Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-08 / 158. szám
1980. július 8. IníÉPÜJSÁG 3 Selyemgyár, Tolna Tudósítóink írják Építés közben a gyár dolgozik... Lengyel-magyar szálcsereegyezmény A tanácsterem falán van egy reprodukció: a Magyar Királyi Selyemfonógyárat ábrázolja. lA felvétel a Duna- holtág felől készült. A vízen szállítóhaijó r i n gat óz ik, h élt- tériben agyár. Tolna a selyemkészítéis feL légvára volt évtizedekig. Erre vallanak a már eltűnőiben levő eperfák szerte a megyében. A fejlődés azonban elfújta a selyemguibót. Helyére a műanyag, a poliészter került. A gyári múlt, a tradíciók, a tolnai sélyem híre természetessé teszik, hogy Itt kell felépíteni az ország legnagyobb fonalterjedelmesítő- jét, Köizép-iEurópa legkorszerűbb fesitödójét. Ez a fejlődés a KGST-integrációnak köszönhető. A munkamegosztás során a lengyelek feladata lett e selyemgubót kiszorító műányag, a poliészter fonail gyártása. A magyar partner pedig felkészült a fonal terjedelmesítésére — amellyel a fonalat gyapjúszerűvé, rugalmassá teszik. A lengyel—magyar szálcsereegyezmény megkötésének időpontjában, 1977-ben kezdték a tolnai beruházást. Az első tervek szerint 208 millió forintért 1200 tonna kapacitású terjedetmesítőt terveztek. Később, a második lépcsőben 310 millió forintra emelték az összeget, 'kiegészítve a beruházást egy festődével iAz építésre a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalattal szerződtek. Tolnán már előbb is foglalkoztak fonalterjedel- mesítéssel, évente 800 tonna hagyta él a gyárat, de ezt a mennyiséget 20 elavult géppel érték el. A beruházás után, amelynek határideje 1979. de. cember 31-e volt, a kapacitás 1600 tonna lett. A tolnait beruházás ideje alatt a termelés zavartalan volt, 1979-ben 600 tonna fonal terjedelmesítését elvégezték. Ahogy az építők átadtak egy-egy munkaterületet, a gyár azonnal megkezdte a termelést. Így tudták folyamatosan kicserélni a régi, elavult, lassú gépeket. Fra nciia- orsizágból vásároltak három gépet, amelyek percenként a 600 méteres sebességet is elérik. (A régi gépek 120 métert „tudtak”.) A következő lépcsőben kezdték építeni a festődét. Olyan .műszaki szinten', amely Eurőpa-híres. Az építési határidő itt 1980. június 30-a volt. A próbaüzem egy hónappal előbb kezdődött, így júniusban már 60 tonna fonalat festették Tolnán. A festöde Közép-Európa legnagyobb és legkorszerűbb üzeme. A műszaki színvonalat az is jelzi, hogy a három- műszakos munkarendben dolgozó üzemrészben a művezetők vegyészmérnökök. A festési folyamatok automatikusak, programozhatók. A beruházás, annak ellenére, hogy a termelést előbb megkezdték, nem fejeződött be határidőre. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat — más munkái miatt — még adósa a selyemgyárnak. Az irodaépület befejezése és a klímaberendezések szerelése még vissza van. A 310 millió forintos beruházás teljes egészében tőkés import kiváltását eredményezi. Ezen felül, ameny- nyiben szükségest újabb gépek vásárlásával megduplázhatják a fonalterjedelmesítést Tolnán. H. J. Fotó: Gottvald Károly Festés után... Festésre kész... Békésen megfér egymás mellett a múlt és a jelen. Felvételünkön a festöde víztárolója. Francia terjedelmesitő gépek Gondoskodás az öregekről (Folytatás áz 1. oldalról.) nagy részét nem a gyáregységben töltötték el, korábban más munkahelyeken dolgoztak és csak az utolsó munkásévekben tevékenykedtek nálunk. A munkaügyi osztályon nyilvántartják, hogy kik azok, akik közelednek a nyugdíjas korhatárhoz, és segítséget adnak tisztázandó nyugdíjügyeik intézéséhez. A szakszervezet nyugdíjelőkészítő bizottsága felkeresi idősebb dolgozóinkat és a munkaviszonyban töltött évekről beszerzi az igazolásokat. Előfordult már az is, hogy külföldről kellett írást szerezni az ott ledolgozott évekről. Jó előre, időben tisztázott a munkában töltött évek száma, így nyugdíjba menetelkor nem kell várni hónapokig, mire az első nyugdíj megjön. Dolgozóink eldönthetik, hogy a nyugdíjas kor elérésekor maradnak-e tovább munkahelyükön, vagy kérik nyugdíjaztatásukat Legtöbben élnek a törvény adta lehetőségekkel. A kapcsolat persze nem szakad meg a nyugdíjba vonuló dolgozókkal sem, mert sokan visszajönnek és rövidített munkaidőben vagy könnyebb munkakörben továbbra is dolgoznak a gyáregységben. Néhányan viszont — bizonyára az otthoni elfoglaltság miatt — nem vállanak üzemi munkát. A kapcsolattartás legfontosabb láncszemei a volt munkatársak, szocialista brigádtagok, és a szakszervezet aktivistái. Gyakran belátogatnak hozzánk öregjeink is. A nők részt vesznek a nőnapi összejöveteleken, a gyereknapra és a Télapó-ünnepségre elkísérik unokáikat és találkoznak régi munkatársaikkal. Az üdülőjegyeket nyugdíja^ saink is igénybe veszik, a rászorulók pedig évente legalább egyszer segélyben részesülnek. Teljesen egyedülálló, magára maradt, elhagyott nyugdíjasunk nincs. OSZLÁNCZI JÁNOS Vigyáznak az unokára Magyarkeszi lakóinak negyede nyugdíjas, illetve termelőszövetkezeti járadékos, összesen négyszázkilencvenöt fő. Sajnos, jó páran akadnak olyan idős emberek, akik nem nyugdíjasok és nem járadéko_ sok. önhibájuk vagy egészségi állapotuk miatt sem a termelőszövetkezetben, sem máshol nyugdíjjogosultságot nem tudnak szerezni. Ezeknek az embereknek a községi tanács havonta ^00 forintra egészíti ki jövedelmét, valamint az öregek napközi otthonában helyet és ebédet biztosít. Az öregek napközi otthonának huszonöt állandó lakója van, huszonötén pedig ebédet kapnak. _ É venként megrendezik az öregek napját, ahol a tanács közösen a termelőszövetkezettel, ajándékokkal kedveskedik az idős, munkában megfáradt embereknek. Minden évben kirándulásra viszik az öreg- otthon lakóit, legutóbb a Dunakanyar szép tájaiban gyönyörködhettek. A februári ta. nácsülés egyik napirendi pontjában az szerepelt, hogy aki körzetében anyagi segítségre szoruló idős emberről tud, jelezze. A termelőszövetkezetnek háromszázhat nyugdíjas, illetve járadékos tagja van. Szinte már hagyománnyá vált, ha valaki nyugdíjba megy, kis ünnepséget rendez az a kollektíva, melyben dolgozott. Nem szakadnak el a nyugdíjasok a termelőszövetkezettől, amikor szükség van rájuk, jönnek, nemcsak hívásra, önként is. Jelenleg is ti- zenketten dolgoznak a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Több idősebb ember vállal éjjeli őrséget és éjszakai portásságot a majorokban és telepeken. Csúcsmunkák idején is számíthat és számít a termelő- szövetkezet a nyugdíjasaira. Különösen sokat tesznek odahaza, a háztáji gazdaságokban. Segítik a fiatalokat az állattartásban és a ház körüli teendőkben. így aztán sok háztól bátran mehetnek a fiatalok munkába. A termelőszövetkezet kivétel nélkül minden nyugdíjas tagjának háztáji földet biztosít. Munkaképtelen vagy megrendült egészségű idős tagjainak a tsz hazaszállítja a háztájiból járó illetményüket. A szociális alapból segélyt nyújt az arra rászorulóknak. Az elmúlt időszakban nyolc nyugdíjasát segítette ebből az alapból. A társadalmi életben is szívesen látják őket. Vannak nyugdíjas párttagok és tanácstagok, kik rendszeresen eljárnak a gyűlésekre, nyugdíjas tűzoltók és önkéntes rendőrök, vöröskeresztes aktivisták és véradók. A nép- számlálásnál és az állatösszeírásnál is több nyugdíjas vállakozott az összeírási munkára. Nem hiába nyugdíjas községünk lakóinak a negyede, a negyedrészre eső munkát is vállalják Magyarkeszin a nyugdíjasok és járadékosok. MIN ARIK LAJOS Havi járadék 200-tól 600 forintig Ünnepi jellege van annak a napnak, amikor a munkában elfáradt dolgozók fehér asztal mellett köszönnek el a termelőszövetkezettől, megkezdik nyugdíjaséveiket, s élvezik a munka jól megérdemelt gyümölcsét: a pihenést. Ilyenkor útravalóul azt kéri tőlük a tsz elnöke, hogy soha nem szakadjanak el a közösségtől, a szövetkezettől. Szükségesnek tartja a pincehelyi Vörösmarty Termelő- szövetkezet vezetése a nyugdíjasokkal való élő kapcsolat- tartást, s arra az egyéni elbeszélgetéseken túl egyéb alkalmakat is teremt. Évente két alkalommal találkoznak vezetőink a nyugdíjas, járadékos dolgozókkal a munkahelyi közösségi értekezleteken, ahol tájékoztatást kapnak a gazdaság előző évi eredményeiről, a feladatokról és gondokról, s ott ők is kifejtik véleményüket, elmondják problémáikat. Meghívást kapnak a közgyűlésre is, ahol azonban nem nagy számban jelennek meg. Ennek oka azonban érthető, hiszen a téli időjárás az ő egészségi állapotuknak nem a legmegfelelőbb a hazai környezetből történő kimozdulásra. Inkább választják azt a megoldást, hogy az általuk választott küldöttel beszélnek, aki képviseli érdekeiket a küldöttközgyűlésen. Nem feledkezett meg termelőszövetkezetünk a nyugdíjasok anyagi és más jellegű támogatásáról. így folyamatosan kiegészíti nyugdíjukat, járadékukat havi 200— 600 forinttal úgy, hogy a juttatás az 1400 Ft-ot elérje. Tekintettel arra, hogy túl nyomó többségük bizonyos mértékű állattartással foglalkozik, így ahhoz kedvezményes takarmányvásárlásban részesülnek. A lehetőségekhez képest maximálisan elégül ki üdülési igényük. A községben lévő öregek napközi otthonába 20—22-en járnak, s annak mintegy 75 százalékát a tsz-nyugdíjasok, -járadékosok teszik ki. Az ő ellátásukhoz, reggeliztetésükhöz szövetkezetünk havonta 1300,— Ft támogatást nyújt. Van lehetőség arra is, hogy esetenként rövidebb-hosszabb időre munkát vállaljanak. Ilyen alkalom a portások, őrök, éjjeliőrök helyettesítése, vagy a nődolgozóknak a raktári takarítás, zsákvarrás, stb. DR. MOLNÁR ISTVÁN
