Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-10 / 160. szám
2 TmÉPÜJSÁG 1980. július 10. G yászszertartás Ohira emlékére A külföldi küldöttségek megkezdték kétoldalú politikai tárgyalásaikat A japán nép és 112 külföldi ország képviselői szerdán Tokióban vettek végső búcsút a júniusban elhunyt Ohira Maszajosi miniszterelnöktől. A gyászszertartást, amely délután két órakor kezdődött, a japán kabinet és a kormányzó Liberális Demokrata Párt rendezte. A Kyodo hírügynökség jelentése szerint csaknem nyolcezer ember jelent meg a végső tiszteletadáson. Japán részről többek között megjelentek a császári család tagjai, a kormány vezető személyiségei, a politikai pártok képviselői, az üzleti és kulturális élét reprezentánsai. James Carter amerikai elnök külügyminiszterének, Edmund Muskie-nak és nemzetbiztonsági főtanácsadójának, Zbigniew Brzezinskinek a kíséretében szerdán érkezett Tokióba, hogy részt vegyen Ohira Maszajosi japán kormányfő gyászszertartásán. A lényegében protokolláris elnöki látogatás azonban csütörtökön kiegészül egy fontosabb politikai eseménnyel: Carter találkozik a szintén Tokióban tartózkodó Hua Kuo-feng kínai miniszterelnökkel. Carter elnök egyébként még a gyászszertartás előtt ellátogatott Hirohito császárhoz, majd Ito Maszajosi ügyvivő miniszterelnököt kereste föl. A japán fővárosban rendkívüli biztonsági intézkedéseket tettek az odasereglett külföldi vendégek védelmére, akiknek a gyászszertartás protokolláris eseménye jó alAz Ohira Maszajosi tiszteletére rendezett gyászszertartáson 112 ország képviselője vett részt. A képen Carter amerikai elnök és külügyminisztere, Muskie más külföldi politikusok társaságában a szertartáson. kaimat nyújt rövid eszmecserékre. •* Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere szerdán Tokióban baráti eszmecserét folytatott Jaszui Kenóval, a japán felsőház elnökével. Jelen volt a találkozón több más japán politikai személyiség is. Oskar Fischer Erich Honeckemek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK Államtanácsa elnökének rendkívüli követeként vett részt az elhunyt japán miniszterelnök, Ohira Maszajosi tiszteletére rendezett gyászszertartáson. Hazánkba látogat Veszelin Gyuranovics Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Veszelin Gyuranovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának elnöke. Kambodzsa indiai elismerése A döntés moszkvai és washingtoni visszhangja „A Kambodzsai Népköz- társaság Heng Sarnri i vezette kormányának hivatalos elismerése Iindlia részéről, a diplomáciai 'kapcsolatók felvétele Kambodzsáival fontos pólitikai lépés az indiai kormány részéről” — írjál a moszkvai Pravda. E Lépés lo. gikus folytatása az indokínai országokhoz fűződő barátság és együttműködés, a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népek következetes támogatása hagyományos indiai politikájának. IÄ jelenlegi helyzetbei Heng Samrki kormányának elismerése Indiái, a leghatalmasabb el nem kötelezett ország részéről erkölcsi támogatás a kambodzsai népnek a gazdasági és társadalmi újjászületésért folyó küzdelmében, valamint a véres Pol Pot-rendszert ismét ráerőszakolni akaró külső erők elleni Harcban — állapítja meg a Pravda cikke, majd végezetül hangoztatja: — „Az India és Kambodzsa közötti barátság és együttműködés, csakúgy, mint India Vietnamhoz és Laoszhoz fűződő, sikeresen fejlődő baráti kapcsolatai megfelelnek e népek alapvető érdekéinek, a béke és a biztonság ügyét szolgálják Ázsiában és az egész világon.” Az Egyesült Államok kedden — úgymond „különös te- tóintettel a thaiföldi—kambodzsai határon lezajlott legutóbbi összecsapásokra” — „sajnálkozásának adott hangot” amiatt, hogy India hivatalosan elismerte a kambodzsai nép egyedüli törvényes képviselőjét, a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanácsot. Az amerikai küliügyminisz. tórium szóvivője nyilatkozatában azit bizonygatta, hogy Washington „nem pártfogolja sem a Heng Samuin kormányt, sem a Kína támogatta polpotista gerillákat”. A szóvivő szerint az Egyesült Államok „ésszerű politikai megoldást” keres a kambodzsai kérdésben, s utalt arra, hogy a kormányzat még nem döntött, támogatja-e a polpo- tistákrfaik azt a követelését, hogy képviseletet kapjanak ■ az ENSZ közgyűlésében. Hazánk, Kelet-Európa 3. A nemzetté válás nyelvi-kulturális szakasza A polgári nemzet kialakulásának folyamatában Közép- és Kelet-Európábán a nyelvikulturális tényezőnek jóval fontosabb szerep jutott, mint kontinensünk nyugati részén. Nem véletlen, hogy Herder és a német romantikusok nemzetfogalma (amely az anyanyelvre, a sajátos kultúrára, a népköltészetre helyezte a hangsúlyt) sok követőre talált térségünkben. Fontos politikái kérdés lett a nyelv; írók, tudósok (főleg történészek és néprajzosok) munkája politikai következményekkel járt, a kulturális és irodalmi élet folyamatai nagy jelentőséggel bírtak a nemzetté válás szempontjából. Természetesen a társadalmi viszonyoktól sem függetlenül, hiszen az egységes irodalmi nyelv, a polgári kulturális élet megteremtése közben kevesebb akadályt kellett legyűrni a viszonylag polgárosult német államokban, cseh tartományokban, mint például a balkáni szláv népek körében. A polgári fejlődés, az idegen államkeret felidézte a nyelvi-kulturális asszimiláció, a „nemzethalál” veszélyét. Mindenütt középpontba került az egységes nemzeti nyelv kérdése. A XVIII. század végétől szinte az egész XIX. századon keresztül tart a térség népeinél a nyelvújítás mozgalma. Az egész etnikumot átsugárzó korszerű közvetítő eszközre, anya- nyelvre volt szükség, amely alkalmas lehetett a társadalmi kommunikációra éppúgy, mint szépirodalom és tudomány művelésére. Könnyebb volt ott megteremteni a modern nemzeti nyelvet, ahol az egységes irodalmi nyelvnek már voltak hagyományai. A lengyel, a cseh és a magyar nyelv a múlt század elején több évszázados irodalmi hagyományra tekinthetett vissza. A nyelvújítás itt elsősorban a nyelv korszerűsítését, szókincsének bővítését jelentette. Közép-Európa keleti felén és Kelet-Európábán azonban népek sora élt igen sovány vagy nem egységes irodalmi nyelv hagyományával. A szlovákok körében a XVIII. és XIX. század fordulóján két irodalmi nyelvi változat élt: az evangélikusok a XVI. századi, az ún. králicei cseh Biblia nyelvén írtak, a katolikusok egy része a nyugatszlovák nyelvjárás alapján kialakított Bernolák-féle normát követte. A moldvai és havasalföldi román értelmiség a görög, illetőleg az egyházi szláv nyelvet használta. A három fő horvát nyelvjárás mindegyikének volt külön irodalmi hagyománya. Számos népnek tehát ekkor kellett megteremteni, kodifikálnia egységes irodalmi nyelvét. A nyelvi változatok melletti döntés nemcsak a nyelvjárások „fölötti” köz- nyelv elfogadását jelentette; a választásnak komoly politikai konzekvenciái lettek. 1843- ban a szlovákok a közép-szlovák nyelven alapuló, L. Stúr által kialakított normát fogadták el, ami véglegessé tette a cseh és a szlovák nemzetté válás külön útját. A horvátok és a szerbek közösen olyan dialektust fogadtak el alapul, amely a két rokon délszláv nyelv majdnem egybeeső változata, úgyhogy mindmáig a két népnek közös az irodalmi nyelve. A szlovénok viszont saját, a hor- váttól eltérő nyelvi forma kialakítása mellett döntöttek. Ehhez persze magyarázatul hozzá kell tenni, hogy a nyelvi különülés és egységesülés kérdései másként vetődnek fel az egymáshoz igen közel álló szláv népek, illetve a más-más nyelvcsaládhoz tartozó népek között. A nemzeti célok megfogalmazása és az érettük indított hairc Közép- és Kelet-Európábán a romantika korára esett. így még erősebb hangsúlyt kaptak a nemzeti sajátosságok a kor irodalmában, mint Nyugat-Európában. A múlt kultusza, a történelem és népi kultúra iránti érdeklődés szorosan kapcsolódott a nemzeti ideológiához. A romantika eszméi hatékonyan szolgálták a nemzetté válás céljait. A nemzeti romantika nagy írói—költői máig ható érvénnyel a közép- és kelet- európai népek identitásának szimbólumai. A lengyel Mickiewicz, a szlovák iiudo- vít Stúr, a magyar Vörösmarty, a román Vasile Ale- csandri, a szlovén Preseren irodalmi teljesítményét nehéz volna elválasztani á nemzeti tudat kialakításában végzett munkájától. S a költők maguk is gyakran vállaltak szerepet közvetlenül a politikában, hogy csak Hriszto Botev és Petőfi harctéri halálát említsük. Ahogy mindegyik népnek voltak nyelvújító Ka- zinczyjai, úgy voltak népdalgyűjtő Erdélyi Jánosai is. És nemcsak nálunk szorgalmazták a nemzeti múlt föltárását. Sorra megjelentek a romantikus történelemszemlélet túlzásai is, a múltba vetített vágyképek nemzeti nagyságáról, dicső ősök példáiról, akik a jelen harcaihoz adhatnak segítséget. Ahogy a reformkor magyarja Attila király, a hun—magyar rokonság délibábjait szemlélte, úgy tekintett a szlovák a Nagymorva Birodalomra; a román a dák—római folytonosság ködképét dédelgette. Az irodalom vállalta az eszményített hősök megfestését, az újabb közép- és kelet-európai irodalom a nemzetre nevelés jegyében született. Nem véletlenül nevezte-nevezi a szláv népek irodalomtudománya a korszakot a „nemzeti ébredés korá”-nak. Közép- és Kelet-Európa népei a múltbani s bonyolult etnikai sakktáblát alkotva éltek együtt és egymás mellett. Ezért a nyelvi-kulturális mozgalmak gyakran ugyanabban a városban fejlődtek-bonta- koztak, egymás közvetlen szomszédságában alkottak a különböző nemzetiségű írók, a tudósok. Az is előfordult, hogy diákkorukban együtt tanultak ugyanabban az iskolában. A Habsburg-birodalom- ban Bécs például egy rövid időre a magyar felvilágosodás irodalmának is a központja volt, de jelentős szerepet játszott a császárváros a szláv népek kultúrájában is. A reformkori Pest-Buda a magyaron kívül még háromnégy népnek volt kulturális központja. A nyelvi-kulturális mozgalmak első szakaszában még nem volt szégyen kapcsolatot tartani a másik nemzeti mozgalom képviselőivel. A régi Magyarországon sokáig járta az a szokás, hogy más nyelvű iskolába küldték néhány évre a diákot. Jókait például német szóra — Pozsonyba, a szlovák Stúrt magyarra — Győrbe. A nyelvi mozgalmakban azonban csakhamar fölülkerekedett a türelmetlenség, sőt a nemzetté válás időszaka magával hozta a más nyelvűekkel szembeni ingerültséget is. Mivel a nemzeti célok Közép- és ' Kelet-Európábán gyakran keresztezték egymást, a nyelvi mozgalmak — :az erősebbeké éppúgy, mint a hátrányban lévőké. — a kizárólagosságot, az egynyelvűsé- get is fölvették nyíltan vagy burkoltan céljaik közé. Az asszimiláció, a nyelvváltás is a célok közé került. Elsősorban éppen a politikai-állami és etnikai terület különbözősége miatt. A nyelvi türelmetlenség negatív öröksége előítéleték formájában rakódott le az itt élő népek tudatában. KISS GY. CSABA Giscard körútja az NSZK-ban Giscard d’Estaing francia elnököt Baden-Baden lakói üd- vözlik. (Képtávírónkon érkezett.) Bonn, Piietodh Lajos, az MTI kiküldött tudósítója jelenti : Két tartományi látogatás szerepelt az NSZK-ban vendégeskedő Giscard d’Estaing, francia köztársasági elnök szerdai programjában. A francia államfő eddig Baden- Württembergtoen és Hessen- ben járt, s a program szerint szerdái Bajorország és Schleswig-Holstei-n követke. zett. Figyelemreméltó, hogy Giscard d’Estaing vidéki körútja során elkerülte a nyugatnémet „nagy politika” központjait, a tartományi fővárosokat, s ennek megfelelően Baden-Baden és Kassel után szerdái Würzburg, illetve Lübeck volt az úticél. Noha az- elnök — mint mondotta — mindenekelőtt a vendéglátó ország múltjának gyökereivel és a jelenlegi éltet realitásaival kíván ismerkedni, mindez nem zárta ki a rövid politikai eszmecseréket sem. Ezek közül a legérdekesebb alighanem az volt, amelyet a francia államfő Würz- burgbai tartott a nyugatnémet jobboldali ellenzék kancellá rjelöltjével, Fraz-Josef Strauss-sizal. A francia—NSZK kormányközi politikai konzultációk csütörtökön Bonnban kezdődnek. Viták a NATO-ban az „eurorakéták”-ról Brüsszeli NATO-tkörök szerint mind nyilvánvalóbb, hogy ellentét vain az Egyesült Aláírnak és Ny ugat-Európa között annak megítélésében, hogyan — s főleg milyen gyorsan — fogadják a Szovjetunió múlt héten kinyilvánított tárgyalási készségét az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverzet korlátozására. A Brüsszelbe érkező amerikai jelzések szerint „előbb pontosan ki kell deríteni, milyen fegyverékről hajlandó tárgyalni a Szovjetunió”. Márpedig ez köztudott: a Szovjetunió nem csupán a nyugat-európai NATO-,tagállamok területén 1983-ig elhelyezendő 572 új „eurostraté- giaii” rakétáról tartja fontosnak a tárgyalást, hanem a Nyugat- és Dél-iEurópában előretolt támaszpontokon ál- lomásoztatott amerikai nukleáris eszközökről is. Csakhogy éppen ez utóbbiakról az Egyesült Államolj egyelőre nem hajlandó megbeszéléseket folytatni. A nyugat-európai szövetségesek azonba i arról szeretnék meggyőzni az amerikai kormányt, hogy vizsgálja meg minél hamarabb a szovjet álláspontot és semmi esetre se halogassa az ügyet az őszi elnökválasztásig. Kedden Brüsszelben ülést tartott a belga kormány legnagyobb koalíciós pártja, a Keresztény Szocialista Párt vallon szárnyának (PSC) vezetősége és értéktelte Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár moszkvai látogatásának eredményeit. Az ülésről kiadott közlemény szerint a párt azt tartja a legfontosabbnak, hogy Schmidt Moszkváiban „a NATO politikai vonalát követte”. E politika leglényegesebb eleme a belga keresztényszoCial'isták szerint „a szilárdság és a védelmi erőfeszítésekben való hatékony részvétel”. PANORÁMA MOSZKVA Szerdán már a negyedik hónapot kezdte meg Leonyid Popov és Valerij Rjumin a világűrben. A Szaljut—6 űrállomás személyzete jókedvűen és nagy lendülettel folytatja az előírt munkaprogram megvalósítását. A két űrhajós a negyedik hónapban is sok új feladatot kap, az ehhez szükséges műszereket, berendezéseket a legutóbbi Progressz teherűrhajó juttatta el hozzájuk. Egy kellemes meglepetés is volt a szállítmányban: a Szaljutra színes televíziós vevőkészüléket küldtek. Az űrhajósok eddig csak feketefehér készülékkel foghatták a nekik sugárzott adásokat, most színesben láthatják a közvetítéseket, nem utolsósorban a moszkvai olimpia eseményeiről külön nekik készített összefoglalókat. * Szerdán a Szovjetunióban egyetlen hordozórakétával nyolc Kozmosz jelzésű mesterséges holdat juttattak Föld körüli pályára. PRÁGA A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszter- helyettesei kedden és szerdán Prágában tanácskozást tartottak a madridi értekezlet, valamint az európai katonai enyhüléssel * és leszereléssel foglalkozó konferencia előkészítéséről. A prágai megbeszélésen a magyar küldöttséget Roska István külügyminiszter-helyettes vezette. A tanácskozás. a kölcsönös megértés és a testvéri barátság légkörében zajlott le. GENF Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának genfi ülésszakán július 8-án felszólalt Hollai Imre nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben sem került sor a tőkés világgazdaságban régóta húzódó problémák megoldására.
