Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-05 / 182. szám
1980. augusztus 5. nÉPÜJSÁG 3 » A dunaföldvári gumicsizmagyár Vulkanizálás után A gumicsizma a legkeresettebb és a legjobb lábbeli — az építőiparban, a mező- gazdaságban és a bányászatban. Ahol a sár nap mint nap ellenség, ott vagy mezítláb caplait a« ember — ez a ritkább —, vagy csizmába kényszerül a lába. A dunaföldvári „Földvár” Gumiipari Szövetkezetben 1954 óta gyártanák autóbelsőből a bányászok részére csizmát. 1968-ig 300 ezer pár hagyta el évenként a műhelyt. Hoimár József, a szövetkezet maii elnöke ismeri a gumicsizma-történelmet. 1968 és 1975 között visszaesett a termelés 200 'ezer párra. Az akkori tervek szerint KGST-pi- aera Csehszlovákia gyártott volna gumicsizmát. — Ám az akkori tervek módosultak s északi szomszédaink inkább gépeket adtaik. Így mii 1976-ban megkezdhettük beruházási programunkat — mondja az elnök. — Ez a terv a tizennegyedik volt a szövetkezet történetében, addig egy sem valósult meg. Segítséget adott az OKISZ és a KISZÖV is. Az új telephely, a csizmagyár építése megkezdődött, messze kint a falu szélén, a vasútállomáshoz közel. Két év alatt épült fel a 3000 négyzetméter alap- területű csarnok. Tízmillió forintot gépi beruházásra is fordítottunk. Ez a beruházás megmentette a gumiipari szövetkezetei: 1978-ban 14 ezer pár, 79-ben már 260 ezer pár csizma készüt Dunaföldváron. Emlékezzünk1 csak: az ötvenes évek végén 300 ezernél tartottak. — Ha nem kezdik időben a fejlesztést, milyen jövője lett volna a szövetkezetnék? — kérdezem Hoimár Józseftől. — Bezsugorodott volna a szövetkezet itt a falu központjában. Miára maradtunk volna 100-an. A fejlesztés után 100 millió forint a termelési értékünk, ennek 80 százaléka csizma, a másik 20 százalék pedig műszáki és egészség- ügyi gumiáru. . Dunaföldvánan aiz idei termielés már meghaladja a 400 ezer párat. De ezek a csizmák minőségileg különböznek a régi, autóbedsőből Hatpercenként készül egy pár csizma készült sértaposóktól. Tavaly a pécsi ipari vásáron mutatták be az acélbetótes bányász- csizmákat — ezért ezüstérmet kaptak. Az idei szegedi ipari vásáron pedig női gumicsizmával is jelentkeztek. A kollekcióért vásárdíjat kaptak. — Ahhoz, hogy továbblépjünk, ismételten fejleszteni kell — mondja aiz elnök. Jövőre újabb négy gépet állítunk üizembe, s 'ezzel 160 ezer párral növelhetjük a termelést. Az is igaz, hogy újabb 20 millió forint kellene. A bányászat részére már ezek a minden igényt kielégítő, a talpban és az orrban acélkap- iival ellátott csizmák kellenek. Nem titkolt célja a földvári szövetkezetnek, hogy Magyarországon egyedül gyártsanak gumicsizmákat. Rajtuk kívül Budapesten már csak egy szövetkezet gyárt, a régi technológiával. Ha végleg elkészül a gyár, a nagyközség .központjából kitelepíthetik a mostani telepet is. H. J.—G. K. A szocialista országok a világgazdasági fejlődés új szakaszában **" '**"* *• ' íé\VűYV:;tV:V-\Y;Vv.V.\Y*\V;YtY^^^ Simái Mihály akadémikus nyilatkozata Első tapasztalatait összegzik a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutató Intézetében azoknak az öt éve kezdett kutatásoknak, amelyek a világgazdasági fejlődés új szakaszában a szocialista országok helyzetét, feladatait igyekeznek feltárni. A kutatások eddigi főbb megállapításairól Simái Mihály akadémikus, a világgazdasági kutatóintézet igazgatóhelyettese nyilatkozott Kárpáti Miklósnak, az MTI munkatársának. — Az 1960-as évék végén az 1970-es évek elején új szakasz kezdődött' a világ- gazdaság fejlődésében. Kutatásaink szerint ezt az új periódust egyebek között olyan fő tényezők határozzák meg, mint hogy befejeződött a gyarmati rendszer politikai felszámolása és megindult a fejlődő országok küzdelme a gazdasági felemelkedésért és a világgazdaságban elfoglalt helyük megváltoztatásáért. Erősödött az államok közötti kölcsönös gazdasági függőség. Megkezdődött a világgazdaság energetikai bázisának átalakulása, s olyan technika jelentős elterjedése bolygónkon, amely az ember és a természet viszonyában jelentős változásokat idéz elő, sőt képes arra is, hogy a biológiai élet ma ismert feltételeit megsemmisítse. Általában leszögezhető, hogy a gazdasági növekedés belső és nemzetközi feltételei kedvezőtlenebbé váltak, mint korábban voltak. Olyan gazdasági gondok jelentek meg a világban, amelyek enyhítése csak átfogó együttműködés révén lehetséges. Az is megállapítható, hogy a meglévő nemzetközi szervezetek a mindinkább szaporodó, nemzetközi együttműködést és rendezést igénylő gondokon nem tudnak úrrá lenni. — Vitathatatlan, hogy az 1960-as évek közepe, vége óta az európai szocialista országok is jelentős változásokon mennek keresztül. Az 1960-as évekre az európai szocialista országok világpolitikai súlya és szerepe számottevően megnőtt. Üj, Európa és Ázsia jelentős hányadát átfogó ipari övezet jött létre. Ez azonban még nem tükröződik megfelelően a világkereskedelemben: miközben a szocialista országok részesedése a világtermelésben , mintegy 30 százalékos, közvetlen világgazdasági befolyásuk kisebb — például a világkereskedelem forgalmából csak 9 százalékban részesülnek. — A jelentős és gyors fejlődés után a 70-es években lassúbb növekedés tapasztalható. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint a szocialista országok problémáinak növekedése kizárólag annak következménye, hogy erősödtek a kapcsolatok a tőkés világgal, s ily módon a tőkés világgazdaság válság- jelenségei nagyobb mértékben hatnak rájuk is. Megítélésem szerint azonban nemcsak erről van szó. Vitathatatlan ugyan, hogy a szocialista országok gazdasági gondjai összefüggitek a világ- gazdaság tőkés részében kibontakozott, és a gazdasági viszonyok széles területét érintő válsággal, de ezek megértése, elemzése mellett mindenképpen elemeznünk kell azokat a sajátos problémákat és feltételeket is, amelyek a szocialista országok belső fejlődésével kapcsolatosak. — Ma már általánosan elfogadott tény, hogy a legtöbb európai szocialista országban az 1960-as évek második felére kimerültek az úgynevezett extenzív jellegű gazdasági fejlődés főbb tartalékai. Az iparba bevonható munkaerőforrások növelése mind demográfiai, mind strukturális okokból megnehezült, vagy lehetetlenné vált. Az átmenet, az intenzív típusú, tehát a termelékenység, a hatékonyság fokozódásán alapuló gazdasági növekedés tulajdonképpen azt jelenti, hogy az ipari fejlődés hosszú szakasza — az úgynevezett klasszikus iparosítási szakasz — lényegében lezárult, és ezek az államok a közepesen fejlett ipari országok sorából fokozatosan a magasan fejlett ipari országok sorába kerülnek. — A szocialista országok fejlődésében a mai szakaszban különösen fontos szerepet játszanak, a korábbinál lényegesen jelentősebbe válnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok. Az új feltételek között elképzelhetetlen, hogy az előttük álló feladatokat a nemzetközi gazdasági együttműködés sokoldalú fejlesztése, hatékonyságának javítása nélkül meg tudjuk oldani. Egyértelművé vált, hogy a mai nemzetközi politikai és világgzadasági feltételek mellett a szocialista országok gazdasági közössége a leghatékonyabb reláció. Ezért alapvető fontosságú valamennyi ország számára a KGST-n belüli, különösen a Szovjetunióval való együttműködés. A Szovjetunió szállítja a többi európai KGST- ország felhasznált nyersanyagainak mintegy 30 százalékát és vásárolja meg a térségben termelt készáruk 14— 16 százalékát. A KGST országaiban a külföldi eredetű új technikának is mintegy 40 százaléka származik a Szovjetunióból. — A baráti országok közötti együttműködés új feladatokat jelent a munka- megosztásban is. Egyebek között lényeges kérdéssé válik, miképpen tudják az egyes államok és az egész szocialista közösség érdekeit figyelembe véve egyidejűleg erősíteni a KGST-n belüli és kívüli együttműködés hatékonyságát, s a tervek nemzetközi koordinációjánál jobban figyelembe venni a globális nemzetközi együttműködés szükségleteit és lehetőségeit. Különösen fontos feladat a fejlődő országokkal való együttműködés. A komplex program céljainak megfelelően erősíteni kell a kapcsolatokat a vállalati együttműködésben is. A meglévők mellett ki kell alakítani olyan vállalati formákat — esetenként a KGST-államok közös vállalataiként — amelyek elegendő szervezeti és anyagi lehetőséggel rendelkeznek ahhoz, hogy a résztvevő államok belső és nemzetközi gazdasági érdekeit megfelelően integrálják. A KGST- államok aktívabb részvétele a globális nemzetközi munkamegosztásban bizonyos feltételek mellett növelheti a gazdasági biztonságukat, erősítheti stabilitásukat. Hozzájárulhat a nemzetközi gazdasági kapcsolatok mai normáinak átalakításához, a nemzetközi együttműködés demokratizálódásiához, előmozdíthatja a nemzetközi gazdasági együttműködés egyes területeinek tervezhetőségét hoszabb távra is. A világgazdasági fejlődés új szakasza tehét_ a szocialista országoktól rugalmas, körültekintő és változásokra gyorsan reagáló magatartást igényel! Ennek valóra váltása nem kőny- nyű és elszigetelten, csak egy szocialista országban aligha megvalósítható feladat. Valamennyi európai szocialista ország érdeke, hogy érzékelje, megértse, s figyelembe vegye egymás problémáit, hogy ezután az érdekközösség erejére építve, a . szocialista tervezés nyújtotta lehetőségeket felhasználva haté* konyábbon működjenek együtt. (MTI) „Az elnököt keresem...” Az ismert tsz-elnök szobájában beszélgetünk. Az idei esztendőről, a nehéz aratásról, a már most előre látható rendkívül nagy őszi csúcsmunkákról. Az elnök gyakran áll fel, mert cseng a telefon. „Sokan keresnek — mentegetőzik —, mindenki velem akar tárgyalni. Pedig sok, igazán kiváló szakember dolgozik ma már nálunk. Jó ismerői területüknek, megbízható információt adhatnak”. Ma már jelenséggé vált, hogy csak az elnökkel kíván mindenki tárgyalni. Igaz, vannak dolgok, amelyekről valóban az elnök adhat áttekintést, de legtöbbször a szakgárda ismeri a részleteket. Talán, ha a szövetkezet vezetősége bízik munkájukban, megfelelő informátorok, tárgyaló partnerek lehetnek más vállalatok képviselői számára is? Nem lesz kisebb a kiküldött tekintélye sem. A szövetkezet elsőszámú vezetőjének értékes idejét sem szabad elaprózni munkájában, egészségében haj- szolttá tenni. A mezőgazdasági nagyüzemekben erős, akcióképes szakembergárda dolgozik. Tagjaiknak vállalnia kell a felelősséget munkájukért, Alkalmasságukról a vezetőség meggyőződik, amikor azt ajánlja, ők döntsenek az egyes vállalatokkal való tárgyalások során. Erről be kell számolniuk a vezetőségnek a tagok előtt. Igaz, nem minden elnök olyan, mint a bevezetőben említett beszélgető partnerem volt, aki bízik munkatársaiban, bizonyos abban, hogy közös döntéseiket helyesen hajtják végre. A görcsösen féltett presztízstől meg kellene szabadulni a tárgyaló partnereknek éppúgy, mint a mindent egyedül végző elnöknek. Az emberek és a munka érdekében. L. V. Tudósítóink írják A másodvetésről A dombóvári Alkotmány Termelőszövetkezetben az őszi árpa sokáig élhúzódoíbt aratása miatt csupán 25 hektáron vetetitek másodvetést. Ezekben' a napokban már sorol a másodvetésű zöldbab, amely július 10-ón került tőidbe. Ezzel a másodvetéssel folyamatossá iteititék la zöld- babsizál'MtásIt a Szigetvári Konzervgyár részére, mert a fővetésű zöldbab betakarítása után folytathatják a folyamaltos szállítást, s így ítélj e-. síthetik a szerződésben vállalt köteüiezetltségükat. A Dombóvár város környékén igaizdiálfcodó kapoaszék- csői Kossuth Tsz-ben ugyancsak hátráltatta a másodve- tésekét a kedvezőtlen időjárás. Összesen 105 hektáron vetetitek, amelynek egy része '— a Vetőmagterroelitető és Értékesítő Vállalattal történt szerződés értelmében — köles, a töhbi pedig csatornádé, s ez utóbbi a közös gazdaság zöldtakiainmánya lesz. Magyarszéki Endre AMIT AZ IDŐJÁRÁS ELRONTOTT... A tamási Széchenyi Mg. Szövetkezetben megközelítőleg egy hónapot „csúsztak” az aratással. Mondják; már kint kellene lenni a földből azoknak a növényeknek,' melyeket a zöldborsó, az árpa és a búza betakarítása után szoktak él vetni. Idén főleg takarmány előállítására hasznosítják a területet. Tairüóvebás- kónt rövid teimésidejű, silózásra alkalmas kultúrákat akarnak vetni. Bizakodnak a termelőszövetkezetben: „Amit az időjárás elrántott, azt még rendbe hozhatja”. Ha nem lesiz korai dér, akikor nem si- iózzák le az összes másodve- tett kukoricát, haniam hagyják beérni és mint szemes kukoricát takarítják be. A kertiszövetkezetben és a házi kiskertekben is kihasználják másodvetéssel a szabaddá vált ágyásokat. A leginkább keresett vetőmag most a zöldborsó, a hüvelyesen fogyasztható bofcarbafo, az uborka, a retek. Minden jó gazdának szívügye, hogy az idén se maradjon föld ki- basenálattonul. Koppán Endre VÖLGYSÉGI JELENTÉS A mőcsényi „Völgység Népe” Mgtsz-ben, 9 kombájnnál aratták. A learatott őszi búza termésátlaga jónak mondható, ebben a nehéz terepviszonyok között gazdálkodó szövetkezetben — közli Garay János növénytermesztési ága- zaitvezatő. — Az eredmények elérésében nagy szerepet játszik az időben, gondosan és szakszerűen elvégzett tallajelőkászítő, vetési és növényápolási munka. Az ölt völgység! község (Mőcsiény, Cikó, Grábóc, Bá- taapáti, Mórágy) határában gazdálkodó téeszben a növénytermesztés meQtett a másik fő ágaizat az állattenyésztés, és ezen bélül meghatározó a szavasmiarha-tanyés-ztiés. Ezért különösen oda kell figyelni a takarmány.termesz- tésne. Takarmánypótlásra 80 hektáron akarnák kukoricát vetni másodvetéslkénit — a 670 tehén, illetve 520 üsző részére —, amit részben zölden fölebetnek, részben silóznak miájid. A vetési munkákat az aratással párhuzamosan végzik és eddig a terv több mint felét teljiesíibatt'ék. Lovak András Gumigyártók. Ami a „feketeségüket” illeti nekik a kémé nyseprők is előre 'köszönhetnek. Adjusztálás szállítás előtt