Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-01 / 179. szám
1980. augusztus 1. ( T0U“ ') 2 rtÉPÜJSÁG Jeruzsálem státusa Világszerte elítélik az izraeli döntést ünnepi ülést tartott az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága „Egyiptom soha nem fogadja el Jeruzsálem keleti részének izraeli fennhatóság alá helyezését” — mondta Kamal Hasszán Ali egyiptomi külügyminiszter szerdán. Még azzal is fenyegetőzött, hogy Egyiptom esetleg ismét megszakítja a palesztin autonómiáról folyó tárgyalásokat és visszahívja izraeli nagykövetét, miután ismeretessé vált az izraeli parlament többségi döntése: Jeruzsálem ezentúl „hivatalosan” is az ország oszthatatlan fővárosa mindörökre”. Végezetül azonban megállapította: Jeruzsálem arab részének sorsa Egyiptom szerint továbbra is „tárgyalási téma”. Közben a kairói Mena House-ban szerdán is folytatódtak a palesztin autonómia megteremSalvador Heves harcok két városban Heves harcok folynak a katonaság és a népi erők között Salvador északkeleti részén, Perquin és Ilobasco városok körzetében. Ovidio Hernandez Delgado belügyminiszter elismerte, hogy Perquinben több tucat katona vesztette életét az összecsapásokban és legkevesebb, hatvan megsebesült. A Vöröskereszt helyi szóvivője szerint több halálos áldozata van az ilobascói, csaknem négyórás harcoknak is. A hadsereg semmit sem közöl az ország északkeleti részén kialakult helyzetről, ismeretessé vált azonban, hogy több mint ezerötszáz, gerillaellenes harcra kiképzett katonát irányított a Hon- durassal határos térségbe. lésének egyes kérdéseivel foglalkozó egyiptomi—izraeli vegyes bizottság megbeszélései. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője szerdán tartózkodott mindenféle kommentártól, csupán annyit mondott, hogy az amerikai kormány „megvizsgálja” az izraeli parlament döntését. Emlékeztetett az Egyesült Államok korábbi álláspontjára, amely szerint — az egyiptomihoz hasonlóan — Jeruzsálem kérdéséről a tárgyalásokon kell határozni. A Közös Piac tagállamai közül először a holland kormány adott ki nyilatkozatot. Ismeretes, hogy Hollandia az egyetlen nyugat-európai (Folytatás az 1. oldalról.) Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására 1980. július 30-án és 31-én hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. A francia külügyminisztert fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. Tárgyszerű, szívélyes légkörben folytatott megbeszélésükön a külügyminiszterek áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. Különös figyelmet fordítottak az európai biztonsággal ösz- szefüggő kérdésekre. Mindkét fél hangsúlyozta az enyország, amely nagykövetségét Jeruzsálemben, a város nyugati részén tartja fenn. A holland kormánynyilatkozat éles szavakkal ítélte el a „Jeruzsálem státusának egyoldalú megváltoztatására” irányuló izraeli lépést. A holland külügyminisztérium egyik szóvivője azonban határozottan cáfolta, hogy Hollandia esetleg Tel Aviv-ba akarná áthelyezni izraeli nagykövetségét. A PFSZ szerdán memorandumban szólította fel a Közös Piac tagországait, hogy ítéljék el az izraeli lépést. A Kilencek libanoni nagyköveteinek átnyújtott memorandum emlékeztet a Közös Piac júniusi velencei állás- foglalására. hülés szükségességét. Egyetértettek abban, hogy békés tárgyalások útján kell megtalálni a jelenlegi feszültség feloldásához, a vitás kérdések rendezéséhez vezető utat. A miniszterek állást foglaltak amellett is, hogy a jelenlegi világhelyzetben a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósítása az egyetlen ésszerű alternatíva. A külügyminiszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai az elmúlt időszakban számos területen örvendetesen fejlődtek. Mindkét fél teljes készségét nyilvánította a magyar-ófrancia együttműködés továbbfejlesztésére. A francia külügyminiszter viszontlátogatásra hívta meg a magyar külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (Folytatás az 1. oldalról.) a békés egymás mellett élés, az enyhülés megszilárdítását szolgálják. iAz elnöki megnyitót követően Péter János1, az ország- gyűlés alelnöke, az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának tagja mondott beszédet. A feszültségek mai hullámverésében iis szilárdak azok az eredmények, amelyekre a helsinki konferencia előkészítése épült, s tapasztalatai a mostani helyzetre vonatkozóan is érvényes útmutatást nyújtanak — hangsúlyozta. Az egyik legdöntőbb tanulság: Helsinkibe a tárgyal ások vezettekel. Ugyanakkor a kölcsönös bizalom megtapasztalt gyakorlatának olyan eredményei léteznek, amelyeknek féltését a francia köztánsasági elnök varsói útja 'és Leonyid Brszs- nyewel lezajlott találkozója, valamint Helmut Schmidtnek a Szovjetunióban tett látogatása is bizonyítja. — A Magyar Népköztársaság minden állami és társadalmi testületé részt vett a Helsinki felé vezető út egyen- getésében, a találkozó után pedig a finn fővárosban elfogadott elvek közös érvényesítésében. A nemzetközi feszültségek növekedésének legelső jeleitől kezdve Magyarország mindent elkövetett az együttműködésért azokkal, akik fékezni szeretnék a feszültségek növekedését és -meg kívánják tartani az enyhülés -eredményeit. Ezt követően Raymond Goor emelkedett szólásra, tolmácsolva az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságának üdvözletét, jókívánságait. — Budapest nekem mindenekelőtt az a város, ahol a Varsói Szerződés tagállamai közzétették az európai enyhülésre szólító felhívásukat — húzta alá bevezetőjében, majd így -folytatta: — Most az a feladatunk, hogy Helsinki eredményét — amely mindannyiunk sikere is —, megvédjük, továbbvi- gyük, sőt, fejlesszük. Nem szabad megengedni, hogy a találkozó a vádaskodásók sehova sem vezető fóruma legyen. Józan ésszel és politikai realitással kell felülkerekedn-i a kisebb csoportok köztük a katonai -körök a pillanatnyi érdekeket szolgáló ideológiagyártók törekvésein. Bizalom és optimizmus — ez a. mi felhívásunk — mondotta végezetül Raymond Goor. Az ünnepi ülésen felszólaltak a társadalmi és .tömegszervezeteik képviselői is. Végezetül az ünnepi ülés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el. — Az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága nagyra értékeli a záróokmányban szereplő és a kölcsönös előnyök alapján kialakult lehet őség-eket a politikai, a -gazdasági, a kulturális és az emberi kapcsolatok fejlesztésére a különböző 'társadalmi rendszerű országok és népeik között. Az elmúlt években -a szocialista országok jelentős erőfeszít ásókét tettek a Helsinkiben elfogadott megállapodások megvalósítása érdekében. A katonai fölényre törekvő Egyesült Államok és a -nyugat-európai tőkés kormányok némelyike azonban ahelyett, hogy gyakorlati lépésekkel segítette volna a záróokmány végrehajtását, nyíltan arra törekedett és törekszik, hogy a helsinki dokumentum szellemét elferdítve a szocialista országok belügyeiibe történő beavatkozásra szerezzen jogot. A Szovjetunió, s a szocialista országok jószándékú, kezdeményező magatartásának, valamint a békét és a biztonságos életet követelő néptömegeknek köszönhető, hogy a hidegháborús, reakciós erők aknamunkája ellenére -kontinensünkön az utóbbi években a történelemben -egyedülálló békés fejlődés valósulhatott meg. Mi a fejlődés folyamatát akarjuk fenntartani, s készek vagyunk Európa minden népével együtt arra, hogy józan és reális politikánk szellemében kontinensünket a béke földjévé tegyük. A szocialista országok törekvéseit megértő, s az európai biztonsági és együttműködési folyamait -fenntartását -kívánó erők arra szólítják fel Európa országainak vezetőit, hogy -fontosságának megfelelő -felelősséggel készüljenek a madridi európai biztonsági és együttműködési találkozóra, melyen többek között dön-teni kell — valamennyi európai nép érdekét figyelembe véve — az európai katonai -enyhülési és leszerelési értekezlet összehívásáról is. A Béke-világtanács elnökségének ez év májusi budapesti ülésén született meg az a felhívás amely Európa valamennyi becsületes emberéhez szól s amelyhez az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága ez úton is csatlakozik: „Szálljunk szembe a fenyegetéssel! -Kezdj ük újra — minden szinten — a párbeszédet hogy -helyreállítsuk a bizalmat és közösen cselekedhessünk!” — hangsúlyozza többek között a magyar nemzeti bizottság állásfoglalása. Közlemény Új kormány Japánban H nevető negyedik Még a japán ügyekben jártas megfigyelőket is meglepte, hogy milyen gyorsan és simán született döntés Tokióban az új kormányfő személyéről. A nemrég lezajlott választásokon az évtizedek óta egyedül kormányzó Liberális Demokrata Párt minden előzetes várakozásnál jobb eredményt ért el, s így mindenki arra számított, hogy — csakúgy, mint számtalan más esetben — -most is szívós, elhúzódó csatározás kezdődik a különböző frakciók között: ki álljon a párt élére? ELKERÜLNI A HOLTPONTOT A poszt megszerzéséért egyöntetű értékelés szerint három komoly politikai múlttal rendelkező személyiség indult harcba: a legesélyesebbnek tartott Komoto Tosio mellett a jobboldali beállítottságú Nakaszone Jaszu- hiro, a nemzetvédelmi hivatal (hadügyminisztérium) korábbi irányítója és Mijazava Kiicsi volt külügyminiszter. Hamar világossá vált azonban, hogy közülük egyik sem számíthat egyhangú támogatásra. Felrémlett a közelmúlt: a tavaly októberi választások utáni frakcióküzdelmek majd egy hónapra kormány nélkül hagyták az országot. Nem kis mértékben a belső ellentétek járultak hozzá a kormány idei megbuktatásához is, érthető tehát, hogy most elsődleges szemponttá vált az egyetértés kialakítására való törekvés. Megkezdődtek a színfalak mögötti tárgyalások, a közvetítések a frakciók messzemenő befolyással rendelkező vezetői között. A bonyolult, személyi és mélyebb elvi-politikai ellentéteket is tükröző szembenállás az utódlási folyamat megszakadásával fenyegetett. Az utólagos értékelések szerint’épp ez a veszély Az új miniszterelnök, Szuzuki Zenko járult hozzá egy második vonalbeli, a nagy politikában szinte ismeretlennek számító politikus, Szuzuki Zenko előtérbe kerüléséhez. „MISTER HAL” PÁLYÁJA Nevével még a legrészletesebb esélylatolgatásoknál sem találkozhattunk, bár 33 éve képviselő, s több — igaz, kisebb jelentőségű — tárca birtokosa is volt. Eddigi pályafutása alapján az LDP vezetői szemében ő lett a legalkalmasabb jelölt az elkerülhetetlenül megkötendő kompromisszumra. Szuzuki tehát Komoto, Nakaszone és Mijazava mellett a „nevető negyedik”. A politikus — akit karrierje alapján sokan „Mister Hal”-nak neveznek — soha nem küzdötte magát az első vonalba. Egy halászati vállalkozás tehetős tulajdonosának fia, maga is halászati főiskolát végzett. Tizennégyszer választották be a parlamentbe, Ikeda kormányfő tanítványának tartják. Először 1960-ban jut bársonyszékhez — az évek során egészségügyi, majd mezőnegyedik lilfin1'1!-iz egyik „királycsináló” frakcióvezér, Tanaka gazdasági és halászati miniszter. Diplomáciai tapasztalata meglehetősen csekély, igaz az ő vezetésével folytak a Szovjetunióval a tárgyalások Japán halászati kvótáinak kérdéséről. Az elmúlt években főképp a párton belül tevékenykedett. Az LDP végrehajtó bizottságának elnökeként legtöbbször éppen a különböző frakciók közti egyensúlyozás, közvetítés feladata hárult rá — valószínűleg ez a szerep segítette mostani megbízatásának elnyeréséhez is. Háttérben tevékenykedő figuraként Szu- zukinak ellensége is kevesebb van — márpedig ez alapfeltétel egy stabil kabinet létrehozásakor. A választók leginkább épp a stabilitás reményében — s egy reális ellenzéki alternatíva híján — szavaztak az LDP- re. Ez az elvárás egyelőre a váratlanul elhunyt Ohira által követett politika folytatását igényli, s erre is tett ígéretet az új kormányfő. Mindez persze azt is jelenti, hogy Suzukinak az Ohirától örökölt problémákkal is meg kell küzdenie. ELŐTÉRBEN A KÜLPOLITIKA A gazdasági helyzetet általában jónak értékelik, az évi növekedés majd 5 százalékos. Ügy tűnik, az infláció, az energiaéhség és a korrupciós botrányok napi gondjai mellett Szuzukinak az első időben inkább külpolitikai és külgazdasági kérdésekkel kell szembenéznie. így számíthat a japán exporttevékenység — különösen a gépkocsikivitel — miatti amerikai és nyugat-európai tiltakozás fokozódására. ■ Külpolitikai téren Szuzuki első beszédeiben a Japánt az Egyesült Államokhoz fűző kötelékek további megszilárdítása mellett állt ki. Az Ohira-vonal folyamatosságát jelzi a nyugat-európai, a csendes-óceáni országokkal való együttműködés, s a Kínával fenntartott baráti kapcsolatok szükségességének hangsúlyozása. A „tiszta lappal” induló Szuzukinak arra is lenne lehetősége, hogy javítsa a japán—szovjet viszonyt. Negatív következményekkel járhat viszont, ha — a „szovjet fenyegetés” régi jelszavával — Tokióban az amerikai és kínai érdekekhez való egyoldalú igazodás politikáját folytatnák, vállalva a fegyverkezési kiadások Washington és Peking által egyaránt szorgalmazott növelését. Márpedig — amint erre legutóbbi értékelésében a Japán Kommunista Párt figyelmeztetett — ennek megvan a veszélye. Hiszen az LDP jelenleg abszolút parlamenti többséggel rendelkezik, s ezt kihasználva máris úgy döntött, hogy 10 százalékkal felemeli a katonai célú kiadásokat. Ügy látszik tehát, hogy az új miniszterelnök is a „fokozott védelmi képesség” elérésének híve. Szegő Gábor Brezsnyev és Marchais telefonbeszélgetése Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkára, szerdán a Krímből telefonbeszélgetést folytatott Georges Mar- chais-val, a Francia Kommunista Párt • főtitkárával, aki az olimpiai játékok vendégeként Moszkvában tartózkodik. Brezsnyev méltatta a francia sportközvéleménynek az olimpiai mozgalom védelméhez és az 1980-as sikeres olimpia megvalósításához való jelentős hozzájárulását. Marchais megelégedésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy valamennyi kontinens sportolói, köztük a franciák, részt vesznek a moszkvai olimpián. Méltatta a sporteredmények magas színvonalát, a jó légkört és a versenyfeltételeket. Brezsnyev és Marchais megelégedéssel szólt az SZKP és az FKP együttműködésének fejlődéséről azon az új alapon, amelyet a két párt januári csúcstalálkozóján határoztak meg. Megerősítették azt a törekvésüket, hogy továbbra is ezen az úton haladnak a francia és a szovjet nép, valamint a világbéke javára. PANORÁMA BUDAPEST Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Bryan George Car tied- ge-ot, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, valamint Jacques Lecompt-ot, a Francia Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. WASHINGTON Carter amerikai elnök szerdán fogadást adott a Fehér Házban azoknak az amerikai sportolóknak a tiszteletére, akiket eltiltott a moszkvai olimpiától. Előzőleg ünnepélyes keretek között külön erre az alkalomra készített aranyérmeket adtak át az amerikai sportolóknak, mintegy kárpótlásul az elmaradt olimpiai sikerekért. A nagyszabásúnak szánt rendezvényen több sportoló — elsősorban evezősök — nem vettek részt, tiltakozásul a bojkott ellen. Carter elnök beszédében azzal a meglepő fordulattal élt, hogy az amerikai sportolóik, azáltal, hogy távol tartották őket az olimpiától, „többet tettek az olimpiai eszme megvalósításáért, mint a sportolók bármely más csoportja történelmünkben”. VARSÓ Lemgyélország és Jugoszlávia határozottan síkra száll amellett, hogy minden nép és állam tegyen fokozott erőfeszítéseket az enyhülés folytatására és a fegyverkezési hajsza megszán tetősére — állapítja meg a jugoszláv kül ü gyminiszt er hivatal os lengyelországi látogatásáról szerdán nyilvánosságra hozott közlemény. A kommüniké hangoztatja, hogy szükség van a leszerelés, a biztonság és az egyenjogúságon alapuló nemzetközi együttműködés • megszilárdítását elősegítő hatékony intézkedésekre.
