Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-22 / 118. szám

A ^PÜJSÄG 1980. május 22. Nemzetközi pódiumon a Madrigálkórus A II. díjat nyert női kar SZOM^ÉBOBJiS Az utóbbi években egyenle­tesen fejlődő szekszárdi Szö­vetkezeti Madrigálkórus Li­geti Andor karnagy vezetésé­vel több hazai fesztiválon nyert már nagydíjat, illetve különdíjat, így többek között a szolnoki dalostalálkozókon és a “budapesti országos ka­marakórus napokon is. Ezek az eredmények tették lehető­vé, hogy a Kulturális Minisz­térium, a KÓTA és a SZÖ- VOSZ megbízása alapján a Madrigálkórus képviselje ha­zánkat az írországi fesztivá­lon. Az együttes nagy felelős­ségtudattal és szorgalommal készült a nehéz erőpróbára. A rendkívül erős mezőnyben olyan 60—80 tagú énekkarok­kal kellett felvennie a ver­senyt, mint Iowa állam egye­teme zenei fakultásának kó­rusa, vagy a hasonló kvali­tású spanyol, angol és ír együttesek. A megérkezést követő nap délelőttjén az ország második legnagyobb városának pol­gármestere és felesége a vá­rosháza dísztermében foga­dást adott a magyar csoport tiszteletére, ahol a szívélyes, üdvözlő szavakat István Jó­zsef, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese, a csoport ve­zetője köszönte meg, a kórus pedig ír dalok előadásával kedveskedett. Az „Evening Echo” címoldalon közölte az együttes fényképét. Az esti órákban színpompás ünnep­ségen nyitották meg a feszti­vált és bemutatkoztak a szek­szárdiak is. Erről a fellépés­ről a „The Cork Examiner” c. lap az alábbiakat írta: „Egy magyar kórus — a magyarok régi barátaink — a szekszárdi Szövetkezeti Madrigálkórus — karnagya Ligeti Andor — eienekelte az Eibhlin Aroon-t (ír népdal) Ligeti feldolgozá­sában, mely kedves gesztus volt, de ennél több dicséri őket. Műsoruk dinamikai skáT Iájának halk vége pompás pianisszimóban fejeződött be, a férfihangok érettek, erőtel­jesek és zengőek, a tetőpon­tok jól találkoznak. Lendület­tel énekelnek.” A következő nap délelőtt­jén egy matinéműsorban sze­repelt az együttes, majd este a nagykórus kategóriában mutatta be versenyprogram­ját. A két kötelező szám mel­lett szabadon választott mű­ként Kodály: öregek-je hang­zott el. Május 9-én egy iskolába lá­togatott a kórus, ahol közös műsort adott a tanintézet énekkaraival. Itt a magyarok iránti szimpátia, a gyerekek önfeledt lelkesedése, a baráti érzésekkel telített figyelmes vendéglátás jelentett mara­dandó élményt. Peregtek az események, s újabb erőpróba, a női karok versenye következett. Két ne­héz kötelező mű mellett a Kodály csodálatosan szép Semmit ne bánkódjál! című szerzeménye szólalt meg — hibátlanul. Hogy a színpadon éneklő nők, vagy a nézőtéren „szurkoló” férfiak izgultak-e A Dorothy Mayer emlék­trófea jobban, nehéz eldönteni. Egy azonban biztos, hogy a kórus közösségéhez való tartozás érzése átforrósította a levegőt. Talán ez is hozzájárult a si­kerhez. A következő nap a madrigálkórus kategóriában 20 fő lépett dobogóra. A mű­sor Monteverdi: Hor eh’ el Chiel és Maros Rudolf: Mesz- szeségek c. szerzeménye volt. A vasárnap esti gálán hir­dettek eredményt, ahova az együttes meghívást kapott. A neves professzorokból álló nemzetközi zsűri a Dorothy Mayer emléktrófeát a díjazott kórusok mellett a legjobb művészi összteljesítményért és egy polifon mű legjobb előadásáért, valamint a női kari kategória II. díját a szekszárdi Szövetkezeti Mad­rigál-kórusnak ítélte. Meg kell jegyezni, hogy csak első és második díjakat adtak ki, a további helyezések a. hi­vatalos értékelések kézhez vétele után később válnak ismertté. Említést érdemel, hogy a nők mi-ndösze két ponttal szorultak a második helyre. A hangversenyeken — a véletlen így hozta — örö­münkre végig jelen volt Er­dei Péter, a kecskeméti Ko­dály Intézet munkatársa, aki éppen előadói körúton járt Írországban. Objektiven és kritikusan hallgatta a kon­certeket, s nagyon elismerően nyilatkozót); az együttes sze­repléseiről. Elmondta, hogy számára nagy segítséget je­lentett, hogy hivatkozhatott az épp kint lévő magyar kó­rusra, mely eredményesen helytállt és méltóan képvisel­te hazánk kóruskultúráját. LEMLE ZOLTÁN Fotó: Bognár Cecil TflMSOBCKflSI npciBíin Testvénlajpuin-kban, a Tam- bovszkaja Pravdában olvas­tuk, hogy igen népszerű a kirszanovi Lenin mezőgazda- - sági szakközépiskola tanulói körében a traktorvezetői szakma. A -végzős tanulók közül jelenleg ötvenheten állnak a traktoros és mező- gazdasági gépész szakvizsga előtt. A szakiskolások tanulóbr-i- gádokba tömörülve rendsze­resen részt vesznek a mező- gazdasági -munkákban: szán­tanak, vetnek, aratnak, mű­velik a különböző növénye­ket. Gyakorlati munkájuk­hoz nagy segítséget kapnak a Lenin kolhoztól. A Lenin kolhoz nemrég egy új T—21-es traktort ajándékozott az iskolának. Az iskola és a kolhoz jó kap­csolatát mutatja, hogy az elmúlt két évben 26 olyan traktoros és mezőgazdasági gépszerelő -kezdte meg a munkát a Lenin kolhozban, aki a helybeli szakközép- iskolában végzett. A kolhoz­ban egyébként is nagy gon­dot fordítanak a szakember- utánpótlásra. Tavaly 12 fia­talt küldött tanulni mező- gazdasági főiskolára a Lenin’ kolhoz. SOMOGYINÉPUP A Somogyi Néplapban egy cikkre bukkantunk, amely azt bizonyítja, hogy Somogy­bán nemcsak beszélnek az ésszerű takarékoskodásról, hanem cselekszenek is. Ta­valy tíz dekával csökkentet­ték a mezőgazdasági üzemek a tejtermelésben a literen­kénti abrakfel'használást. 43 deka abrakkal állítottak elő egy liter tejet az elmúlt év­ben. A marhahizlalásban is kevesebb takarmányt hasz­náltak fel. 4,67 kiló koncent­rált takarmányért kaptak egy kiló marhahúst, 69 de­kával kevesebbért, mint 1978- ban. A broiler csirkék is 14 dekával kevesebb takar­mánnyal érték el az egy ki­ló súlygyarapodást. Egyedül a sertéstenyésztésben nem sikerült megtakarítást elér­ni, sőt itt 4,6 deka abrakkal többet használtak fel egy kiló hús előállításához. Az abrakmegtakarítás ez­zel együtt is igen jelentős. Tavaly a megye mezőgazda­sági üzemei 254 376 tonna ab. rákot használtak fel, 17 754 tonnával kevesebbet, mint 1978-ban. Az eredménynek azonban ez csak a megtaka­rítási oldala. Van egy má­sik oldala is: kevesebb ta­karmányból több tejet és húst állítottak elő. A megye mezőgazdasági üzemei keve­sebb takarmánnyal 53 200 hektoliterrel több tejet és 1654 mázsával több pecse­nyecsirkét adtak a népgazda­ságnak, mint 1978-ban. Somogybán állítják: az ab­rakfelhasználás további mér­séklése indokolt és lehetsé­ges. Tovább tudják csökken­teni az abrakfelhasználást a szarvasmarha- és juhágazat­ban azzal, hogy jobban ki­használják a gyepterületeket, nagyobb gondot fordítanak a melléktermékek feletetésére, a sertés- és baromfiágazatban pedig a termeléstechnológiai fegyelem javításával, a híz- lalási idő gyorsításával lehet elsősorban kevesebb abrak­kal jobb eredményt elérni. Dunántúli napló Egy oldalon két cím: Ci­pőmajális, Kip-Kop-cipősza­lon. Mindkét írás továbbgon­dolásra serkent. Pécsett a Meruker cipőboltja előtt sor­ban álltak, az emberek. Csak tízesével engedték be őket. Cipőmajális volt. ötven-hat- van százalékkal olcsóbban adták a cipőket. A másik hír: megnyitották a Dél-dunántúli Cipőkereske­delmi Vállalat harmadik boltját, a Kip-Kop-szalont Pécsett. Ezzel Pécsett befeje­ződött a nagykereskedelmi vállalat bolthálózatának ki­építése. A Kip-Kop-szalonok iránt óriási az érdeklődés szomszéd megyénk központ­jában. Ezekben a szalonok­ban nemcsak a legújabb tí­pusú és divatú cipőket lehet kapni, hanem divattáskát, pénztárcát, cipőkrémet, ba- garolt. Több félcipőhöz in­gyen adják a sarokfoltot és az első napon mindenki in­gyen kapott cipőkanalat. A három új bolttal a vevők érdekében konkurál a nagy­kereskedelem a kiskereske­delemmel. A Dél-dunántúli Cipőke­reskedelmi Vállalat látja el Tolna megyei boltjait is ci­pővel. Érdekelt tehát Tolna megyében is. A pécsi Kip- Kop-szalonok után nem nyit­hatna Szekszárdon is Kip- Kop-szalont? PETŐFI NÉPE A lap a Finomposztógyár bácsalmási gyáregységéről ír. Ezt az évet jobb körülmé­nyek között kezdték meg, mint a tavalyit — hiszen a vállalat nem veszteséggel, hanem szerény nyereséggel fejezte be az 1979. évet — bár anyaghiány most is elő­fordul. Az esztendő első fe­lének egyik fontos feladata a 100 ezer méter, etióp export­ra készülő takaró előállítá­sa. A hazai termelői árrende­zéssel összefüggésben Csök­kent a takarókészítés az idén. Emiatt át kellett cso­portosítani a dolgozók egy részét keresztorsózásra. E nehézségek ellenére a vál­lalat az első negyedévi ter­vét 99,1 százalékra teljesítet­te. Elismerésre méltó, hogy javult a minőség. Az első negyedévben az első osztályú termékek aránya elérte a 94,9 százalékot. A jövőben ezt a minőségben elért ered­ményt nemcsak megtartani akarják, hanem tovább is ja­vítani az első osztályú ter­mékek arányát. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Nemzetiségi kulturális fesz­tivál volt Pusztavámon. A fesztivál alkalmával nyílt meg a néprajzi kiállítás is, amelynek anyagát a megyé­ben élő német ajkúak gyűj­tötték össze. A kiállítás láto­gatói gyakran tettek ilyen megjegyzést: „Mi is hozunk ide ajándékot, mert van ott­hon!” Így gyarapszik majd tovább a néprajzi szoba be­rendezése, amely nemcsak a német nemzetiségűeket, de a magyarokat is vonzza sok­sok érdekes látnivalójával. A Reich brüderlich die Hand, Nyújtsd baráti kezed országos tehetségkutató moz­galom kiválasztója is volt ez a nemzetiségi fesztivál. A sokszínű, tartalmas kul­turális fesztivál láthatóvá tette Fejér megye nemzetisé­geinek hagyománykincseit, amelyeknek kedvessége, ékessége az egész megye, az egész ország ékessége. Információk műholddal Kísérleti szövőműhely A Szovjetunió és a testvéri szocialista országok kiterjedt együttműködést folytatnák műholdak felhasználásával a Föld természeti kincseinek kutatásában. Bolygónknak a kozmoszból történő távszon­dázása a földrajzi, a mező-, erdő- és vízgazdaság, vala­mint a környezetvédelem érdekeit szolgálja. Az Inter- kozmosz keretében megvaló­suló együttműködés területén Csehszlovákia a koordinátor. A szocialista országok szakemberei számos kutatást végeztek, amelyek eredmé­nyeit 1980 márciusában—áp­rilisában egy Brnóban meg­rendezett tudományos konfe­rencián vitatták meg, au­gusztusban pedig Valdaj vá­rosában (Szovjetunió) nem­zetközi szemináriumot tarta­nak, ahol a műholdas infor­máció hidrológiai kutatások­ban való felhasználásának problémáit vitatják meg. Nyina Majorova, a Szov­jetunió hidrometeorológiai és környezetellenőrzési állami bizottságának munkatársa az APN tudósítójának kérésére a vizsgált probléma legfon­tosabb aspektusairól beszél. — A műholdak jelentősége a hidrometeorológiai kutatá­sokban évről évre növekszik. Segítségükkel már most meg­vizsgálhatok a globális víz­csere problémájának távlati megoldásai. A kozmikus fel­vételeknek egy sor olyan elő­nyük van, amelyeket más tudományos anyagok nélkü­löznek. Először is nagy in­formációmennyiséget adnak: egy fényképen ugyanis egész folyamatrendszer látható. Ezért túlzás nélkül elmond­hatjuk, hogy a szputnyikok a Tolyókra, tavakra, víztáro­lókra, hótakarókra, gleccse­rekre, összefüggő mocsaras területekre vonatkozó isme­retek elvileg új forrását je­lentik. — Hogyan használják fel a kozmikus információt a gyakorlati tevékenységben? — Ennek az információ­nak az alapján folynak a vízkészletekkel és hidrológiai rendszerükkel kapcsolatos kutatások. Példának okáért a kozmikus felvételek fon­tos adatokat szolgáltatnak az ország területén lévő hótaka­ró állapotáról. Ezek az ada­tok segítenek a tavaszi ára­dások és egyéb természeti folyamatok előrejelzésében. Az áradások idején a kiön­tésekről, a folyók helyzeté­ről szóló operatív és helyt­álló értesülések nagyon ér­tékesek a mezőgazdasági dolgozók, a hidroenergetiku- sok, a halászok és más nép- gazdasági ágazatok dolgozói számára. Az összegyűjtött anyagok alapján a Szovjetunió hidro­meteorológiai és környezet­ellenőrzési állami bizottságá­nak tudományos kutatószer­vezeteiben több metodikát dolgoztak ki a kozmikus in­formáció gyakorlati felhasz­nálására. Így ennek alapján határozzák meg a hótakaró kiterjedését és olvadásának határait, a nagy tavak, víz­tárolók és tengerek jégviszo­nyait, pontosítják az erdő- és tundratüzek helyét és in- tenzitási fokát. A szputnyi­kok segítenek a közép-ázsiai és kazahsztáni legeltetéses állattenyésztés körzeteiben annak felmérésében, milyen a legelőt borító növényzet ál­lapota, amit érdeme szerint értékelnek a helyi állatte­nyésztők. — A valdaji szeminá­riumon a vízi objektumok szennyezettségének tanul­mányozásáról is szó volt... — A szocialista közösség országaiban dolgozó szakem­berek különös figyelmet szen­telnek a környezetvédelmi kérdéseknek. A kozmikus felvétel új lehetőségeket nyit meg ebben a vonatkozásban. Példának okáért a felszín rádiósugárzásában bekövet­kező változások alapján meg­állapíthatók a vízi objektu­mok különböző olajtermékek­kel való szennyezettségének zónái. A felvételeken jól lát­hatók a hótakaró szennye­zettségének övezetei is, ame­lyek a városok és ipari kör­zetek körül kialakulnak. Így légi és kozmikus felvételek felhasználásával szociális ku­tatást végeztek annak fel­mérésére, milyen Szibériában a vorkutai iparvidék környe­zeti helyzete. Ez alapul szol­gálhat gyakorlati módszerek kidolgozására a környezetre gyakorolt nemkívánatos ha­tások elleni küzdelemben. — Felhasználhatják-e más országok a természeti kin­csek kozmoszból való vizs­gálatával kapcsolatos mun­kák eredményeit, amelyek­kel a KGST-orsZágok ren­delkeznek? — A KGST-tagállamok 1978 májusában Moszkvában konvenciót írtak alá a Föld kozmoszból való távszondá­zása során szerzett adatok átadásáról és felhasználásá­ról. Ez a konvenció az első jogi dokumentum, amely résztvevői számára megálla­pítja a tudományos adatok terjesztésének és felhaszná­lásának normáit és szabá­lyait. A konvencióhoz más országok is csatlakozhatnak, amennyiben magukévá te­szik annak céljait és elveit. ALEKSZANDRJEGOROV ötödik esztendeje működik a szekszárdi Babits Mihály Me­gyei Művelődési Központban egy kísérleti szövőműhely M. Szabó István festőművész vezetésével. A cél: a megye né­pi szőtteskultúrájának gondozása, s elterjesztése. Motívum­kincsük zömét a bukovinai székely hagyományokból me­rítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom