Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-03 / 181. szám

8 irttPÜJSÄG 1980. augusztus 3. Szovjet Közép-Ázsia KNDK Manipuláció a viz alatt... Győrtől északra 80—85 ki­lométerre, a határ túlsó ol- • dalán, Jaslovské Bohunicé- ben — Apátszentmihályon —1 másfél éve működik egy atomerőmű. Egyes számú re­aktorával 1978 decemberében kezdték a próbaüzemet. A reaktor jól állta a próbát. Azóta több mint 400 napon át dolgozott, hibátlanul. Ter­melése százszázalékos. Ez idő alatt három és negyed millió megawattóránál több villany­energiát adott. Igaz, közben csökkent a „tüzelő” ereje: a dúsított uránium-elemek ak­tivitása. Az elemek egyhar- mada már nem képes annyi energiát termelni, amennyi a reaktor normálteljesítményé­hez kell. Itt van az idő, hogy a reaktort leállítsák, s a fá­radt elemeket kiszedjék, újakkal pótolják. A reaktorban az elemek kör alakban helyezkednek el, s rendszerint a közepén, az aktív zónába merülnek ki leggyorsabban. Ezeket szedik ki, helyükbe a zóna széléről tesznek még aktív elemeket, s az üres telepek helyét újak­kal töltik fel. A veszély elhárítására az egész műveletet víz alatt végzik. A műszaki előkészü­let után, az operáció előtt, a térséget vízzel árasztják el. A víznek ugyanis jó tulajdon­sága, hogy felfogja a radio­aktiv sugarakat. Tehát a víz alatt, embervezérelte mani­pulátorral, mechanikus kar­ral cserélik ki a „tüzelőt”. Persze, a „kiégett tüzelő” az emberre nézve még mindig veszélyes. Ezért a kiégett ele­meket még három éven át víz alatt tárolják. Kiszámí­tották: ennyi idő alatt annyi­ra lecsökken radioaktivitá­suk, hogy akkor már veszély­telenül szállíthatók végső he­lyükre — az uránium-teme­tőbe. B. J. Korszerű gyapottermelés A szovjethatalom idején Köiép-Azsia a világ legna­gyobb gyapotlermelójévé vált. Gyapottermesztö gazda­ságok, feldolgozóipar, tudo­mányos kutatóintézetek, kí­sérleti állomások és tervező­irodák létesültek. Erről beszél Üzbegisztán mezőgazdasági minisztere, Abdukarim Urkin- baev. A Szovjetunióban az el­múlt évben több mint 9 mil­lió tonna gyapotot termesz­tettek. A szovjet közép-ázsiai köztársaságokban 8 millió tonnát takarítottak be, Üzbe­gisztán, a legnagyobb gyapot­termelő, tavalyi 5,76 millió tonnás termésével. SPECIALIS GÉPEK Üzbegisztánban régóta ter­mesztik a gyapotot, a forra­dalom előtti időkben azon­ban a termelékenység kicsiny volt, technikai eszközök nél­kül, elmaradott módszerek alapján folyt a gazdálkodás. Korábban a legjobb évek­ben is csak alig több mint félmillió tonnát takaríthat­tak be. Ez a mennyiség nem elégítette ki a gyorsan nö­vekvő szocialista gazdaság igényeit. Ezért 1929-ben har tározatot hoztak, amely sze­rint a Szovjetuniónak függet­lennek kell lennie a külföldi gyapotszállítmányoktól. A bevetett területek növelésén kívül a mezőgazdaság szilárd műszaki bázisának megte­remtését, ezen belül Taskent- ben egy mezőgazdasági gép­gyártóüzem felépítését irá­nyozták elő. A Tasszelmas Vállalat lét­rejöttével megteremtődtek a közép-ázsiai köztársaságok gyapottermelésének gyors ütemű növekedéséhez szüksé­ges feltételek. A vállalat megkezdte a vetőgépek, ta­lajjavító ekék, műtrágyaszó­rók és gyapottisztító beren­dezések gyártását. Jelenleg itt állítják elő az igen jó tu­lajdonságokkal rendelkező négy- és kétsoros gyapotkom­bájnokat. Megindult a legfi­nomabb szálú,’ kiváló minő­ségű nyersanyag kikészítésé­hez alkalmas gyapot betaka­rításához szükséges gépek gyártása. Ma már a taskenti üzem látja el az egész orszá­got gyapotbetakarító kom­bájnokkal. ÜJ FÁJTÁK A Tasszelmast Üzbegisz­tánban és a közép-ázsiai köz­társaságokban több tucat hasonló vállalat megalapítá­sa követ. Ezek állítják elő a gyapottermesztésben alkal­mazott valamennyi géptípust: a speciális traktorokat, talaj­megmunkáló gépeket, az ön­töző- és meliorációs berende­zéseket. A vegyipar műtrá­gyákat, rovar- és gyomirtó szereket és más anyagokat gyárt a gyapot kártevői elle­ni védekezéshez. Türkméniában, Tádzsikisz­tánban és Kirgiziában több mint 20 tudományos kutató- intézet foglalkozik a gyapot­termesztés problémáival. Ezé­Gépesített betakart tás Türkméniában két a forradalom utáni idő­szakban alapították és nem­zetiségi vezetők irányítása alatt állnak. A kutató inté­zetekben gyorsan érő, nagy terméshozamú és ellenálló cserjéket kísérleteztek ki. Az új fajtákkal vetettékbe a Szovjetunió gyapottermő te­rületeinek nagyobb részét. TALAJJAVlTAS A tudósok sok hatásos újí­tást dolgoztak ki a gyapot­művelésben: vetés előtti és utáni műtrágyázás, lekopasz- tott magok elvetése, kettős szintű szántás, a gyapot és lucerna időszakonkénti vál­tása stb. Kidolgozták és bevezették azokat a talajjavítási mód­szereket, amelyekkel megold­ható a szikes talaj kimosása és megakadályozható az újabb kisózódás. A korábban alacsony termésátlagokat nyújtó szikes területek ma igen termékenyek. VLAGYIMIR MIRZSIRICKIJ Gyapotmező Üzbegisztánban A gépgyártás fejlődése Az első koreai szerszám- gépgyár építését 1951-ben kezdték meg Hujcsonban. Azóta- nagyot fejlődött a gép­gyártás. A hetvenes évek ele­jén 10 000 szerszámgép készült Koreában egy év alatt. Jelenleg a termelés évi 30 000 darab. A gépgyártó ipar termelé­se 1971—75 között 2,4-szere- sére, a nehézgépeké 2,2-sze- resére, a szerszámgépeké 2,6- szorosára, a mezőgazdasági gépeké pedig 3,6-szorosára nőtt.-Ugyanebben az időszak­ban több mint 70, elektroni­kus elemeket gyártó üzem épült. Az ország gépszükség- letép.ek 98 százalékát ma már a hazai gyárak fedezik. A gépgyártás részesedése az összipari termelésben az ötvenes években 5,1 százalék volt. 1977-ben viszont már 33,7 százalékra emelkedett. Biztató a jövő is. A második hétéves terv előírásai szerint az éves szerszámgéptermelés eléri az 50 000 darabot; a bulldózerek gyártása hatszo­rosára, az exkavátoroké 3,3- szeresére nőtt. Ugyanebben az időszakban a koreai trak­torgyárak évente 45 000 trak­torral látják el a mezőgaz­dasági üzemeket. Fejlesztik a hajóépítést is: megkezdik az 50 és 100 ezer tonnás teher- hajók építését. jugoszlávia Hévizek a Vajdaságban Jugoszlávia autonóm tarto­mánya, a Vajdaság, rendkí­vül gazdag melegvízforrások­ban. A geológusok szerint a < Tisza vidékén, Sprska Crnja és a román határ közötti te­rületen, valamint Észak- Bácskában találhatók sok jól kiaknázható 30—95 fokos melegforrás. Az előzetes szá­mítások alapján a már fel­tárt 50 forrás és a később megnyitásra kerülők haszno­sítása 1985-ben várhatóan 130 ezer tonna hétezer kalóriás szén megtakarítását jelenti. A hévizeket fűtésre, növény­házak és hajtatók üzemelte­tésére, továbbá reumatikus betegségek gyógyítására hasz­nálják. Különleges erőmű Litvániában Csúcsfogyasztás idejére Litvániában, Kaisiadoris város közelében megkezdték Európa legnagyobb hidroak- kumulációs elektromos erő­művének az építését. Az erő­mű évente 2,4 milliárd kilo­wattóra villamos energiát ter­mel majd. Az erőmű egyik legfonto­sabb eleme lesz a Szovjetunió északnyugati energiarendsze­rének. A litván nagy hőerő­művek és atomerőművek ugyanis nem tudnak a regge­li és az esti nagy energia- szükségletekhez gazdaságo­san alkalmazkodni, nem tud­ják munkaüzemüket zavarta­lanul megváltoztatni. A ter­helés ugrásszerű változásai fűtőanyag-túlfogyasztáshoz, az energia drágulásához ve­zetnek, és csökkentik a be­rendezések üzembiztonságát. A villamos energia felhasz­nálási grafikonja az ország északnyugati részén igen egyenetlen: a terhelés a csúcsfogyasztás óráiban más- félszeresen múlja felül az éjszakai csökkenést. A hidroakkumulációs erő­mű működésének elve egy­szerű. A rendszer, két egy­mással összeköttetésben álló, különböző szintű tározóból áll. Éjjel, amikor az energia­szükséglet kisebb, a Kaisia- dorisi Hidroakkumulációs Erőmű nyolc turbinája a vi­zet az alsó víztározóból a fel­sőbe szivattyúzza. Reggel a felső víztározóban összegyűlt víz, a 100 méteres magasság­búi lezúdulva, a felszivaty- tyúzáshoz felhasznált ener­giának a 70—75 százalékát visszaadja, s ezáltal enyhíti a csúcsterhelést. Nem lényeg­telen az sem, hogy a hidro­akkumulációs erőmű által termelt energia háromszor ol­csóbb, mint a hőerőművek­ben termelt elektromos áram. A Kaisiadorisi Hidroakku­mulációs Erőmű egységes komplexumot alkot majd a régebben épült Kaunasi Vízi­erőművel. A vízerőmű víztá­rozója az alsó víztározó sze­repét tölti majd be, a felső akkumulációs víztározó meg­építése pedig több mint 8 ezer hektár legelő, rét, a szántóföld öntözését is lehe­tővé teszi, emellett megoldja majd Kaisiadorisnak, a nö­vekvő ipari városnak vízellá­tási gondjait. JUOZAS BURNEIKIS, a Litván Tudományos Akadémia levelező tagja Az atomenergetika gyorsított ütemű fejlődése KGST XXXIII. ülés- A szaikán 1979. június rl 28-án a bolgár, cseh- ­..... szlovák, lengyel, ma­g yar, NDK, iramán és szovjet kormányfő, valamint Jugo­szlávia képviselője az 1981— 1990-es időszakra egyez­ményt írt alá az atomerő- művi berendezések terén megvalósítandó sokoldalú nemzetközi gyártmányszako­sításról, termelési kooperá­cióról és a berendezések köl­csönös szállításáról. Az atomerőművek építési programjáról, amely a szó­ban forgó intézkedések alap­jául szolgált, a KGST-tagor- szágok egyesített villamos- energia-rendszerei távlati — 1990-ig szóló — fejlesztéséről együttműködési keretmeg­állapodás rendelkezett. A program értelmében 1990-ig a nukleáris fűtőanyaggal termelő atomerőművek össz­teljesítménye az európai KGST-tagországokban és a Kubai Köztársaságban eléri a 37 millió kW-ot. A KGST XXXII. üléssza­kán aláírt egyezménnyel összhangban valamennyi tagország szakosítja magát az atomerőművi berendezé­sek konkrét fajtáinak gyár­tására. Csehszlovákia pél­dául energetikai reaktorokat, gőzturbinákat, gőztúlhevítő szeparátorokat, tápszivaty- tyúkat fog gyártani, Romá­nia egyebek között futóda­rukat, Lengyelország önki­egyenlítő kompenzátorokat és hőcserélő berendezéseket, tartalék dízelerőműveket, az NDK futódarukat, Ma­gyarország rakodógépeket, különleges víztisztító beren­dezéseket, Bulgária biovédel­mi berendezéseket, kondenz- víz- és artézi szivattyúkat, Jugoszlávia futódarukat, táp- és különleges szivattyú­kat. Az atomerőművek komp- lettálásához szükséges alap- berendezés mintegy 50 szá­zalékát a Szovjetunió szállít­ja maijd az egyezményben részt vevő tagországok szá­mára. .Az atomerőművi berende­zések számos különböző faj­táját már ebben az ötéves tervben gyártják. A cseh­szlovák vállalatok a Bruno Leuschner atomerőmű (NDK) számára szállítottak gőztúlhevítő szeparátorokat, az országon belül a bohuni- oei atomerőmű gőzturbináit biztosították. Csehszlovákiai villamosgépipari vállalatok különleges vasalást és be­rendezést szállítottak más országok atomerőművei szá­mára, egyebek között önki- egyenntő kompenzátort a Szovjetunióba. Bulgária már több éve gyártja a biológiai védelmet szolgáló berende­zéseket, Lengyelország pedig hőcserélő berendezéseket és csővezeték-vasalást. Magyar- ország különleges víztisztító berendezéseket, az NDK szál 1 ító-technoi ógi a i beren­dezéseket, különleges szere­lést és futódarukat gyárt. Az 1981—>1985. években épülő atomerőműveknél lé­nyegében WER—440 típusú energetikád reaktorokat, az 1986—1990. években épülő erőműveknél pedig WER— 1000 .típusú reaktorokat al­kalmaznak. A WER—1000 típusú reaktorokra történő áttérés lehetőséget nyújt az energe­tikai kapacitás gyorsabb nö­velésére az alapvető beren­dezéssel kapcsolatos fajlagos férni ogyaslztás 10, a fűtő­anyag-fogyasztás 8 százalék­kal történő csökkentése mel­lett. i kell emelni a Szov­jetunió szerepét a sok­oldalú gyártássaako- sításli megállapodás végrehajtásában. Az aláírt szerződéseknek megfelelően a Szovjetunió biztosítja part­nerei számára a műszaki do­kumentációt az újonnan gyártandó berendezésfajták számára. A .tervrajzok és más anyagok ' kidolgozása számos esetben a szovjet szákemberek által megadott műszáki ifeladatok és a velük folytatott konzultáció alap­ján a nemzeti tervezőirodák­ban és tudományos szerve­zeteknél fog történni. Az atomenergia békés célú felhasználása terén úttörő szerepet játszó Szovjetunió által átadott dokumentáció az ágazat korszerű műszaki- tudományos színvonalát tük­rözi. Figyelembe veszi a megfelelő berendezések gyártása és üzemeltetése te­rén a Szovjetunióban az el-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom