Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-05 / 156. szám

XXX. évfolyam, 156. szám. ARA: 1,20 Ft 1980. július 5., szombat Mai számunkból BÉNÍTÓ ÖLELÉSBEN (2. old.) egy Állami GAZDASÁG IDEGENFORGALMA (3. old.) JÓ ÉV KÖZEPÉN, NAGY MUNKÁBAN A TAGSÁG (4. old.) NÉGY SOPRONI BEUTALÓ (3. old.) Baráti együttműködés A magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kormányközi bizottság ülései út­jelzői a két ország gazdasági kapcsolatainak, együtt­működésük fejlődésének. Mindenekelőtt azért, mert a kormányközi bizottság kétoldalú kapcsolatokat szervező és irányító munkája ülésszakról ülésszakra újabb és újabb területre terjeszti ki a gazdasági, a termelési, a műszaki-tudományos együttműködést, ily módon is nö­velve a kölcsönös árucsere-forgalmat. A kormányközi bizottság az elmúlt napokban — július 1. és 3. köizött — a magyar fővárosban tartotta XXV. ülésszakát. Az ülésszakon létrejött megállapodá­sok jelentőségét ezúttal az is növeli, hogy a középtávú tervezés és a tervegyeztetés befejező szakaszához ju­tottunk. Ebben az összefüggésben a magyar—szovjet gazdasági együttműködés realitásainak és lehetőségei­nek meghatározó jellegét aligha lehet túlbecsülni, hisz árucsere-forgalmi vetületiben a külgazdasági környezet jó egynegyede kétoldalú kapcsolatainkban, együttmű­ködésünkben ölt testet. Az is nyilvánvaló, hogy a ter­vezés e mostani döntő fázisában a magyar—szovjet gazdasági együttműködés közeli és távolabbi perspek­tíváinak tisztázása, kimunkáláisa, megállapodásokban való rögzítése a VI. ötéves terv megalapozását segíti. A magyar—szovjet kormányközi bizottság már hosszabb ideje, korábbi tanácskozásain is, az 1980. utáni időszak kérdéseivel, együttműködési feladataival foglalkozott. Ennek jegyében készítette és fogadta el a termelés szakosításának és kooperációjának hosszú tá­vú programját. Ehhez a korábban elvégzett munkához és eredményhez kapcsolódik a mostani ülésszak szá­mos megállapodása. Ezek egymáshoz illesztéséből az tűnik ki, hogy a hosszú távú szakosítás és kooperáció fő irányait a gép­ipar valamennyi szakágazatában, iparágában meghatá­rozták. Ez a munka azzal vált teljessé, hogy a XXV. ülésszakon az elektrotechnika, a nehéz- és szállítógép- gyártás, az orvostechnika és az autóipar területén is kijelölték a szakosítás és a kooperáció témáit, gyárt­mányait. Az elektrotetíhnikai iparban a magyar válla­latok egyebek között a kábelipari és egyes fényforrás­gyártó berendezések, a nehéz- és szállítógépgyártás­ban három atomerőművi kiszolgáló berendezés, nyolc kohászati berendezés, két portáldaru, az orvostechnikai iparban hat termékcsoport több mint száz gyártmányá­ra, az autóiparban az autóbuszok, továbbá fő- és rész­egységek, a vegyigépgyártásban festőberendezések, ve­gyi termékeket csomagoló berendezések előállítására szakosodnak. Az 1990-ig szóló szakosítási és kooperá­ciós együttműködés fő irányainak és területeinek rög­zítése mellett a kormányközi bizottság XXV. üléssza­kán olyan egyezményeket is aláírtak — a gépiparban például nyolcat —, amelyék meglévő és jól működő szakosításokat és kooperációkat bővítenék ki, s hosz- szabbítaniak meg az új tervidőszakra. Ezek sorába tar­tozik az autóipari együttműködés is, amelynek kereté­ben a kölcsönös szállítások 1981—1985 között várhatóan megkétszereződnék. Az aláírt egyezmények két vegyipari együttműkö­dést is meghosszabbítottak a következő öt évre. Foly­tatódnak a gumiipari specializáció szerinti szállítások, a gyógyszeriparban viszont a szakosítás szélesebb mé­reteket ölt, az ilyen jellegű magyar termékek — ideg- es szívgyógyászati szerek, fájdalomcsillapítók, cbamo- terápiás készítmények — a Szovjetunióba szállítandó gyógyszerek mintegy 30 százalékát alkotják majd. Az ülésszak közleményéből egyéb lényeges — az együttműködésre ható — körülmények is kiolvashatók. Csak utalásszerűén szerepel, hogy a kormányközi bi­zottság mindkét fél számára igyekszik hatékonyabbá tenni a termékek műszaki színvonalának, minőségé­nek javítását. Az együttműködés e szó szerinti érte­lemben vett minőségi tényezői szorosan összefüggnek egyrészt a gyártók érdekeltségével, másrészt azzal, hogy az együttműködés milyen mértékben öleli fel a kutatás-fejlesztés, a gyártás és az értékesítés egymástól elválaszthatatlan folyamatait. Ez utóbbi vonatkozás­ban érdemel figyelmet a szerszámgépipari együttmű­ködés új egyezménye, amely a korábbi részmegállapo­dásokat a fejlesztés-termelés-értékesítés egysége jegyé­ben foglalja össze, s egyidejűleg nagyobb teret, lehe­tőséget ad a magyar és szovjet szerszámgépgyártó vál­lalatok közvetlen együttműködésének is. A magyar—szovjet gazdásági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kormányközi bizottság XXV. ülésszakán létrejött megállapodások és egyezmények a feldolgozó iparokat érintik, jelezve, hogy 1980. után el­sősorban ezeken a területeken fejlődik számottevően a két gazdaság együttműködése, integrációja. GARAMVÖLGYI ISTVÁN Kongresszusi előkészületek a Szovjetunióban Megalakult a megyei képviselőcsoport Ismét Daradics Ferencet választották elnöknek Kötetlenül, arról, ami a munkában közös... Tegnap a Hazafias Nép­front megyei bizottságának székházában tartotta meg alakuló ülését az országgyű­lés Tolna megyei képviselő- csoportja, melynek régi és új tagjait az első helyi ta­nácskozás alkalmából a nép­front megyei titkára, Csaj­bók Kálmán köszöntötte. Az esemény házigazdája külön szólt a képviselőcsoport fia­taljaihoz, majd ez alkalom­mal is arra kérte az ország­gyűlés megyei tagjait, hogy a választókörzetükben vég­zendő képviselői munkához vegyék igénybe a Hazafias Népfront munkatársainak segítségét. A rövid bevezető után ke­rült sor a megyei képviselő­csoport vezetőjének megvá­lasztására. Csajíbók Kálmán javaslatára az alakuló ülés résztvevői ismét Daradics Ferencet bízták meg a cso­port vezetésével. A tanácskozás ezt köve­tően kötetlen beszélgetés ke­retei között folyt tovább. K. Papp József, az MSZMP megyei bizottságának első titkára úgyszintén a képvi­selőcsoport fiataljaihoz szólt elsőként és a kisebb hazára vonatkozó ismeretek gyara­pításának fontosságára hívta fel képviselőtársainak a fi­gyelmét. Sok hasznos jóta­nács hangzott el az ülés so­rán és nem véletlen, hogy azok részéről, akik régebb óta képviselik megyénk 260 ezer lakóját a Parlament­ben. Gál László, a SZOT titká­ra arról szólt, hogy a me­gyével és Szekszárddal va'ó ismerkedése során milyen nagy hasznát vette azoknak a jelentéseknek, melyek a pártértekezletre készültek. Daradics Ferenc — megkö­szönve az újraválasztásában megnyilvánuló bizalmat —, arról beszélt, hogy a csoport éves programjának kialakí­tása a korábbihoz hasonlóan történik. Ülést a megyei kép­viselőcsoport az országgyűlés soros ülésére készülve tart, de az itt napirendre tűzött témán kívül alkalmanként ismét más és más területről kér tájékoztatást az arra il­letékesektől. Szászi Gábor, Csapó Já­nosáéval egyetértésben mon­dotta el, hogy az egyes ága­zatokról szóló tájékoztatókat milyen jól tudta hasznosíta­ni munkájában. Kapinya Miklósné, Kosár István és Noé István az őket legjob­ban foglalkoztató kérdésekre Vártak és kaptak feleletet az idősebb képviselőtársaktól. A Szovjetunióban megkez­dődött az SZKP jövő tavasz- szal összeülő XXVI. kong­resszusnak politikai előkészí­tése, és országszerte gyorsan bontakozik ki a kongresszus tiszteletére indított munka­verseny. Számos köztársaságban tar­tottak pártaktívát, és ezeken megtárgyalták a pártszerve­zetek feladatait a kommunis­ták nagy tanácskozásának előkészítő szakaszában. Ugyancsak aktívaértekezlete­ket rendeztek több nagyvá­rosban is. A szovjet kommunisták mindenütt nagy örömmel fo­gadták a tanácskozás össze­hívásának bejelentését, és a Központi Bizottság határoza­tának megfelelően kidolgoz­ták munkatervüket a beszá- moló-küldöttválasztó taggyű­lések, a területi és köztársa­sági párttanácskozások meg­rendezésére. Katusev elutazott Pénteken elutazott Buda­pestről a szovjet küldöttség, amely Konsztantyin Katusev miniszterelnök-helyettesnek, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság szovjet tagozata el­nökének vezetésével részt vett a bizottság 25. üléssza­kán. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az együttműködési bi­zottság társelnöke búcsúztat­ta. Jelen volt Vlagyimir Pav­lov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A KISZ KB ülése A KNEB megválasztása A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — ötéves idő. tartamra — megválasztotta a népi ellenőrzés legfelsőbb szervét, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottságot. A bizottság elnöke: Szakali József. Elnökhelyettesei: dr. Molnár Imre, Dobos István. Tagjai: Balogh István, Buda Gábor, Deák Gábor, Dudás János, Hanga Mária, Havasi Béla, Iklódi Gábor, Kállai Lajos, Kovács Imre, dr. Med­ve László, Pálmai Lajosné, Sólyom Ferenc, Vértes Imre, Zana Károly. Az új Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság pénteken le­tette az esküt, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt Az eskütételen jelen volt: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. Az újonnan választott KNEB pénteken a szervezet székházában megtartotta ala­kuló ülését. A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság eskütételé­vel befejeződött a választá­sók időszaka a népi el­lenőri 'szervezetben is. A népi ellenőrzési bizottságok 1291 tagja közül 391 először tölti be e tisztséget, hivatalt. Pénteken ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A testület meghallgatta Ma- róthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tag­jának, a KISZ KB első tit­kárának tájékoztatóját az MSZMP KB június 24-i ülé­séről. Szólt az időszerű nem­zetközi kérdésekről, a nép- gazdasági terv végrehajtásá­nak eddigi tapasztalatairól, az országgyűlési és a tanácsi választásokról. Hangsúlyozta: a magyar fiatalok egyetértenek pár­tunk és kormányunk politi­kájával, ezen belül azokkal a törekvéseivel is, amelyek a leszerelést, a nemzetközi fe­szültség csökkentését és az enyhülést igyekeznek előse­gíteni. A’béke védelme azon­ban nemcsak a kormányok feladata, ezért a társadalom minden rétegét mozgósítani kell, és a KISZ nemzetközi kapcsolatai a jövőben is e törekvéseket szolgálják. Gazdasági kérdésekről szólva megállapította: a fia­taloknak is nagy szerepük volt abban, hogy az év első öt hónapjában javult a mun­ka hatékonysága, nőtt a ter­melékenység, s hogy tovább­ra is kedvező változások mu­tatkoznak a gazdasági egyen­súly javításában. Maróthy László kitért arra is, hogy a KISZ örömmel üdvözli a há­rom és többgyermekes csa­ládok terheinek mérséklését szolgáló intézkedéseket, amelyeknek kezdeményezője volt a KISZ Központi Bi- zotsága is. A testület ezután meghall­gatta és elfogadta az ifjúság szórakozásának néhány idő­szerű kérdéséről, az ezzel összefügő teendőről szóló ál­lásfoglalást, amelyet Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára terjesztett elő. A szórakozásnak nagy sze­repe van a nevelésben, a személyiség formálásában. A társadalom — és ezen belül az ifjúsági szövetség — vi­szont nem fordít jelentőségé­nek megfelelően figyelmet a fiatalok életének e fontos területére. A KISZ-nek a korábbinál lényegesen na­gyobb gondot kell fordítani a színvonalas szórakozás fel­tételeinek megteremtésére. Az állásfoglalás kimondja: e gondok megoldása egyre sürgetőbb ifjúságpolitikai feladat. Az ifjúsági szövetség ennek támogatására társa­dalmi összefogást lót szüksé­gesnek. T” A KISZ Központi Bizott­sága ' végezetül tudomásul vette az első titkár vezette küldöttségnek a Szovjetunió­ban tett legutóbbi látogatá­sáról szóló tájékoztatót. A Központi Bizottság megálla­pította: a Komszomol és a KISZ kapcsolatai töretlenül fejlődnek, a két szervezet új együttműködési megállapo­dása jól szolgálja sokoldalú együttműködésüket, s ez megfeleli ifjúságunk érdekei­nek. Új űrkísérlet Új kísérleti berendezést próbált ki ezen a héten a Szaljut—6 űrállomás állandó személyzeté: az „Iszparityel” — párologtató — nevű be­rendezés segítségével azt vizsgálják, hogyan lehet a tárgyakra fém bevonatot fel­vinni párologtatás útján a kozmikus vákuum és a súly­talanság körülményei között. A kísérletben szerepeltek fém és üveg tárgyak, az el­párologtatott anyag pedig, amely bevonatként a tár­gyakra kerül, ugyancsak kü­lönböző volt: arany, ezüst, valamint többfajta fémötvö­zet, így alumínium-, réz- és ezüstötvözetek. A két űrhajós egyébként már csaknem há­rom hónapot töltött az űr­állomáson: most fejezte be 12. munkahetét. Popov és Rjumin legújabban a Prog- ressz—10 teherszállító űrhajó kirakodásával foglalkozott. A néhány napja érkezett Prog- ressz számos fontos felszere­lési tárgy mellett gazdag utánpótlást juttatott el hozzá­juk. Az állandó személyzet tag­jai a technológiai kísérlete­ken kívül megfigyeléseket végeztek az utóbbi időszak­ban: fontos földi utasítások alapján a többi között a Szovjetunió mezőgazdasági körzeteit figyelte, hogy képet kapjon a növényzet fejlődé­séről. Megfigyeléseket végez­tek a világóceánról is. Popov és Rjumin kiváló egészségnek örvend.

Next

/
Oldalképek
Tartalom