Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-01 / 101. szám
1980. május 1. Képújság 5 VASASOK Még szerencse, hogy nem dolgoznak az üzemcsarnokban cserfes szájú asszonyok. Az a néhány — a két darukezelő, a targoncások — oly kevesen vannak, hogy szinte nincs is igény a csevegésre. Máskülönben — a rossznyelvek szerint — a legfontosabbtól lennének megfosztva: a beszélgetéstől — még rosszabb nyelvek szerint a pletyizéstől. Az egyengetés, a kézi köszörűk sivító zaja felcsapódik a mennyezetre, onnét a hang megsokszorozódva esik vissza, megrezegteti a dobhártyát. Nem volt ez mindig így és nem is lesz már jövőre sem. Az első évben ugyanezen üzemcsarnokban 30 millió termelési értéket állítottak elő, az idén pedig 405 milliót termelnek. Meg sem kérdezem az üzem p árttit- kárától, hogy mennyi és milyen minőségű agitációra volt szükség a „lángos” körülménynek az elviseltetéséhez. A választ tudni vélem, így is van: a zsúfoltságot, a rossz munkakörülményeket csak jól összeszokott gárda viseli el. A munkáscsapat tagjai tudják, hamarosan változás lesz, az új, 2600 négyzetméteres üzemcsarnok minden gondjukat megoldja. Bizonyítandó az előbbieket: A Láng Gépgyár dombóvári gyárában 27 szocialista brigád 367 tagja az elmúl! évben hozzájárult ahhoz, hogy harmadszor is elnyerhessék a KGM Kiváló Vállalata címet. A Rákóczi szocialista brigád a „Vállalat Kiváló Brigádja” kitüntetésben részesült. A 3 aranykoszorús, a 7 ezüstkoszorús, az 5 bronzkoszorús brigád és az üzem dolgozói 59 142 forintot fizettek be a gyermekintézmények fejlesztésének alapjára, nemrég adták át azt a 600 ezer forint értékű társadalmi munkát képviselő gyalogoshidat, amely a Konda-patak fölött van, A tanulóévek után a fejlődés az utóbbi időben jelentős. Az YGNIS kazáncsaládok, a paradicsombesűrítő gépsorok 1977-től évenkénti termelési értéke: 186; 230; 300 millió forint volt. Ezt minden évben „illett” 30 millióval túlteljesíteni, így: 1978-ban 260; 1979-ben 336 millió forintot termeltek Dombóvárott a „lángosak”. Napjainkban fontos az exporttevékenység: a Szovjetunióba, Csehszlovákiába paradicsomvonalat, az NDK- ba, Lengyelországba turbinaalkatrészeket küldenek 27 millió forint értékben. Finnországba, az NSZK-ba, Törökországba, Egyiptomba turbinaalkatrészeket 22 millió forint értékben küldenek. Az első negyedévi munkaeredmény 105,5 százalék, az „illik” 30 millió túlteljesítés az idén is meglesz. Csak azért is! Eredményesen tudnak dolgozni a zsúfolt kiscsarnokban, akkor miért ne a teljes, a 2600 négyzetméterrel növekvő üzemben. Ehhez pedig akár az „ördöggel is cimboráinak”. Nem mintha az előbbi megállapítás állna az építőkre, de jelentős eredményt hozott az a szocialista szerződés, amit a TÁÉV-val kötöttek a beruházás időtartamára. Ennek köszönhető, hogy az 1980. június 30-i határidőt előrehozták április 30-ra. A 36 milliós építési költségen túl 40 millió forintot tesz ki a gépi berendezések értéke. A műszaki átadás után augusztus 20-án már dolgozhatnak az acélszerkezetű csarnokban. Azután folyamatosan készül a szociális blokk, a konyha, az étterem. Ezért, az új üzemért pedig ma megéri rossz körülmények között, zsúfolt üzemben, a dermesztő áprilisi szeszélyes időjárás minden hátránya mellett is dolgozni. Jól dolgozni. A város fejlődéséről manapság már legendák keringenek. Az egészséges lokálpatriotizmus, a lakóhely iránti szeretet minden mozzanata Dombóvári szolgálja. Ehhez pedig jelentős segítséget nyújtott a vasas üzem, 3 „lángosok” kollektívája. hj. Fotó: Gottvald Károly Lemezhajlítás Emberek és kazántestek Az utolsó simítás-csiszolás Űrhajó? Nem — paradicsomsűrítő Munkakörülmény A műhely a daruállásból
