Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-17 / 114. szám
2 níÉPÜJSÁG 1980. május 17. Hiszünk a békében és van erőnk a védelmére Választási nagygyűlések (Folytatás az 1. oldalról.) na'k. A jelenlegi feszült, kiélezett nemzetközi helyzetben a fegyverkezési hajsza fokozásában érdekelt imperialista körök mindent elkövetnek az enyhülési folyamat visszafordítására. A Varsói Szerződés tagállamainak csütörtökön nyilvánosságra hozott nyilatkozata és felhí— 1955. május 14-e, a Varsói Szerződés aláírásának napja a békéért és a nemzetközi biztonságért vívott harc jelentős állomásaként került be a történelembe. Az emberiség történelme során ekkor jött először létre olyan politikai és katonai szövetség, amelynek alapvető célja az abban részt vevő országok függetlenségének, szabadságának, elért vívmányainak megvédése és a béke megőrzése. Ma már negyedszázad tapasztalata bizonyítja, hogy a Varsói Szerződés minden tekintetben beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Európában hozzájárult a háború megakadályozásához, előse- gította a béke megszilárdítását, a nemzetközi feszültség csökkentését és a békés egymás mellett élés erősödését. Harmincöt évvel ezelőtt az emberiség történelmének legkegyetlenebb háborúja a hitleri fasizmus teljes vereségével végződött. A világ népei azt remélték, hogy a békés építés korszaka következik, a fasizmus szétzúzása figyelmeztetésül szolgál majd azoknak, akik újabb háborúja, a népek leigázására törnek. Még be sem gyógyultak azonban a második világháború szörnyű sebei, amikor megkezdődött egy új szovjetellenes tömb kialakítása. Az Egyesült Államok akkori uralkodó körei olyan stratégiát dolgoztak ki, amelynek lényege a világuralom megszerzése, a haladás és a szocializmus erőinek szétzúzása, a kapitalista rendszer elveszett pozícióinak visszaszerzése volt. Megkezdték a különböző katonai szövetségek létrehozását, amelyek közül Európa számára a legnagyobb veszélyt az 1949- ben meglakított Észak-atlanti Szövetség — a NATO —, jelentette. Léte önmagában is nyílt katonai fenyegetés volt, agresszív jellege azonban még erőteljesebben kidomborodott, amikor a hírhedt 1954- es párizsi egyezmény ratifikálásával zöld utat engedtek a nyugatnémet újrafelfegy- verzésnék. A szocialista országok kezdettől fogva ellenezték, hogy a világot katonai tömbökre szakítsák. Á hidegháborús ■légkörben a fenyegetés, az óriási méretű fegyverkezési hajsza, a gazdasági blokád közepette a Szovjetunió és az európai szocialista országok nagyfokú önmérsékletet és türelmet tanúsítottak. Történelmi tény, hogy a NATO-ba tömörült nyugati országokat terheli a felelősség azért, hogy Európában két egymással szemben álló katonai tömb jött Jetre. A szocialisvása ismételten rámutat mindannyiunk felelősségére, és tennivalóira annak érdekében, hogy áthatolhatatlan gátat emeljünk egy új háború kirobbantásának útjába — mondotta egyebek között Korom Mihály. Ezután Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. ta országok csak a NATO létrehozása után hat évvel alakították meg saját védelmi szervezetüket, amelynek célja az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése volt. Szerződésük egyik pontja kimondja, hogy amikor az Európa biztonságát szolgáló általános egyezmény létrejött, a Varsói Szerződés hatályát veszti. Mindaddig azonban, amíg nincsenek meg a béke megőrzésének széles alapokon nyugvó, intézményes garanciái, e szövetség a nemzetközi biztonság és a tartós béke legfőbb záloga marad — mondotta. A továbbiakban hangsúlyozta: A Varsói Szerződés védelmi szervezete az egész emberiség érdekeit szolgálva hozzájárult ahhoz, hogy az imperializmus szándéka meghiúsult, s nem tudott új világháborút kirobbantani; működése elválaszthatatlanul összefonódott azzal a küzdelemmel, amelyet a szocialista közösség országai — elsősorban a Szovjetunió — vívtak a stratégiai erőegyensúly •megteremtéséért és a fegyverkezési hajsza megfékezéséért. E törekvések mögött hatalmas erő áll, mindenekelőtt a Szovjetunió gazdasági, katonai potenciálja, hadseregének ereje. Az egyesített fegyveres erők fegyverrendszere, kiképzése, a harc megvívásának elmélete korszerű hadtudományra és összehangolt, egységes haditechnikára épül. Ez párosul a szerződésben részt vevő nemzetek katonáinak szilárd öntudatával, hazafiságával, internacionalizmusával, s azzal az elszántságával, hogy hatékonyan oltalmazzák országaink nyugodt, kiegyensúlyozott, békés alkotómunkáját. Borbándi János ezután rámutatott : — A Varsód Szerződés Szervezetének politikai .tanácskozó testületé az elmúlt negyedszázad alatt nagy jelentőségű nemzetközi állásfoglalásaival, javaslataival, a politikai diplomáciai akciók sorozatával kivívta kontinensünk és az egész világ haladó erőinek rokonszenvét, elismerését. A politikai tanácskozó testület több ízben szorgalmazta a Varsói Szerződés és a NATO közötti meg nem támadási szerződés megkötését, s olyan megállapodás aláírását, amely a feleket arra kötelezi, hogy nem használnak elsőként sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert. Számos alkalommal kinyilvánította készségét a Varsói Szerződés feloszlatására, ha a NATO-országak is megszűntetik az Észak-atlanti Szövetséget. Javasolta továbbá: mindkét katonai tömb kötelezze magát, hogy nem növeli tagországainak számát. Kedvező mérleget készíthették a hetvenes évek első feléről mindazok, akik hittek abban, hogy a nukleáris korszak egyetlen ésszerű alternatívája a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mailett élése. Ennek az időszaknak kiemelkedő eseménye volt a helsinki értekezlet, amelyen a résztvevő 35 ország legmagasabb- szimtű képviselői fogadták el a nagy jelentőségű záróokmányt. A helyzet pozitív változásának meghatározó tényezője volt, hogy a hadászati fegyverek tekintetében erő- egyensúly jött létre a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a NATO és a Varsói Szerződés országai között. Bebizonyosodott, hogy az imperializmus nem cselekedhet többé kényenkedve szerint. Világuralma terveiknek gátat vet az erőviszonyok megváltozása, a szocialista közösség államainak egyeztetett, egységes fellépése, a népek mind szélesebben kibontakozó bé- keharoa. Az utóbbi időben azonban a nemzetközi helyzet sajnálatos módon kiéleződött. A szocialista országok ellen hidegháborús, politikai kampányokat szerveznek, provokációkat hajtanak végre. A haliadásdl lenes, imperialista körök most az Afganisztánnak nyújtott törvényes szovjet segítség ürügyén indították szovjetellenes, arat lkom- mumista, a szocialista társadalmi rendet támadó kampányt, mérgezve ezzel a nemzetközi légkört. Üj katonai támaszpontokat keresnek a Közel-Keleten, Afrikában és más térségekben. Rá akarják venni az európai NATO-országokat, hogy az észak-atlanti tömb terjessze ki hatókörét a kontinensünkön kívül eső területekre, így 'a szervezet az amerikai stratégiának még- imká'bb alárendelt eszköze legyen. Eközben mereven elutasító magatartást tanúsítanak a szocialista országoknak az enyhülést erősítő kezdeményezéseivel szemben. Figyelmen kívül hagyták például, hogy a Szovjetunió egyoldalúan 20 000 katonával és ezer harckocsival csökkenti az NDK területén állomásozó csapatainak létszámát. Mindazok számára, akik aggodalommal figyelik a nemzetközi események alakulását, megnyugtató, hogy a Szovjetunió a bókéért és biztonságért vívott harcot állította szembe a háborús hisztériával és a fegyverkezési versennyel. Töretlenül folytatja lenini békepolitikáját az enyhülés megszilárdítása, a fegyverzet csökkentése, a népek közötti közeledés és kölcsönös megértés érdeké- bep. A Magyar Népköztársaság szövetségeseivel együtt a vitás nemzetközi kérdések politikai megoldásánák a híve. Támogatjuk a fegyverkezési hajsza megállítását célzó javaslatokat, 'az egyenlő biztonság megteremtését, és készek vagyunk megtenni minden lépést, amely az általános leszereléshez visz közelebb. — A Varsói Szerződés Szervezete — amelynek keretében a Magyar Népköztársaság híven teljesíti kötelezettségeit — 25 éve alatt nagy felelősséggel látta el védelmi feladatát —> hangsúlyozta Borbándi János. — Nem törekszik katonai fölényre, nem kívánja rákényszeríti akaratát a másik félre, s ilyen magatartást vár el a szemben álló erőktől is. A Minisztertanács elnökhe- lyetese leszögezte: A fenyegetés, a zsarolás, a belügye- inkbe való beavatkozás politikája nem vezethet eredményre, hiszen a szocializmus már akkor is megvédte önmagét, mikor még csak egy országban létezett. Napjainkban ,a Varsói Szerződés védelmi szervezete méginkább képes meghiúsítani az ellenséges mesterkedéseket, mert rendelkezésére áll minden olyan eszköz, amellyel szükség esetén méltó választ adhat az agresszív kísérletekre. — Pártunk és kormányunk szilárd, megmásíthatatlan álláspontja, hogy jelenlegi politikai irányvonalunk a nemzeti érdekeinkkel tökéletesen összhangban lévő, egyetlen helyes politika. A magyar nép .függetlenségét és szabadságát több mint ezeréves történelme során először szavatolja olyan szövetség, aminek keretében egymást segítve, azonos célokért munkálkodnak. E szövetség egyaránt szolgálja internacionalista törekvéseiket és népük érdekeit. Ezért — a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt — a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy tovább erősödjék a nemzetközi enyhülés irányzata, létrejöjjenek az európai biztonság tartós feltételei, és szocializmust építő népeink békében éljenek. Ehhez járul hozzá honvédelmünk erősítése is. Továbbra is nagy gondot fordítunk arra, hogy fegyveres erőink felkészültsége, politikai-erkölcsi arculata, szervezete, fegyverzete megfeleljen vállalt kötelezettségeinknek, a szocializmus védelméből ránk háruló feladaitoknak. — Hiszünk a békében, és van erőnk védelmére. Van türelmünk és állhiatartósságunk, hogy harcoljunk érte — mondotta befejezésül Borbándi János. Az ünnepi megemlékezés Korom Mihály zárszavát követően az Intamacionálé hangjaival ért véget. Országgyűlési képviselő jelöltjeivel — Brutyó Jánossal, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnökével, valamint dr. Fancsik Jánossal, a salgótarjáni Mad- zsar József kórház osztályvezető főorvosával — találkozott pénteken Salgótarján lakossága. A József Attila Művelődési Központ színháztermében megtartott választási nagygyűlésen Marczinek István megyei népfronttitkár köszöntő szavai után Brutyó János lépett a szónoki emelvényre és a többi között a következőket mondta: — Pártunk XII. kongresszusa körültekintően elemezte országunk helyzetét, ennek alapján megjelölte és határozataiban rögzítette a további feladatokat. E határozatok szolgálnak alapul a következő évek tennivalóihoz, amelyek megvalósítására szólít választási felhívásában a Hazafias Népfront is. Népünk helyesléssel fogadta ezeket a célkitűzéseket — hangoztatta a szónok, de ahhoz, hogy pártunk határozatai szerint végezhessük munkánkat, az egyetértésen túl jól kell ismernünk lehetőségeinket, és méginkább azon kell munkálkodnunk, hogy minden előre vivő kezdeményezés zöld utat kapjon és megvalósuljon. Hangsúlyozta: — El kell érnünk, hogy olyan közszellem váljék uralkodóvá, amelyben a legfőbb értékmérő a munka, az elosztás alapja pedig a munka szerinti teljesítmény. Ezt követően dr. Fancsik János emelkedett szólásra. Beszédében egyebek között foglalkozott az értelmiségnek a város életében játszott szerepével. — Az értelmiség — mondotta — ma már nem húzódozik a tisztázó vitáktól, véleményt mond gazdasági, termelési, várospolitikai kérdésekről, hozzájárul a város arculatának, kulturális és szellemi életének formálásához. Választási nagygyűlést tartottak pénteken Debrecenben, a városi sportcsarnokban. Tegnap délelőtt tartotta ülését a KISZ Tolna megyei Bizottsága, melynek első napirendi pontjaként Péti Imre, a megyei KISZ-bizottság első titkárának vezetésével, kötetlen beszélgetést folytatA nagygyűlésen Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Hajdú-Bihar megye VI-os számú választókerületének képviselőjelöltje mondott beszédet. Bevezetőben az ország, Hajdú-Bihar megye és Debrecen felszabadulás utáni fejlődéséről, mai helyzetéről, gondjairól beszélt, ezt követően az időszerű nemzetközi kérdésekkel foglalkozott, majd a Hazafias Népfront munkájáról szólt. Már több évtizedes tapasztalat bizonyítja — hangoztatta —, hogy a népfrontmozgalom alkalmas keret a közös munkára és mindazok tömörítésére, akik szocialista céljainkkal egyetértenek. Az új társadalmi rend, a szocializmus kezdetben csak a kommunisták programjában szerepelt, s közvetlenül a munkásosztály érdekeit fejezte ki. Később — nagyrészt az ipari munkásság útmutatása alapján — a dolgozó parasztság is a szocialista építés útjára lépett. Természetes, hogy az értelmiség a két nagy dolgozó osztály mellé állt, segítette társadalmi törekvéseik megvalósítását. A szónok végül a népfrontnak a választásokkal kapcsolatos tevékenységével, a szocialista Magyarország parlamentjének munkájával foglalkozott. Ezután dr. Bartha Tibor, az Elnöki Tanács tagja, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Hajdú- Bihar megye 10. számú választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje szólalt fel. Beszédében kiemelte: hazánk állampolgárai között egyetértés és együttműködés van világnézeti különbségekre való tekintet nélkül, azoknak a hazafias és humanitárius célkitűzéseknek a jegyében, amelyeket a kormányzat társadalmi-politikai programja meghatároz és amelyeket a haza minden polgára a sajátjának érez. A népünk történetében egyedülálló nemzeti egység, úgy alakult ki, hogy a kormányzat az egész nemzet javát szolgáló politikát folytat, az egész népre kíván támaszkodni; az ország lakossága pedig bizalommal viseltetik a kormányzat iránt. tak az MSZMP XII kongresz- szusának Ifjúságpolitikai vonatkozásairól. A következőkben Horváthné Kiss Ida tájékoztatóját hallgatták meg az építőtáborozás előkészítésének helyzetéről. Borbándi János beszéde Ülésezett a KISZ megyei bizottsága Díszünnepség az államszerződés aláírásának 25. évfordulóján ((Folytatás az 1. oldalról.) különböző társadalmi berendezkedésű országok kapcsolatainak normalizálása alapvető előfeltétele volt az enyhülésnek. Ilyen értelemben tartalmi összefüggés fedezhető fel az osztrák államszerződés és a húsz évvell később létrejött helsinki találkozó között. Ausztria örülne — mondotta a kancellár —, ha a jelenlegi ünnepségekhez kapcsolódó politikai találkozók és eszmecserék elősegítenék a nemzetközi feszültség enyhülését. Ezzel összefüggésben annak a meggyőződésnek adott hangot, hogy az enyhülés politikája folytatható. Kreisky beszéde után sorrendben Gromiko szovjet, Francods-Poncet francia, Lord Carrington brit és végül Muskie amerikai külügyminiszter mondott az évforduló jelentőségét méltató, illetve a jelenlegi nemzetközi helyzetre is utaló rövid beszédet. A márványtáblát, mely a 25 évvel ezelőtti eseménynek állít emléket, az ünnepség végén Herta Fünnberg osztrák tudomány- és kutatási minisater leplezte le. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter az osztrák államszerződés 1955-ben történt aláírásáról megemlékezve hangoztatta, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a 35 évvel ezelőtt történt eseményeket se, amikor Európa népei — köztük az osztrák — felszabadultak a német fasizmus alól. Gromiko emlékeztetett arra, hogy az osztrák állam- szerződés aláírása az egyik első lépés volt az enyhüléshez vezető úton. Ezek a lépések a következő években lassan elvezettek a békés egymás mellett élés szilárd elveinek kidolgozásához az európai földrészen. Francois-Poncet, francia külügyminiszter beszédében az államszerződést méltatva rámutatott, hogy annak jelentősége nem csupán Ausztria szuverenitásának visszaállításában rejlik. Lord Carrington, brit külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az aláíró hatalmak megelégedéssel tekinthetnek visz- sza az államszerződés létrejöttében betöltött szerepükre. Edmund Muskie, amerikai külügyminiszter — szemben nyugati kollégáival, akik csak felületesen foglalkoztak a jelenlegi nemzetközi helyzettel, és kirívó ellentétben a szovjet külügyminiszterrel, aki az enyhülési politika folytatásának fontosságára összpontosított — beszédében a feszült nemzetközi helyzetet ecsetelte, méghozzá a lehető legkomorabb színekkel lefestve a világ különböző térségeiben kialakult konfliktusokkal. Beszéde éles szovjetellenes kirohanásokat tartalmazott. Megfigyelők, még a semleges országok diplomatái is, meglepetéssel fogadták Muskie kijelentéseinek keménységét, hiszen a beszéd csak néhány órával előzte meg Muskie találkozóját Gromikó- val. * Andrej Gromiko és Edmud Muskie, néhány perccel délután öt óra előtt kezdte meg tárgyalásait a bécsi Hofburg- ban, aibban a teremben, ahol a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalások is folynak. A két külügyminiszter megbeszélése kevéssel nyolc óra után ért véget. Az osztrák államszerződés jubileumi rendezvénye kapcsán a Bécsben immár második napja tartó különböző kétoldalú megbeszélések közül az osztrák főváros sajtó- központjában akkreditált mintegy félezer újságíró megkülönböztetett figyelme — érthető módon a szovjet és az amerikai külügyminiszter találkozóját kísérte.
