gépkocsit szerelnek itt össze. m

Next

/
Oldalképek
Tartalom