Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-10 / 160. szám

2 TmÉPÜJSÁG 1980. július 10. G yászszertartás Ohira emlékére A külföldi küldöttségek megkezdték kétoldalú politikai tárgyalásaikat A japán nép és 112 külföl­di ország képviselői szerdán Tokióban vettek végső bú­csút a júniusban elhunyt Ohira Maszajosi miniszter­elnöktől. A gyászszertartást, amely délután két órakor kezdődött, a japán kabinet és a kormányzó Liberális De­mokrata Párt rendezte. A Kyodo hírügynökség jelenté­se szerint csaknem nyolcezer ember jelent meg a végső tiszteletadáson. Japán részről többek között megjelentek a császári család tagjai, a kor­mány vezető személyiségei, a politikai pártok képviselői, az üzleti és kulturális élét rep­rezentánsai. James Carter amerikai el­nök külügyminiszterének, Edmund Muskie-nak és nem­zetbiztonsági főtanácsadójá­nak, Zbigniew Brzezinskinek a kíséretében szerdán érke­zett Tokióba, hogy részt ve­gyen Ohira Maszajosi japán kormányfő gyászszertartásán. A lényegében protokolláris elnöki látogatás azonban csü­törtökön kiegészül egy fon­tosabb politikai eseménnyel: Carter találkozik a szintén Tokióban tartózkodó Hua Kuo-feng kínai miniszterel­nökkel. Carter elnök egyébként még a gyászszertartás előtt ellátogatott Hirohito császár­hoz, majd Ito Maszajosi ügy­vivő miniszterelnököt keres­te föl. A japán fővárosban rend­kívüli biztonsági intézkedé­seket tettek az odasereglett külföldi vendégek védelmére, akiknek a gyászszertartás protokolláris eseménye jó al­Az Ohira Maszajosi tiszte­letére rendezett gyászszer­tartáson 112 ország képvi­selője vett részt. A képen Carter amerikai elnök és külügyminisztere, Muskie más külföldi politikusok társaságában a szertartáson. kaimat nyújt rövid eszmecse­rékre. •* Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere szerdán Tokióban baráti eszmecserét folytatott Jaszui Kenóval, a japán felsőház elnökével. Je­len volt a találkozón több más japán politikai személyi­ség is. Oskar Fischer Erich Honeckemek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK Állam­tanácsa elnökének rendkívüli követeként vett részt az el­hunyt japán miniszterelnök, Ohira Maszajosi tiszteletére rendezett gyászszertartáson. Hazánkba látogat Veszelin Gyuranovics Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Veszelin Gyuranovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság szövetségi végrehaj­tó tanácsának elnöke. Kambodzsa indiai elismerése A döntés moszkvai és washingtoni visszhangja „A Kambodzsai Népköz- társaság Heng Sarnri i vezet­te kormányának hivatalos el­ismerése Iindlia részéről, a diplomáciai 'kapcsolatók fel­vétele Kambodzsáival fontos pólitikai lépés az indiai kor­mány részéről” — írjál a moszkvai Pravda. E Lépés lo. gikus folytatása az indokínai országokhoz fűződő barátság és együttműködés, a szabad­ságukért és függetlenségükért küzdő népek következetes tá­mogatása hagyományos indiai politikájának. IÄ jelenlegi helyzetbei Heng Samrki kormányának elismerése Indiái, a leghatal­masabb el nem kötelezett or­szág részéről erkölcsi támo­gatás a kambodzsai népnek a gazdasági és társadalmi új­jászületésért folyó küzdelmé­ben, valamint a véres Pol Pot-rendszert ismét ráerő­szakolni akaró külső erők el­leni Harcban — állapítja meg a Pravda cikke, majd vége­zetül hangoztatja: — „Az India és Kambod­zsa közötti barátság és együttműködés, csakúgy, mint India Vietnamhoz és Laosz­hoz fűződő, sikeresen fejlődő baráti kapcsola­tai megfelelnek e népek alapvető érdekéinek, a béke és a biztonság ügyét szolgál­ják Ázsiában és az egész vi­lágon.” Az Egyesült Államok ked­den — úgymond „különös te- tóintettel a thaiföldi—kam­bodzsai határon lezajlott leg­utóbbi összecsapásokra” — „sajnálkozásának adott han­got” amiatt, hogy India hiva­talosan elismerte a kambod­zsai nép egyedüli törvényes képviselőjét, a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanácsot. Az amerikai küliügyminisz. tórium szóvivője nyilatkoza­tában azit bizonygatta, hogy Washington „nem pártfogol­ja sem a Heng Samuin kor­mányt, sem a Kína támogat­ta polpotista gerillákat”. A szóvivő szerint az Egyesült Államok „ésszerű politikai megoldást” keres a kambod­zsai kérdésben, s utalt arra, hogy a kormányzat még nem döntött, támogatja-e a polpo- tistákrfaik azt a követelését, hogy képviseletet kapjanak ■ az ENSZ közgyűlésében. Hazánk, Kelet-Európa 3. A nemzetté válás nyelvi-kulturális szakasza A polgári nemzet kialaku­lásának folyamatában Közép- és Kelet-Európábán a nyelvi­kulturális tényezőnek jóval fontosabb szerep jutott, mint kontinensünk nyugati részén. Nem véletlen, hogy Herder és a német romantikusok nem­zetfogalma (amely az anya­nyelvre, a sajátos kultúrára, a népköltészetre helyezte a hangsúlyt) sok követőre talált térségünkben. Fontos politikái kérdés lett a nyelv; írók, tu­dósok (főleg történészek és néprajzosok) munkája poli­tikai következményekkel járt, a kulturális és irodalmi élet folyamatai nagy jelentőséggel bírtak a nemzetté válás szem­pontjából. Természetesen a társadalmi viszonyoktól sem függetlenül, hiszen az egysé­ges irodalmi nyelv, a polgári kulturális élet megteremtése közben kevesebb akadályt kellett legyűrni a viszonylag polgárosult német államok­ban, cseh tartományokban, mint például a balkáni szláv népek körében. A polgári fejlődés, az ide­gen államkeret felidézte a nyelvi-kulturális asszimiláció, a „nemzethalál” veszélyét. Mindenütt középpontba ke­rült az egységes nemzeti nyelv kérdése. A XVIII. szá­zad végétől szinte az egész XIX. századon keresztül tart a térség népeinél a nyelvújí­tás mozgalma. Az egész etni­kumot átsugárzó korszerű közvetítő eszközre, anya- nyelvre volt szükség, amely alkalmas lehetett a társadal­mi kommunikációra éppúgy, mint szépirodalom és tudo­mány művelésére. Könnyebb volt ott megte­remteni a modern nemzeti nyelvet, ahol az egységes iro­dalmi nyelvnek már voltak hagyományai. A lengyel, a cseh és a magyar nyelv a múlt század elején több év­százados irodalmi hagyo­mányra tekinthetett vissza. A nyelvújítás itt elsősorban a nyelv korszerűsítését, szókin­csének bővítését jelentette. Közép-Európa keleti felén és Kelet-Európábán azonban népek sora élt igen sovány vagy nem egységes irodalmi nyelv hagyományával. A szlo­vákok körében a XVIII. és XIX. század fordulóján két irodalmi nyelvi változat élt: az evangélikusok a XVI. szá­zadi, az ún. králicei cseh Bib­lia nyelvén írtak, a katoliku­sok egy része a nyugatszlovák nyelvjárás alapján kialakított Bernolák-féle normát követ­te. A moldvai és havasalföl­di román értelmiség a görög, illetőleg az egyházi szláv nyelvet használta. A három fő horvát nyelvjárás mind­egyikének volt külön irodal­mi hagyománya. Számos népnek tehát ekkor kellett megteremteni, kodifi­kálnia egységes irodalmi nyelvét. A nyelvi változatok melletti döntés nemcsak a nyelvjárások „fölötti” köz- nyelv elfogadását jelentette; a választásnak komoly politikai konzekvenciái lettek. 1843- ban a szlovákok a közép-szlo­vák nyelven alapuló, L. Stúr által kialakított normát fo­gadták el, ami véglegessé tet­te a cseh és a szlovák nem­zetté válás külön útját. A horvátok és a szerbek közösen olyan dialektust fo­gadtak el alapul, amely a két rokon délszláv nyelv majd­nem egybeeső változata, úgy­hogy mindmáig a két népnek közös az irodalmi nyelve. A szlovénok viszont saját, a hor- váttól eltérő nyelvi forma kialakítása mellett döntöttek. Ehhez persze magyarázatul hozzá kell tenni, hogy a nyel­vi különülés és egységesülés kérdései másként vetődnek fel az egymáshoz igen közel álló szláv népek, illetve a más-más nyelvcsaládhoz tar­tozó népek között. A nemzeti célok megfogal­mazása és az érettük indított hairc Közép- és Kelet-Euró­pábán a romantika korára esett. így még erősebb hang­súlyt kaptak a nemzeti sajá­tosságok a kor irodalmában, mint Nyugat-Európában. A múlt kultusza, a történelem és népi kultúra iránti érdek­lődés szorosan kapcsolódott a nemzeti ideológiához. A ro­mantika eszméi hatékonyan szolgálták a nemzetté válás céljait. A nemzeti romantika nagy írói—költői máig ható ér­vénnyel a közép- és kelet- európai népek identitásának szimbólumai. A lengyel Mickiewicz, a szlovák iiudo- vít Stúr, a magyar Vörös­marty, a román Vasile Ale- csandri, a szlovén Preseren irodalmi teljesítményét nehéz volna elválasztani á nemzeti tudat kialakításában végzett munkájától. S a költők ma­guk is gyakran vállaltak sze­repet közvetlenül a politiká­ban, hogy csak Hriszto Botev és Petőfi harctéri halálát em­lítsük. Ahogy mindegyik nép­nek voltak nyelvújító Ka- zinczyjai, úgy voltak népdal­gyűjtő Erdélyi Jánosai is. És nemcsak nálunk szorgal­mazták a nemzeti múlt föltá­rását. Sorra megjelentek a romantikus történelemszem­lélet túlzásai is, a múltba ve­tített vágyképek nemzeti nagyságáról, dicső ősök példá­iról, akik a jelen harcaihoz adhatnak segítséget. Ahogy a reformkor magyarja Attila király, a hun—magyar rokon­ság délibábjait szemlélte, úgy tekintett a szlovák a Nagy­morva Birodalomra; a román a dák—római folytonosság ködképét dédelgette. Az iro­dalom vállalta az eszményí­tett hősök megfestését, az újabb közép- és kelet-európai irodalom a nemzetre nevelés jegyében született. Nem vé­letlenül nevezte-nevezi a szláv népek irodalomtudomá­nya a korszakot a „nemzeti ébredés korá”-nak. Közép- és Kelet-Európa né­pei a múltbani s bonyolult etnikai sakktáblát alkotva él­tek együtt és egymás mellett. Ezért a nyelvi-kulturális moz­galmak gyakran ugyanabban a városban fejlődtek-bonta- koztak, egymás közvetlen szomszédságában alkottak a különböző nemzetiségű írók, a tudósok. Az is előfordult, hogy diákkorukban együtt ta­nultak ugyanabban az iskolá­ban. A Habsburg-birodalom- ban Bécs például egy rövid időre a magyar felvilágosodás irodalmának is a központja volt, de jelentős szerepet ját­szott a császárváros a szláv népek kultúrájában is. A re­formkori Pest-Buda a ma­gyaron kívül még három­négy népnek volt kulturális központja. A nyelvi-kulturális moz­galmak első szakaszában még nem volt szégyen kapcsolatot tartani a másik nemzeti moz­galom képviselőivel. A ré­gi Magyarországon sokáig járta az a szokás, hogy más nyelvű iskolába küldték né­hány évre a diákot. Jókait például német szóra — Po­zsonyba, a szlovák Stúrt ma­gyarra — Győrbe. A nyelvi mozgalmakban azonban csakhamar fölülke­rekedett a türelmetlenség, sőt a nemzetté válás időszaka magával hozta a más nyelvű­ekkel szembeni ingerültséget is. Mivel a nemzeti célok Kö­zép- és ' Kelet-Európábán gyakran keresztezték egy­mást, a nyelvi mozgalmak — :az erősebbeké éppúgy, mint a hátrányban lévőké. — a kizá­rólagosságot, az egynyelvűsé- get is fölvették nyíltan vagy burkoltan céljaik közé. Az asszimiláció, a nyelvváltás is a célok közé került. Elsősor­ban éppen a politikai-állami és etnikai terület különböző­sége miatt. A nyelvi türelmetlenség ne­gatív öröksége előítéleték for­májában rakódott le az itt élő népek tudatában. KISS GY. CSABA Giscard körútja az NSZK-ban Giscard d’Estaing francia elnököt Baden-Baden lakói üd- vözlik. (Képtávírónkon érkezett.) Bonn, Piietodh Lajos, az MTI kiküldött tudósítója je­lenti : Két tartományi látogatás szerepelt az NSZK-ban ven­dégeskedő Giscard d’Estaing, francia köztársasági elnök szerdai programjában. A francia államfő eddig Baden- Württembergtoen és Hessen- ben járt, s a program szerint szerdái Bajorország és Schleswig-Holstei-n követke. zett. Figyelemreméltó, hogy Giscard d’Estaing vidéki kör­útja során elkerülte a nyu­gatnémet „nagy politika” központjait, a tartományi fő­városokat, s ennek megfele­lően Baden-Baden és Kassel után szerdái Würzburg, il­letve Lübeck volt az úticél. Noha az- elnök — mint mondotta — mindenekelőtt a vendéglátó ország múltjának gyökereivel és a jelenlegi éltet realitásaival kíván ismerked­ni, mindez nem zárta ki a rövid politikai eszmecseréket sem. Ezek közül a legérdeke­sebb alighanem az volt, ame­lyet a francia államfő Würz- burgbai tartott a nyugatné­met jobboldali ellenzék kancellá rjelöltjével, Fraz-Jo­sef Strauss-sizal. A francia—NSZK kor­mányközi politikai konzultá­ciók csütörtökön Bonnban kezdődnek. Viták a NATO-ban az „eurorakéták”-ról Brüsszeli NATO-tkörök sze­rint mind nyilvánvalóbb, hogy ellentét vain az Egyesült Aláírnak és Ny ugat-Európa között annak megítélésében, hogyan — s főleg milyen gyorsan — fogadják a Szov­jetunió múlt héten kinyilvá­nított tárgyalási készségét az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverzet korláto­zására. A Brüsszelbe érkező ame­rikai jelzések szerint „előbb pontosan ki kell deríteni, mi­lyen fegyverékről hajlandó tárgyalni a Szovjetunió”. Márpedig ez köztudott: a Szovjetunió nem csupán a nyugat-európai NATO-,tagál­lamok területén 1983-ig elhe­lyezendő 572 új „eurostraté- giaii” rakétáról tartja fontos­nak a tárgyalást, hanem a Nyugat- és Dél-iEurópában előretolt támaszpontokon ál- lomásoztatott amerikai nuk­leáris eszközökről is. Csak­hogy éppen ez utóbbiakról az Egyesült Államolj egyelőre nem hajlandó megbeszélése­ket folytatni. A nyugat-európai szövet­ségesek azonba i arról sze­retnék meggyőzni az ameri­kai kormányt, hogy vizsgálja meg minél hamarabb a szov­jet álláspontot és semmi eset­re se halogassa az ügyet az őszi elnökválasztásig. Kedden Brüsszelben ülést tartott a belga kormány leg­nagyobb koalíciós pártja, a Keresztény Szocialista Párt vallon szárnyának (PSC) ve­zetősége és értéktelte Helmut Schmidt nyugatnémet kancel­lár moszkvai látogatásának eredményeit. Az ülésről ki­adott közlemény szerint a párt azt tartja a legfonto­sabbnak, hogy Schmidt Moszkváiban „a NATO politi­kai vonalát követte”. E poli­tika leglényegesebb eleme a belga keresztényszoCial'isták szerint „a szilárdság és a vé­delmi erőfeszítésekben való hatékony részvétel”. PANORÁMA MOSZKVA Szerdán már a negyedik hónapot kezdte meg Leonyid Popov és Valerij Rjumin a világűrben. A Szaljut—6 űr­állomás személyzete jóked­vűen és nagy lendülettel foly­tatja az előírt munkaprog­ram megvalósítását. A két űrhajós a negyedik hónapban is sok új feladatot kap, az ehhez szükséges mű­szereket, berendezéseket a legutóbbi Progressz teher­űrhajó juttatta el hozzájuk. Egy kellemes meglepetés is volt a szállítmányban: a Szaljutra színes televíziós vevőkészüléket küldtek. Az űrhajósok eddig csak fekete­fehér készülékkel foghatták a nekik sugárzott adásokat, most színesben láthatják a közvetítéseket, nem utolsó­sorban a moszkvai olimpia eseményeiről külön nekik ké­szített összefoglalókat. * Szerdán a Szovjetunióban egyetlen hordozórakétával nyolc Kozmosz jelzésű mes­terséges holdat juttattak Föld körüli pályára. PRÁGA A Varsói Szerződés tagál­lamainak külügyminiszter- helyettesei kedden és szer­dán Prágában tanácskozást tartottak a madridi értekez­let, valamint az európai ka­tonai enyhüléssel * és leszere­léssel foglalkozó konferencia előkészítéséről. A prágai megbeszélésen a magyar kül­döttséget Roska István kül­ügyminiszter-helyettes vezet­te. A tanácskozás. a kölcsö­nös megértés és a testvéri barátság légkörében zajlott le. GENF Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának genfi ülésszakán július 8-án fel­szólalt Hollai Imre nagykö­vet, a magyar küldöttség ve­zetője. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben sem került sor a tőkés világgazdaságban régóta húzódó problémák megoldására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom