Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-21 / 117. szám

1980. május 21. Képújság 5 Kalapács helyett vegyszer Új módszer a kazánok tisztítására Jelentős a fűtőolaj-megtakarítás A szekszárdi fűtőmű óriás kazánjának csöveit nyolc mé­ter hosszú, nyeles kefével kellene tisztítani, most a vegy­szert kiszóró szövetállványon állva egy ember — Horváth Dávid — kezeli, munkatársa pedig kézre adja a szerszá­mokat. Két évvel ezelőtt mutat­kozott be az új kazántisztító vegyszer, s . azóta sikerrel al­kalmazzák Tolna megyében. A Tolna megyei Kéménysep­rő és Tüzeléstechnikai Vál­lalat tevékenységi körébe bevonta a kazántisztítást, és sorra vállalja kis- és nagy­üzemekben ezt a munkát. A vállalatok vezetői hamar fel­ismerték, hogy érdemes vegyszerrel tisztíttatni a ka­zánokat, ugyanis ennek ré­vén jelentős megtakarítások érhetők el. Évtizedek óta az a szokás, hogy a kazánok tűztéri csö­veit kefével tisztítják. Ké­szítenek a kazán elé egy ál­lást, és azon előre-hátra sza­ladgálva húzgálják a csö­vekben a drótkefét, amely többé-kevésbé lekaparja az odaégett kormot. Rendkívül fárasztó ez a munka, nem is szívesen vállalkoznak erre a kazánfűtők. A kefés-kaparós módszer másik hátránya, hogy a szövet másfél, két- milliméter vastagságú baráz­dáikat hagy el, főleg a csö­vek alján. A kazánok belső tisztítása meg valóságos em­berkínzás: a munkásnak bele kell bújni a kazán vízteré­be, s ott kuporogva, fekve, ahogy fér, kalapáccsal ütöget- te le a víztkövet. A vízkő el­távolításának rendkívül bal­esetveszélyes módszere ez, azon túl, hogy csak fél-más­fél órát bír ki egy ember egyhuzamban. Az ilyenfajta emberkínzó munkának vége. Tavaly több mint száz kazánban vegy­szerrel tisztították, távolítot­ták el a tűztérből a kormot, a kokszosodási, a víztérből pedig a követ. A munkához csaknem négy tonna vegy­szert használtak fel. A közelmúltban a Nehéz­ipari Minisztérium és az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium, valamint a tüzeléstechnikai vállalatok szakemberei tanácskoztak Szekszárdim e módszer hasz­náról. Egyértelmű volt a megállapítás: terjeszteni kell a vegyszeres kazántisztítást, mert nemcsak az emberi erőt kíméli, hanem más te­rületeken is jelentős a meg­takarítás. így például egy olyan ka­zán esetében, amelyiket öt­száz üzemóránként kellett tisztítani, most elégséges az ezer üzemóra utáni tisztítás, mert a vegyszer fémtisztára „csiszolja” a felületeket. Az időmegtakarítás is nagy: a szóban forgó kazánt — egy­millió ikilokalóriás teljesít­ményű — fél napig „hűte­ni” kellett, csak akkor mehet­tek bele a munkások, az új módszernél, a vízáramoltatás lehűti hatvan fokra és máris meihet a munka, s amikor végeznek, még csak húsz fo­kot hűlt a víz — képzeljük el a 25 köbméteres- yízterű kazán újrafelfűtése mennyi­vel kevesebb időbe, olajba kerül. Az időmegtakarítás is jelentős: nyolc óra elégséges a vegyszeres tisztításra, még akkor is, ha a kazánt biz­tosi szemlére készítik elő. Ilyen esetben öt napig áll­tak a kazánok, mert a biz­tos csak fémtiszta felületű kazánokat fogadott el. Az energiatakarékosság is jelentős: számítások szerint a vegyszeres tisztítás révén a csövek tovább tisztán tart­hatók, így a hőátadás jó. Te­hát kevesebb tüzelőanyagot szükséges felhasználni adott vízmennyiség melegítésére. A Szekszárdi Városgazdál­kodási Vállalat óriás kazán­jainál a megtakarítást 4—5 százalékra teszik. Egy Okta­tási intézményben például a kazánok kézi tisztítása ide­jén azonos külső hőmérsék­letet feltételezve, négy hek­toliter olajat égettek el órán­ként a termék fűtésére, me- legví z-szolgáítatásfa, most másfél-két hektoliterrel csőikként a tüzelőanyag- fogyasztás. A Ferrocalor és az Acifer vegyszerek tehát a kazánok tisztításában új „eszközök”. Szerencse, hogy a Tolna me­gyei Kéményseprő Vállalat hamar felismerte ennek nagy jelentőségét, s a megye üze­meiben is egyre inkább e módszert választják a kazá­nok tisztítására. Mód van családi házak kiskazánjai­nak vegyszeres kezelésére is, ám ez a magas költségek miatt nem valószínű, hogy elterjed. A nagyüzemekben azonban mindenképpen meg­éri az új módszerrel tisztít­tatni a kazánokat. A Tolna megyei Kéményseprő és Tü­zeléstechnikai Vállalatnál az új - módszer bevezetése egy­ben azt is reprezentálja, hogy a „termékszerkezet”-váltás- ban eredményt értek el. Hi­szen a szakmában még igen­csak újnaík számító módszert honosítottak meg. PÄLKOVÄCS JENŐ Tudnivalók a gombamérgezések elkerüléséről A gombamérgezések minden évben számos megbetegedést okoznak, sőt a halálesetek is gyakoriak. Mindez elkerülhető lenne, ha az emberek rendelkeznének az alapvető gomba­ismerettel. Főként a gyilkos galóca felismerése fontos, mert nálunk a súlyos vagy halálos mérgezések többségét ez a gombafajta okozza. De egyéb mérges gombák is súlyos gombamérgezést okoz­nak. Bonyhád város és környékén 1980. május 1—12-ig 9-en kerültek kórházba gomba-mérgezéssel, de a megyében más­hol is fordult elő gombamérgezés. Szaktanácsadással, a gombaárusítás ellenőrzésével csak azok foglalkozhatnak, akik a rendszeresített tanfolyamot el­végezték és erről képesítésük is van. A piacon árusított gomba, ha mellette ott van az átvizsgálást tanúsító ellenőrzőjegy, nyugodtan vásárolható és fogyasztható. Ez még inkább áll a termesztett gombákra, melyek sohasem mérgezőek. Tévhit, hogy a mérges gomba húsa megkékül, főzete az ezüsttárgyat vagy a petrezselymet megfeketíti és hogy a méreganyag leforrázással és a forrázóvíz elöntéséül eltá­volítható. E tévhitek már sok halálos áldozatot követeltek. Mindenkinek tudnia kell, hogy méreganyagot csak egyes gombák tartalmaznak és^ezek a mérges gombák fajonként felismerhetők. Tévhit az is, hogy a piros-fehérpettyes gomba a legmér­gezőbb. E téves hiedelem mesékből, szakszerűtlen kiadvá­nyokból származik. Szükséges, hogy már a gyermek is tud­ja: a gyilkos galócán piros szín nincs, hanem kalapja felül zöld, sárgás-zöld, barnás-zöld, esetleg fehér színű, és az ösz- szes többi része fehér. További három fontos ismertetőjegy: a kalap alján lévő lemezek fehér színűek, a tönk alján bocskor van, és a tönk felső részén feltűnő gallér látható. Akik ezeket ,a jeleket felismerik, a gyilkos galócát más gom-. bával nem tévesztik össze. Nehézséget okozhat a bocskor hiánya. Gondatlan leszakítás esetén ugyanis a gomba töve a bocskorral a talajban maradhat. Ezért aki a gombákat nem ismeri, a fehérlemezű, galléros gombákat ne szedje le. Tudni kell azt is, hogy a még apró, „fiatal” galóca tojás ala­kú, fehér burokban bújik ki a földből. Aki -nem ismeri a gombákat, ne szedje le a kicsiny fehér gombákat se. A gyilkos galóca kizárólag erdei fák alatt — leggyakrab­ban tölgyek alatt, de más lombos fák, elvétve fenyők'' kö­zelében — nő, mert a talajban lévő micélium-hálózata a fák gyökérzetével van élettani kapcsolatban. Máshol tehát nem fordulhat elő. A gyilkos galóca méreganyaga nagyhatású sejtméreg. Egyetlen gombapéldány elég ahhoz, hogy egy ember halálát okozza. A méreganyag a gombában termelődik, tehát amelyik nem termel méreganyagot, az nem is válhat „kívülről” mér­gezővé. A gyilkos galóca elfogyasztása után a mérgezés tü­netei 6 óránál hamarabb nem jelentkeznek, sőt gyakran 20 —30 óra elteltével lépnek fel. Ilyenkor az emberek sokszor nem is gondolnak már arra, hogy rosszullétük az előző nap fogyasztott gombától eredhet. — Más mérges gombák mér­gezési tünetei viszont mindig 1—2 óra múlva (feltétlenül 6 órán belül) bekövetkeznek. A gyilkos galóca mérgezése olyan súlyos, hogy a mérgezettet csak gondos kórházi ápolás ment­heti meg. Ezért ha mérgezési tünetek 6 órán túl jelentkez­nek, a mérgezettet a legsürgősebben kórházba kell szállí­tani, azokkal együtt, akik ettek -a gombából, még akkor is, ha az adott pillanatban tünetmentesek. Ilyen esetben feles­leges, sőt -káros minden egyéb, főleg nem szakszerű segély- nyújtás. Végezetül meg kell említenünk, hogy a gombák ma­gas fehérjetartalmuk miatt éppúgy romlandók, mint a hús és tejtermékek, ezért gombás ételeket senki se tároljon, még másnapig sem. A megromlott gombás étel okozta rosz- szullét azonban nem gombamérgezés, jelentősége, súlyossá­ga nem nagyobb, mint más ételmérgezésé. Végül szeretném felhívni a lakosság figyelmét a saját- szedésű gomba okozta gombamérgezésekért a gombagyűjtő, -szedő büntetőjogilag is felelős. LUCSKA ANDRÁS gombás zakértő Dísznövények a kertben ízlésesen kialakított élőkért A családi házak előkertjei- be, a virágtartókba ilyenkor májusban igen sok dísznö­vényt ültetnék. Ezek -egyike a sók -gondosságot igénylő krizantén. Május végén, ültetése előtt 1—2 nappal az ágyakat be kell öntözni és meg kell ge­reblyézni. A jól előkészített talajban Na palánták gyor­sabban gyökeresednek, és kevesebb pusztul el belőlük. Ágyrendszerbe ültetik e növényt a fóliasátor alá, hosszanti sorokba. A korai, kis virágú fajtákat nagyobb távolságra célszerű ültetni, mint a nagy virágú, egyszá- la-sra nevelt töveket. Lehető­leg négyzetes kötésbe ültes­sük, mert így a későbbiek fo­lyamán könnyebb a talajmű- v-elés. A következő sor- és tő- távolság a legkedvezőbb: Nagy virágú fajtákhoz — a tenyészterület 25x25 cm. A több szálasra nevelt koráb­ban szaporított növényeknél 5—10 om-rel növelhető a távolság. Kis virágú fajták­hoz, tekintve, hogy jól bok­rosodnak, a tériigényük vi­szonylag nagy —v sűrű ülte­tésben megnyúlnak, esetleg felikopaszodnak —, javasol­ható 30x35 cm, vagy 35x35 cm. A jól begyökeresedett nö­vényeket földlabdával emel­jük ki, és a lehető legrövi­debb időn belül -elültetjük, ültetőkanállal vagy ültető­fával. Utána azonnal öntözés következik, száraz, szeles időben az ültetést követő na­pokon többször is. Ültetés után a takarásra érett is- tállótrágya használható. Túl korán nem érdemes ültetni. A több szálas, dekoratív, va­lamint a sokvirágú bokros fajták tenyészideje hosszabb, tehát ezek ültetése az első. A májusi fagyok után ül­tethető szabadföldbe a Cha- baud szegfű. Az ültetés sor- és tőtávolsága 25x25 cm. így 1 négyzetméterre 16 növény kerül. Májusban ültetik ál­landó helyére a vágásra ter­mesztett őszirózsát. Kiültetés előtt edzzük és 25x25, vagy 30x30 cm sor- és tőtávolság­ra ültessük. Nevelhető egy- szálasra is, ekkor 10—15 cm a tenyészterülete. A nárcisz hagymáit -május­ban -szedik fel és utána haj­tatják. A felszedett anyagot sz-ellős, bűvös, 20 C-fOk kö­rüli hőmérsékleten kell tá­rolni és az ősz folyamán le­het kiültetni szabadföldbe. A fólia alatt vagy nö­vényházban nevelt rózsát minden virágszedés után, a hajtásfejlődés elősegítésére, négyzetméterenként 5—7 de­kagramm vegyes műtrágyá­val trágyázzuk. Amikor az előző évben beszemzett ró­zsatövek kihajtottak és 6—7 levelesek, a 4—5. levélpár fe­lett visszacsípjük. A friss szemizésékről nem szabad vi­rágot szedni! Ezt a művele­tet a tenyészidőszak folya­mán többször meg kell is­mételni. d— Dírkafftirdő Akárcsak valamennyi nagyüzemben, a Hő- gyészi Állami Gazdaságban is nagy gondot fordítanak az állatok egészségi állapotára. Az állatorvos rendszeresen nézi, vizsgálja, s gyó­gyítja a megbetegedett jószágokat. A legfon­tosabb állategészségügyi feladat mégis a be­tegségek megelőzése. A kötelező oltás, az ita­tóvízbe adott vitaminok, antibiotikumok mel­lett az alom cseréje és az állatok tisztántartása is azt a célt szolgálja. Az állami gazdaság szúnyogcsárdai juhtele- pén négy üstben forr a víz, egy asszony bá­doghordóban megállás nékül kevergeti a tej­fehér oldatot. Ez utóbbi vízben oldott Benta- cid, amiből 2 százalékos meleg vizes fürdő ké­szül. Méghozzá a birkáknak. A népes birka­fürdető brjgád ennek az esős napnak a reg­gelén fóliából szabott „űrhajósruhában" kez­dett munkához. Terelték, húzták-vonták a ka- pálódzó jószágokat a vegyszeres vizzel telt fa­kódba, majd egy lejtős feljáró következett, ahonnan szalmára huppantak a csuromvizes állatok. Ezután szépen kiballagtak a szomszé­dos legelőre. Idén tavasszal 800 birkát fürösztöttek meg a szúnyogcsárdai telepen, közvetlenül nyírás után. Ezt a műveletet valamennyi, juhászattal foglalkozó gazdaságban el kell végezni, mert a betegségek megelőzését szolgálja, a kárte­vők, kórokozók nem telepednek meg a birka értékes gyapjában. 9 Fotó: Bj. „Láncban” hordják a vizet az üstből a kádba. Birka-fejesugrás a vegyszeres fürdőbe Jöhet a következő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom