Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-10 / 160. szám
XXX. évfolyam, 160. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1980. július 10., csütörtök Mai számunkból MUNKAÜGY PRESZTÍZS NÉLKÜL (3. old.) A ZSÁMBÉKI BAZILIKAROM (4. old.) A POLITIKAI KÉPZÉS HATÁSA (5. old.) A BAJNOKOT A pártélet nyitottsága A XII. kongresszus ismételten nagy meggyőző erővel tanúsította, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt munkastílusának meghatározó, jellemző vonása a nyitottság. A kongresszus — nyugodtan mondhatjuk — lényegében az egész nép előtt zajlott le, tanácskozásai, megállapításai hozzáférhetők voltak a széles társadalmi nyilvánosság számára. Mégis olykor azt lehet tapasztalni, hogy a pártélet szintjein „lefelé” haladva ez a nyitottság mintha nem érvényesülne mindenütt hasonló egyértelműséggel. „Azt tudjuk — hallható olykor párton kívüliektől —, hogy mit tárgyalt a kongresszus vagy a megyei pártértekezlet, a megválasztás, után azonnal értesülünk a párt országos és megyei vezető szerveinek összetételéről, vezetőik személyéről, de az már sokkal kevésbé ismert, miről tárgyalt az alapszervezeti taggyűlés, vagy a választás során kik kerültek a helyi pártvezetőségbe.” Valljuk meg, akad még pártszervezet, ahol él bizonyos hajlam a titkolózásra, a pártszervezet belső életének, állásfoglalásainak valamiféle misztikus ködbe burkolásá- sára. Régi idők továbbélő hagyománya ez olyan viszonyok közepette, amelyek között az ilyenféle gyakorlatnak már hosszú ideje nincs semmiféle létjogosultsága Hiszen a párt tagjai és a párton kívül állók ma mindenhol politikai célok megvalósításán fáradoznak, küzdőtársak az együttes érdekeket szolgáló cselekvés folyamatában. A nyilvánosság éppen ezért ma minden munkaterületen vagy lakóhelyi egységben a pártszervezet életének természetes közege kell hogy legyen. Joggal jegyezte meg valaki egy e témával foglalkozó tanácskozáson: „Nem lehet jó az az alapszervezet, amelynek munkáját; életét nem ismeri a környezete, amelyről úgy beszélnek a többiek: sose tudjuk, miről tárgyalnak ezek a taggyűlésükön.” Természetesen nem arról van szó, mintha a nyilvánosságnak nem lennének e területen is ésszerű határai. Az előbb idézett felelős pártmunkás szavaival szólva: „a pártnak nincsenek a nép előtt titkai, de vannak csupán a szervezet tagjaira tartozó belső ügyei”. Valóban, a párt nem titkol el semmiféle tervét, elhatározást, döntésit, amely a nép, a tömegek sorsát érinti. Ugyanakkor mint minden más szervezetnek, a pártnak is vannak olyan belső ügyei, amelyek általában nem tartoznak a kívülállókra. Ilyenek például a belső fegyelmi ügyei, amelyek nyilvánosságra hozatalában maga a párt szervezeti szabályzata jelöl ki meghatározott korlátozásokat. Ám az ilyen belső ügyek köre napjainkban igencsak szűk, s semmiképpen sem szolgálhatnak a pártélet titokba burkolásának indokául. * Hadd tegyük azonban azt is hozzá, hogy azért a párt belső életének efféle misztifikálása távolról sem általános jelenség. A legtöbb helyen a pártszervezet a legkevésbé sem fél a nyilvánosságtól, ellenkezőleg, nagyon is benne él működési területének mindennapos közegében. Talán éppen ebből adódik olykor a probléma: abból kiindulva, hogy mindennapos tevékenysége révén a párt- szervezet munkája jól ismert az emberek előtt,, nem tartják szükségesnek annak valamiféle külön megismertetését, a tájékoztatásról való gondoskodást. Való igaz, a pártszervezet munkájáról semmi sem mondhat többet, mint ha javaslataival, kezdeményezéseivel, ellenőrzéseivel, a kommunisták személyes fellépéseivel, folyamatos politikai tevékenységével állandó és eleven részese a munka- vagy lakóhely mindennapi életének. Törekvéseire, állásfoglalásaira, elhatározásaira mindenekelőtt ezen az úton derülhet fény. A cselekvésben érvényre jutó nyitottság a legfontosabb, ez tanúskodik a legátütőbben arról, hogy az illető pártszervezet nem önmagába forduló zárt közösség, nem valamiféle „titkos szekta”, hanem a többieket megnyerve és felsorakoztatva akar munkálkodni a közösség egészét szolgáló elhatározások valóra váltásán. A pártszervezet életéről szóló tájékoztatás megszervezése ennek csak kiegészítője lehet. Kiegészítője, de egyben szerves belső része is, mivel ez a tájékoztatás maga is hozzátartozik az eleven mindennapos politikai munkához. Ezért nem elegendő csupán a spontán kisugárzó hatásra hagyatkozni, hanem indokolt célirányosan és szervezetten gondoskodni a pártszervezet életének bemutatásáról, az ilyen irányú tájékoztatásról. Számos lehetőség, módszer áll ehhez rendelkezésre, a szóbeli és írásbeli eszközök sokféle formája hasznosítható ebben. A párttikár, a vezetőségi tagok a helyi közélet különböző fórumain érdemben szólhatnak a párt- szervezet állásfoglalásairól. A tömegszervezetekben, a különféle társadalmi mozgalmakban tevékenykedő párttagok ugyancsak nagy szerepet tölthetnek be a tájékoztatásban. A legfontosabb mégis a pártonkívüliekkel folytatott mindennapos szóbeli eszmecsere, amely ezernyi módot kínál annak megismertetéséhez, mivel foglalkozik az adott időszakban a pártszervezel De élni, leheti az írásos formákkal is, nem utolsósorban a méltatlanul mostoha sorsra jutott faliújságokkal, amelyeket alkalmi ünnepi megemlékezések helyett inkább friss, eleven helyi tájékoztató anyagokkal kellene megtölteni. S a vállalati, üzemi, szövetkezeti lapok, híradók is helyet adnak — adhatnak nemcsak a helyi irányító pártszerv, hanem az alapszervezetek élete, munkája bemutatásának is. Az emberek akkor követik a pártot, ha tudják, mit akar, milyen célokat tűz ki, min dolgozik, fáradozik. Nemcsak országos méretekben igaz ez, hanem helyileg is. A pártélet nyilvánossága, a jó tájékoztatás ezért a politikai munkának fontos, tartalmi jelentőségű kérdése. GYENES LÁSZLÓ Tolna megyei Tanács V. B. ülése Napirenden az állategészségügy Székszándon tegnap délelőtt tartotta meg ciklusnyitó ülését a Tolna megyei Tanács közelmúltban újjáválasztott végrehajtó bizottsága, dr. Kálmán Gyula elnökhelyettes vezetésével. Föltehetően nemcsak a nyitás alkalmának szólt, hanem, az ülés napirendjére tűzött ikét, igen fontos témáinak is, hogy a tanácskozási joggal meghívott vendégek köre a megszokottaknál jóval széltesebb. Így a vdta is hosszadálm'asabb, de ami a tartalmát illeti, igen izgalmas volt. Részt vett a végrehajtó bizottság első munkanapjának programjában dr. Kemény András, a MÉM Állat egészségügyi és Élelmiiiszerhigiéniai Főosztályának vezetőhelyétfese, Molnár János, a KPiM vezető munkatársa, valamint Fapp János, a Volán Tröszt vezér- igazgató-lhélyéttese is. A testület elsőként dr. Ko- váís Jenőnek, a Tóina megyei Állategészségügyi Állomás igazgatójának beszámolója alapján foglalkozott az intézmény tevékenységével, értékelve megyénk állategészségügyi helyzetét is. A kettő összefüggését aligha 'kell a tudósítónak bizonyítania, hiszen a szóiban forgó intézmény nagyon jelentős hatósági és szákszolgáltatási feladatokat lát el. Az iiidiő pedig, amit a beszámoló áttekintett, elég tisztes, hiszen a végrehajtó bizottság önálló témaként 1967 őszén foglalkozott az állategészségügy helyzetével és feladataival. Részitéma- ként akkor esett szó a szak- igazgatási intézmény munkájáról, amikor 1973-ba n a vb. a helyi tanácsok állategészségüggyel összefüggő tevékenységét értékelte, különös tekintettel a vágóhidak és h'a tósági húsboltok létesítésére, fenntartására és üzemeltetésére. A jelen áttekintés egyáltalán nem azért adott ókot a heves vitára, mert az Állat- egésizségügyi Állomás fejlődő tevékenységének eredményeként nem módosult a megye állategészségügyi helyzete. Módosult és jó irányba... Valahány felszólaló — így a MÉM képviselője is — nagy elismeréssel szólt a szakapparátus munkájáról. A vita az olyan „visszaköszönő” problémák miatt volt, mint amilyen pl. az elhullott állatok megsemmisítése. Ez, mint elhangzott több hozzászólásban is, 15 éves téma, és ina minden eddiginél indokoltabb a megoldás sürgetése, mivel az elhullott állatoknak miindösz- sze 10 százaléka hasznosul, s lesz belőle a világ, és a hazái piacon egyaránt nagyon keresett és drága húsifehérje. A fennmaradó kilencven százalék földbe „temetődik”, mert az elhullott állatok gázolajjal történő elégetésének költséges volta iráduipláz az elhullás miatti veszteségre. Miután a nagyüzemi állattenyésztés léte, erősödése megköveteli a probléma felszí nen tartását és megfelelő rendezését, a testület olyan' határozatot hozott, mely kötelezi a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezési osztályát an iák megvizsgálására, hogy hol akadt el a korábbi kezdeményezés, mely eljutott már odáig, hogy CSikóstőttős határában kijelölték három megye érdekeltségeként egy állat ifehérje-feldolgozó létesítésének a helyét is. A megye iparosodásával kapcsolatos munkásszállítási igények kielégítése és a műn kásszállítás feladatai címszóval Piegl Ferenc, a 11. sz. Volán Vállalat igazgatója terjesztett jelentést a végrehajtó bizottság elé. Lévén ez a téma közérdeklődésre számot tartó, részletesebb ismertetésére később térünk Vissza. Hogy mennyire nem indokolatlanul, .arra álljon itt néhány elgondolkodtató és tiszteletét is ébresztő számadat. Míg a vállalat 1961-ben 80 autóbusszal több minit hét és fél millió utast szállított, tavaly, 1979-ben a 11. sz. Volán harmiincnégymillió-hót- százhétezter utast szállított 290 autóbuszával E napirend vitájában a Volán Vállalat munkájának elismerése mellett sok szó esett arról, ami országosan is foglalkoztatja a személy, és munkásszállítás illetékeseit, érdekeltjeit. A közületi buszok jobb kihasználását sürgették többen is, ami érthető. Az országban fut 12 ezer közületi autóbusz, és ezek kihasználtsága messze elmarad a közhasználatú autóbuszoké mögött. Megyénkben ez idő szerint 178 közületi autóbusz fut. Nem kevés azonos útvonalon, s ugyancsak nem kevés fél- vagy negyedkihösz- náltsággai. Sajnos, a bérautó- buszok hasznosulása sem sokkal jobb arányú nálunk. Miután a személyszállítás fejlődé ének elmúlt ötévi dinamizmusa —ismert okokból — aligha fokozható az elkövetkező években, a meglévő buszpark koordinatív használatának ésszerű lehetőségeit kell feltárni. De időszerűvé válik lasslan a személyszállítás zsúfoltságán enyhítő lépcsőzetes munkakezdés rendszerének kidolgozásán is gondolkodni. Lázár György fogadta Gordon Richardsont Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke szerdán fogadta Gordon Richardsont, az angol központi bank (Bank of England) kormányzóját, aki Tímár Mátyásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének vendégeként tartózkodik hazánkban. A megbeszélésen — amelyen Tímár Mátyás, valamint Bryan George Cartledge, Nagy-Britannia budapesti nagykövete is jelen volt — áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatainak alakulását, valamint a nemzetközi pénzügyi helyzetet. Gustáv Husák fogadta Havasi Ferencet Havasi Ferencet, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a KB titkárát, aki Csehszlováíkiában tartózkodik, szerdán fogadta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. Szívélyes, baráti légkörű megbeszélésükön értékelték a két testvérpárt egyre mélyülő kapcsolatait, valamint azt az együttműködést, amely megnyilvánul a CSKP XV. és az MSZMP XII. kongresz- szusán hozott határozatok teljesítésében, Magyarország és Csehszlovákia fejlett szocialista társadalmának építésében, a két ország közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésében az élet minden területén. Hangsúlyozták a kapcsolatok továbbfejlesztésére irányuló készségüket. A találkozón jelen volt többek között Josef Kempny, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára. Hazaérkezett Púja Frigyes Baráti látogatását befejezve, Púja Frigyes külügyminiszter szerdán hazaérkezett Lengyelországból. Fogadásán a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Mirian Chruszczews- ki, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. A látogatásról közleményt adtak ki: Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, a Magyar Népköz- társaság külügyminisztere Emil Wojtaszeknek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottsága póttagjának, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének meghívására július 8—9-én baráti látogatást tett Lengyelországban. Púja Frigyest fogadta Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Edward Babiuch, a minisztertanács elnöke. A megbeszélések során nagyra értékelték a két ország együttműködésének jelenlegi helyzetét és vélemény- cserét folytattak a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. Púja Frigyes magyarországi baráti látogatásra hívta meg Emil Wojtaszeket, aki a meghívást köszönettel elfogadta — fejeződik be a közlemény. Atomerőmű-építkezés A tanácskozás résztvevői. (Riport a 3. oldalon.)
