Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-09 / 159. szám

1980. július 9. IvEPÜJSÄG 3 "V Az üzemi pártvezetőség megvizsgálta A vezetii munka színvonala Óvodai es bölcsödéi ellátottság Az országos átlagnál jobb a helyzet A Láng Gépgyár dombó­vári gyáregységének pártve­zetősége évenként tűzi napi­rendre a vezetői munka szín­vonalának alakulását. Most is — az éves cselekvési prog­ram keretében — került veze­tőségi ülés elé a téma. Mint országosan, a dombóvári gyáregységben is nőnek a ve­zetők, a vezetés iránti köve­telmények, itt még az is köz­rejátszik, hogy „belépett” a termelésbe az új nagy üzem­csarnok, a feladatok nemcsak mennyiségileg, hanem minő­ségileg is nőttek. A személyzeti vezető beszá­molójában megállapította — és ezt igazolta a vita is — hogy a vezetői munka színvo­nala az egy évvel ezelőttihez képest lényegesen emelkedett. Ezt bizonyítja az 1979-es tervfeladatok és az ez évi — a tavalyihoz képest nagy mér­tékben megemelt — terv idő­arányos részének teljesítése. Javult a vezetés színvonala a szervezésben, ám kisebb mér­tékben az irányításban és leg­kevésbé a tulajdonosi szem­lélet alakításában. 7 Az osztályok élén álló veze­tők körében — tizenegyen vannak — különösebb problé­ma nincs. Valamennyien ren­delkeznek a munkakörükre előírt szakmai és politikai végzettséggel, felkészültség­gel. Közülük néhányian nem­rég kerültek jelenlegi beosz­tásukba. Egyikükről megálla­pították: „Jól indult, kezdi megszerezni azt a bizalmat, hogy megbízatását kinevezés­sé tudjuk változtatni”. Egy másik terület vezetőjéről el­lenkező a kollektiven kiala­kított vélemény: „Még min­dig nincs meg a kellő áttekin­tő képessége. Vagy változtat munkamódszerén — szeptem­ber 1-éig kapott határidőt — vagy leváltják.” A főművezetők, művezetők körében még mindig nagy a fluktuáció. Ennek oka egy­részt anyagi jellegű — megje­gyezte az egyik felszólaló, hogy munkahelyén van több kiváló szakmunkás, jó lenne művezetőnek is, ám nem vál­lalja azt, ami nagyobb fele­lősséggel, ugyanakkor alacso­nyabb keresettel jár. Ezen a vállalati bérpolitika segíthet. Felvetődött a szinte min­den területen tapasztalható, túlzott termelés-cgntrikusság. Maga a megfogalmazás, ha a legtágabban értelmezzük — ez esetben a „túlzott” jelző nélkül — elfogadható, hiszen a káderek nevelése, a min­dennapi feladatok kiadásán, számonkérésén túl, az emberi kapcsolatok erősítése, az utánpótlásról való gondosko­dás is végső soron a terme­lésben „gyümölcsözik”. Itt azonban arról van szó, hogy a vezetők közti érintke­zés gyakorta, vagy inkább egyes területeken, leszűkül a napi, heti, havi termelési fel­adatok megbeszélésére, szá­monkérésére. Nagy hangsúlyt kapott a vezetőség vitájában az után­pótlás nevelése. A káderután­pótlási terv elkészült — ezt is ismertették a vezetőséggel, munkakörönként az első, a második és a harmadik jelöl­tet — ám előfordult, hogy va­laki szerepelt a tervben, mint első számú jelölt és amikor szakmai tanfolyamra akarták küldeni, értetlenül fogadta az intézkedést. Egyszerűen nem volt tudomása róla, hogy ha a főnöke valamilyen ok miatt — nyugdíjazás,, áthelyezés, elő­léptetés, leváltás — elkerül az osztály, a csoport éléről, rá számítanak, mint utódra. Ál­lést foglalt a pártvezetőség, hogy javítani kell a vezetők ezirányú munkáján, vezetői munkájuk megítélésének egyik nélkülözhetetlen eleme legyen: hogyan gondoskodnak az utánpótlás neveléséről. A kádertartalékban sze­replők elsősorban szakmai is­meretekkel rendelkeznek, po­litikai felkészültségük nem üti meg a kívánt mértéket és viszonylag kevés irányítói, szervezői tapasztalatuk van. A „tartalék” zöme fiatalokból áll, van idő arra, hogy kellő segítséggel és átgondolt, terv­szerű iskoláztatással, tanfo­lyamra küldéssel megszerez­zék a szükséges ismereteket. Politikai és szakmai fejlődé­sük irányítása elsősorban az üzem gazdasági vezetésének és a pártszervezetek összehangolt munkájának a feladata, a szervező és irányító készség kifejlesztése közvetlen felet­tesük dolga. (J) Megyénkben az elmúlt esz­tendőben 11351 gyerek jár­hatott óvodába, idén ez a szám háromszázötvennel emelkedik. Mint Fetzer Fe- renonétől, a megyei tanács művelődési osztálya óvodai felügyelőjétől megtudtuk, megyénkben nem lehet pa­nasz az óvodai felvételeket il­letően. Ugyanis Tolna me­gyében az óvodás korú gye­rekek 96,3 százalékát veszik fel a gyermekintézményekbe, az országos 85 százalékkal szembenj Az óvodai felvételeknél számtalan szempontot vesz­nek figyelmbe: elsősorban a sokgyermekes szülők gyerme­kei, a hátrányos helyzetűek, valamint az iskolaelőkészítő csoportba lépő kicsinyek él­veznek előnyt a bejutásnál. Tolna megyében szeptem­bertől tizennégy új óvodai csoport lép be a hálózatba: Bonyhádon, a Fáy lakótelepi új óvoda három csoportja, ahova hetvenöt gyerek járhat majd Több helyütt vesznek át épületrészeket, felújítják, bővítik a már meglévő óvodá­kat, növelik a csoportok szá­mát. Szekszárdon a Kadarka utcában négy, úgynevezett fa házas csoport „lép be”, ugyanakkor a Béri Balogh Ádám utcai óvoda három csoportja megszűnik; a nagy- mányoki óvoda felújítás ré­vén két csoporttal bővül, Du­naszentgyörgyön, Pakson, Mö- zsön, Bátaszéken, Decsen és Szedresben egy-egy új cso­porttal bővül szeptembertől az óvoda; Tolnán három új cso­port létesül, egy pedig meg­szűnik. A megyeszékhelyen már januárban beindul . két másik új óvodai csoport, Pakson pedig májusban ala­kítottak ki egy óvodai fog­lalkoztató termet a bölcsődé­ben. Az új oktatási évet megelő­zően már időben megkezdték az előkészületeket az illetéke­sek: megyeszerte javában folynak az óvodai felvételeket megelőző környezettanulmá­nyozások, s a tervek szerint augusztus utolsó napjaira lezajlanak a felvételek is. A bölcsődés korú gyerekek elhelyezését illetően is előke­lő helven áll megyénk: ezer gyerekre 121 férőhely jut, míg az országos átlag 111, de pél­dául Somogy megyében ezer közül csak kilencvenkét kis­gyermek kerülhet bölcsődébe. Az elmúlt esztendőben — ez a szám idén sem változott — 1764 gyermek járhatott megyénkben bölcsődébe, kö­zülük száznyolcvanat üzemi bölcsődékben helyeztek il­letve helyeznek el. Tavaly Si- montornyán és Pakson épült 60—60 kisgyermek elhelyezé­sére szolgáló bölcsőde, s ugyancsak 1979-ben indult be a szekszárdi Arany János ut­cai. A tervek szerint Bony­hádon októberben adják át a hatvan férőhelyes bölcsődét. Az óvodákhoz hasonlóan a bölcsődéket is rendszeresen korszerűsítik: most folyik a teveli, a dunaszentgyörgyi és a hőgyészi gyermekintézmé­nyek felújítása. Sajnos, változatlanul gon­dot jelent az, hogy megyénk­ben több bölcsőde adaptált épületben van. Ezek korsze­rűségével nem lehet dicseked­ni. A bővítés, felújítás az egyéb szempontok mellett azért sürgető, mert jelenleg megyénkben 3,3 négyzetmé­ternyi hely jut egy-egy böl­csődés korú gyerekre — az előírás pedig négy. A bölcsődékben is most fo­lyik a felvételek előkészítése, s augusztus végére fejeződik be. Idén a rendtartásnak megfelelően alkalmazzák Tol­na megyében az úgynevezett „beszoktatásos módszert”, ami azt jelenti, hogy a bölcső­débe bekerült gyerekeket kö­rülbelül két hétig szoktatják a közösséghez, azaz első na­pon egy órára, majd egyre hoszabb időre fogadja őket az intézmény. Ezzel a gyer­meket megmentik a szülőtől való hirtelen elszakadás okoz­ta lelki traumától, s a fertő­zések „kivédésére” is nagyobb esélyük van ak özösségi élet­hez fokozatosan szoktatott gyerekeknek. —h— Kiállítási program Elkészült az Országos Me­zőgazdasági és Élelmiszeripa­ri Kiállítás és Vásár állat- tenyésztési programja; vég­leges, hogy a BNV-re láto­gató érdeklődők nagyszámú állatot láthatnak majd olyan környezetben, mint valódi helyükön, az állattelepeken. A kiállításon, amelyre au­gusztus 19—szeptember 4. kö­zött kerül sor, a látogató ké­pet kap arról, hogyan növel­te a mezőgazdaság húsz év alatt háromszorosára a hús- és a tejtermelést. A területen 22 különféle, főként könnyű- szerkezetes istállót mutatnak be. Az állatoknak összesen 5500 négyzetméter új színt építenek, ehhez tartozik jnég további 17 ezer négyzetméter nyitott kifutó. A tenyész- istálló, ahova 72 kancát és mént kötnek be, kereken ezer négyzetméteres lesz. tff üzem ti az Pakson új üzemházat építtet a Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezet. A 44 millió forintos költséggel épülő létesít­ményben egy 2500 négyzetméteres munkacsarnok, szociális létesítmények, valamint egy melegítőkonyhás ebédlő kap helyet. A beruházás befejezését a TOTÉV szeptember vé­gére ígéri. A konfekcióüzemben 300-an fognak dolgozni, a nyugatnémet Triumph céggel kooperációban 1 millió 60 ezer melltartót gyártanak majd. A Villany utcai telepenszűk helyen dolgoznak Az új üzemház Fotó: G. K. Hogy megmutathassák, mit tudnak A 'hrirtlsnnnrncsyi/c minden eddiginél sokoldalúb- / \ JJUI LI\UI Igl CooZ. Uo kan mélyebben foglalkozott a társadalom és az ifjúság kapcsolatának kérdéseivel a fia­talok életéivel, örömeivel és problémáival. Joggal vetődik fel a kérdés: mi az oka ennek? S e kérdésre válaszolná kell! Nemcsak azért, mert az ókök feltárása önmagában is érdekes, hanem azért is, mert az okok arra ás felh/vják figyelmünket, hogy — az 'ifjúságot illetően — milyen kérdésekre kell a jö­vőben leginkább odafigyelik A választ sokféleképpen megfogalmazhatjuk. Igaz az is, hogy az ifjúság és társadalom kérdése mindig „életbevágó”, „jelent és jövőt meghatározó” kérdés volt, s jelentőségét a gyors társadalmi változások mindig fokozták. Mondhatnánk azt Is, ihogy nálunk éppen most — a párt ifjúságpolitikai ha­tározatának tizedik évében természetes Is, hiszel az ifjúság­gal való intenzív foglalkozás éppen az ifjúságpolitikai határo­zat életképességét, megvalósult eredményeit, die hátralevő feladatainkat is jelzi. S világos válasz volt az is, amit maga Kádár János elvtárs kongresszusi zárszavában is hangsúlyo­zott, hogy a párttagság és az egész társadalom felismeri az ifjúság szerepének rendkívüli fontosságát, s ezért is esik ró­luk annyi szó. Figyelemre méltó, amit még Kádár elvtárs hozzátett: „mintha leiklismeretfurdalásumk lenne, hogy az if­júság nevelése tekintetében nem tettünk meg mindent, amit kell”. Ez mind-mind világos, egyértelmű és Valós válasz. Érdemes volna akár egyenként is elemezni, ihogy például az egyes területeken és a különböző kérdésekben hol is tartu ak az ifjúságpolitikai határozat megvalósításában? Vagy azt megnézni, hogy kinek miben, miért és milyen mértékben le­het 'lelkiismeretfurd'alása? Ezt az elemzést kinek-kiinek a megfelelő időben el is keli majd végeznie. Köztudott, és sokféleképpen bizonyítható, hogy a fiatalok az elmúlt években egyre nagyobb számban és egyre nagyobb je­lentőséggel vesznek részt az építőmunka mai feladatának meg­oldásában, jelen, vann'ák az élet minden területén. Ma már a munkavállalók 40 százaléka 30 évnél fiatalabb, s a munkaerő utánpótlásának gyakorlatilag egyetlen forrása a felnövő .nem­zedék. Naponta tapasztalhatjuk a demográfiai változások „be­érett” hatásait, tényeit, a nemzedékváltás természetes, és még­is néha oly sok problémát felvető jelenségeit. Sokféle tény, napi esemény hívja fel a figyelmet arra, hogy a társadalmi fejlődés következtében tovább folytatódott, egyes területeiken erősödött az ifjúság differenciálódása — a képzettségben, a munkamegosztásban elfogult helyük, életmódjuk, magatartá­suk, érdekeik és érdeklődésűik vonatkozásában egyaránt. Mindezek — örömöket, gondokat, feszültségeket és elsősorban óriási .lehetőségeket rejtő .mindennapi kérdéssé tették az ifjú­ság ügyét. Érezzük, tudjuk: egyre nagyobb szükség van arra, hogy ne csa'k általában, hanem konkrétan, e társadalmi válto­zások dinamikus folyamatában vizsgáljuk az ifjúság helyét, szerepét és feladatait. Végül is .mindegy, hogy munkáról, is­koláról, szórakozásról, a családról, a viselkedésről, vagy akár a beat-koncertekről van szó, mindig erre a differenciáltabb szemléletmódra van szükség, hogy megértsük a problémákat és érdemben, hatékonyan tudjunk cselekedni. Érdemes ezen túl — de az előbbiekkel is összevetve — ész­revenni azt is, hogy az önmagában örvendetes fejlődés milyen sajátos körülményekre, következményekre hívja fel figyel­münket. Látnunk kell, .hogy a gyors fejlődés, az életszínvonal- növekedés hatására mérhető módon felgyorsult a fiatalok fi­zikai, biológiai fejlődése, s ennek követkertében hevesebben bontakozik ki vitális energiájuk. Növekszik önállósulási tö­rekvésük, előbb szeretnének felnőtt életet élni, saját ügyeiket intézni és a társadalom életének aktív .részesei lenni, értelmes, erőt és tehetséget bizonyító feladatot kapni. Ugyanakkor egy­re több idő kell ahhoz, hogy a fiatalok elsajátítsák a munka­végzéshez szükséges ismereteket, s ezért meghosszabbodik a tanulóidő, a felkészülés, illetve a „társadalmasodás” időszaka, s így valójában egyre később lehetnék önállóak. Érthető, ha ezért a fiatalok még jobban igénylik azt, hogy vonják be őket a társadalmi tevékenységbe, adjanak számukra fontos, elvé­gezhető, értelmes feladatokat, s egyre szélesebb körben bizto­sítsák a társadalmi aktivitás lehetőségeit. A meghosszabbodott tanulóidő következtében a fiatalok a korábbiaknál később és nagyobbrészt egyszerre, egyiidőben találkoznak a munkába- állás, a beilleszkedés, a családalapítás, a lakásteremtés, az ön­álló életkezdés gondjaival. Ezek a gondok még csak fokozód­nak azáltal, hogy a családiban, az iskolában, a kollégiumban tapasztalt nagyobb jóléthez, kevesebb gondhoz és felelősség­hez képest nyomasztóbbá válik az önálló életkezdés egyébként is komoly gondja. Gyakran és joggal imomdhatj.uk azt is, hogy a mai fiatalok már „a szocialista társadalom gyermekei”, szocialista viszo­nyok között nőttek fel, „természetes életközegüik a szocializ­mus”, „beleszülettek” ezekbe a viszo nyökba. Ez tény és .rend­kívül nagy .lehetőséget kínál az egész társadalom számára. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy ez a természetes életiközeg, ez a beleszületés ttzt is jelenti, hogy a .mai .fiatalok már a nagy megrázkódtatásoktól mentes időszakban nőttek feL,_ s már nemcsak a 'kapitalizmusról, de a szocializmust építő munka első évtizedeiről sem szerezhettek közvetlen tapaszta­latot. Érthető tehát, hogy napjainkban megnőtt körűikben az érdeklődés a közelmúlt történelme iránt, s rendkívül nagy igyekezettel akarják megtudni mindazt, amit apáik tettek. Éppen ezért fontos feladat ,ma a szocializmus első évtizedei­nek; reális megismertetése. ^ A szocializmus, mint természetes életközeg, azt is jelenti, hogy addig, amíg az idősebb generáció a kapitalizmus Valósá­gát .hasonlította .a szocializmus eszméihez, addig a mai fiata­lok a szoCializmus megvalósult gyakorlatát hasonlítják .a szo­cializmus eszméihez, s így a mali társadalmi valóságot gyak­ran ideáljukkal mérik össze. Ezért jogosan fogalmazódik meg napjainkban az a feladat, hogy közelebb kell hozni az elmé­letet a gyakorlathoz, a tanultat .a .tapasztalthoz, hogy jobban meg kell ismertetni a fiatalokkal a szocializmus gyakorlatát, be kell vonni őket a mindennapi munkába, mert akkor köz­vetlenül érzékelik a fejlődés lehetőségeit, de akadályait is, közvetlenül ütköznek a visszatartó erőkkel és közvetlenül ta­pasztalják, ihogy „nem lehet mindig toronyiránt haladni”. Jog. gal hangsúlyozta Muróthy László, a KISZ KB első titkára a kongresszuson, hogy az egész társadalomnak napjainkban fo­kozódó ........kötelessége segíteni/az új nemzedéket az eligazo­d ásban, hogy képes legyen leegyszerűsítés nélkül, valóságtól elrugaszkodott, hamis ábrándképék nélkül gondolkodni, bát­ran és eredményesen cselekedni... Idéölógiai nevelőmurtkánk akkor lehet hatékony, ha nemcsak válaszol a kérdésekre, ha­nem meggyőz, cselekvésre késztet, küzdelemre vértez fel.” Ay if in csín társadalmi helyzetének változásával, az r\Z- 11JUoUg ifjúság hatékonyabb nevelésével összefüg­gésben sok szó esett a kongresszuson a velük váló foglalko­zás módjáról is. Rendkívül figyelemre méltóak voltak azok a gondolatok, amelyeket Kádár János elvtárs fogalmazott meg, s amelyek a „munkastílus fejlesztésére”, a „személyes példa- adás” fontosságára, a „bizalmat kifejező értelmes feladatadás- ra” ösztönöznek, s amelyek arra intettek, hogy a „szervezetek önmozgatására” fecsérelt energiát 'az „emberekben rejlő le­hetőségek ijöbb .kihasználására”, az „öntevékenységre”, a „kez­deményezőkészség kibontakoztatására” fordítsák. Arra van szükség, hogy a „hatalom, az erő pozíciójából való intézkedés helyett” a „meggyőzés erejét” használják fel és adjanak „for­radalmi eszmét és. vezérlő életoélt, cselekvési lehetőséget az ifjúság számára, hogy megmutathassák, mit tudnak.” NEMES PÉTER

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom