Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-25 / 121. szám

1980. május 25. Készült Magyarországon A moszkvai W Balaton Áruházban Az asztalon egy halom. fénykép. A magyar hűtőgép­gyár termékeit ajánlják: kü­lönböző hűtőberendezéseket. — Szeretnénk felújítani áruházunkat — ehhez kap­tuk a fényképeket Jászbe­rényből. Már régóta együtt­működünk magyar bará­tainkkal... Ez az együttműkö­dés rendkívül sokoldalú; nemcsak az áruházi berendez zésekre terjed ki. Minden termék, amelyet a vásárlók­nak kínálunk — legyen az ipari, vagy mezőgazdasági termék — Magyarországon készült. Az áruház neve: Balaton. A szovjet áruházakban sokféle magyar terméket árulnak. A vásárlók keresik a magyar kötöttárukat, szö­veteket, cipőket, ruhanemű­ket, bútorokat. Magyarorszá­gon pedig ismertek a szov­jet fényképezőgépek, tran­zisztoros készülékek, elektro­mos háztartási gépek. A szovjet—magyar kereske­delmi kapcsolatokban fontos szerepet játszanak a tartós és tömegfoígyasztási cikkek. A moszkvai magyar keres­kedelmi kirendeltség helyisé­gében rendszeresen rendez kiállításokat a Tannimpex Külkereskedelmi Vállalat — mondja Valentyina Konova­lova, a Balaton Áruház igaz­gatóhelyettese. — Itt válo­gatjuk a bőrdíszműárukat, »amelyekből áruházunk nagy választékot kínál. Ebben az évben 3 millió rubel érték­ben rendeltünk belőlük. — Olyan magyar külke­reskedelmi vállalatokkal működünk együtt, mint az Artex és a Monimpex — ■folytatja Valentyina Kono­valova. — Megjelentek pél­dául üzletünk polcain az olimpiai emblémával ellátott termékek és máris népsze­rűek. Ezeket Magyarorszá­gon rendeltük meg. Átlapozom a vásárlók könyvét. Sok benne az elis­merő szó. Dicsérik a ma­gyar keramikusok művésze­tét, a gyermekek számára készült termékeket. A vá­sárlók köszönetét mondanak az áruházban dolgozó kol­lektívának is: a Balaton eb­ben a negyedévben a szo­cialista munkaverseny győz­tese lett. A Balaton Áruház már né­hány éve tagja a Szovjet— Magyar Baráti Társaságnak. A barátsági együttműködést a gyakorlatban a tapaszta­latcsere és a kölcsönös láto­gatások jelentik. Valentyina Konovalova nemrégiben járt Magyaror­szágon. Ügy találja, hogy az út hasznos és érdekes volt: debreceni, pécsi és szegedi vállalaitokkal ismerkedett. G. GERASZIMOVA Vízerőmű a Vahs folyón Tádzsikisztánban, a Vahs folyón befejezéséhez közele­dik a nureki vízerőmű épí­tése. A létesítmény nyolc, egyenként 300 ezer kilowatt teljesítményű ■ generátora már régóta energiát termel a népgazdaságnak. A kilen­cedik generátor egy évvel a határidő előtt készül el és így az erőmű eléri a terve­zett teljesítményét, a 2,7 milliárd kilowattot. Ez lesz Közép-Ázsia legnagyobb vízi erőműve. Az új erőmű ‘számos új építési módszer kipróbálásá­ra adott alkálimat. Ez a vi­lág egyetlen olyan építkezé­se, amelyhez az építőanya­gokat nem vasúton, vagy vízi úton, hanem gépkocsikon, hegyi utakon szállítják. A nureki vízi erőmű duz­zasztógátja a világ legna­gyobb ilyen létesítménye. Magassága 300 méter. Fel­építéséhez 50 millió köbmé­ter talajt mozgattak meg. Te­kintettel a helyi körülmé­nyekre, rendkívüli gondot fordítottak a földrengésbiz­tonságra. Az erőmű energiáját első­sorban a .Dél-Tadzsikisztán- ban lévő területi termelő komplexumok használják fel. Igen nagy jelentőségű a duz­zasztógát mögött képződött mesterséges tenger, melynek vizével sok ezer hektár föl­det tesznek termővé. Ugyancsak a Vahs folyón, nem messze a nureki vízi erőműtől, újabb energetikai létesítmény építéséhez fogtak hozzá, A ruguni vízi erőmű 3,6 millió kilowatt teljesít­ményű 'lesz. Duzzasztógátja 350 méter magasan húzódik, víztározójának segítségével Tádzsikisztán és a szomszé­dos köztársaságok földjeit öntözik majd. A Szovjetunió a világon vezető helyet foglal el vízi­energetikai tartalékait . ille­tően. Ezek háromnegyede az ország- keleti részében talál­ható. A szibériai, közép­ázsiai és távol-keleti folyó­kon épülő vízi erőművek komplex módon oldják meg az elektromos energia ter­melését; a földek öntözését, a városok és ipari közpon­tok vízellátását, a hajózás és halászat fejlesztését, az ár­vizek kialakulásának meg­akadályozását. Lengyelország. KNDK Falusi rendelőintézetek Új bányák Lengyelországban 1972 óta minden állampolgárra kiter­jesztették az ingyenes orvosi ellátást. Ettől kezdve ugrás­szerűen megnőtt a vidéki orvosi rendelőintézetek pá­cienseinek száma. A 2345 lengyel falu lakóit 3205 kü­lönböző egészségügyi intéz­mény látja el. Legelterjed­tebbek a községi rendelőin­tézetek, ahol bel-, nő- és gyermekgyógyászaton kívül fogorvosi szakrendelést is tartanak. Sok községi rende­lőintézetben helyben végzik el az alapvető laboratóriumi vizsgálatokat, s a falusi or­vosok szükség esetén kon­zultálhatnak illetékes kór­házak szakorvosaival is. — á — A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság területe ás­ványi kincsekben gazdag, így érthető, hogy az egyik leg­fontosabb iparág a bányá­szat. A fekete- és barnaszén mellett megtalálható itt a vas, a cink, az ólom, a réz, a magnézium, a grafit, a nikkel, a mangán, a molib- dén, a pirít, a -wolfram. Az ércbányák közül a Mu- szan Bányaüzem kiterjedt mágnesvasérc-telepek kiter­melését végzi. A készletet több milliárd tonnára becsü­lik. A jelenlegi fejlesztés so­rán évente tízmillió tonna kitermelését tervezik. A vi­lág egyik legnagyobb mag- nezitilelőhelye a Ryongyang Bányaüzem. Többszáz féle értékes szí­nesfém fordul elő szerte az országban, amelyek haszno­sítására több középméretű és kisebb üzemet hoztak lét­re az elmúlt években. Az új bányák nyitása, a meglévők üzemeltetése elér­hető közeibe hozza a máso­dik hétéves terv (1978—1984) célkitűzéseit. E szerint 1984- re az évi vasérckitermelás 16 millió tonna lesz. Az agyag szerelmesei Kis családi ház, nem mesz- sze Szófia központjától. Az udvarban műhely, kemence és az agyag tárolására hatal­mas fészer. Ládák — ben­nük gondosan csomagolt, barna, mázas kancsók. Sztoj- ko Gecsev mester és fia, Georgi űzi itt a fazekasság ősi mesterségét. A falakon, az udvaron kö­rös-körül szebbnél-szebb al­kotások : tányérok, korsók, agyagba égetett művészi ál­mok. Esténként az eresz alat­ti pádon gyülekeznek a ba­rátok. Orvosok, írók, újság­írók — piindannyian amatőr fazekasok. „Jó tanítványok — mondja elégedetten Sztojko Gecsev — értik, mi rejtőzik az agyagban és mire képes az emberi kéz”. Kobiele Wielki falu rehabilitációs rendelője Sztojko Gecsev és fia, Georgi: mindketten igazi művészek A közeljövő valósága? Kelet-nyugati energiahíd A KGST-tagországok és a nyugat-európai országok energiarendszerének egyesí­tésével kapcsolatos kérdése­ket jelenleg az ENSZ Euró­pai Gazdasági Bizottsága vil­lamos energiai albizottsága vizsgálja. A kelet—nyugati energiahíddal megnyíló le­hetőségekről beszél Alek- szandr Kovalkin, a KGST villamosenergetikai bizottság szovjet részlegének titkára. — Európában több nagy nemzetközi energiaellátási szervezet működik — a KGST-tagországok egyesített energiarendszere, a nyolc nyugat-európai országot ma­gában foglaló szövetség, va­lamint a skandináv országok szövetsége. Ezen felül itt em­lítjük a Szovjetunió egysé­ges energiarendszerét. Min­dent összevetve ezek a szer­vezetek több, mint 500 mil­lió kW teljesítmény felett gyakorolnak ellenőrzést, amelyből évente több, mint 2,5 billió kWh elektromos energia származik. Az ener­giarendszereken belül ezek az országok ennek a mennyi­ségnek mégis csupán mint­egy 6—7 százalékát adják át egymásnak. A Szovjetunió és a többi európai szocialista ország energiarendszere közti ener­giacsere 110, 220, 400 és 750 kilovoltos feszültségű, váltó­áramú villamosenergia-átvi- teli vezetékeken alapszik. A többi között 750 kilovoltos nemzetközi vezeték köti ösz- sze a Donyec-medence ener­giarendszerét a nyugat-uk- rajnai Lyov körzetében lé­vő állomáson keresztül az albertirsai magyar állomás­sal, a többi szocialista or­szág egyesített energiarend­szerének elosztóhálózatával. A KGST-tagországok és a nyugat-európai államok elektroenergetikai szintjének fejlettsége széles körű ener­giacserét biztosíthat Kelet- és Nyugat-Európa energia- rendszerei között. A szakem­berek szerint már az 1985— 1990-es években 4—6 millió kW elektromos kapacitás évenkénti cseréjére van le­hetőség. Az energiacsere legnyilván­valóbb kölcsönös előnye az ún. terhelési ütemezés egyez­tetéséből származik. Ismere­tes, hogy Kelet, és Nyugat- Európa különböző időzónák­ban helyezkedik el. így ami­kor a Szovjetunióban az éj­szaka kezdődik, és energia­felesleg keletkezik, célszerű az energiát a kontinens nyu­gati részére átirányítani, ahol még tart az esti „ener­giacsúcsforgalom”. A reggeli terhelési csúcs viszont a Szovjetunióban néhány órá­val előbb kezdődik, mint a nyugat-európai országokban, és így ezekből az országok­ból keletre lehetne irányíta­ni a felesleges energiát. Mint ismeretes, az ener­giacsúcs óráiban az erőmű­vek maximális terheléssel dolgoznak. Éjszakára viszont néhány erőművet le kell ál­lítani. A vízi erőművek ge­nerátorai lehetővé teszik a gyors „kikapcsolást”, és szük­ség esetén az újbóli gyors üzembe helyezést. A hő- és atomerőműveket, különösen a nagyobb méretűeket, cél­szerű azonban folyamatosan használni: így kisebb mérté­kű a berendezések elhasz­nálódása, és azt sem hagy­hatjuk figyelmen kívül, hogy a hőerőművek kazánberen­dezéseinek felfűtéséhez je­lentős mennyiségű plusz fű­tőanyagot kell felhasználni. Az energiarendszereken be­lüli kölcsönös segítségnyúj­tás csökkenti a tartalék ka­pacitás szükségletet, lehetővé teszi az erőművek leggazda­ságosabb kihasználását, ol­csóbbá teszi a villamosener- gia-tenmelést, növeli az ener­giaellátás megbízhatóságát. Egyedül a Szovjetunió euró­pai részében a terhelési üte­mezés egyeztetéséből szár­mazó megtakarítás kb. 4 millió kW-t tesz ki. Az összeurópai rendszer- közi energiaelosztó fővezeték lehetővé tenné a kontinens elektroenergetikai potenciál­jának ésszerűbb kihasználá­sát. Az ENSZ Európai Gazda­sági Bizottságának szakembe­rei jelenleg az összeurópai energetikai értekezlet előké­szítésén dolgoznak, amely­nek egyik fő kérdése a Ke­let és Nyugat energiarend­szerének egyesítését célzó terv kidolgozása lesz. ifgArtniia—mwgimmwBTiTTngwfcT*TinwiniiiiifnBiiiHnrrrww!nmnrriirfPw ■ «■—< n vamsEMMiaaasaaji,---------7----------------­^ ÉPÜJSÁG9 Szovjet kiállítók a BNV-n v ' A szovjet kereskedelmi és iparkamara, amely a külföl­di kiállításokat szervezi, ha­gyományos részvevője a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár­nak. Az idei tavaszi BNV-n a Szovjetunió négy fő áru­csoportra összpontosítja fi­gyelmét, ezek: a műszeripa­ri és a számítástechnika, a vegyi- és bányagépipar, a kohászat és a fémfeldolgo­zás, valamint az energetikai és a vLllamosgépgyártás. A szovjet bemutatót 2 ezer négyzetméterre tervezték. A kiállítás képet ad a szov. jet elektromos mérőműsze­rekről, oszcillográfokról, az Iszkra—2210 és az EVM GSZ—1045 jelzésű elektroni­kus rendszerről. Bemutatnak különféle vegyipari berende­léseket és bányagépeket, érc; féldrágakő- és ásványfélesé­geket. A fémmegmunkáló gépek gazdag választéka kö­zött lesz különféle eszterga­gép, többkéses félautomata másoló, szerszámélező és koordináta-fúrógép. Szovjet tudósok mintegy 140 féle hegesztési eljárást dolgoztak ki, ezek segítségé­vel gyakorlatilag minden lé­tező fém és ötvözet hegeszt­hető. Budapesten állítják ki az UDG—301—1 típusú alu­mínium és alüötvözet he­gesztő berendezést és az UPSZ—301 plazmahegesztőt, amelynek segítségével színes­fémeket, szénszegény és rozs­damentes acélokat, valamint alumínium és aluötvözeteket lehet hegeszteni. A BNV-n fotókiállítás em­lékezik meg Lenin életéről és munkásságáról, születésének 110. évfordulója alkalmából. B. A. BORISZOV, a Szovjetunió kereskedelmi és iparkamarájának elnöke Bébi-év az NDK-ban Az elmúlt esztendőt mél­tán nevezték „bébi-évnek” a Német Demokratikus Köztár­saságban. Tavaly 16 300 gyer­mek született az országban. Különösen sok csecsemő szü­letett Berlinben, ahol 1974 óta folyamatosan növekszik a születések száma. A ber­lini szülészeti klinikák 437 ággyal rendelkeznek. A koc­kázatos szülések levezetésé­re három fővárosi klinikát specializáltak. Fogászati ellenőrzés Az NDK-ban a gyermekek egészségügyi ellátását széles körű gondozóhálózat látja el. Különös gondot fordítanak a felnövekvő nemzedék fogai­nak az ellenőrzésére, kezelé­sére. Kétéves kortól kezdve az iskolai tanulmányok be- fejeztéig minden kisfiúnak és kislánynak évente vizsgálat- sorozaton kell résztvennie. A szükséges fogkezelés, utó- kontroli mellett szuvasodás elleni kezelést is kapnak. Ez utóbbi — az NDK-ban elég gyakori — fogbetegség ellen­szere a fluor-tartalmú ivó­víz. Gyógyítása tabletták sze­dése, vagy tusírozó kezelés útján történik. Ezenkívül minden óvodás és iskolás ko­rú gyermeket rendszeresen oktatnak a megfelelő fogápo­lásra. Trrmmillii 1 tfrrnrWTWi MIIÉI .»i ■■iw— A nureki vízerőmű látképe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom