Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-21 / 117. szám
a Képújság 1980. május 21. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Varrógép-javítás Lisztes Mihály írja Bony- hádról: ......A RAMOVILL bonyhádi kirendeltségén az elmúlt év június 17-én leadtunk egy Csajka típusú táskavarrógépet, ami még mindig nem készült el. Már többször érdeklődtünk, mindig azt a választ kaptuk, hogy még nem készült el. Szekszárdra, a központba is írtam, de még csak választ sem kaptam. Lassan már egy éve lesz, hogy ott van a készülék, érthetetlen a számomra, miért nem tudják megjavítani...” O lvasónk levelét a Tolna megyei Szolgáltatóipari Szövetkezetnek küldtük meg Szekszárdra, ahonnét Böhm János szervizvezető a következőket válaszolta: ......A varrógépet valóban á tvettük bonyhádi felvevőhelyünkön, azonban a javítást alkatrész hiányában nem tudtuk elvégezni rajta. Már érdeklődtünk a RAMOVILL központi raktáránál is, megpróbáltuk beszerezni kiskereskedelmi hálózatból is, de még ez ideig nem sikerült hozzájutni. A javításnak a fentiek miatt történő elhúzódásáért szíves elnézését kérjük, egyben közöljük, amennyiben az alkatrészt valamilyen forrásból be tudná szerezni, úgy a javítást elvégeznénk. Bármilyen kedvezőtlen is szervizünkre nézve, a gépet kívánságra javítatlan állapotban is a rendelkezésére bocsátjuk...” Útépítés Kárpáti Istvánná Szekszárd- ról így ír: „... A Bálint-köz 8. szám alatt lakom és azt szeretném tudni, hogy ennek az utcának milyen jövője van. Ugyanis az úttest (ha annak lehet egyáltalán nevezni) tűrhetetlen állapotban van már évek óta. A különböző szervek (posta, vízmű, vízitársulat) állandóan felbontják, és a helyreállítás kritikán aluli. Járda nincs, a Séd patakon lévő hídon nem lehet átjárni, akkora a sár. Nagyon sok gyerek jár arra óvodába, de felnőtt segítsége nélkül nem tud átmenni a hídon. A Bocskai utca egyirányú, a gépkocsiforgalmat ide terelték, s a sok teherautó tönkretette az utat. A nehéz gépek az artézi kút lefolyóját is eltörték, így most ez a víz sem tud lefolyni, az úttesten növeli a sarat. Társadalmi munkában már egyszer megcsináltuk, de azóta újból eltörték, és most még csövet sem kapunk, hogy lefektethetnénk. .Egyszer hoztak salakot egy kocsival, de azzal nem sokra mentünk. Az itt lakóknak és az erre közlekedőknek sok bosszúságot okoz ez az állapot. Ami a legelkeserítöbb az egész dologban, akárhova fordulunk segítségért, válaszra sem méltatnak, nemhogy valami segítséget kapnánk. Pedig ez a rész is a városhoz tartozik. Nem hiszem, hogy valamilyen formában nem lehetne megoldást találni, az itt lakók társadalmi munkában sokat segítenének...” A levelet Szekszárd város tanácselnökének, dr. Nedók Pálnak küldtük, aki az alábbi választ adta: „ ... A Bálint-közben pormentes szilárd burkolatú út kiépítését a közeljövőben nem tervezzük. A mostoha körülmények megszüntetése érdekében elvégeztettük az út sár- talanítását. Ezt követően a Szekszárd-paksi Vízitársulat az út egyenetlenségeit eltüntette, azt járhatóvá tette. Az artézi kút lefolyóját a vízitársulattal helyreállíttatjuk,..” T elefonszámunk: 12-284 Ml VÁLASZOLUNK tfíkw ürli€ijogq» haszna Felvetődik a kérdés, mit adott hazánknak az űrkutatás és mi magyarok mit adtunk ennek az új, dinamikusan fejlődő tudománynak. 1957-ben kezdték meg hazánkban a műholdak megfigyeléseit és azok mozgásának és működésüknek eredményeit hasznosították a magyar tudósok a geofizika és a geodézia területén. Lehetőségeink keretei között kialakíthattuk a szovjet tapasztalatok nyomán az űrviszonyoknak megfelelő gyártástechnológiát és ami a legfontosabb, az ebből adódó tapasztalatok elősegítették az általános technológiai színvonal emelkedését. Mi is részesülünk az űrtávközlés naponta tapasztalható előnyeiből, és szovjet segítséggel jobban megismerhetjük a hazánk felszíne alatti energiaforrásokat. Mi nagyon keveset tudunk adni az űrtudománynak, de néhány eredeti ötlet, jól szerkesztett és igényesen kivitelezett magyar műszer kivívta az űrnagyhatalmak szakembereinek elismerését. Évezredeken át az ember a Föld felszínéről figyelte! meg a világűrben lejátszódó jelenségeket, és az így szerzett ismeretek alapján alakította ki elképzelését galaktikánkról, naprendszerünkről és Földünk helyéről és szerepéről a Naprendszeren belül. 1957. október 4-én azonban gyökeresen változott a helyzet. Az ember alkotta első mesterséges höld Föld körüli pályára állt és ezzel lehetőség nyílt arra, hogy az ember a világ- űrből folytassa a világűr kutatását, és a Föld még részletesebb és pontosabb megismerését. Megkezdődött a világűr megismerésének új, nagyobb lehetőségeket biztosító korszaka, és ez csak fejlődött azzal, hogy az ember is kijutott a világűrbe, és személyesen bekapcsolódott a kutatásba. _ A Föld országainak több mint 95 százaléka részt vesz az űrkutatásban, illetve részesül annak szolgáltatásaiból. Köztük van hazánk, a Magyar Népköztársaság is. Az űrkutatás kezdetén sokan voltak, ma azonban már egyre kevesebben vannak azok, akik kétségbe vonják az űrkutatás, illetve az abban való részvétel szükségességét. Ez érthető, hiszen Földünkön számtalan probléma vár megoldásra. Ugyanakkor ma már annyira hozzátartoznak mindennapi életünkhöz azok az eredmények, amelyeket az űrkutatás, űrrepülés biztosít, hogy nélkülük nehéz lenne elképzelni mindennapi tevékenységünket. Hazánk lehetőségeinek megfelelően vállal részt a világűrkutatás prob- , lémáinak megoldásában. Több mint egy évtizede — a Szovjetunió javaslatára — megalakult az Interkozmosz együttműködés, amelyben 9 szocialista ország összehangolt tevékenysége eredményeként nagyszerű eredmények születtek. A szocialista országokban készült berendezések tucatjai emelkedtek magasba a Szovjetunió űrhajóin, űrállomásain és különböző műholdjain és bolygóközi kutatást végző űrszondáin. Felvetődhet a kérdés: Mit adott hazánknak az űrkutatás és mit adtak a magyar tudósok az űrkutatásnak? Hazánkban a korábbi évtizedekben különböző égitestek megfigyelésével, vizáulis észlelések alapján elméleti és interpretációs tevékenységekkel foglalkoztak. Az e téren szerzett tapasztalatok alapján kezdték 1957-től a műholdak megfigyelését, azok pályáinak alakulására vonatkozó számításokat végeztek, és azokat a geofizika és a geodézia Területén hasznosították. A kísérletekbe való közvetlen bekapcsolódás az 1960- as évek második felétől jelentősen növelte lehetőségeinket. Az Interkozmosz szervezett kereteket biztosított a kutatómunkák összehangolására, biztosította, hogy a Szuvjetunió gazdag tapasztalatait átvegyük és kialakítsuk lehetőségeink keretei között az űrviszonyoknak megfelelő gyártástechnológiát. Egyik nagyon fontos hasznunk az űrkutatásból, hogy a magas követelmények szerint dolgozó kutatók szem! Hete jelentős váltózáson ment keresztül. Az űrkutatás eredményei egyre inkább átültethetők a termelés különböző ágazataira, és így az általános technológiai színvonal emelését segítik elő. A technológiai színvonal emelkedése — jól tudjuk — korszerű termékeket — és ennek eredményeként — versenyképességet jelent a világpiacon, ami végső soron népgazdasági terveink megvalósítását segíti. Ügy gondolom, részletesen nem kell elemezni azokat az előnyöket,, amelyeket az űrtávközlés biztosít számunkra. A televízió lehetőségei erősen korlátozottak voltak mindaddig, amíg a világűrben keringő híradástechnikai műholdak óriási mértékben ki nem szélesítették. Napjaink eseményei, történjenek akár tízezer km távolságban is, szinte azonnal megjelennek képernyőinken. Ezt is az űrkutatás eredményei tették lehetővé. Ma még szinte beláthatatlanok azok a lehetőségek, amelyek a világméretű meteorológiai, vagy a navigációs rendszer kiépítése tartogat számunkra. Hatalmas lehetőségeket rejt magában az erőforráskutatás, vagyis a Föld távszondázása. Az emberiség energiaszükségletének jelentős hányadát az olaj és a gáz biztosítja. Ezek tartalékai nem kifogyhatatlanok. A tartalékok pontos ismerete, amit az űreszközök biztosítanak, lehetővé teszi, hogy időben feltárják az új energia felhasználásának lehetőségeit. Ez fontos számunkra is, de ezen tevékenységek még a nagy országok érdekein is túlnőnek. A világűr kutatása az erők és eszközök egyesítését, a tevékenységek ösz- szehangolását sürgeti. Az űrkutatás eredményei az egész emberiség boldogulását kell, hogy szolgálják. Így jutunk el a kérdés második feléhez. Mit adtunk mi magyarok az űrkutatásnak? Meg kell mondani, hogy szerepünk az űrkutatásban, ha nem is meghatározó, de jelentős. Űrkutatás a mi tevékenységünk nélkül is lenne, de néhány eredeti ötlettel, jól szerkesztett és igényesen kivitelezett műszerünk pedig kivívta az űrnagyhatalmak szakembereinek elis- meraését. Mindez arra kötelez bennünket, hogy tovább szélesítsük az űrkutatásban való részvételünket, abból a meggyő- - ződésből kiindulva, hogy munkánkkal népünk, a szocialista közösség és az egész haladó emberiség javát szolgáljuk. SZABÓ JÓZSEF V. Gorbatko és J. Glazkov szovjet űrhajósok orvos-biológiai kísérletek sorozatát végezték (1977) a Szaljut—5 orbi- tális űrállomás fedélzetén. Képünkön: Viktor Gorbatko, az űrhajó parancsnoka. (Archív felvételünk.) A saját gépjárműnek belföldi hivatalos kiküldetés (külszolgálat alkalmával történő használata esetén járó költségtérítésről szól a munkaügyi miniszter 9/1980. (V. 1.) MüM. számú rendelete, amely szerint 1980. május 1. napjától kezdődően a dolgozót a saját gépkocsihasználata fejében a rendelethez csatolt közleményben meghatározott mértékű térítés illeti meg, ezen felül a saját személygépkocsi használatáért semmiféle további pénzbeli vagy természetbeni térítés nem adható. A hivatkozott közlemény szerint pedig az elszámolható térítési díjak a következők: Személygépkocsi használata esetén 3,30 Ft/km, Saját motorkerékpár használata esetén pedig — 50 cmJ-t meg nem haladó hengerűrtartalomnál 0,60 iFt/km, — 51—125 cm3-es henger- űrtartalomig 0,75 Ft/km, — 126—350 cm3-es henger- űrtartalomig 0,90 Ft/km, — 350 cm:!-nél nagyobb hengerűrtartalomnál 1,30 Ft/km. A saját személygépkocsit használó részére az 1980. május 1-ét megelőzően megállapított átalányokat — a keret újbóli meghatározása után — ismételten felül kell vizsgálni és újra meg kell állapítani. (Magyar Közlöny 1980. évi 31. száma.) A gépjárművekkel, azok üzemanyagának takarékos felhasználásával kapcsolatos az a felhívás, amely a SZÖVOSZ Tájékoztató idei — együttesen megjelent — 16—17. számában olvasható, és amely szerint az üzemanyag-túlfogyasztás megállapítását követően a túlfogyasztás okának megállapítása nélkül legfeljebb 6 munkanapon keresztül szabad a gépjárművet üzemeltetni, a km-órákat ólomzárral kell ellátni, az ólomzárak sértetlenségét rendszeresen ellenőrizni kell. Utal a felhívás arra is, hogy az üzemanyag-takarékosságra vonatkozó anyagi ösztönzés a szövetkezetek többségénél nem' kielégítő, nem alkalmaznak a túlfogyasztókkal szemben felelősségre vonást, majd felhívja a szövetkezeteket, hogy a takarékossági célkitűzések végrehajtása érdekében intézkedési tervben határozzák meg a gépjárművek üzemanyag-felhasználásával kapcsolatos feladatokat, az üzemanyag-felhasználás alakulását pedig évente értékeljék és folyamatosán vizsgálják. A hízott sertések átvételi súlyára vonatkozó korábbi jogszabályt módosítja a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter 11/1980. (V. 8.) MÉM—ÄH számú rendeleté, és az új rendelkezés szerint 1980. május 15. napjától az élősertések termelői ára 95—125 kg közötti hús és húsjellegű sertés esetében 30,50 Ft/kg, 125 kg feletti hús és húsjellegű sertés esetében 28 Ft/kg. A zsír és zsírjellegű sertések átvételi súlya és termelői ára változatlan marad. (Magyar Közlöny idei 32. száma.) Ugyanitt jelent meg a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek a 10/1980. (V. 8.) MÉM számú rendelete, amely o Munka Törvény- könyve egyes rendelkezéseinek a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazatba tartozó költségvetési szerveknél történő végrehajtásáról szól, s amelyből itt csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy ezeknél a szerveknél magasabb vezető állásúaknak csupán az alábbi dolgozók minősülnek: a) főigazgató, igazgató, b) főigazgató-helyettes, igazgatóhelyettes, c) hivatalvezető, d) felügyelőség, kirendeltség vezetője, ha hatásköre legalább a fővárosra, egy megyére vagy megyei városra terjed ki. A baleset nélkül közlekedő gépjárművezetők jutalmazása tárgyában- jelent meg közlemény a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő idei 8. számában, melyből az alábbiakat idézzük: „A balesetmentes közlekedés kiemelkedően fontos társadalmi ügy. Aki a feltételeket teljesíti, igényelheti annak elismerését. A vezetők ennek figyelembevételével gondoskodjanak a baleset nélkül közlekedő gépjármű- vezetők felterjesztéséről és jutalmazásáról.” A közlemény a KPM-be történő fel- terjesztés módjáról és határidejéről is tájékoztatást ad. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Csehszlovák műszíves állatkísérlet Kerek 150 napig élt műszívvel Csehszlovákiában egy kísérleti bikaborjú. A Hasz- szán néven ismertté vált állat vérkeringését tavaly decemberben, négyhónapos korában kapcsolták rá korszerű, csehszlovák gyártmányú mesterséges szívre Bmóban a helyi orvostudományi egyetem és egészségügyi központ szakemberei, akik országos kutatási program alapján a szívműködést támogató és szívpótló eszközök kidolgozásán s kipróbálásán munkálkodnak. Mint a most véget ért kísérletről hétfőn közölték, a mesterséges keringést biztosító szerkezet egész idő alatt hibátlanul működött, s öt hónapon át életben tartotta a bikaborjút. A kutatóhely vezetője, dr. Jaromir Vasku professzor sajtónyilatkozatában rámutatott, hogy ez nagy eredménynek számít. A kísérleti állat műszíves életének tartamát illetően Csehszlovákia most a nemzetközi ranglista harmadik helyére került, hosszabb életben tartási időt ugyanis eddig csak az amerikai Lake Placid-ben és Nyugat-Berlinben végrehajtott állatkísérlet során értek el. Hidak felújítása Egy hónap múlva már teljes szélességében bekapcsolódik a budapesti közlekedésbe a Petőfi-híd. A munkálatokról Dalmy Tibor miniszteri biztos elmondta: Mindenütt az utolsó simításokon dolgoznak. A híd budai térségében — az Irinyi József utcban és a Schönherz Zoltán úton — már a burkolati jeleket festik, és hozzáfogtak a környék parkosításához. A hídon a villamos- vágányokat rögzítik végleges helyükre, és a szigeteléssel foglalatoskodnak. A pesti oldalon elkészültek a parti híddal, lépcsősorait a napokban betonozzák. A Petőfi-híd átadása után az építők átvonulnak a Szabadság-hidra. Őtt június 16- án kezdődik és öt-hat hónapig tart a munka. A felújítási munkák idején a közúti és a tömegközlekedés megszűnik a hídon, s a gyalogosok is csak az északi oldali járdán mehetnek át. Mivel a Szabadságiad köti össze Dél-Budát a ikiskörúttal, illetve a belvárossal, kiiktatása a forgalomból igencsak érződik majd a közúti közlekedésben.
