Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-17 / 166. szám

A NÉPÚJSÁG 1980. július 17. Szegedi Szabadtéri Játékok Oj magyar dráma bemutatójával, Páskándi Géza Kál­mán király című művével szombaton este megkezdődik a népszerű nyári színházi program Szegeden. Műsoron szerepel még a Falstaff, a Carmen, valamint a Magyar Állami Népi Együttes műsora, ezen kívül a Piros kara­ván című musical. Felvételünkön a díszletfestőket láthat­juk munka közben. Fotó: Bakó Jenő Mérlegen a kisfilmstúdiók Még nem megnyugtató a helyzet a kisfilmkészítés mű­helyeiben — ezt állapították meg ismételten a népi ellen­őrök, midőn egy-két eszten­dővel ezelőtti vizsgálat nyom­dokain a helyzetkép változá­sát értékelték. A népi ellenőrök újólag kényszerültek megállapítani, hogy a stúdiók többségében nem dolgozik szakképzett fő­állású filmszakember, s éven­te — valamennyi filmstúdió megbízásait összegezve — két és fél, háromezer alkalom­mal külső munkavállalókat szerződtetnek: rendezőket, operatőröket, vágókat, szak­értőket. A MAFILM-től és a televíziótól mintegy 200 szak­ember — főállású munkatár­saik mintegy negyede, har­mada — dolgozik rendszere­sen vagy időszakonként a kis- filmstúdióknál. . A népi ellenőrök arra is rá­világítottak, hogy a stúdiók közül jó néhányban a gazda­ságosság elemi követelmé­nyeit sem érvényesítik, a de­vizaigényes nyersanyagokból például az elfogadott három­négyszeres „túlforgatás” he­lyett öt, tízszeres mennyisé­get használnak el. Számos kisfilmstúdió — amely több évtizeddel ezelőtt még valóban reális igények­nek megfelelően alakult — a kihasználatlan technikai ka­pacitást gyarapítja csupán, működésére a filmgyártás technikai és szellemi fölké­szültségének megerősödése folytán'aligha van szükség. Tanulmánypályázat Az építészeti kultúra terjesztése Az építészeti kultúra ter­jesztését és fejlesztését kíván­ja segíteni a Magyar Építő­művészek Szövetsége, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Népművelési Intézet és az Országos Peda­gógiai Intézet most meghir­detett közös pályázatával. Az építészekhez, iparművészek­hez, pedagógusokhoz és más szakemberekhez fordultak az­zal, hogy tanulmányokban dolgozzák fel mindazokat a tapasztalatokat, amelyek a nevelésben és a közművelő­désben egyaránt jól szolgál­hatják az építészeti és lakás- kultúra terjesztését, fejlesz­tését A pályázók rendkívül sok­rétű témában tehetnek ja­vaslatokat didaktikus eszkö­zök, kiadványtervek, játék- modellek, diafilmtervek vagy később kidolgozható nagyobb munkák — könyvjavaslat, könyvrész, kiállításterv — részletes leírásával, szinop­szisával is. A pályázók vá­laszthatnak témát a család­ban, az óvodai-iskolai neve­lésben, a közművelődésben jól hasznosítható megoldások­ból. Pályázni lehet az általá­nos iskolai és a gimnáziumi „technika” című tantárgyba jól beilleszthető építészeti ok­tatási javaslattal is. Az építészeti tanulmány­pályázatokat legkésőbb októ­ber 31-ig kell postán elkül­deni a Magyar Építőművé­szek Szövetségének. A bíráló bizottság legkésőbb december közepéig hirdeti ki a pályá­zat eredményét. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Fejér megyében több táj­körzetet alakítottak ki. A ve­lencei tájkörzetben az eddigi együttműködés eredményeit értékelték. Az üzemanyag­szállítás közös megoldására a gyúrói, az agárdi, a marton- vásári, a ka jászói termelő- szövetkezet és az erdőháti kí­sérleti gazdaság üzemanyag­szállító gépkocsit vásárolt. Megoldották a tájkörzetben a technikai selejt sertések' vá­gását és értékesítését. Eddig csak a Velencei-tó környéke ÁFÉSZ segítségével Gyúrón vágták ezeket a sertéseket, de a jövőben a kápolnásnyéki termelőszövetkezetben is le­hetőséget biztosítanak erre. A tájkörzet terveiben sze­repel a szakmunkásképzés megszervezése is. A szakem­ber-továbbképzést és a szak­munkásképzést jól megold­hatják az Agárdi Mezőgazda- sági Kombinátban — ez a kombinát most lépett be a tájkörzet taggazdaságai, közé — ahol ehhez a feltételek adottak. Nagyobb gondot fordítanak a jövőben a melléktermékek felhasználására a takarmá­nyozásban. Tapasztalatcseré­ket szerveznek a taggazdasá­goknak, hogy megismerked­hessenek az Agárdi Mezőgaz­dasági Kombinát, a tordas- gyurói termelőszövetkezet jól bevált melléktermék-haszno­sításával a takarmányozás­ban. Dunclntull napló Július elején több trösztöt megszüntettek az élelmiszer- ipar korszerűsítésének kere­tében. önálló lett a Pécsi Do­hánygyár és a Villány-Me- csekaljai Borgazdasági Kom­binát. Mit jelent ez az önál­lóság a két vállalatnak? A Pécsi Dohánygyár öt-hat éve az ipar legeredménye­sebb vállalata. Egerben mé­gis kevesebbet kellett ugyan­azért a pénzért dolgozni, mint Pécsett. Pécs keveseb­bet kapott a fejlesztési alap­ból is... Most saját lábon kell megállnia. A következő években úgy igyekeznek gaz­dálkodni, hogy mind a fej­lesztésben, mind a bérgazdál­kodásban nagyobb lépést te­hessenek előre. Máris több, a fogyasztás igényeinek megfe­lelő gyártmányt készítenek elő, s ennek megfelelően a fejlesztéseket a gyártmány­fejlesztéshez kapcsolják. Az önállósággal piaccenitriku- sa'bb lesz a gyár vezetőinek a szemlélete. A borgazdasági kombinát életében is a legalapvetőbb változás: önálló vállalati gaz­dálkodást folytathat, önma­ga kell, hogy gondoskodjon életképességéről: a műszaki fejlesztéshez, a termékkor­szerűsítéshez, a kereskedelmi munka fejlesztéséhez szüksé­ges alapok megteremtéséről. Most, hogy a vállalat saját magának készíthet középtá­vú tervet, a pezsgőgyártást kívánják fejleszteni. Várha­tóan 1981-től már belép az új pezsgőkapacitás. Ezzel nem­csak a belföldi ellátás javul, de több jut exportra is. Ki­emelt feladatnak tartják a szőlőtelepítések bővítését, a termelői kapcsolatok erősíté­sét, a közös telepítés, a ter­mékfeldolgozás, az oltvány­termelés területén. Jó dolog­nak tartják, hogy a tröszt megszűnésével ezután egyen­lő partnerként tárgyalhatnak bárkivel. PETŐFI NÉPE Megalakult a Bajai Erdő­gazdálkodási Társaság. A Ge- menci Állami Erdő- és Vad­gazdaság gesztorságával ala­kult Bács-Kiskun megye első erdőgazdálkodási társasága. Célul tűzte ki többek között, hogy előmozdítja és össze­hangolja tagjai erdészeti te­vékenységét, a feladatok kor­szerű, gazdaságos megoldá­sát. Rövid időn belül felmé­rik a partnerek erdőállomá­nyát, megvizsgálják, hogyan, milyen fajtákkal érdemes és célszerű felújítani a területe­ket. Közös vágási, feldolgo­zási és értékesítési feladato­kat oldanak meg a nagyará­nyú telepítések mellett. Ter­veikben szerepel közös gép­park kialakítása. A gépek ja­vításáról is maguk' gondos­kodnak. A Gemenci Erdő- és Vad- gazdaság vállalta, hogy ellen­őrzött, jó minőségű és kellő mennyiségű szaporítóanyag­gal látja el partnereit és ösz- szehamgolja mind a kiterme­lést, mind az értékesítést, rendelkezésire bocsátja fölhal­mozott adatait, technológiát ad át, tanfolyamot szervez, értékesítési információt nyújt. Ugyancsak vállalta, hogy a jelenleg parlagon heverő te­rületeket erdősíti. SOMOG/l"ÉPUP A Somogyi Néplap is fog­lalkozik a trösztök megszűné­sével. A lap munkatársa azt mutatja be: mit jelent a Ka­posvári Cukorgyárnak az, hogy önálló lett. Megszűnt a tröszt, átadta helyét az úgy­nevezett cukoripari irodá­nak. Az iroda felügyeleti jog­kört és hatásági szerepet tölt be. Az iroda összekötő, ta­nácsadó, javaslattevő lesz a minisztérium és a gyárak kö­zött, de nem gazdálkodik ön­állóan. Tevékenysége várha­tóan fontos lesz a hitel- és pénzügyeket illetően. A cu­koripar másik, nagy szerve­zeti újdonsága az, hogy az ágazatban működő tizenkét vállalat létrehozta a tizen­harmadikát: a Cukoripari Szolgáltató Közös Vállalatot. Ennek feladata lesz a répa- gazdálkodás általános és konkrét feladatainak legszé­lesebb körű egyeztetése és szervezése, a vetőmagtermel­tetéstől a cukor értékesíté­séig. A közös vállalat és a Cu­koripari Kutatóintézet is a nyereségérdekeltségnek meg­felelően gazdálkodik. Az új ágazti szervezeti rendszerben még nagyon sok nyitott kérdés van. A Ka­posvári Cukorgyár jelenleg egy nagyszabású rekonstruk­ció közepénél tart. Ehhez még sok állami támogatásra lesz szükség. A megváltozott ága­zati irányítás, a korszerűsö­dő szervezetek várhatóan a feladatok hatékonyabb meg­oldását teszik lehetővé. „Örökségünk a humanizmus” Magyarok az élettan-kutatásban A nemzetközi élettani társaság, az fiUFS (International Union af Physiologica Sciences) budapesti világkongressz- szusa a legnagyobb tudományos rendezvények egyike, amit valaha is tartottak Magyarországon. Hatvan országból közel 6000 aktív résztvevő — biofizikus, biokémikus, farmakológus, fiziológius, genetikus 'és immunológus — találkozott itt egy, mással. Köztüik három Nobel-díjas is: az amerikai Andrew Sdhalley, a hormonfcutató; a világhírű angol író, Aldous Huxley fia, Andrew Fielding Huxley, akit izomingerület- kutatásaiért tüntettek ki, és az ausztrál John Carew Eccles professzor, aki ugyancsak az ingerület terjedésének fizioló­giája terén elért eredményeiért kapott Ndbel-díjat. A 3800 előadásból az .izomikutatásolkkal három szekcióban ezer 'refe­rátum foglalkozott. A második legnagyobb téma — a szív és vérkeringés volt, több mint 700 előadással. A légzéssel, az iz­mok működésével, valamint a vese élettanával kapcsolatban nlagyijából azonos számú — két-, háromszáz — beszámoló hangzott el. A világkongresszus jelentőségéről dr. iHársing László, a SOTE Kórélettani Intézetének 'igazgatója, a Magyar Élettani Társaság főtitkára egyben a kongresszusi szervező bizottságá­nak főtitkára a következőiket mondta: — A kongresszus — az élettani tudományok területén folyó alapkutatások seregszemléje. Ilyen rendezvényre há­romévenként kerül sor. Az itt megtárgyalt témákban szak­emberek csoportjai dolgoznak — egymástól függetlenül, sok éven át. Lehet, hogy a nyilvános eredmény — csupán egy tízperces szekció-kiselőadás, vagy egy kétszáz soros cikk va­lamely nemzetközi folyóiratban. Ezért látjuk mi a kongresz- szusok jelentőségét másként, mint a közvélemény. — Mi a magyar tudomány része e nemzetközi tevé­kenységben? — A kongresszus megrendezési joga a magyar élettani tudományok nagy elismerése. Erre művelői mind elméleti munkásságuk, mind szakmai társaságaik tevékenysége révén rá is szolgáltak az elmúlt két évtizedben. A Magyar Élettani Társaság 1953 óta vesz igen aktívan részt az IUPS munka, jában. 1966 és 1974 között Lissák Kálmán akadémikus volt e társaság alelnöke. 1974 óta pedig Kovácih Arisztid profesz- szor a főtitkár. A magyar élettan eredményeinek értékét ér­zékeltethetjük az IUiPS kongresszusain tartott beszámolók adataival is. 1971-ben Müncheniben 130 kutatónk száz elő­adást tartott, a vendéglátók és az Egyesült Államok tudásai után a legtöbbet. 1974-ben Új-Delhibe csak harmincán utaz. hattak, de az legalább ugyanannyi előadást jelentett. 1977- ben Párizsban ismét 130 magyart találtunk az résztvevők között. Szereplésük mérlege több, mint száz előadás volt. S most? Az 550 résztvevő száznál több alkalommal sze­repel. Akadémiánk elnöke, Szentágothai János professzor, plenáris ülésen számolt be az idegi szerveződés alapvető kér­déseiről. Fontos magyar szekció-előadások hangzottak el a hormonok felszabadulásának szabályozásáról, a prosztaglan- dinok szerepéről a tüdő működésében és a vörösvérsejt alap­anyagának genetikus szabályozásáról. De volt a magyar tu­dománynak mondanivalója a pszidhoflarmakológia és a vese élettanának tárgyköréből is: — Professzor úr, csaknem másfél évtizede vezeti a Magyar Élettani Társaságot. Mi a véleménye a magyar kutatási eredményekről? — Tisztán a gyakorlat szempontjából emelhetjük ki a szív koszorúereinek zavarai, a szív saját vérkeringése terén végzett magyar kutatásokat. Ugyanis nem a daganatos beteg­ségek állnak nálunk első helyen a halálozási listán. Sajnos, a szív- és az érbetegségek sóikkal több áldozatot szednek. Az idegélettanj kutatások is közvetlen kapcsolatban állnak az ideg. és pszichiátriai betegségek gyógyításával. Mind az ele­mi idegműködés vonatkozásában, például az idegi hatásokat közvetítő kémiai mechanizmusok feltárásában, mind a ma­gasabb idegrendszeri működés agykérgi sajátosságainak elemzése terén születtek kiemelkedő eredmények. Ezek. közül igazságtalanság lenne kihagyni az anatómiai, szövettani, bio­kémiai vizsgálatokat. Ezeknek együttesen köszönhető a ma­gyar pszichofarmakológia föllendülése, melynek során szá­mos új gyógyszert kísérleteztek ki. DR. KRONSTEIN GÁBOR Savanyú Jóska csárdája Májustól őszig fogadja a vendégeket az 1834-ben épült Vámosi csárda, amelyben hajdanán Savanyú Jóska mu­latott. A Nemesvámos határában álló csárdát sok hazai és külföldi turista keresi fel: ki a legenda miatt, ki az íz­letes falatokért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom