Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-04 / 80. szám
Mai számunkból Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 80. szám. ÁRA: 1,60 Ft 1980. április 4., péntek ÜNNEPI NAGYGYŰLÉS SZEKSZÁRDON (3. old.) SZAKMÁJUK: REAKTOROPERÁTOR (4. old.) ÜNNEPI BESZÉLGETÉS (6. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT LAKÓHELYEM, DOMBÓVÁR (7. old.) Budapest, Erkel Színház Díszünnepség felszabadulásunk évfordulója alkalmából Losonczi Pál beszéde Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmaiból a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége csütörtökön díszünnepséget rendezett az Erkel Színházban. A díszünnepség elnökségében foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Ben'ke Valéria, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Maróthy László, Méhes Lajos; Némeitih Károly, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. Az elnökség tagja volt Via. gyitnir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Vlagyimir Ivanovics Szivenok vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet Déli Hadse- regcsoport parancsnoka és Zinaida Mihajlova Kruglova, az SZKP KB tagja, a Szovjet Baráti Társaságok Szövet, ségének elnöke. A magyar és a szovjet hím. nusz elhangzása után Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg az ünnepséget, majd Lo. sonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Tisztelt ünnepi ülés! Kedves elvtársak és elvtársnők! A magyar történelem kiemelkedő eseményére, 1945. április negyedikére, felszá- badulásunk napjára emlékezünk. Ma a nevezetes dátum 35. évfordulóját ünnepeljük. Ezer év után — négyszáz- éves idegen elnyomásnak végét vetve — ez a nap hozta el népünknek a szabadságot, adta vissza független államiságunkat: elérfceztével vált valóra a társadalmi előrehaladás reménysége, és — 35 év után joggal mondhatjuk — lett győztes szocialista forradalmunk alapja. 1945. április negyedikén, amikor a felszabadító Vörös Hadsereg cJkpatai hazánk teljes területét megtisztították az ellenségtől, minden dolgozó magyar ember nemcsak érezte, hanem tudta is, hogy e pillanatban valami örökre letűnt és valami más, új kezdődik a dolgozó milliók életében, a haza sorsában. Mindenki érezte akkor, hogy Magyarországon a történelem friss szele támadt fel. Az az 1945-ös április a nagy fellélegzést, a békét és a reményt hozta el a magyar népnek. Ezért jelkép mind- azóta április negyediké! Emlékezve az emberöltő előtt történtekre, visszapillantva az azóta megjárt útra, első gondolatunk a mélységes hála a világ első szocialista állatna, a világ első győztes munkás-forradalmának hősiesen harcoló, nekünk szabadságot hozó Vörös Hadsereg és katonái iránt. A kegyelet és a tisztelet érzésével hajtjuk meg a vörös és a nemzetiszínű zászlót az elesett hősök dicső emléke előtt. Tisztelet az élőknek, akik harcoltak s vérüket hullatták a Duna—Tisza táján, országunk egész földjén népünk szabadságáért. Hálával és kegyelettel gondolunk azokra a bolgár, jugoszláv, román, angol és amerikai ka. tonákra, akik kivették részüket országunk felszabadításából, s hazánk földjében alusszák örök álmukat. A hő. sok emlékét népünk mélyen a szívébe zárta: dicsőségüket ugyanaz a fény ragyogja be, mint ázokét a magyar antifasisztákét, akik vállalva a nehéz harcot, életüket áldozták szabadságunkért és függetlenségünkért. Népiünk, nemzetünk szerencséjére; a szovjet csapatok nem hódítóként, hanem felszabadítóként ‘léptek hazánk földjére. Baráti jobbot nvújtottak. A hálás magyar nép ezt soha nem felejti el. Tisztelt ünnepi ülés! Harmincöt év már történelmi léptékkel mérve is korszak, amely bőséges és megbízható társadalmi, politikai tapasztalatok leszűrésére nyújt lehetőséget. FelszabaT dulásunknak és hazánk előrehaladásának néhány meghatározó alkotóeleimét feltétlenül látnunk kell, és ki kell emelnünk a történelmi hatóerők sokaságából. Mindenekelőtt a maga valóságában és átütő erejében kell látnunk és értékelnünk a szabadságot, a nemzeti függetlenséget hozó Szovjetunió létét, az új honfoglalás kori magyar életben, a magyar történelemben, az ország fejlődésének alakulásában. A magyar nép legjobb, forradalmi lelkületű fiai mindenekelőtt a kommunisi- ták — a párt alakulásának pillanatától tudatosan vallották és ennek megfelelően cselekedtek —, hogy a nemzet sorsa akkor halad jó úton, ha a szomszéd népekkel barátságban, a haladás erőivel, elsősorban a Szovjetunió népeivel testvéri együttműködésben él. Gyökeres fordulatot teremtett e kapcsolatok történetétében az, hogy a felszabadító Vörös Hadsereg győzelmei nyomán sarjadt ki új életünk első csírája. A Szovjetunió létezésének és a nemzetközi életben a második világháború óta játszott egyre növekvő szerepének, fejlődésünk 35 éves korszakán mindvégig meghatározó jelentősége van. Kedves elvtársnök és elvtársak! Belpolitikai életünk kiemelkedő eseménysorozata fejeződött be a XII. párt- kongresszus munkájával. A kongresszus előkészületeiben szinte az egész ország részt vett. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy a kongresszuson is. Az a sok levél és távirat, amelyet különféle kollektívák küldtek a kongresszusra tett munkafelajánlások teljesítéséről, arról tanúskodik, hogy népünk nemcsak érdeklődéssel, hanem cselekvő támogatásával is hozzá kíván járulni célkitűzéseink sikeres megvalósításához. A kongresszus állásfoglalásai közül itt csak emlékeztetni akarok arra, ami a legfontosabb : a párt legmagasabb fóruma igent mondott a végzétt munkára, és arra is, hogy a jövőben folytassa eddigi politikai fő irányvonalát, összhangban az idő követelményeivel, a XII. kongresz- szuson elfogadott programnyilatkozatban rögzített, távolba mutató célokkal. A pártunk XII. kongresz- 6zusát megelőző időszakban, de a tanácskozás napjaiban is határozottan tapasztalhattuk a nép felsorakozását, tömörülését, a nemzet egyetértését és támogatását. Most újabb feladatok végrehajtása vár ránk. A kongresszus öt évre mutat előre. A végrehajtás első kiemelkedő állomása, az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztás. A választásra a szocializmus időszerű társadalmi, gazdasági, kulturális teendőinek végzése közepette készülünk. A választás a szocializmus célkitűzéseinek jegyében, a legszélesebb nemzeti összefogás szellemében a Hazafias Népfront programjának megfelelően történik. Tisztelt ünnepi ülés! A 35 év előtti eseményekre, a múlt emberöltő óta megtett útra, a küzdelem érlelte eredményekre emlékezve él, dolgozik az ország. Bizakodva nézhetünk előre, ha történelmünk új korszakára tekintünk vissza! Világosan és élesen rajzolódik ki előttünk a jövő láthatára. Múltunk, jelenünk már a jövendő arculatát is sejteti: a fejlett szocialista társadalom felépülését, a tudományosműszaki forradalom legújabb eredményeinek kiterjedt alkalmazását, a gyümölcsözőbb munkát, az egyéniség sokoldalú kibontakoztatását és érvényesülését. Belátható közelségbe került a nagy nemzeti-történelmi művünknek az a korszaka, amelynék megalapozásán fáradságot nem ismerve dolgoztunk, eredményeit, hozamát gyermekeinkkel együtt féltve őrizzük és amelynek bevégzését rájuk és unokáinkra hagyjuk. A nagy tapssal fogadott beszéd után Sarlós István mondott zárszót, majd ünnepi műsor következett. A díszünnepség az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. Közlemény az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választásáról Az országgyűlés legutóbbi ülésén hozott határozatában munkáját június 8-ával befejezettnek nyilvánítottá, A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa márciusi ülésén az alkotmány és a választási törvény rendelkezéseinek megfelelően 1980. június 8-ára kitűzte az ország- gyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását. Az Elnöki Tanács az országgyűlési választókerületek számát változatlanul 352-ben állapította meg. A választó- kerületek területét, illetőleg székhelyét — a megváltozott körülményeknek megfelelően — azonban több helyen módosította, A Minisztertanács a választási törvénynek ez évi végrehajtására rendeletet adott ki. A helyi tanácsok a választás kitűzéséről és a választók névjegyzéke elkészítésének módjáról április 8-án hirdetményt tesznek közzé. A választók névjegyzékét a tanács végrehajtó bizottsága állítja össze a nópességnyil- vántartás számítógépi adatai alapján. A választói névjegyzékbe fel kell venni azokat a magyar állampolgárokat, akik 1962. június 9-e előtt születtek, vagy házasságkötésük alapján váltak nagykorúvá. A választók névjegyzékében nem szerepelhet az, aki a közügyektől, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll; szabadságvesztés-büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van; rendőrhatósági felügyelet alatt van, továbbá, aki elmebeteg, tekintet nélkül arra, ■ hogy gondnokság alatt áll-e, vagy siem. A választók névjegyzékét április 28.—május 9. között a végrehajtó bizottság hivatali helyiségében, közszemlére teszi. Ezzel egyidejűleg minden választó írásban értesítést kap a névjegyzékbe történt felvételről. Április 28. —május 10. között a névjegyzékből történt törvényellenes kihagyás miatt a kihagyott személy, ia névjegyzékbe történt törvényellenes felvétel miatt pedig bárki kifogást tehet az illetékes tanács vég- rethajtó bizottságának titkáránál. A választók névjegyzékéből törvényellenesen mellőzött személyek adatait pótnévjegyzékbe kell felvenni. A végréhajtó bizottság az általa, illetőleg a járásbíróság által elfogadott kifogások alapján hivatalból módosított névjegyzéket, valamint a pótnévjegyzéket május 23— 28. között ismét közszemlére teszi és az utólagos felvételről' értesítést küld. Az a választó, aki a névjegyzék elkészítése után állandó lakóhelyet változtat, az (Folytatás a 2. oldalon.) AZ ELSŐ MAR Április 4-e tiszteletére adták át Bonyhádon a művelődési házat. Az új intézmény első napjáról szól képes összeállításunk az 5. oldalon. \
