Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-17 / 166. szám
1980. július 17. KÉPÚJSÁG 3 A tomerömü-építkezés Fiatalok szerepe meghatározó az építkezésen Az 1980-as feladatokhoz tartozik, hogy a kettes számú reaktor is födél alá kerüljön. A szocialista brigádok az elmúlt héten tettek felajánlást, hogy december 15-ig ezt teljesítik. Ehhez a KISZ-tag fiatalok is segítséget nyújtanak.Képünkön a kettes reaktor látható, egyelőre még a szabadban. Az elmúlt év eredményeit figyelembe véve nyugodt lelkiismerettel csatlakozhatunk az erőmű KlSZ-bizottságá- nak beszámolójához. Ebben a következőket írták: „Az 1979- es évet a folyamatos műszak, a megfeszített, sokszor 14— 15 órás munka, a nyári forróságban, a téli hidegben nyújtott jó teljesítmény a nagy munkasikerek esztendejévé tette. A fiatalok részvétele a beruházás megvalósításában minden szempontból alapvető jelentőségű, a foglalkoztatottak közel 60 százalékát a 30 éven aluliak adják. A fiatalok döntő többsége becsületesen dolgozik, teljesíti a legfontosabb társadalmi kötelezettségeket.” 1980-ban az eddigieknél is jelentősebbek a feladatok. 11 Jelentős energiát fordítanak Pakson a brigádmozgalom fejlesztésére. A kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny egy-egy állomásáról lapunkban is beszámoltunk. Ebben a munkában élenjáró feladatokat lát el a KISZ. Azokat a brigádokat, ahol túlnyomó többségben 30 éven aluliak dolgoznak és részt vesznek a KlSZ-bizott- ság akcióprogramjának megvalósításában, ifjúsági brigádoknak tekintik. E forma minőségi jegyeinek javulását igazolja, hogy az 1980. április 19-i küldöttgyűlés óta az ifjúsági brigádok száma 63-ról 81-re emelkedett, 18 ifjúsági brigád alakult és tett vállalást. A brigádok közül példamutatóan és folyamatosan teljesítette feladatait a Gyár- és Gépszerelő Augusztus 20. milliárd forintot kell beépíteni Pakson. Ma már tízezer- ötszázán dolgoznak itt, 60 százalékuk 30 éven aluli. Meghatározó szerep jut ezen az építkezésen a fiataloknak. Az elmúlt hónapban már több mint 1500 fiatal volt tagja az ifjúsági szövetségnek. Feladatukat a következőkben határozták meg: „KlSZ-bizottságunk irányító, ellenőrző, segítő munkájának eredményeként a termelési mozgalmak, akciók a beruházás célfeladatai, a munkahelyi feladatok minőségi és határidős teljesítését segítették. Mozgósító és nevelő tevékenységünk eredményességét igazolja, hogy alapszervezeteink energiájukat a fő feladatok és rendkívüli operatív gazdasági feladatok teljesítésére összpontosították.” és Ady Endre, a Paksi Atomerőmű Vállalat Villám és Szinkron, valamint a VEGY- ÉPSZER Kun Béla és Gagarin ifjúsági brigádjai. Az ifjúsági brigádok nagy segítséget nyújtottak a KISZ- taggá nevelő munkában. A 201 ifjúsági brigádban 2361 fiatal dolgozik. (Ebben a számban a katonabrigádok is szerepelnek.) A vállalati munkaversenyben 41 brigádot jutalmaztak az elmúlt időszakban. A Kiváló Ifjúsági Brigád címet 12 kollektíva kapta meg. Külön kell szólni a Békái János KISZ-építőbrigád te- kenységéről. 1978 novemberében a KISZ KB Intéző Bizottsága úgy döntött, hogy az építőbrigád létszámát 200-ra kell emelni. A következő év tavaszán 240 építőbrigádos dolgozott, jelenleg 210-en vannak. A brigád a 22-es Állami Építőipari Vállalat kötelékében építőmesteri munkában vesz részt, negyvenen pedig az ORSZAK-nál festőként dolgoznak. A brigádtagok jó szakmai felkészültsége, megfelelő kiválasztása lehetővé tette, hogy a magas minőségi követelményeket teljesíteni tudják. Jól szolgálták a fiatalok szakmai, politikai továbbképzését a vetélkedők és a különböző akciók. A villany- szerelő, a hegesztő, az ács, a műszerész és a lakatos szakmai vetélkedőn 651 fiatal vett részt. Az Alkotó ifjúság pályázat is egyre inkább elismert tevékenység lesz Pakson. Az 1979-es évekhez képest, amikor 22 pályamunka érkezett, nagy az előrelépés. Az idén már az építéssegítő munkák, újítási javaslatok száma meghaladta a 60-at. Jó példának látszik az Erőösszesen 83 600 óra társadalmi munkát végeztek az atomos fiatalok, brigádtagok. Kiemelkedő tevékenységet végez a Gyár- és Gépszerelő, a 22-es Állami Építőipari, a VEGYÉPSZER és a VERTESÉ kollektívája. A vállalati engedélyek alapján 316 tonna hulladékvasat gyűjmű Beruházási Vállalat gazdasági vezetésének módszere: fórum keretében értékelik a munkát, a beszélgetések során rámutatva, hogy esetleg milyen javításra, átdolgozásra van szükség. Azonban jelentkezik több vállalatnál az is, hogy nem jelölnek meg konkrét feladatokat a fiatalok számára. Az FMKT (Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa) munkájában 160 fiatal vesz részt, 1979-ben 13 kiemelkedő pályamunka készült. Az idei évben április és június között olyan munkákkal jelentkeztek a fiatalok, amelyek az építkezés további időszakában is hatalmas segítséget jelenthetnek. Ilyen a Gyár- és Gépszerelő Vállalat szakemberének, Pe- rényi Ottónak Fázisos áramlások, vagy Urbán Tibornak a Hűtővízrendszerben korróziót okozó mikroorganizmusok című munkája. Az ERBE szakembere, Nagy Balázs Hálóprogram készítése a kiviteli munkák szervezésében címmel nyújtott be pályamunkát. A 22-es Állami Építőipari Vállalat FMK-csoport- ja tízmillió forint megtakarítást jelentő újítást nyújtott be az acélszerkezetek szereléséhez használható függő- állvány készítésével. Nagy vitát váltott ki a Siófoki KW Fáklya szocialista brigádjának munkája, a nagyelemes padlóburkolat-rendszer kidolgozása. összességében a fiatal műszakiak sok javaslattal, pályamunkával segítették az üzem- és munkaszervezést az atomerőmű-építkezésen. H. J.—G. K. Yb-ülés Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári Városi Tanács újonnan megválasztott végrehajtó bizottsága kedden délután tartotta meg első ülését. A testület először meghallgatta Tormásy Istvánná moziüzem-vezető tájékoztatóját, a moziüzem tevékenységéről és műsorpolitikájáról. Második napirendi pontként a városi tanács költség- vetési üzemének . igazgatója számolt be az üzem tevékenységéről és fejlesztésének lehetőségeiről. A költségvetési üzem feladata az utóbbi években megnövekedett, mert nemcsak a város építési és kommunális szükségleteit kell kielégíteniük, hanem a város környéki községek részére is végeznek kivitelezési munkákat. Az üzem fő tevékenysége a magas- és mélyépítés, lakáskarbantartás és -felújítás, de emellett lakás- gazdálkodással, köztisztasági tevékenységgel, fűtés- és melegvíz-szolgáltatással, valamint parképítéssel és -gondozással is foglalkoznak. E szerteágazó tevékenységüket éves feladatterv alapján végzik. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a költségvetési üzem megfelelő szinten látja el a feladatokkal kapcsolatos teendőket és jelentős építőipari kapacitást biztosít a városi tanácsnak és intézményeinek, valamint a város környéki tanácsoknak. Ezután a vb döntött az 1979. évi költségvetési pénzmaradványokkal kapcsolatos előirányzat-módosításokról. MAGYARSZÉKI ENDRE IFJÚSÁGI BRIGÁDOK töttek. SZAKMAI, POLITIKAI MUNKA Történetek az életről II. Sipos Ferenc vándorlásai Családfa „Sípos Ferencnek hívnak. 1898. október 2-án születtem Jász- árokszálláson. A párom, Margit 1900-ban született, ö is Jász- árokszálláson. Összeházasodtunk 1921-ben. Tíz gyerekünk született: 22-ben Margit, 25-ben János és Ferenc, 28-ban Béla, 31-ben László, 32-ben Sándor, 34-ben Lajos, 37-ben Ilona, 41- ben József és 44-ben István. Kettő kicsi korában meghalt, azokat nem számolom. Otven család 30-ban, harminc család 31-ben telepedett Cljiregbe." o Szép ősz volt 1930-ban. Napokig csomagoltak. Olyan volt a falu, mint egy megbolygatott méhkas, ötven család készült. Különvonatot kaptak, marhavagonokkal. Így is meggondolta mindenki ötször is: mit vigyen magával. A szegényebbek kevéske ágyneműt, szerszámokat, bútort... meg gyereket, de azt családonként legalább négyet. A gyerekek örülték, sehogy sem értették szüleiket, akik gondterhelten várakoztak az állomáson. Az asszonyok behúzódtak a sarokba, őrizték a vagyont. A férfiak még- egyszer megnézték, hogy a jószágok rendben vannak-e, az izgalmat fröccsökkel oldották. Csak az utolsó pillanatban kapaszkodtak fel... morogtak a viháncoló gyerekekre, az asszonytól ennivalót kértek és a kerekek csattogása mély álomba döntötte őket. Pesten ébredtek. A dunántúli táj látványa felcsigázta az érdeklődést. Apró halmok, buja erdők mellett csattogott a vonat. Nagykónyiban nem várta őket senki, később jött egy intézőféle ember, egy roskatag tanyába vezette őket. — Na megérkeztek emberek ! — mondta, beült a brics- kába, elhajtott. Megvackoltak az épületben. Vittek be szalmát és álomra hajtották a fejüket. 1930. október 5-ét mutatott a naptár. o — Onnan vezetett a kisvasút Iregszemcsére. A Kon- fert báró takarmányszállító csilléibe pakoltunk be. Akkor itt letelepedtünk, egy nagy istállóba, volt jó szalma, aztán onnan osztottak szét bennünket a faluba. Volt üres ház. Ez a család ide megy, ez meg amoda. A bárónak nagy lakása volt Mélykúton, oda sok embert elvitt. — Milyen messze van az ide? — Hát az, idehallgasson, olyan hét-nyolc kilométer. — És Üjiregbe mikor jöttek? — Ide Üjiregbe? — gondolkodik Sipos Ferenc, a keze megáll, lekotorja kötényéből a kukoricaszemeket, újabb csövet vesz a kezébe, folytatja: — Üjiregbe 1931 januárjában jöttünk lakni. Mert addig ezekben a házakban cselédek voltak. Valami zsidó bérelte ezt a földet, amíg az a cselédség ki nem vonult, addig mi nem jöhettünk ide. Aztán kihozattuk ide magunkat, kaptunk egy szobát, aztán ott voltunk még szét nem szedtük. Mert ezt a házat, amit ide építettem, abból szedegettem ki az anyagot. — Jobb körülmények közé kerültek? — Hát annyiból, hogy nem lettem vándor az országban. — A vezetőiknek, akik intézték az utazást, meg a földet, volt utána is szerepük? — Itt. hogy mondjam magának: a gazdaság hagyott itt rengeteg takarmányt, meg valami vetőmagfélét, de ez a Szabó Sándor inkább eladogatta, nekünk nem nagyon, csak keveset adott. Ö aztán tíz évig gazdálkodott itt, a nyolcvan hold földdel, aztán utóbb visszament Árokszállásra. Ott vett — azt mondják —, egy nagy házat, meg lett neki 33 hold földje. — Ö itt meggazdagodott. — Megerősödött. Negyvenezer pengő adóssággal kezdte, tíz év alatt ki kellett rendeznie. o — Jó napot emberek! — szállt le a bricskájáról az in„Jól emlékszem a dátumra: 1930. október 5.” téző, megemelte kalapját. A férfinép morgott valamit a bajsza alatt köszönésképpen. — Na, menjünk! — szólt Szabó Sándor. — Nézzük meg a földeket. A pirkadás már a határban érte a csapatot. Megművelt, elvetett, vagy előkészített földek várták őket. Sietős volt a dolguk, zsendült a határ, akinek vetetlen jutott, igyekezett volna. Egybemérték a birtokot, az árokszállási egyezség alapján. Simon Ferenc nyolc holdat kapott. Felét kukoricában, felét üresen. A hivatalos papírok után magukra hagyta őket az intéző, meg a bankember is. — Többi meg a maguk dolga ! — búcsúztak el. Körbejárták, ki tudja már hányadszor a birtokot. ízlelgették a tulajdont. — János! — szólt a szomszédjához Sipos — neked nyolc hold búza jutott, cseréljünk. — Felét neked adom. Két hold kukoricát adj érte, meg két holdat a szántódból, abba krumplit vetek — válaszolta a szomszéd. Délutánra mindenkinek jutott búza is kukorica is. O — Elmegyek az iregi vásárba — mondta Sipos Ferenc a feleségének. Az nem szólt semmit, ha az ember menni akar, menjen. — Veszek egy lovat — erre már az asszony is figyelt. — Miből? — A nyolcvan pengőből! — Azt anyám nem arra adta! — Adta, amire adta. Nekünk ló kell! Nem leszek én senkinek sem a keze-lába. Egy napi igáért, majd a nyáron dolgoznom kell egy hetet is. Aztán az én búzám nem lesz learatva, mert a gazda aratásba kéri vissza a munkát. Meg aztán: akinek lova van, építőanyagot is többet visz. Tegnap reggelre valaki elvitte a fájintos tégláimat az istállótól. — Adót, meg törlesztést is kéne fizetni — mondta Margit csendesen. — Hetven pengőt. De azt majd a termésből, az írás is úgy szól. Ha meg nem tudunk fizetni, majd lesz valahogy. De ló kell! — Hogyan sikerült az első év, Feri bácsi? — Rossz idők jártak. Akkor ment le a búza ára. Hetven pengő volt kitűzve erre a nyolc holdra, de abban az esztendőben még az adóját sem tudtam kifizetni. — Melyik év volt az? — 1931. Gondolkodtam ám azon sokat: Hej! jobb lett volna ám otthon maradni. Eladósodtunk, aztán baj lesz. De hát aztán annyira törtük magunkat, ha már idejöttünk küzdjünk, aztán majd lesz valahogy — mondja az öreg a konyha közepén, a kissám- lin ülve. „Loptam. A magamét...” — Tehát az első évben még az adót sem tudta kifizetni? — Semmit sem. Jöttek foglalni. Jöttek ám, lefoglalták sokszor még ami termésem volt, mindenemet. De hát én is okos voltam. Én meg elloptam. A magamét... — folytatjuk — HAZAFI JÓZSEF
