Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-03 / 181. szám
1980. augusztus 3. NÉPÚJSÁG 7 Minden ember ügye fontos: Szakszervezeti érdekvédelem és jogsegélyszolgálat A szakszervezetek érdekvédelmi munkájának egyre fontosabb színterei a jogsegélyszolgálatok. Csaknem kétezer munkahelyen, több mint 3 millió dolgozó veheti igénybe a jogsegélyszolgálat szakszerű, ingyenes segítségét az ügyes-bajos dolgok intézésében. Amióta pedig megalakultak az önálló jogsegélyszolgálatok a szakszervezetek megyei tanácsainál és az ágazati szak- szervezeti központokban is, gyakorlatilag minden szervezett dolgozó és nyugdíjas kérhet díjmentes jogi támogatást, segítséget. Az MSZMP Központi Bizottságának 1974 márciusi határozata nyomán a Minisztertanács előbb csak arról intézkedett, hogy kísérletképpen 50 vállalatnál és egy ipari szövetkezetnél szervezzék meg a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot. A kedvező tapasztalatok nyomán döntöttek úgy, hogy széles körben kiterjesztik a jogsegélyszolgálatot az ipar, az építőipar, a közlekedés, valamint a mezőgazdaság területén valamennyi kiemelt, továbbá „A” vagy ,,B'’ kategóriába sorolt állami vállalatnál, a legalább 600 főt foglalkoztató ipari szövetkezeteknél. A kormányhatározat azonban már akkor lehetőséget adott arra, hogy a szakszervezet a fel nem sorolt népgazdasági ágazatokban és a kisebb vállalatoknál is kezdeményezhesse jogsegélyszolgálat létrehozását. A SZOT elnöksége 1979 elején a jogsegély- szolgálatok további kiterjesztése mellett foglalt állást: azóta ezek sorra alakulnak, egyebek között az élelmiszeriparban, a nyomda- és papíriparban; a helyiipari és városgazdálkodási munkahelyeken, de még az autójavító vállalatoknál és a gyógyszertári központokban, kórházakban is. A kisebb vállalatoknál, ahol külön jogsegélyszolgálatot nem érdemes szervezni, úgy gondoskodnak a dolgozók érdekvédelméről, jogi támogatásáról, hogy többen összefogva, úgynevezett közös jogsegélyszolgálatot szerveznek. A mezőgazdaságban tevékenykedők jogos panaszát orvosolta az a tavalyi kormányintézkedés, amely az állami gazdaságok mellett már a termelőszövetkezetekben is lehetővé tette a jogsegélyszolgálatok megszervezését. Azt, hogy milyen ügyekben járhat el és milyen jellegű segítséget adhat a jogsegélyszolgálat a dolgozóknak, jelenleg egy 1976-ban született SZOT-irányelv szabályozza. Eszerint a szolgálathoz forduló valamennyi dolgozó ügyében (munkaügyi, munkavédelmi, társadalombiztosítási, családjogi, polgári jogi ügyekben, stb.) a felvilágosítás és a tanácsadás kötelező. Az irányelv szerint a jogsegélyszolgálatok fogadóóráin esetenként tanácsi dolgozók is részt vesznek, a helyi tanácsok tájékoztatókkal, nyomtatványokkal is ellátják a szolgálatokat, hogy ezek miatt a dolgozóknak ne kelljen a hivatalt járniuk, helyben megkaphassák az egyszerűbb ügyekben a szükséges felvilágosítást, papírokat. Miután a jogsegélyszolgálatok legfontosabb feladata a jogi tájékoztatás, a felvilágosító és tanácsadó munka, nyilvánvaló, hogy beadványszerkesztésre, perbeli képviseletre csak különösen indokolt esetekben kerülhet sor. A felvilágosításon túli közreműködés elsősorban munkaügyi, társadalombiztosítási, esetleg családjogi ügyekben, valamint egyes tanácsi eljárásokban indokolt. Alapelv, hogy a vagyonjogi ügyekben általában tanácsadásra kell szorítkozni. Az ügyek intézése során figyelemmel kell lenni arra is, hogy a jogsegélyszolgálat perben, jogvitában csak akkor láthat el képviseletet, ha az adott ügy támogatása nem ellentétes a szocialista erkölcs követelményeivel és a dolgozónak ténylegesen szüksége van a jogsegélyre. Gyakran nehéz eldönteni, hogy mikor indokolt és mikor indokolatlan a szakszervezet ingyenes -jogi támogatása. Az azonban nyilvánvaló, hogy a gyermekeit egyedül nevelő, kiskeresetű munkásnő a tartásdíj felemelése iránt indított perben bizton számíthat a jogsegélyszolgálat támogatására, ha kérelme megalapozott. Az is biztos, hogy az üzemi balesetet szenvedett dolgozó vállalattal szembeni kártérítési jogvitájában — ha kérése jogos —, szintén indokoltan kéri a szakszervezet •ingyenes jogi támogatását, még a bíróság előtt is. Hasonló példa lehet a dolgozó nyugdíjvitája, vagy pedig a megalapozatlanul kapott fegyelmi, vagy kártérítési határozat elleni fellépése. Nem indokolt viszont a jogsegélyszolgálat ingyenes beadványszerkesztése, perbeli képviselete azonban a munkaviszonytól teljesen független vagyonjogi ügyekben — például öröklés, adásvétel, stb. —, amelyekben a dolgozó ügyvédet is megbízhat. Kivételesen előfordulhat persze olyan méltánylást érdemlő eset, ami nem kapcsolatos ugyan a munkaviszonnyal, de a dolgozó a jogsegélyszolgálat szakszerű támogatása nélkül képtelen lenne érvényesíteni jogait, mert ügyvédre nincs pénze, és így méltánytalanul hátrányos helyzetbe kerülhetne. A szakszervezeti bizottság ilyenkor is dönthet úgy, hogy megadja a kért támogatást. A jogsegélyszolgálatok működésének ötéves tapasztalata azt igazolja, hogy az esetek döntő többségében a szakszervezetek ezen a területen is jó, igaz ügyért állnak ki, és ténylegesen tudnak is segíteni a jog érvényesítésében. Talán magyarázni sem kell, hogy milyen nagy politikai hatása van ennek, mennyire erősíti a segítségre szorult, ügyüket önerejükből elintézni nem képes emberek kötődését a szakszervezetekhez, s rajtuk keresztül a párt politikájához, amelynek középpontjában mindig is a dolgozó ember állt és áll, mint társadalmunk legfőbb értéke. A jogsegélyszolgálatok eddigi működése is azt bizonyítja, hogy a mi társadalmunkban minden ember ügye, jogos panasza egyformán fontos. DEÄK ANDRÄS Odanyi malacok Ha az ajtót zárva találod, és bent nem mozog senki, akkor a kerítés mellett nyújtózkodva kíváncsiskodhatsz be a telepre. Ha ott sem látsz mozgást, akkor jön a csöngetés. Ez errefelé nem elektromos, hanem úgymond mechanikus. Az egyik oszlopon ifélméter átmérőjű vas- korong, mellette egy sajátos kivitelű Vasdorong: kezdődhet a kongatás. Kisebb harang hangjával feil ér. Ezt biztosan meghallják és rövidesen előjön valaki — esetemben egy asszony — és miután tisztázzuk jövetelem célját, beinvitál. Először a fűrészporos ládába kell bele- tapodni, majd egy barna színű, zavaros löt'tyben kezet mosni. — A gépet :is megmossam? — kérdem a fényképezőgépre mutatva. — Annyira azért nem kell belemerülni — kapom a választ. . Míg a múzeumi látogató- papucsra emlékeztető, de hosszabb szárú, fóliából készült alkat mat osságot a lábamra húzom, kiderül, hogy a zavaros lötty nem zavaros lötty, hanem tozános oldat, és azért kell fertőtleníteni a látogatókat, mert a telep negatív. Brucella, aujeszki és egyéb fertőző betegségektől mentes és ha ezek után még a fehér köpenyt is felveszem, akkor remélhetőleg látogatásom után fis az lesz. * Mielőtt kijöttem volna, ide, Ödányba, Márton Károllyal, a Hagyásai Állami Gazdaság sertéságazat árnak vezetőjével beszélgettem. Engem is — mint gondolom, mindenkit — az ürgevári telepre vezetett válna legszívesebben .mert ott láthat a látni vágyó egyet s mást, amit máshol nem, és .amire esetleg joggal büszkék a gazdaságbeliek. Miután azonban látta csökönyös szándékomat, hogy ti. a kántenyésztés az, ami érdekéi, kellő mélységben kiselőadást rögtönzött számomra. Tartók attól, hogy beszélgetésünk lényegét .nem tudnám olyan élvezetesen visszaadni az olvasónak, mint ahogyan arról Márton Károly .beszélt, így apróbb részletek citálá- sára vállát kozhatom, annak veszélye nélkül, hogy szakmai részi etekkel untatnám esetleg az olvasót. A sertéstenyésztésben is van divat. Szerencsére, nem olyan gyorsan változó, mint a női ruhák esetében (ha szabad ezt a témához nem minden vonatkozásban passzoló hasanifatot mondanom). Hogy milyen legyen .mostanában az ideális disznó, azt mi, átlagos magyar disznóhúsfalók határozzuk meg pontosan azzal, hogy bevásárlásaink során egyre kevésbé keressük a zsíros falatokat, sokkal inkább a sovényabbját. A tenyésztőnek fel van adva a lecke: olyan típusok előállítása amelyék nem kövérek. Ezt Márton Kárdly úgy mondaná, hogy kedvező értékes hús részarány. Nagy sonkák, hosszú karaj, jó takarmány- értékesítés, gyors súlygyarapodás. Ezt az Ódányban tenyésztett KAHYB 10-es és 53-as kanvonalak tenyészállatai tudják, és ami lényeges, örökítik. Hogy mi mindent megcsinálnak a disznókkal a mi (vagyis átlagos magyar hús- fogyasztók) érdekünkben, arra csak egy példa, és utána az olvasó fantáziájára hagyatkozom. Mostanában került napirendre, hogy elkerülendő az úgynevezett halvány rózsaszínű és vizenyős húsú jószágok tenyésztése. (A szakkifejezés .angol megfelelőjének rövidítése PSE.) Kiderül, hogy .az ilyen hús — konzervbe zárva szivacsos állományú szövete miatt — nem kívánatos. Továbbá az is kiderült, hogy a stresszhatásokra érzékenyen reagáló egyedek ilyen ihúsúak. Ezeket tehát ki kell venni a tenyésztésből. Jön a hahotán próba; a malacot tízkilós korában altatógázzal elkábítják, és ha perceken belül megmerevednek az izmai, akkor valószínűleg PSE van, és ez ugyebár nem kívánatos. Ha laza marad az izomzat, akkor tenyészthető. Folyamatosan vannaik természetesen más vizsgálatok is, így .teljesít mény vizsg álatok, u tt rajiam gos szál anmavast agságmérés és egyebek. Ez a tenyésztői munka kontrollja. * .Ezekhez képest a itelep békésnek tűnik. Ódányban egyébként csak gazdasági épületek vannak és egy lakás ahöl ia volt — ma nyugdíjas — telepvezető lakik. A jelenlegi telepvezető Csöglei János. Készségesen és pontosan válaszol, és az embernek az a benyomása, hogy a telepein is pontosan és rendben mennek a dolgok, mint az egy tenyészt el ephez illik. Csög leieknél .mondhatni hagyománya van a telepvezetésnek. A nagyiapja volt iitt telepvezető, amikor a jelenlegi épületek egy része juh- hodály volt és imigyen a telep juhászat. Öu.tána nagybátyja következet és most Csöglei János a telepvezető, itt, ahol öt éve folyik tenyészkanok előállítása. Körbemegyünk a telepen (évi háromszáz kant értékesítenek). Megnézzük .a süldőket (héthónapos kor után ultrahangos vizsgálat). Mustráljuk a tenyészkanokat (ez a tíz a magja az egésznek). Egy asszony .permetezi a falat (sok a légy, valamit kell csinálni ellenük). 'Ezek az anyák. Száz van belőlük (kötött tartási vagyis szíj a nyakukon és megvannak kötve, így könnyebben kezelhetők, jobban számon- t árthatok). Íme a malacok — egy újabb és fűtött épületben. (Battérián, természetesen.) Itt meg a süldők. Értékesek. (Átlag tizennégyezer forint darabja. Hja kérem, a tudást meg kell fizetni, még ha disznó tudja is...) Laikus is meg tudja különböztetni őket. A zömö- toebb, erős sonkával az ötvenhárma« vonal utódja, az a .kaiptaífafejű nyurga és hosszú, mint a kardpenge, az pedig, kérem szépen, a tizes vonal... Most pedig, ha lehetne, az egyiket lefényképezném. Lehet, persze, hogy lehet. Csak ki kell hajtani. Törő András ismeri őket. Ök is ismerik Törő Andrást, mert ő a .gondozójuk. Neki az a véleménye, hogy kezesek, akár a bárány. Ez utóbbit kicsit kétkedve fogadom, végignézve a háromszázötven kilós hústömegen. — Ez az 'egyik legjobb kanunk. Kihajtják. Törő öregnek szólítja, Csöglei Legénynek becéai. A hivatalos neve: 1001 -es. — Ezt írja föl. Fölírtiaim. .Nehéz volna értéket mondani. Talán százezer farintot ér. öreg méltó- ságtelejesen mozog, mondhatni, értékének tudatában. Szórakozottan kaífogtatja agyarait. Pontosabban agyar-maradványait, mert félévenként agyaraznak. Eddig nem tudtam, hogy a disznót — ha ,kan is — a farkával .lehet kormányozni. Most ennek művészetéből ad ízelítő Törő. öreg vagy Legény — egyáltalán nem kunkori — farkát .megragadva szépen visszakonmányoz- za .a boxéba :a telep büszkeségét. Mesébe illő neve van. Ezeregy... Falánk szaporulat A süldők, melyek nemsokára gombamód fognak szaporodni r~ ; • .......................................... ... .1............... Panaszkodik az osztályvezető. — Amióta bevezettek vállalatunk központjában a rugalmas munkarendet, lazult a munkafegyelem. Ezzel törvényesítettük a lógást, legalizáltuk a reggeli késéseket. Egyesek fél nyolc helyett nyolcra, fél kilencre sétálnak be. A napokban bátorkodtam megjegyezni a gépírónőnek, hogy sorozatosan elkésik, mire az arcomba nevetett, s könnyedén odavetette: „Rugalmazok osztályvezető szaktárs. Leellenőrizhet, este hatig itt verem majd a gépet!” Az osztályvezető tudhatná, hogy a rugalmas munkaidő- rendszer nem magyar találmány, több nyugat-európai országban évtizedek óta alkalmazzák, elsősorban a nem fizikai munkakörökben. Célja, éppen a munkaidő jobb, észszerűbb kihasználása: a nyolc órából a legexponáltabb időszakban (délelőtt 9 órától délután 2-ig) mindenkinek kötelező hivatalában tartózkodni, nem kérhet kilépőt magánügyeinek intézésére. A fennmaradó munkaórákat pedig saját életviteléhez, napi elfoglaltságához igazítva dolgozhatja le, reggel hat és délután hat óra között. Szabadon oszthatja be idejét, s választhat: mikor pótolja azokat a munkaórákat, amelyeket magáncélra használt fel. Természelesen belátható időn — ké t héten, vagy egy hónapon — belül. A rugalmas munkarenddel tehát jól jár a vállalat, az intézmény, mert alkalmazottai havi átlagban nézve aktív munkával töltik 190—200 órájukat, jól járnak a dolgozók is. Az utóbbi két évben egyre több vállalat, intézmény ismeri fel előnyeit, jelenleg mintegy ötszáz ipari, kereskedelmi, tanácsi stb. területen működő hivatal, tervezőiroda alkalmazottai dolgoznak ebben a munkarendben. Általánosan bevált. Kétségtelen, nagyobb önállóságot, kötelességtudatot, fegyelmezettséget kíván az új forma a dolgozóktól, ugyanakkor a vezetőktől is áttekintőbb irányítást: ha a „főnök” a rugalmas munkarend szerint szervezi osztályán a munkát, s rendszeresen számon kéri, ellenőrzi a feladatok elvégzését, akkor majd megszűnnek aggályai, miszerint: akire nem nyitja rá tízpercenként az ajtót, az nem dolgozik. HORVATH ANITA Törő András és az Öreg
