Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-11 / 109. szám
A NÉPÚJSÁG 1980. május 11. Vevők vagyunk - vevők lennénk A polcok tele vannak áruval, de nem biztos, hogy amit kérünk, az kapható is Hogy mennyi árut nem kapni ai üzletekben, arra feleletet adott Kaposvárott, a Hotel Dorottyában rendezett Vevők vagyunk című országos termeltetési kiállítás. A kiállításon tablókon mutatták be azokat az iparcikkeket, amelyekre az ország kereskedelmi vállalatai vevők lennének. A kiállításon a gyúródeszkától a Trabant-fényszórón keresztül a különböző házi tésztakészítő gépekig, horT gászbotgyűrűkig, víkendházba való mosógépig bezárólag sok minden látható volt. A kereskedelmi vállalatok sok-sok olyan cikkre keresnek gyártót, ami ma még hiányzik az üzletekből. Az ország különböző részeiből jöttek Kaposvárra a termeltetési kiállításra ipari szövetkezetek, magánkisiparosok, termelőszövetkezeti melléküzemág-vezetők, hogy megtekintsék és kiválasszanak valamit a sok-sok gyártanivaló közül. Az első napon Vas megyéből jöttékkel is találkoztam, Tolna megyeiekkel nem. Pedig érdemes volt e kiállítást megtekinteni, ha másért nem, azért is, hogy tájékozódjon az ember, mi mindenre van ma már igény. BŐVÍTENI A VÁLASZTÉKOT A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának határozata kiemeli: „Az élet- körülmények alakításában fontos szerepe van a kiegyensúlyozott áruellátásnak. Az elért színvonal megtartására, a lehetőségekhez igazodó javítására és a választék bővítésére kell törekedni...” Ezt hangsúlyozták a megnyitóban, a korreferátumban és ennek szellemében nyílt ez a kiállítás. A kiállítást nemcsak az ellátásért való nagyobb felelősség jegyében rendezték, hanem annak elősegítése érdekében is, hogy az ipari szövetkezetek, kisebb vállalatok nagyobb szerepet kapjanak a fogyasztási cikkek gyártásában. Alapvetően nincs nagyobb probléma a kereskedelmi ellátással. Az utóbbi években több területen lényeges fejlődés volt tapasztalható. Ennek ellenére számos olyan apró cikk hiányosan, vagy csak időlegesen, kis mennyiségben állt a fogyasztók rendelkezésére, amelyeket a lakosság keresett. E cikkek másokkal nem voltak helyettesíthetők, ezért hiányjelleget öltöttek. Minden egyes „hiánycikk” termeltetése nagy eredmeny, mert a vevő elégedetten távozik a boltból, megtalálta azt, amit keresett. ánycikk-kiállítás volt és ezek, valamint a kiállítással egybekötött termeltetési tanácskozások eredményeként csökkent az áruhiány, bővült a választék, erősödött a kereskedelem és a helyiipari vállalatok, ipari szövetkezetek kapcsolata. 1976-ban még csak 40 millió forint értékű árut szerzett be a kereskedelem az említett négy megye helyiipari vállalataitól, illetve ipari szövetkezeteitől. 1979- ben a beszerzés már 99,7 millió forintra nőtt. A kereskedelem vezetői arra törekedtek, hogy növeljék a középtávú szerződések, megállapodások számát. Az 1978—80-as időszakra 113 millió forint értékű középtávú megállapodást kötöttek többek között gépfonatra, zománcedényre, háztartási műanyagárura, füstcsőre, alumínium edényre és egyéb vasárura. ÖTVENMILLIÓVAL TÖBB Árualap A Vevők vagyunk kiállítást 1979. októberében Budapesten már megrendezték. Kaposvárra már vándorkiállításként érkezett. Budapesten 400 szállító tekintette meg a kiálítást és a szervezett termeltetési tárgyalás eredményeként 50 millió forinttal nőtt a kereskedelem árualapja. Ezt az eredményt a kiállítás tablói is mutatják. Eredetileg ugyanis 1300 cikk szerepelt a tablókon és a katalógusokban. Ennyire kerestek gyártót. Számos cikkre már kiírhatták: „Megvalósult”. így is maradt bőven még gyártanivaló. Olyan cikkekre keres gyártót a kereskedelem, amilyenekre a vásárló hiába vadászik az üzletekben. Ráadásul a kereskedelem kész közreműködni a gyártásra jelentkezőkkel az alapanyag biztosításában, a kooperációs partner felkutatásában, a többlettermék elhelyezésében bel- és külpiacon egyaránt, és készséggel megismerteti a kedvezményes hitelfelvétel lehetőségeivel is a vállalatokat, szövetkezeteket. Lehetőséget biztosítanak a termelőszövetkeztek (elsősorban kedvezőtlen termelési adottságú tsz-ekről van szó) melléküzemágainak fogyasztási cikkek gyártására. A termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységében, az ÁFÉSZ-ek ipari tevékenységének bővítésében nagy lehetőségei vannak még. E lehetőségeik vannak még. E új szabályozó rendszer is lehetővé teszi. A kedvezőtlen termelési adottságú termelő- szövetkezetekben a melléküzemágak bővítésével biztosítható a tagság folyamatos foglalkoztatása és egyben megteremtődnek a jövedelmezőbb gazdálkodás feltételei is. VEVŐK LENNÉNK Az ország tizenkét kereskedelmi válalatának szakemberei a kiállítást ezzel a jelszóval rendezték meg Kaposváron: „Vevők vagyunk”. Még nem tudni, hogy hány helyiipari vállalat, ipari szövetkezet, termelőszövetkezet, ÁFÉSZ és kisiparos hányféle kiállított cikk gyártására kötött szerződést. Ez majd csak később derül ki. Egyrészt az összesítésekből, másrészt üzletekben található választékból. Ha jobb lesz a választék, ha kevesebbszer halljuk ezt a mondatot a kereskedőtől, hogy „Sajnos nincs!”, akkor a kiállítás eredményes volt. Az eredményességben annál is inkább bízhatunk, mert senki sem kívánja azt a helyi termelővállalatoktól, hogy amit a nagyipari veszteségesen gyártott, most ezt a helyiipar gyártsa ugyancsak veszteségesen. A gazdaságosságra való törekvés a cikkek gyártása esetén is érvényes. A most hiánycikknek számító gyúródeszka, üreges horognyél, Trabant kipufogócsonk és sok-sok más áru nagy része szabad árformába tartozik. Ez pedig azt jelenti, semmi akadálya nincs annak, hogy ezeket a termékeket gazdaságosan, tisztességes nyereséggel gyárthassák azok, akik erre vállalkoznak. A kereskedelem azt várja a gyártóktól, hogy megfelelő minőségben gyártsák a termékeiket úgy, hogy mindenki megtalálja a számítását: az ipar is, a kereskedelem is, a vásárló is. Sz. J. Már a XI. kongresszus kiemelte határozatában, hogy a szövetkezetek növeljék szerepüket a lakosság szükségleteinek kielégítésében az állami vállalatok termelésének kielégítésében. A határozat szellemében végezte a helyiipari kapacitások feltárását Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyékben a TITÁN Kereskedelmi Vállalat. Hat hiA kereskedelem szakemberei e kiállítás keretében is elmondták: Nagy gondot fordítanak az importot kiváltó fogyasztási cikkek hazai gyártásának szorgalmazására és elősegítik a magánkisiparosok termelőtevékenységét is, nemcsak a késztermék, hanem kooperáció formájában az alkatrészek, tartozékok előállításában is. Takarékos ötletek A napilapokban hirdetések hívták fel a figyelmet arra a nyilvános, országos energiatakarékossági ötletpályázatra, amelynek részletes kiírását a tavalyi BNV Energiafelügyelet pavilonjában szerezhették be az érdeklődők. Mintegy hatszáz pályázó indult, összesen háromezer ötlettel. Az értékelés után tizenhét díjat osztottak ki, a két kategóriában: az ipari vállalati területen, illetve a lakosság körében hasznosítható ötleteket jutalmazták. — Rengeteg olyan gondolat fordul meg az. emberek fejében, ami másoknak is eszébe jut, sőt megvalósításuk esetleg már folyamatban van — mondja Wiegand Győző, az Energiafelügyelet igazgatója, a zsűri elnöke. — Sokan javasolták például a nyári Időszámítás bevezetését.- Ezzel már nem lehetett pályázatot nyerni. Egy másik csoportot képviseltek a különféle, a realitást gyakran nélkülöző elképzelések, Azonban számos kivitelezhető javaslat is érkezett. Első díjat kapott például az ipari vállalati hasznosítású ötletek kategóriájában az a három tagú. tatabányai csoport, amely a brikettgyártás gazdaságosságát növelő eljárást javasolta, miszerint — elő- szárítással — kevesebb bitumennel is meg lehet kötni a brikettet, és nemcsak a drága kötőanyag felhasználása csökken, de a brikett szilárdságának növekedésével a későbbi hulladék is. A győri Közlekedési és Távközlési Műszáki Főiskola már megvalósított ötlettel pályázott. Az oktatás az épületek számos termében felváltva, rendszertelenül folyik, nem gazdaságos az egésznek mindenkori fűtése. Egy kapcsolóórás program- vezérlés hangolja össze — szinte az órarend alapján —, hogy mikor, melyik termet fűtsék. Tekintettel voltak olyan részletekre is, hogy valamivel az óra vége előtt már kikapcsolható a fűtés,' illetve órák előtt idejében befűt. Egy másik pályázó, a gépkocsik üzemeltetésével kapcsolatos elgondolásait fűzte csokorba. Például a gépkocsielőadót az autók fogyasztásától tenné függővé, ami logikus és igazságos elgondolás. Ausztriában például megvalósítottak már hasonlót; a rendszeres bemérés, jó alkalom lenne a motorok optimális beállítására; ez környezetvédelmi érdek is. A díjazottakkal együtt összesen hatvan munkát továbbított az Energiafelügyelet azoknak a szerveknek, amelyek a megvalósítást területükön szorgalmazhatják. Vajon mennyit ér az ötletpályázat? Wiegand Győző mondja: — E pályázatnak talán nemcsak az a célja, hogy szenzációs ötletek szülessenek. Hiszen ilyesmivel hivatásos intézetek, kutatók, felkészült emberek is foglalkoznak. E széles nyilvánosságú pályázat esetében az is fontos, hogy az emberek gondolkodását serkentse a lehetséges „házi” megoldásokra, elősegítse a megfontolt gazdálkodás szemléletének elterjedését. KÖVECS TAMÁS Látogatóban - Kossuth rokonainál Tenyérnyi kert. — Tavaszon én főzök először Nagykanizsán saját termésű zsenge borsóból levest — mondja a ház nyolcvan- éves asszonya. — Nyáron a festőállványom, a székem kerül a kertbe. Míg csak hidegre nem fordul az idő, itt festegetek, a meggyfák alatt. Én ültettem valamennyit. Jól megnőttek. Csendes, árnyas lett a kert. Nagykanizsán, a város központjában, az emeletes épületeknek háttal forduló rövid utcában van ez a kertes ház. Ide költözött Szilbereky Bé- láné, pedig se rokona, se ismerőse nem volt akkor Nagykanizsán, amikor férjével úgy döntöttek: a főváros zajától távol, itt élik majd nyugdíjas éveiket. Miért éppen Nagykanizsát választották? Szilbere- kyné fiatal korában sokat pihent itt, mielőtt a határt átlépte volna. Ugyanis a harmincas években Budapesten az IBUSZ-nál dolgozott Madame Violette de Kossuth, s az volt a feladata, hogy a Földközi-tenger partján nyaralóknak szállást biztosítson egy-egy turnusra, évadra. Kicsi portáját a környéken kincsesháznak ismerik. A gyerekek, ha találkoznak Szilbereky Bélánéval az utcán, gyakran megkérdezik: milyen drágaságokat őriz szobájában? Láthatnák? S ő restell- kedve, de mindig szeretettel fogadja a kíváncsiskodókat. — Restellem, hogy ez a hír terjedt eT a környéken, Nincs nekem értékes ékszerem, arany-ezüst edényem. Csak nekünk kincs az az öreg bútor, egyéb apróság, iratok, amelyet családom büszkén őrzött akkor is, amikor félteni kellett, hogy összetörik, elégetik, s meghurcolják érte dédapámat. Ibi néni szobája valóban olyan, mint egy múzeum. A fő helyen az ablaknál, a rojtos állólámpa mellett vendégmarasztaló fotel. Ebben üldögél gyakran, figyeli a város forgalmát. I — A világosi fegyverletétel után, menekülés közben Má- riaradnán — Arad mellett — ebben pihent meg és aludt pár órát Kossuth Lajos, unoka- testvérénél, édesapám nagyapjánál, Kossuth Lászlóéknál. Kossuth László és Kossuth Lajos édesapja testvérek voltak. Meleg barátság fűzte a két rokont egymáshoz. Édesanyámtól hallottam: könny áztatta karfáját azon az éjjelen. Kossuth Lajos búcsúzott nemzetétől, hazájától. Ezért tartotta családunk olyan becsben ezt a fotelt. A komódon csatos fénykép- albumok, díszes ládikó és egy pohár. Az albumban a Kossuth és a Szilbereky család tagjainak fényképe az 1800- as évek elejétől mostanáig. A ládikóban keresztlevelek, dokumentumok, iratok a két család sorsának alakulásáról. Ebben található Eötvös Ká... ebben pihent meg és aludt pár órát Kossuth Lajos. rolynak 1904-ben írt nyílt levele is a „Bujdosó haláláról”, amelyet a hozzátartozóknak közvetlenül küldött meg. Ibi néni megfordítja a poharat. Emlékezik. Két ember barátságának, szenvedésének egy részét zárták a kristály közé. — Kossuth Lajos tizenkét aranyat és ugyanennyi ezüstöt adott búcsúzáskor Lászlónak. László birtokát az osztrákok elkobozták, ő maga várfogságba került, ahonnan véres csetepaté közepette szökött meg. Később nehéz körülmények között tengette életét. Az aranyakat Olaszországban felélte, de az ezüstöktől nem vált meg. Hazahozta és Salgótarjánban egy üvegfúvó ismerőse egy pohár aljába öntötte. Hát ezek az én kincseim. Ebben a korban az ember élete ugye kiszámíthatatlan? Azért döntöttem úgy már évekkel ezelőtt, hogy a Kossuth Lajossal kapcsolatos tárgyi emlékeket, amelyek családom birtokában voltak, nálam vannak, átadom majd a múzeumnak. A férjem a vasútnál dolgozott. Munkája elismeréseként 1952-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Tíz éve halt meg. Azóta itt élek egyedül, de sohasem magányosan. A gyerekek, ismerősök gyakran rám csengetnek. Kép és szöveg: András Ida. Szilbereky Béláné otthonában _________y ____________
