Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-18 / 90. szám
2 NÉPÚJSÁG 1980. április 18. Megkezdődtek a képviselők és tanácstagok jelölőgyűlései (Folytatás az 1. oldalról.) Népfront Ráckevei Bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Raffái Béla, a ráckevei járási hivatal elnöke szólt az ország, a megye és a járás fejlődésének eredményeiről, s a XII. kongresszus határozataiból adódó feladatokról. Ezután Barna Lajos, a HNF Pest megyei Bizottságának elnöke javasolta a jelenlévőknek, hogy Gáspár Sándort jelöljék a választókerület országgyűlési képviselőjének. Több felszólalás után a gyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadták a javaslatot, Gáspár Sándor köszönetét mondott az iránta megnyilvánuló bizalomért. Nógrád megye 2. számú országgyűlési választókerületének lakosai csütörtökön a Salgótarjáni Öblösüveggyár Kossuth Lajos Művelődési Házában tartották jelölőgyűlésüket. Jelen volt Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság ínak elnöke, Géczi János, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára és Hoffer István, a megyei tanács elnöke. Az ország és a szűkebb pátria — Nógrád, illetve Salgótarján — felszabadulás utáni újjászületéséről, eredményeiről Géczi János szólt. Beszéde végén javasolta, hogy Brutyó Jánost jelöljék a választókerület országgyűlési képviselőjének; A javaslatot a hallgatóság tapssal fogadta és egyhangúlag megszavazta. Ezután Brutyó János kért szót és megköszönte a választópolgárok bizalmát. Debrecen 1-es számú választókerületének mintegy 500 képviselője a ruhagyárban gyűlt össze. Ács István, a városi tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Balogh Mihályné, a ruhagyár pártbizottságának titkára beszélt azokról a változásokról, amelyek az utóbbi 5 évben gazdagabbá, szebbé tették a debreceniek és az 1-es számú választókerületben élők mindennapjait. Beszéde végén javasolta, hogy Kállai Gyulát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökét válasszák meg az 1-es számú választókerület országgyűlési képviselőjelöltjének. Heten szólaltak fel, s valamennyien támogatták a javaslatot, majd a résztvevők egyhangúlag megszavazták Kállai Gyula jelölését. A bizalomért, a jelölésért végül Kállai Gyula mondott köszönetét. * A következő napokban folytatódik az eseménysorozat. Összesen 352 országgyűlési képviselői és mintegy 60 ezer tanácsválasztókerületben tartanak jelölőgyűléseket. Cunhal körútja Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára nyugat-európai körútra indult. A portugál pártvezető Svájcban, Hollandiában, Belgiumban és Nagy-Britanniá- ban folytat megbeszéléseket a kommunista pártok vezetőivel. Cunhal elutazása előtt bejelentette, hogy a PKP részt vesz az európai kommunista és munkáspártok április 28—29-én Párizsban megrendezendő, a béke és leszerelés kérdésével foglalkozó találkozóján. Írország Kommunista Pártjának végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy a párt részt vesz az európai kommunista és munkáspártok párizsi értekezletén. A pártot Michael O’Riordan főtitkár és helyettese, James Stewart képviseli majd. A vb nyilatkozata rámutat: „Úgy véljük, hogy a kommunisták minden találkozója fontos, mindén időben, különösen a mai helyzetben, amikor komoly veszélyek fenyegetik a világbékét. Ezért lényeges, hogy a pártok találkozzanak. Értekezletük lerakhatja a szélesebb békemozgalom szükséges fejlődésének alapját is.” Lázár György fogadta dr. Guido Carlit Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta dr. Guido Carlit, az Olasz Gyáriparosok Szövetsége (Confin- dustria) elnökét, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban. Günter Mittag bonni tárgyalásai A BT elnapolta a libanoni vitát Günter Mittag, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, az NDK Államtanácsának tagja csütörtökön délben kétórás megbeszélést folytatott Bonnban Helmut Schmdit nyugatnémet kancellárral. Mittag előzőleg külön-külön találkozott a kormánykoalícióban részt vevő szociáldemokraták és szabaddemokraták parlamenti vezetőjével. A találkozón a felek hangsúlyozták, hogy a Keletnek és a Nyugatnak folytatnia kell az enyhülési politikát és törekednie kell a gazdasági kapcsolatok továbbépítésére. Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár Bonnban fogadta Günter Mittagot, a Német Szocialista Egységpárt KB PB tagját, az NDK Államtanácsának tagját. (Képtávírónkon érkezett.) A Biztonsági Tanácsban vasárnap óta tartó libanoni vita során szinte valameny- nyi felszólaló elítélte Izrael agressziós lépéseit. Több állam képviselője azonnali és hatékony lépéseket sürgetett Izrael megszálló politikájá- vel és a Tel Aviv által támogatott jobboldali libanoni milícia akcióival szemben. Ghasszan Tueni, Libanon állandó ENSZ-képviselője szerdán egy sajtókonferencián reagált Jehuda Blum izraeli ENSZ-nagykövet hétfői kijelentésére, amely szerint az izraeli csapatok teljes mértékben elhagyták volna Libanon területét. Tueni kijelentette, információi szerint „még nem bizonyos, hogy az izraeliek valóban kivonták” csapataikat Dél- Libanonból. Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár szerdán a BT-hez intézett jelentésében megállapította, hogy a világszervezet képtelen ellátni élelmiszerrel és ivóvízzel a Libanonban állomásozó béke- fenntartó erők néhány megfigyelő állását, mivel 4 helikopterét az április 12-i támadás során a jobboldali milicisták megrongálták. A Biztonsági Tanács elütés időpontját később hanapolta ütését: a következő tározzák meg. Szadat újabb engedménye Kairó, Hilu Anna, az MTI tudósítója jelenti: Egyiptom szerdán sietve hozzájárulását adta Carter amerikai elnök és Begin izraeli kormányfő Washingtonban létrejött megállapodásához, amelynek értelmében az Izrael által 1967-ben elfoglalt palesztin területek lakosságának autonómiájáról tárgyaló egyiptomi, izraeli és amerikai küldöttségek május 26-ig folyamatosan ülésezni fognak. Szadat egyiptomi elnök szerdán tájékoztatta miniszterelnökét, Musztafa Khalil kormányfőt, hogy a három küldöttség a következő húsz nap során a Kairó melletti Gizában, majd Tel- Aviv közelében tévő Herz- liyában ülésezik. Bandung eszméi Két és fél évtizeddel ezelőtt, 1955. április 18-án kezdődött meg az indonéziai Bandung városában — India, Indonézia, a Kínai Nép- köztársaság, Burma, Pakisztán és Ceylon (mai neve: Sri Lanka) kezdeményezésére — 29 ázsiai és afrikai ország állam- és kormányfőinek első csúcsértekezlete. Fontos esemény volt ez az egy hétig tartó tanácskozás: az imperialistaellenes, gyar- matosításellenes küzdelem azóta történelmi jelentőséget nyert állomása. Az értekezlet összehívása mindenekelőtt azt a hatalmas változást tükrözte, amely számos ázsiai és afrikai országban a második világháború után végbement. Sokan ekkor téptek a nemzetközi diplomácia színpadára. Másrészt a találkozó résztvevői 1,4 milliárd embert képviseltek, a Föld akkori lakosságának több, mint felét. így állásfoglalásuk, kiállásuk a békés egymás mellett élés mellett érthetően világpolitikai jelentőségű volt. És az is maradt —, hiszen a népek és nemzetek egyenjogúsága, a területi sérthetetlenség, a szuverenitás, a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködés, a vitás kérdések tárgyalások útján történő rendezése napjainkban is érvényes célkitűzések az államok közti kapcsolatokban. Ugyanúgy, mint az erőszakról, s a más országok belügyeibe való beavatkozásról lemondás. Az értekezlet hatalmas lendületet adott a nemzeti felszabadító mozgalmaknak. Azóta megváltozott a világ: a gyarmati rendszer széthullása után a kolonialista iga lerázása helyébe a gazdasági függetlenségért, a társadalmi haladásért folyó küzdelem lépett. Bandung és a gyarmatosításellenes harc szoros kapcsolata magyarázza, hogy az 1955-ös találkozó befejezése — április 24. — külön is ünnep: a Gyarmati Ifjúság Napja. Szoros összefüggés áll fenn a 25 évvel ezelőtti csúcstalálkozó és az el nem kötelezett államok mozgab ma között: ez vitte tovább, mintegy intézményesített formában kiteljesítve aban- dungi eszméket. Az ENSZ munkájában, a világpolitikai folyamatok alakításában egyre fontosabb szerepet játszó országcsoport tevékenysége is azt tükrözi, hogy Bandung tanúlsága, a különböző országok imperialistaellenes harcának közös érdeke, a békés egymás mellett élés érvényesülésének töretlen szükségszerűsége napjainkban is hat. (KS) GENF A genfi leszerelési bizottság csütörtöki plenáris ülésén a nukleáris leszerelés kérdése került megvitatásra. A tanácskozáson felszólalt dr. Kőmíves Imre nagykövet, a Magyar Népköztársaság állandó genfi képviselője. PRÁGA A szocialista országok igazságügy-miniszterei csütörtökön Prágában befejezték VI. tanácskozásukat. A háromnapos értekezleten Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Laosz, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam küldöttsége vett részt. A magyar küldöttséget dr. Markója Imre igazságügyminiszter vezette. Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Csütörtökön ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A testület meghallgatta és elfogadta Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját a párt XII. kongresszusáról, az ifjúsági szövetség ezzel összefüggő néhány feladatáról. A KISZ Központi Bizottsága — támaszkodva a KISZ-tagok véleményére — teljes egyetértéssel fogadta a párt XII. kongresszusának határozatait. Megállapította, hogy a kongresszus a társadalom egészének, ezen belül a fiataloknak a véleményére is támaszkodva, felelősségteljesen, nyíltan, őszintén, reális célokat, feladatokat megfogalmazva foglalkozott mindazokkal a valós társadalmi, gazdasági, politikai kérdésekkel, amelyek népünk jelenét és jövőjét alapvetően meghatározzák. A kb örömmel állapította meg, hogy a párt megtisztelő figyelmet fordított a KISZ KB által megfogalmazott véleményekre, javaslatokra is, s azok — akár a demokratizmusról, az ösztönzőbb bérezésről, a pályakezdésről, a fiatalok lakásgondjainak megoldásáról vagy az ifjúság megítéléséről volt szó — megfelelően tükröződnek a kongresszus dokumentumaiban. A kongresszus egész tevékenységében nagy hangsúlyt kapott az ifjúság, a párt ifjúság- politikájának megvalósítása és a KISZ munkája. Ez meghatározó módon segíti az ifjúsági mozgalom kongresszus utáni tevékenységét. Előbbre kell tépni — állapította meg a KISZ Központi Bizottsága — a KISZ politikai feladatainak megvalósítását szolgáló ideológiai, tömegpolitikai munkában, az egyes ifjúsági rétegek helyzetének és igényeinek megfelelően kell fejleszteni a szervezet belső demokratizmusát, ösztönözni kell az öntevékenységet, növelni a KISZ minden szintjén a politikai érzékenységet, előtérbe kell állítani az élő, eleven mozgalmi életet. Ezután Nagy Sándor, a KISZ KB titkára szólt a képviselő- és tanácstagválasztások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos KISZ-feladatokról, rámutatott arra, hogy jelentős sikereket értünk el népünk nemzeti programja, a szocialista társadalom építésében. A központi bizottság felhívja a KlSZ-szervezete- ket, a KISZ tagjait, minden fiatalt, hogv támogassák a Hazafias Népfrontnak a párt XII. kongresszusán kialakított politikáján alapuló választási programját és jelöltjeit. Végül a testület meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Kovács Jenőnek, a KB titkárának a nemzetközi ifjúsági mozgalom helyzetéről és a KISZ nemzetközi tevékenységéről szóló tájékoztatóját. Hazánk elismerte a Zimbabwe Köztársaságot Hazánk elismerte a Zimbabwe Köztársaságot és kifejezte készségét a két ország közötti diplomáciai kapcsolat felvételére. Az erről szóló üzenetben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke jókívánságait fejezte ki a függetlenség kikiáltása alkalmából Canaan Banane- nek, Zimbabwe államfőjének. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Robert G. Mugabét üdvözölte miniszterelnökké történt megválasztása alkalmából. Péntekre virradóra új taggal bővült az afrikai országok közössége: az egykori Rhodesiából független Zimbabwe lett. Ezzel véget ért a 85 éves brit gyarmati uralom, illetve a legutóbbi 15 évben a fehértelepesek gyakorolta önkényuralom. A több nemzedéken át az országban gyökeret vert fehértelepes kisebbség — mindössze 250 ezer ember — a gyarmati évtizedek alatt Is, különösen pedig amióta egyoldalúan kikiáltotta Rhodesia függetlenségét, kegyetlenül elnyomta és kizsákmányolta a fekete többséget, mintegy hatmillió embert. A fehértelepesek kísérlete, hogy a szomszédos Dél-afrikai Köztársaságban meghonosodott faji megkülönböztetés rendszerét némi módosítással átültessék Rhodesiába, már a hatvanas évek elején kiváltotta a fekete lakosság politikai ellenállását. Élharcosait, Robert Mugabét és Joshua Nkomót, a gyarmati hatóságok majd egy évtizedre_börtönbe vetették, híveiket — a többségi uralmat követelőket — pedig sokféleképpen üldözték. Miutná az Ian Smith vezette fehértelepesek 1965-ben önkényesen bejelentették elszakadásukat a brit anyaországtól, még jobban kiéleződött a helyzet. A fajüldöző rendszer ellen hozott megfelelő ENSZ-szankciókat a nyugati multinacionális nagyvállalatok módszeresen kijátszották, s ezért a Zimbabwe Hazafias Frontba egyesült két felszabadítást szervezetnek nem maradt más választása, mint hogy 1972- ben meghirdesse a fegyveres harcot. A volt portugál gyarmatok — Angola és Mozambik — függetlenné válása nagyot lendített a zimbabwei szabadság- harcosok ügyén. Az évtized végére a gerillák a falhoz szorították a fehértelepes rendszert, amely ez év elején kénytelen volt beleegyezni a többségi uralomba. A márciusban rendezett első szabad választásokon a Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió (ZANU) szerezte meg a mandátumok döntő többségét. Vezetője, Robert Mugabe lett az ország miniszterelnöke. Programja és első intézkedései józan mérsékletről tanúskodnak. Maradásra és együttműködésre szólította fel a fehértelepeseket. Bejelentette: ha tőlük a földreform keretében földet sajátítanak ki, kártalanítják őket. A szomszédos, beavatkozásra készen álló Dél-afrikai Köztársaságot Mugabe megnyugtatta azzal, hogy nem részesíti katonai segítségben a déú- afrikai felszabadítási mozgalmat. Ez idő szerint minden remény megvan arra, hogy az új állam békében hozzáfoghat a társadalmi és gazdasági újjáépítés nehéz munkájához. PÁLFI VIKTOR Veress Péter Ausztriába utazott Veress Péter külkereskedelmi miniszter — dr. Josef Staribacher osztrák kereskedelmi és iparügyi miniszter meghívására — a magyar— osztrák gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyes bizottsági tárgyalásokra csütörtökön Ausztriába utazott.
