Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-17 / 114. szám
XXX. évfolyam, 114. szám. ÄRA: 1,20 Ft 1980. május 17., szombat kiváló mezőgazdasági SZÖVETKEZETEK (3. old.) BŐVÜL A TÉESZ SERTÉSTELEPE (4. old.) OLVASÖSZOLGÄLAT NAPIRENDEN AZ ÜGYVITEL- GÉPESÍTÉS (3. old.) Varsói nyilatkozat A lengyel fővárosban felhívás és nyilatkozat aláírásával zárult a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése. Már az első visszhangok is világossá teszik, hogy világszerte nagy figyelemmel tanulmányozzák az európai szocialista országok védelmi szövetségének legfelsőbb szintű javaslatait. A politikai tanácskozó testület soros ülését a szervezet negyedszázados jubileumán tartották. A Varsói Szerződés megalakulására 1955-ben reagálásként, válaszként került sor: alig néhány esztendővel az emberiség legszömyűbb világégése, a második világháború után a nyugati hatalmak Washingtonnal és Londonnal az élen felrúgták a közös harcban kialakult antifasiszta koalíció alapelveit és a nyílt fenyegetés jegyében megalakították az Észak-atlanti Szövetséget, a NATO-t. A Szovjetunió, a többi szocialista ország az első pillanattól kezdve hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés kizárólag védelmi jellegű, s mindig szorgalmazta a két katonai tömörülés egyidejű megszüntetését, a fegyverkezési hajsza felszámolását. Hála a szövetségben megtestesült hatalmas politikai- gazdasági-katonai erőknek és a nemzetközi erőviszonyok változásának, a Varsói Szerződés erőfeszítései a hidegháború visszaszorítására, az újabb világháború megakadályozására sikerrel jártak. Azt, hogy érdemes küzdeni, hogy van remény a legbonyolultabb problémák békés rendezésére is, elsőként az az esemény bizonyította, amelynek ugyancsak most ünnepük 25. évfordulóját: az osztrák államszerződés megkötése. Ám bármilyen nagy eredmény volt ez, még nem bizonyult frontáttörésnek a hidegháborútól az enyhülés felé vezető úton. Még sok esztendős szívós erőfeszítésre, a szocialista világrendszer és a nemzeti felszabadító harc újabb sikereire volt szükség ahhoz, hogy — a hatvanas években — megkezdődjék az enyhülés. Hosszú és nehéz út vezetett az NSZK-val megkötött szerződésekig, annak az alapvető ténynek a hivatalos elismertetéséig, hogy a legtöbbet szenvedett kontinens szívében két német állam létezik. Ezt követte a folyamat megkoronázása, a Helsinkibe összehívott európai biztonsági és együttműködési konferencia. Ezen a tanácskozáson 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada a legmagasabb szinten, állam- és kormányfői aláírásával elismerte a második világháború és a történelmi fejlődés nyomán a kontinensünkön kialakult realitásokat. Ezen az alapon örvendetesen szélesedtek a két- és sokoldalú nemzetközi kapcsolatok, eredménnyel kecsegtető tárgyalások indultak több fórumon a leszerelésről és a katonai szembenállás enyhítéséről. Négy esztendeje azonban az új amerikai kormányzat aggasztó lépésekkel mutatkozott be. Tavaly ugyan az osztrák fővárosban létrejött a szovjet—amerikai csúcs- találkozó, aláírták a SALT—2 szerződést, ám ezt Washingtonban a hidegháborús erők koncentrált támadása követte. Brutálisan felemelték a katonai kiadásokat, szüntelenül új, veszélyes fegyverfajtákkal jelentkeztek. Egyre világosabbá vált, hogy a támadás a világbéke alapja, a katonai erőegyensúly ellen irányul. Ezt bizonyította, hogy a NATO tavaly decemberben — a szocialista országok tárgyalási javaslatai ellenére — döntést hozott új típusú közép-hatótávolságú amerikai nukleáris rakéták gyártásáról és nyugat-európai elhelyezéséről. Az óceán túlpartján egymást követték a feszültséget súlyosbító, az enyhülést immár nemcsak megtorpanással, hanem megsemmisüléssel fenyegető lépések. A SALT—2 ratifikálásának és egy sor más fórumon folytatott tárgyalásnak az elszabotálása, kalandorpolitika az olajban gazdag Közel- és Közép- Keleten, beleértve az Irán elleni kommandóakciót, az afganisztáni fejlemények ürügyén a nemzetközi feszültség durva szítása, hadjárat az olimpia és a népek barátságát hirdető olimpiai eszme ellen — Washingtonból és a brüsszeli NATO-főhadiszállásról dermesztőén jeges szelek süvítettek a világpolitikai porondra. Ilyen helyzetben ült össze a politikai tanácskozó testület. A Varsói Szerződés tagállamai, miként a múltban oly sokszor, most is síkraszálltak a béke megvédése mellett. A lengyel fővárosban elfogadott felhívás és nyilatkozat ismét kifejezi a szocialista országok eltökéltségét a nemzetközi feszültséggócok felszámolására, a háború megakadályozására. A felhívás a világ vezető politikusainak csúcsértekezletére, a nyilatkozat hét pontba szedett konkrét javaslata a legsürgetőbb tennivalókról újra bizonyítják, hogy a negyedszázados jubileumát ünneplő Varsói Szerződés az új, nehéz helyzetben is hű maradt alakulásakor elhatározott legfőbb céljához: a béke és a haladás védelméhez. „A jövőt a ma teremti meg, s a népek életének holnapja attól függ, hogy az államok együttesen és külön- külön milyen döntéseket hoznak most, a kiélezett nemzetközi kérdésekben. E döntések meghozatalakor tudatában kell lenniök: valamennyi állam és nép közös érdeke, hogy azokból a területi és politikai realitások-. ból induljanak ki, amelyek a fasiszta agresszorok fölött a második világháborúban aratott hatalmas győzelem, valamint a háború utáni fejlődés eredményeként alakultak ki, s hozzájáruljanak az ENSZ alapokmányának elvein és céljain nyugvó nemzetközi törvényesség megszilárdításához” — hangoztatják a varsói tanácskozás nyilatkozatának aláírói. (KS) Hiszünk a békében és van erőnk a védelmére mm Ünnepség a Parlamentben a Varsói Szerződés megalakulásának 25. évfordulója alkalmából Az európai szocialista országok védelmi közössége, a Varsói Szerződés Szervezete megalakulásának 25. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartottak pénteken az országház kongresz- szusi termében. A díszünnepségen részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Méhes Lajos, a budapesti pártbizottság első titkába, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Berecz János és Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetői, Sebestyén Nán- domé, az Országos Béketanács elnöke, Csórni Károly vezérezredes, honvédelmi államtitkár és Rácz Pál külügyi államtitkár. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Jurij Andrejevics Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője és Vlagyimir Ivanovics Szive- nok, vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet ^éli hadseregcsoport parancsnoka. A Himnusz elhangzása után Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a díszünnepség elnöke köszöntötte a résztvevőket, köztük a Varsói Szerződés tagállamainak jelenlévő budapesti nagyköveteit. Megnyitó beszédében a Varsói Szerződés megteremtésének kiemelkedő nemzetközi jelentőségét méltatva hangsúlyozta : létrehozásának szükségességét az elmúlt negyedszázad igazolta. A szervezet megbízhatóan eleget tett — és tesz ma is — küldetésének; fontos tényezője a békének, a nemzetközi biztonságnak és a társadalmi haladásért folytatott harc(Folytatás a 2. oldalon) Dísziinnepség az államszerződés aláírásának 25. évfordulóján Pénteken délelőtt megérkezett Becsbe Púja Frigyes magyar külügyminiszter. Szálláshelyén, a Bristol Hotelben a meghívó és vendéglátó osztrák kormány képviseletében Willibald Pahr külügyminiszter üdvözölte. Jelen volt dr. Randé Jenő bécsi magyar nagykövet is. Púja Frigyes ezután az angol nagy- követségre hajtott, hogy Lord Carrington brit külügyminiszterrel folytasson megbeszélést. Púja Frigyes a délután folyamán előbb a svájci, majd a nyugatnémet külügyminiszterrel .találkozott. * Ugyancsak pénteken délelőtt érkezett meg Bécsbe Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, hogy részt vegyen az osztrák államszerződés aláírása 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Rövid repülőtéri nyilatkozatában örömét fejezte ki afölött, hogy ismét a baráti Ausztriában lehet, amellyel a Szovjetunió jó kapcsolatokat ápol. Ezeknek a kapcsolatoknak az alapjait a 25 évvel ezelőtt aláírt államszerződésben féktették le, amelynek kialakításához nagy mértékben hozzájárult Ausztria akkori kormányfője, Julius Raab kancellár — mondatta Gromiko. ♦ Az osztrák államszerződés aláírása 25. évfordulójának pénteki központi rendezvényeként a Belvedere Palotában, az aláírás egykori színhelyén, díszünnepséget tartottak. Bruno Kreisky kancellár az ünnepséget megnyitó beszédében üdvözölte az osztrák vezetőket, az aláíró hatalmak, valamint szomszédos országok külügyminisztereit, Kurt Waldheim ENSZ- főtitkárt, továbbá az egykori aláíró külügyminiszterek közül jelen lévő brit HaroJd MacMillant és a francia Atoine Pinayt. Az osztrák kormányfő kiemelte, hogy az osztrák államszerződés történelmi jelentőségű aláírásával kezdődött el az enyhülési politika. Az Ausztriával szomszédos, (Folytatás a 2. oldalon) Ut, kontra kút Teder Zsivkov fogadta Konsztantyin Katusevet Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke pénteken Szófiában fogadta Konsztantyin Katusev szovjet miniszterelnök-helyettest, a bolgár—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság szovjet tagozatának elnökét. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott találkozón: Todor Zsivkovot tájékoztatták a vegyes bizottság 23. ülésszakának eredményeiről és megvitattak néhány, a két ország gazdasági együttműködésének kibővítésével és elmélyítésével kapcsolatos kérdést. Viharos tanácsülések lehettek az elmúlt időszakban Fürgédén, mert a falu lakóinak egyszerre van szüksége útra és kútra is. Az utcák egy része még sáros eső után, s a kutakból, bár legtöbb majd húsz méter mély, el-el- tűnik a víz, s a bölcs döntés úgy szólt: a több éven át megtakarított költségfejlesz- tési összegből f (Írassanak kutat. Az önerőből fúrt kút okozott még bosszúságot. Kiderült, hogy a tervezett, bő negyedkilométer mélységben nincs víz. Tovább kellett fúrni, s ez megapasztotta a más célra fenntartott pénzeket. De most, háromszáz méternél bővizű réteget találtak, ami elegendő, s egészséges vizet biztosít a fürgedi- eknek. Ez pedig mindennél fontosabb, amikor a mezőgazdák a kemikáliák egész garmadájával fertőzik a felszíná vizeket. Lehet, hogy a döntésért, sárba lépve, az indulatosabbak mérgelődnek még egy ideig, de a távlatokat tekintve most ez volt a helyes döntés. (Fürgédről készük magazinunk a 4. oldalon található.) Díszünnepséget tartottak a Parlamentben, a Varsói Szerződés megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. (Képfávírónkon érkezett). Háromszáz méter mélyről ad vizet a falunak a most fúrl kút
