Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-02 / 153. szám

1980. július 2. ^NÉPÚJSÁG 5 Szekszárdon és környékén A termőföld rendeltetésszerű használata és védelme A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán elhang­zott, hogy a föld nemzeti kincs, függetlenül attól, hogy kinek a tulajdonában van. Ez az elvi meghatározás a figyelmet leginkább a racionális földhasználatra irányította. Az el­múlt évek tapasztalatai azt igazolják, hogy a gyakorlatban is jelentős lépést tettünk előre a termőföld védelmét, célszerű használatát illetően. Erről a munkáról számolt be a szekszárdi járási tanácsi hivatal előtt a városi-járási földhivatal vezető­je, juhász József. A földek védelméről át­fogóan a földtörvény rendel­kezik. Ez a törvény mint alap meghatározza mindazo­kat a feliadatokat, amelyeket a föld védelmében általában tenni kell — tájékoztatta munkatársunkat a földhiva­tal vezetője. A jogi szabályo­zás kitér arra is, hogy ter­mőföldét más célra' csak in­dokolt esetben lehet igénybe venni. Még ebben az esetben is biztosítani kell a terme­lésből történő kivonás gya­korlati megvalósításáig az adott területen a termelést. ► A termelésből történő kivo­násnak jogi szabályozása azt is kimondja, hogy az állam- igazgatási szervek a terület- felhasználási engedélyek ki­adásánál kötelesek konzul­tálni a földhivatalnál és az­zal együtt kell a döntést meghozni. Sajnos, ez számos esetben elmaradt és a föld­hivatal kész tények elé van állítva, amikor már nem te­het mást, mint hozzájárulá­sát adja a terület kivonásá­hoz. Jelenleg is vannak és a jövőben iis lesznek olyan be­ruházások, amelyek terület- igénye elég nagy és elhelye­zésüket sem lehet megoldani olyan területen, amely me­zőgazdasági termelés tekin­tetében gazdaságtalan. Ha az elmúlt évek tapasztalatait * vesszük figyelembe, akkor azt látjuk, hogy a megszigo­rított rendelkezések ellenére is évről évre csökken a me­zőgazdasági termelést szol­gáló terület, számos esetben indokoltan, de sajnos talál­kozunk indokolatlan esetek­kel is. Ezen a téren azonban vannak pozitív eredmények is. Kezd gyakorlattá válni, hogy rekultivációs munkával termőterületet alakítanak ki a mezőgazdasági nagyüze­mek. Ilyen volt legutóbb az őcsényi Kossuth Mgtsz be- kötőútjónák építésénél mint­egy 4,3 hektár nagyságú -te­rület termővé tétele, igaz, L hogy közel 1 millió forintot kívánt. Ebben az évben lehetőség adódott arra, hogy a mező­gazdasági nagyüzemek nem termőterületeknek termelés­be vonása esetén hektáron­ként 10 ezer forint összegű állami támogatásban része­sülhetnek. — Milyen eredményeket tudtak e téren elérni? — Ez idáig nagyobb ered­ményit nem sikerült elérni, lehet, hogy ennek oka pro­pagandamunkánk hiányá­ban is keresendő, vagy a me­zőgazdasági nagyüzemek ve­zetői nem ismerik kellően az ide vonatkozó rendelkezést. Természetesen itt azt is lát­ni kell, hogy egy hektár te­rületnek termővé tétele ér­dekében fölhasznált költség- hányad jóval magasabb az állami támogatás összegénél, de perspektívában megérné a mezőgazdasági nagyüzem­nek az ilyen jellegű és célú befektetés. — Hogyan védik a földet? — Földhivatalunknál az éves munkatervi feladatok között mindig kiemelten sze­repelnek a termőföldek vé­delme érdekében teendő in­tézkedésék, különösen a par- lalgterüietek megművelése, azoknak valamilyen formá­ban termelésbe vonása. El­mondhatom, hogy ezen a té­ren az elmúlt években jelen­tős előrehaladásit értünk el. A megtartott határszemlék az elmúlt évben is és eddig ez évben is azt bizonyítják, hogy járásunk területén mi­nimális az a területnagyság, amely jelen pillanatban nincs megművelve. Ez hektánnagy- ság'ban ki sem fejezhető. Csupán néhány ezer négy­zetméter területről van szó, amelyet egyéni tulajdonosok használnak. A föld vissza­kapta becsületét, talán soha nem volt még olyan szaksze­rűen megművelve a határ, mint most. Egy-két kisebb nagyságú területtől eltekint­ve, a mezőgazdasági nagy­üzemeknél nincs műveletlen terület. A tavaszi határ- szemle során Bétán nyolc egyéni földtulajdonosnál, Bá- taszéken négy, Alsónyéken két tulajdonosnál talált a határszemle bizottság műve­letlen területet. Az egyéni tulajdonosok földterületeinek megművelésénél a probléma elsősorban ott jelentkezik, hogy nem rendelkeznek fo­gaterővel, a termelőszövetke­zet is csak akkor tud bizto­sítani, amikor a nagyüzem­ben az ilyen jellegű munká­kat elvégezték. A második ellenőrző határszemle idejé­re a most műveletlenül ta­lált területek is, egy-két ki­vételtől eltekintve, megmű­velésre kerültek. — Sokan akarnak szaba­dulni a földtől? — Földhivatalunk a fenn­álló jogszabályok értelmében egyéni tulajdonosok részéről történő földfelajánlást köte­les elfogadni. Ez az intézke­dés elősegíti az állami föld- tulajdon gyarapítását, mivel a felajánlott földeket állami tulajdonba vesszük és mező- gazdasági termelőszövetke­zeteknek vagy tanácsnak ad­juk használatba. Az elmúlt évben ilyen földfelajánlás 41 esetiben történt, a terület nagysága 13 hektár 4540 négyzetméter. Olyan tsz- tagok, akik valamilyen ok­nál fogva tsz-részarányukat nem tudják művelni, föld­jeikéit felajánlják, ilyen eset­ben ugyancsak az elfogadás mellett kell dönteni, ami to­vább növeli az állami rész­arányt. Az elmúlt évben ilyen címen 4 hektár 8011 négyzetméter került felaján­lásra. — Van, aki lakásához kö­zelebbire szeretné kicserélni földjét. — A földcserékre minden évben tervet készítünk. A tervezés az előző évek ta­pasztalatain alapszik, kevés eltéréssel meg lehet tervezni a célszerű és gazdaságos földcseréket. Az elmúlt év­ben a termelőszövetkezetek és egyéniek 7156 négyzetmé­ter területet cseréltek, az őcsényi, a decsi és a tolnai termelőszövetkezetek eseté­ben. Nagyüzemek egymás között is folytatnak földcse­réket, ilyen öt esetben volt, a terület nagysága 18 hektár 269 négyzetméter. A báta- széki és a szekszárdi terme­lőszövetkezet földcseréi vol­tak ezek. Most van engedé­lyezés alatt az őcsényi Kos­suth Mgtsz és a Szekszárdi Állami Gazdaság között lét­rejött földcsere, a terület nagysága meghaladja a 14 hektárt. — Az állami, tanácsi föl­dek megművelését hogyan lehet elérni? — Az állami földvédelem keretébe tartozik az is, hogy állami tulajdonban, a taná­csok kezelésében lévő föld­területek megművelése biz­tosított. Járásunk területén 13 községben és Szekszárd városban állami tulajdonban és tanácsi kezelésben össze­sen 393 hektár terület van. Ebből haszonbérbe kiadtunk 259 hektárt és a községek gondoskodnak saját kezelé­sükben 133 hektár területről. Ez a területnagyság minden évben változik, ennek oka egyrészt a földfelajánlások, másrészt a határszemlék so­rán történő állami tulajdon­ba vétel. Járásunkra általá­ban az jellemző, hogy a ta­nácsi vezetők niagy gonddal és felelősséggel gondoskod­nak a kezélésükben lévő föl­dek megműveléséről. JÖVEDELMEZŐ A KISTERMELŐI SERTÉSTARTÁS Közvéleményünk nagy fi­gyelemmel kíséri a sertés- tenyésztés és -hizlalás ala­kulását, hiszen a sertéshús fontos szerepet tölt be táplál­kozásunkban. összes hús- fogyasztásunknak több mint a felét adja, s évről évre nö­vekszik a külpiacokon érté­kesített sertéshús és az ebből készített termékék mennyi­sége is. Március végén a sertésállo­mány mintegy 2 százalékkal nagyobb, mint egy évvel ko­rábban volt. Ezen belül a kistermelők tulajdonában lé­vő sertések száma változat­lan : a háztáji és kisegítő gaz­daságokban március végén 366 ezer kocát tartottak. Hazánkban ma mintegy 900 ezer család foglalkozik sertéstartással, ők termelik az összes vágósertés több mint felét. Tenyésztői ked­vük kedvező alakulását mu­tatja többek között az is, hogy az utóbbi négy év alatt csaknem megkétszerezték az állami vállalatok részére tör­ténő áruértékesítésüket. A termelés és az értékesítés dinamikus fejlődését azok a központi és vállalati intézke­dések segítették elő, amelyek a kistermelői sertéstenyész­tés és -hizlalás termelési fel­tételeinek, takarmányellátá­sának, jövedelmezőségének és az értékesítés biztonságá­nak a javítására irányultak. A hízott sertés felemelt új felvásárlási ára ellenére több tényező kedvezőtlenül érin­tette a hizlalás jövedelmező­ségét, megnövekedtek az energia, a szállítási és a gön­gyöleg költségei. Az országosan kedvezőnek tekinthető kép mellett néhány megyében — így Bács-Kis- kun, Szolnok, Heves megyék­ben — a tavalyihoz képest a kocaállomány csökkent. Ugyanakkor más megyékben — mint például Baranya, Győr-Sopron, Komárom, Hajdú-Bihar, Szabolcs­Szatmár megyékben mind az összes sertés-, mind a koca- állomány 5—10 százalékkal növekedett a tavalyi azonos időponthoz képest. Az elmúlt időszakban több központi intézkedés is tör­tént a sertéstartás ösztönzé­sére. Tavaly decemberben egyszerűsítették a szerződés­hez szükséges nyomtatványo­kat. A' közelmúltban az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt intézkedett, hogy vál­lalatai a kistermelőknél te­kintsenek el az átadás határ­idős előrejelzésétől. Változat­lanul folytatódik a törlesz- téses vemheskoca-kihelyezési akció, amelynek keretében kedvezményesen 25—30 ezer kocát vásárolhatnak évente a kistermelők. A gabonaforgal­mi és malomipari vállalatok megkönnyítették a takar­mánybeszerzést, bővítették a választékot. így például 1979 végétől takarmánykoncentrá­tumot is értékesítenek, ami lehetővé teszi a saját szemes takarmány felhasználását, ott­honi, házi keverését. Ezzei, száz kilogramm takarmányra számítva 50—70 forintot ta­karíthatnak meg a kisterme­lők. Csökkentették a papír­zsák árát és az 50 forintos új jutazsák helyett 7 forin­tért kapják a használt juta­zsákot a kistermelők. Csak ez az utóbbi intézkedés ön­magában mintegy 40—60 fo­rinttal csökkenti a sertésen­ként! hizlalási költségeket. Május 15-től a kistermelők­től felvásárolt hús- és hús jellegű sertések átvételi súly­határát 10 kilogrammal fel­emelték. A jövőben a kister­melők 95—125 kg-os súlyig — nem számítva a több éves szerződéses és más felárat — kilogrammonként 30,50 forintért, 125 kilogramm fe­lett pedig 28 forintért érté­kesíthetik sertéseiket. A MÉM-ben még további egyszerűsítéseket és módosí­tásokat terveznek a szerző­dési feltételeken, elsősorban azért, hogy a kistermelők, valamint az állatforgalmi és húsipari vállalatok, illetve szövetkezeti megbízottaik együttműködése közvetleneb­bé, egyszerűbbé és hatéko­nyabbá váljék. M. M. Völgységi képek Megyénk egyik legszebb tájegységén, Bátaszék és Bony- hád között gazdálkodik a Völgység Népe Termelőszövetke­zet. Kétezer-ötszáz juhot tart, amelyből egy nyáj a Köves­patak nevű festői helyen legel. Itt nehezebb a gazdálkodás, mint másutt, sík terepen... A meredek hegyoldalakról ezekben a napokban takarítják be a lucernaszénát. Fotó: B. J. Pj ­Valamikor szőlő volt itt. Hol a gazda, ki foglalja el ezt a területet? Sok helyen a dombvidéket elfoglalják a földet szerető emberek, s a járás területén vé­gighúzódó hegyvonulat új arcot kap

Next

/
Oldalképek
Tartalom