Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-09 / 159. szám
1980. július 9. IvEPÜJSÄG 3 "V Az üzemi pártvezetőség megvizsgálta A vezetii munka színvonala Óvodai es bölcsödéi ellátottság Az országos átlagnál jobb a helyzet A Láng Gépgyár dombóvári gyáregységének pártvezetősége évenként tűzi napirendre a vezetői munka színvonalának alakulását. Most is — az éves cselekvési program keretében — került vezetőségi ülés elé a téma. Mint országosan, a dombóvári gyáregységben is nőnek a vezetők, a vezetés iránti követelmények, itt még az is közrejátszik, hogy „belépett” a termelésbe az új nagy üzemcsarnok, a feladatok nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is nőttek. A személyzeti vezető beszámolójában megállapította — és ezt igazolta a vita is — hogy a vezetői munka színvonala az egy évvel ezelőttihez képest lényegesen emelkedett. Ezt bizonyítja az 1979-es tervfeladatok és az ez évi — a tavalyihoz képest nagy mértékben megemelt — terv időarányos részének teljesítése. Javult a vezetés színvonala a szervezésben, ám kisebb mértékben az irányításban és legkevésbé a tulajdonosi szemlélet alakításában. 7 Az osztályok élén álló vezetők körében — tizenegyen vannak — különösebb probléma nincs. Valamennyien rendelkeznek a munkakörükre előírt szakmai és politikai végzettséggel, felkészültséggel. Közülük néhányian nemrég kerültek jelenlegi beosztásukba. Egyikükről megállapították: „Jól indult, kezdi megszerezni azt a bizalmat, hogy megbízatását kinevezéssé tudjuk változtatni”. Egy másik terület vezetőjéről ellenkező a kollektiven kialakított vélemény: „Még mindig nincs meg a kellő áttekintő képessége. Vagy változtat munkamódszerén — szeptember 1-éig kapott határidőt — vagy leváltják.” A főművezetők, művezetők körében még mindig nagy a fluktuáció. Ennek oka egyrészt anyagi jellegű — megjegyezte az egyik felszólaló, hogy munkahelyén van több kiváló szakmunkás, jó lenne művezetőnek is, ám nem vállalja azt, ami nagyobb felelősséggel, ugyanakkor alacsonyabb keresettel jár. Ezen a vállalati bérpolitika segíthet. Felvetődött a szinte minden területen tapasztalható, túlzott termelés-cgntrikusság. Maga a megfogalmazás, ha a legtágabban értelmezzük — ez esetben a „túlzott” jelző nélkül — elfogadható, hiszen a káderek nevelése, a mindennapi feladatok kiadásán, számonkérésén túl, az emberi kapcsolatok erősítése, az utánpótlásról való gondoskodás is végső soron a termelésben „gyümölcsözik”. Itt azonban arról van szó, hogy a vezetők közti érintkezés gyakorta, vagy inkább egyes területeken, leszűkül a napi, heti, havi termelési feladatok megbeszélésére, számonkérésére. Nagy hangsúlyt kapott a vezetőség vitájában az utánpótlás nevelése. A káderutánpótlási terv elkészült — ezt is ismertették a vezetőséggel, munkakörönként az első, a második és a harmadik jelöltet — ám előfordult, hogy valaki szerepelt a tervben, mint első számú jelölt és amikor szakmai tanfolyamra akarták küldeni, értetlenül fogadta az intézkedést. Egyszerűen nem volt tudomása róla, hogy ha a főnöke valamilyen ok miatt — nyugdíjazás,, áthelyezés, előléptetés, leváltás — elkerül az osztály, a csoport éléről, rá számítanak, mint utódra. Állést foglalt a pártvezetőség, hogy javítani kell a vezetők ezirányú munkáján, vezetői munkájuk megítélésének egyik nélkülözhetetlen eleme legyen: hogyan gondoskodnak az utánpótlás neveléséről. A kádertartalékban szereplők elsősorban szakmai ismeretekkel rendelkeznek, politikai felkészültségük nem üti meg a kívánt mértéket és viszonylag kevés irányítói, szervezői tapasztalatuk van. A „tartalék” zöme fiatalokból áll, van idő arra, hogy kellő segítséggel és átgondolt, tervszerű iskoláztatással, tanfolyamra küldéssel megszerezzék a szükséges ismereteket. Politikai és szakmai fejlődésük irányítása elsősorban az üzem gazdasági vezetésének és a pártszervezetek összehangolt munkájának a feladata, a szervező és irányító készség kifejlesztése közvetlen felettesük dolga. (J) Megyénkben az elmúlt esztendőben 11351 gyerek járhatott óvodába, idén ez a szám háromszázötvennel emelkedik. Mint Fetzer Fe- renonétől, a megyei tanács művelődési osztálya óvodai felügyelőjétől megtudtuk, megyénkben nem lehet panasz az óvodai felvételeket illetően. Ugyanis Tolna megyében az óvodás korú gyerekek 96,3 százalékát veszik fel a gyermekintézményekbe, az országos 85 százalékkal szembenj Az óvodai felvételeknél számtalan szempontot vesznek figyelmbe: elsősorban a sokgyermekes szülők gyermekei, a hátrányos helyzetűek, valamint az iskolaelőkészítő csoportba lépő kicsinyek élveznek előnyt a bejutásnál. Tolna megyében szeptembertől tizennégy új óvodai csoport lép be a hálózatba: Bonyhádon, a Fáy lakótelepi új óvoda három csoportja, ahova hetvenöt gyerek járhat majd Több helyütt vesznek át épületrészeket, felújítják, bővítik a már meglévő óvodákat, növelik a csoportok számát. Szekszárdon a Kadarka utcában négy, úgynevezett fa házas csoport „lép be”, ugyanakkor a Béri Balogh Ádám utcai óvoda három csoportja megszűnik; a nagy- mányoki óvoda felújítás révén két csoporttal bővül, Dunaszentgyörgyön, Pakson, Mö- zsön, Bátaszéken, Decsen és Szedresben egy-egy új csoporttal bővül szeptembertől az óvoda; Tolnán három új csoport létesül, egy pedig megszűnik. A megyeszékhelyen már januárban beindul . két másik új óvodai csoport, Pakson pedig májusban alakítottak ki egy óvodai foglalkoztató termet a bölcsődében. Az új oktatási évet megelőzően már időben megkezdték az előkészületeket az illetékesek: megyeszerte javában folynak az óvodai felvételeket megelőző környezettanulmányozások, s a tervek szerint augusztus utolsó napjaira lezajlanak a felvételek is. A bölcsődés korú gyerekek elhelyezését illetően is előkelő helven áll megyénk: ezer gyerekre 121 férőhely jut, míg az országos átlag 111, de például Somogy megyében ezer közül csak kilencvenkét kisgyermek kerülhet bölcsődébe. Az elmúlt esztendőben — ez a szám idén sem változott — 1764 gyermek járhatott megyénkben bölcsődébe, közülük száznyolcvanat üzemi bölcsődékben helyeztek illetve helyeznek el. Tavaly Si- montornyán és Pakson épült 60—60 kisgyermek elhelyezésére szolgáló bölcsőde, s ugyancsak 1979-ben indult be a szekszárdi Arany János utcai. A tervek szerint Bonyhádon októberben adják át a hatvan férőhelyes bölcsődét. Az óvodákhoz hasonlóan a bölcsődéket is rendszeresen korszerűsítik: most folyik a teveli, a dunaszentgyörgyi és a hőgyészi gyermekintézmények felújítása. Sajnos, változatlanul gondot jelent az, hogy megyénkben több bölcsőde adaptált épületben van. Ezek korszerűségével nem lehet dicsekedni. A bővítés, felújítás az egyéb szempontok mellett azért sürgető, mert jelenleg megyénkben 3,3 négyzetméternyi hely jut egy-egy bölcsődés korú gyerekre — az előírás pedig négy. A bölcsődékben is most folyik a felvételek előkészítése, s augusztus végére fejeződik be. Idén a rendtartásnak megfelelően alkalmazzák Tolna megyében az úgynevezett „beszoktatásos módszert”, ami azt jelenti, hogy a bölcsődébe bekerült gyerekeket körülbelül két hétig szoktatják a közösséghez, azaz első napon egy órára, majd egyre hoszabb időre fogadja őket az intézmény. Ezzel a gyermeket megmentik a szülőtől való hirtelen elszakadás okozta lelki traumától, s a fertőzések „kivédésére” is nagyobb esélyük van ak özösségi élethez fokozatosan szoktatott gyerekeknek. —h— Kiállítási program Elkészült az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár állat- tenyésztési programja; végleges, hogy a BNV-re látogató érdeklődők nagyszámú állatot láthatnak majd olyan környezetben, mint valódi helyükön, az állattelepeken. A kiállításon, amelyre augusztus 19—szeptember 4. között kerül sor, a látogató képet kap arról, hogyan növelte a mezőgazdaság húsz év alatt háromszorosára a hús- és a tejtermelést. A területen 22 különféle, főként könnyű- szerkezetes istállót mutatnak be. Az állatoknak összesen 5500 négyzetméter új színt építenek, ehhez tartozik jnég további 17 ezer négyzetméter nyitott kifutó. A tenyész- istálló, ahova 72 kancát és mént kötnek be, kereken ezer négyzetméteres lesz. tff üzem ti az Pakson új üzemházat építtet a Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezet. A 44 millió forintos költséggel épülő létesítményben egy 2500 négyzetméteres munkacsarnok, szociális létesítmények, valamint egy melegítőkonyhás ebédlő kap helyet. A beruházás befejezését a TOTÉV szeptember végére ígéri. A konfekcióüzemben 300-an fognak dolgozni, a nyugatnémet Triumph céggel kooperációban 1 millió 60 ezer melltartót gyártanak majd. A Villany utcai telepenszűk helyen dolgoznak Az új üzemház Fotó: G. K. Hogy megmutathassák, mit tudnak A 'hrirtlsnnnrncsyi/c minden eddiginél sokoldalúb- / \ JJUI LI\UI Igl CooZ. Uo kan mélyebben foglalkozott a társadalom és az ifjúság kapcsolatának kérdéseivel a fiatalok életéivel, örömeivel és problémáival. Joggal vetődik fel a kérdés: mi az oka ennek? S e kérdésre válaszolná kell! Nemcsak azért, mert az ókök feltárása önmagában is érdekes, hanem azért is, mert az okok arra ás felh/vják figyelmünket, hogy — az 'ifjúságot illetően — milyen kérdésekre kell a jövőben leginkább odafigyelik A választ sokféleképpen megfogalmazhatjuk. Igaz az is, hogy az ifjúság és társadalom kérdése mindig „életbevágó”, „jelent és jövőt meghatározó” kérdés volt, s jelentőségét a gyors társadalmi változások mindig fokozták. Mondhatnánk azt Is, ihogy nálunk éppen most — a párt ifjúságpolitikai határozatának tizedik évében természetes Is, hiszel az ifjúsággal való intenzív foglalkozás éppen az ifjúságpolitikai határozat életképességét, megvalósult eredményeit, die hátralevő feladatainkat is jelzi. S világos válasz volt az is, amit maga Kádár János elvtárs kongresszusi zárszavában is hangsúlyozott, hogy a párttagság és az egész társadalom felismeri az ifjúság szerepének rendkívüli fontosságát, s ezért is esik róluk annyi szó. Figyelemre méltó, amit még Kádár elvtárs hozzátett: „mintha leiklismeretfurdalásumk lenne, hogy az ifjúság nevelése tekintetében nem tettünk meg mindent, amit kell”. Ez mind-mind világos, egyértelmű és Valós válasz. Érdemes volna akár egyenként is elemezni, ihogy például az egyes területeken és a különböző kérdésekben hol is tartu ak az ifjúságpolitikai határozat megvalósításában? Vagy azt megnézni, hogy kinek miben, miért és milyen mértékben lehet 'lelkiismeretfurd'alása? Ezt az elemzést kinek-kiinek a megfelelő időben el is keli majd végeznie. Köztudott, és sokféleképpen bizonyítható, hogy a fiatalok az elmúlt években egyre nagyobb számban és egyre nagyobb jelentőséggel vesznek részt az építőmunka mai feladatának megoldásában, jelen, vann'ák az élet minden területén. Ma már a munkavállalók 40 százaléka 30 évnél fiatalabb, s a munkaerő utánpótlásának gyakorlatilag egyetlen forrása a felnövő .nemzedék. Naponta tapasztalhatjuk a demográfiai változások „beérett” hatásait, tényeit, a nemzedékváltás természetes, és mégis néha oly sok problémát felvető jelenségeit. Sokféle tény, napi esemény hívja fel a figyelmet arra, hogy a társadalmi fejlődés következtében tovább folytatódott, egyes területeiken erősödött az ifjúság differenciálódása — a képzettségben, a munkamegosztásban elfogult helyük, életmódjuk, magatartásuk, érdekeik és érdeklődésűik vonatkozásában egyaránt. Mindezek — örömöket, gondokat, feszültségeket és elsősorban óriási .lehetőségeket rejtő .mindennapi kérdéssé tették az ifjúság ügyét. Érezzük, tudjuk: egyre nagyobb szükség van arra, hogy ne csa'k általában, hanem konkrétan, e társadalmi változások dinamikus folyamatában vizsgáljuk az ifjúság helyét, szerepét és feladatait. Végül is .mindegy, hogy munkáról, iskoláról, szórakozásról, a családról, a viselkedésről, vagy akár a beat-koncertekről van szó, mindig erre a differenciáltabb szemléletmódra van szükség, hogy megértsük a problémákat és érdemben, hatékonyan tudjunk cselekedni. Érdemes ezen túl — de az előbbiekkel is összevetve — észrevenni azt is, hogy az önmagában örvendetes fejlődés milyen sajátos körülményekre, következményekre hívja fel figyelmünket. Látnunk kell, .hogy a gyors fejlődés, az életszínvonal- növekedés hatására mérhető módon felgyorsult a fiatalok fizikai, biológiai fejlődése, s ennek követkertében hevesebben bontakozik ki vitális energiájuk. Növekszik önállósulási törekvésük, előbb szeretnének felnőtt életet élni, saját ügyeiket intézni és a társadalom életének aktív .részesei lenni, értelmes, erőt és tehetséget bizonyító feladatot kapni. Ugyanakkor egyre több idő kell ahhoz, hogy a fiatalok elsajátítsák a munkavégzéshez szükséges ismereteket, s ezért meghosszabbodik a tanulóidő, a felkészülés, illetve a „társadalmasodás” időszaka, s így valójában egyre később lehetnék önállóak. Érthető, ha ezért a fiatalok még jobban igénylik azt, hogy vonják be őket a társadalmi tevékenységbe, adjanak számukra fontos, elvégezhető, értelmes feladatokat, s egyre szélesebb körben biztosítsák a társadalmi aktivitás lehetőségeit. A meghosszabbodott tanulóidő következtében a fiatalok a korábbiaknál később és nagyobbrészt egyszerre, egyiidőben találkoznak a munkába- állás, a beilleszkedés, a családalapítás, a lakásteremtés, az önálló életkezdés gondjaival. Ezek a gondok még csak fokozódnak azáltal, hogy a családiban, az iskolában, a kollégiumban tapasztalt nagyobb jóléthez, kevesebb gondhoz és felelősséghez képest nyomasztóbbá válik az önálló életkezdés egyébként is komoly gondja. Gyakran és joggal imomdhatj.uk azt is, hogy a mai fiatalok már „a szocialista társadalom gyermekei”, szocialista viszonyok között nőttek fel, „természetes életközegüik a szocializmus”, „beleszülettek” ezekbe a viszo nyökba. Ez tény és .rendkívül nagy .lehetőséget kínál az egész társadalom számára. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy ez a természetes életiközeg, ez a beleszületés ttzt is jelenti, hogy a .mai .fiatalok már a nagy megrázkódtatásoktól mentes időszakban nőttek feL,_ s már nemcsak a 'kapitalizmusról, de a szocializmust építő munka első évtizedeiről sem szerezhettek közvetlen tapasztalatot. Érthető tehát, hogy napjainkban megnőtt körűikben az érdeklődés a közelmúlt történelme iránt, s rendkívül nagy igyekezettel akarják megtudni mindazt, amit apáik tettek. Éppen ezért fontos feladat ,ma a szocializmus első évtizedeinek; reális megismertetése. ^ A szocializmus, mint természetes életközeg, azt is jelenti, hogy addig, amíg az idősebb generáció a kapitalizmus Valóságát .hasonlította .a szocializmus eszméihez, addig a mai fiatalok a szoCializmus megvalósult gyakorlatát hasonlítják .a szocializmus eszméihez, s így a mali társadalmi valóságot gyakran ideáljukkal mérik össze. Ezért jogosan fogalmazódik meg napjainkban az a feladat, hogy közelebb kell hozni az elméletet a gyakorlathoz, a tanultat .a .tapasztalthoz, hogy jobban meg kell ismertetni a fiatalokkal a szocializmus gyakorlatát, be kell vonni őket a mindennapi munkába, mert akkor közvetlenül érzékelik a fejlődés lehetőségeit, de akadályait is, közvetlenül ütköznek a visszatartó erőkkel és közvetlenül tapasztalják, ihogy „nem lehet mindig toronyiránt haladni”. Jog. gal hangsúlyozta Muróthy László, a KISZ KB első titkára a kongresszuson, hogy az egész társadalomnak napjainkban fokozódó ........kötelessége segíteni/az új nemzedéket az eligazod ásban, hogy képes legyen leegyszerűsítés nélkül, valóságtól elrugaszkodott, hamis ábrándképék nélkül gondolkodni, bátran és eredményesen cselekedni... Idéölógiai nevelőmurtkánk akkor lehet hatékony, ha nemcsak válaszol a kérdésekre, hanem meggyőz, cselekvésre késztet, küzdelemre vértez fel.” Ay if in csín társadalmi helyzetének változásával, az r\Z- 11JUoUg ifjúság hatékonyabb nevelésével összefüggésben sok szó esett a kongresszuson a velük váló foglalkozás módjáról is. Rendkívül figyelemre méltóak voltak azok a gondolatok, amelyeket Kádár János elvtárs fogalmazott meg, s amelyek a „munkastílus fejlesztésére”, a „személyes példa- adás” fontosságára, a „bizalmat kifejező értelmes feladatadás- ra” ösztönöznek, s amelyek arra intettek, hogy a „szervezetek önmozgatására” fecsérelt energiát 'az „emberekben rejlő lehetőségek ijöbb .kihasználására”, az „öntevékenységre”, a „kezdeményezőkészség kibontakoztatására” fordítsák. Arra van szükség, hogy a „hatalom, az erő pozíciójából való intézkedés helyett” a „meggyőzés erejét” használják fel és adjanak „forradalmi eszmét és. vezérlő életoélt, cselekvési lehetőséget az ifjúság számára, hogy megmutathassák, mit tudnak.” NEMES PÉTER