Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-01 / 77. szám
2 Képújság 1980. április 1. Ton Duc Thong halála Hanoi, Zalai István, az MTI tudósítója jelenti: Elhunyt Ton Duc Thang, a Vietnami Szocialista Köztársaság elnöke. Hanoiban vasárnap, a késő délutáni órákban közzétették a VKP Központi Bizottsága, a nemzetgyűlés állandó bizottsága, a kormánytanács és a Hazafias Front elnöksége közös gyászjelentését, amely mély részvéttel tudatja, hogy „1980. március 30-án Hanoiban, szívroham következtében 92 éves korában elhunyt Ton Duc Thang köztársasági elnök, a nagy hazafi, igaz kommunista, Ho Si Minh elnök, harcostársa, a nemzetközi kommunista mozgalom hűséges harcosa. Halála súlyos veszteség pártunknak és népünknek” — hangoztatja a gyászjelentés. A köztársasági elnök elhunyta miatt Vietnamban április 1-től 5-ig ötnapos gyászt rendeltek el. A VSZK néhai köztársasági elnöke 1888. augusztus 20- án született szegényparaszti családból. An Giang tartományban. Műszaki technikumot végzett Saigonban és fiatal korától kezdve aktír van részt vett a francia gyarmatosítók ellen, Vietnam függetlenségéért, társadalmi felemelkedésért folytatott küzdelemben. Megalápításától, 1930-tól volt tagja az Indokínai Kommunista Pártnak. Sortűz a gyászmenetre Washingtoni bumeráng Hétfő esti kommentárunk. A hét végén ismét furcsa félhomály borította Washington Teheránnal, kapcsolatos lépéseit és a ködből még hétfőn is csak bizonyos körvonalak bontakoztak ki. A dolog úgy kezdődött, hogy világszerte olyan hírek terjedtek el: a Fehér Ház, „közös, szovjetellenes érdekekre” hivatkozva megpróbált szuperbizalmas módon közeledni az iráni vezetőkhöz és rábírni őket: lépjenek az amerikai túszok ügyében. Az első változat úgy hangzott, hogy Carter állítólag magához Khomeinihez intézett titkos üzenetet. Tipikusnak tekinthető, ami Washingtonban e hírek elterjedése után történt. Carter szóvivője először sommásan tagadta az egész ügyet, aztán — miután a svájciak megerősítették, hogy az üzenetet teheráni nagykövetük útján juttatták el az iráni kormányhoz, majd az iráni külügyminiszter az egyik legnagyobb amerikai televíziós hálózatnak adott nyilatkozatában ugyancsak megerősítette Washington lépésének tényét — már csupán azt tagadta, hogy Carter üzenetének Khomeini ajatollah lett volna a címzettje. Ami mindezek után biztosnak tűnik, az a következő: 1. Carter úgy döntött, hogy megpróbál a teljes titkosság leple alatt közeledni Teheránhoz. Valamennyi megfigyelő egyetért abban, hogy ez hihetetlenül naiv elképzelés volt. Az iráni vezetőknek — véli valamennyi kommentátor — semmi okuk nincs hogy Carternek szívességeket tegyenek, a titkosság elfogadása pedig ilyen gesztus lett volna. 2. Ebből már eleve következik az amerikai lépés nyilvánvaló célja és elsődlegesen belpolitikai — vagyis választási! — jellege. Miután Jimmy Carter az egyik legfontosabb államban, New Yorkban alulmaradt Kennedy szenátorral szemben és várható ellenfele, Reagan esélyei is javulni látszanak, Carter úgy szeretett volna valamit elismerni a sah rémuralmává1! kapcsolatos amerikai felelősségből, hogy ezt a világ — és elsősorban a választások előtt álló Egyesült Államok! — közvéleménye ne tudja meg, tehát ellenzéke ne vádolhassa az „Irán előtti megalázkodással”. A kísérlet máris nyilvánvalóan bumerángnak bizonyult, amelynek hatása talán már a következő előválasztásokon is lemérhető lesz. Sem az elemi morál, sem a politikai bölcsesség mércéjével mérve nem állja meg a helyét az elvetélt kísérlet, amelynek két alapvető hiányossága volt: 1. Carter nem gondolhatta komolyan, hogy a mai, ráadásul hatalmi harcoktól megosztott Teherán belemegy valamiféle „titkos bocsánatkérésbe” és 2. hogy — kizárólag Carter választási céljainak megfelelően — szinte ellenszolgáltatás nélkül lép a túszügyben, amelynek magában Iránban is megvannak a belpolitikái vonatkozásai... HARMAT ENDRE Százezres tömeg búcsúztatta a salvadori főváros meggyilkolt érsekét. A gyászszertartást fegyverropogás, pokolgépek robbanása szakította félbe. A lövöldözés és a pánik következtében legalább negyvenen életüket vesztették, több mint kétszázan megsebesültek. (Képtávírónkon érkezett.) Kína Külön pénz a külföldieknek Fegyverropogás, pokolgépek robbanása szakította félbe vasárnap Romerónak, San Salvador múlt héten meggyilkolt érsekének temetését. A székesegyház előtti téren összegyűlt százezres tömeg fejvesztve menekült. A lövöldözés és a pánik következtében legkevesebb negyvenen életüket vesztették, a sebesültek száma meghaladja a kétszázat. A junta nem sokkal később bejelentette, hogy ki- vezényli a laktanyákból .a készenlétben álló biztonsági alakulatokat, és a katonák mindenkit letartóztatnak, akit az utcán találnak. Közvetlenül a véres események előtt — feltehetőleg jobboldali provokátorok — a tömegben azt a hírt terjesztették, hogy a baloldal fegyveresei el akarják rabolni az érsek koporsóját. Ezek után — mint a baloldali erőket tömörítő forradalmi koordinációs bizottság közölte — szélsőjobboldali terroristák és a kormány oiviilnulhás ügynökei tüzet nyitottak a baloldal biztonsági gárdistáira. Peking, Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti: Az államtanács felhatalmazása alapján a Kínai Nemzeti Bank április elsejével új fizetőeszközt vezet be az országban tartózkodó külföldi állampolgárok részére. A Kínai Nemzeti Bank vasárnap este kiadott rövid tájékoztatója szerint az új fizetőeszközt, amelynek hivatalos elnevezése „valuta átváltási igazolás” (Foreign exchange certificat) száz, öt- ven, tíz, öt és egy jüanos, illetve ötven és tíz fenes (Egy jüan egyenlő száz fennel — a szerk.) címletekben bocsátják ki. Ezt a fizetőeszközt kizárólag a Kínába látogató külföldiek, az országban működő diplomáciai, kereskedelmi és egyéb képviseletek munkatársai használhatják. Az intézkedés nyilvánvaló célja, hogy egyrészt ellenőrizzék a külföldiek pénzfelhasználását, másrészt felszámolják az utóbbi időben különösen elterjedt és mind nagyobb méreteket öltött feketepiaci árucsere — és va- lutaűzérkedési tevékenységet. OPEC Mesés kincsek — gondokkal Húsz esztendővel ezelőtt a Kőolajexportáló Országok Szervezetének alapítói aligha gondoltak arra, hogy egyszer majd az lesz a legnagyobb gondjuk: mire fordítsák hatalmas jövedelmüket. A nemzetközi olajkartell kezdeményezői ugyanis azért szövetkeztek, hogy olyan árakat érjenek el a vásárlóknál, ami fedezi a kitermelési költségeket és szerény hasznot biztosít. Az 1973. évi olajár- robbanást követően aztán valamennyi olajtermelő ország hatajmas bevételhez jutott, a hirtelen jött gazdagság azonban sok problémát okozott. o Az olajexportőrök egyik legsúlyosabb gondja jelenleg az, hogy mihez is kezdjenek a „mesés kincsekkel”. Az utóbbi években az OPEC- országok mindegyike programot dolgozott ki elmaradott gazdasága fejlesztésére. Az eddig elfogadott és nyilvánosságra hozott programokból mintegy 70 milliárd dollárnyi beruházás valósult meg. A tervek jelentős részéről ugyanakkor a végrehajtás során kiderült, hogy a valóságtól elrugaszkodott. A legélesebben Irán esetében mutatkozott meg ez, de szinte minden országban szembetalálták magukat az infrastruktúra fejletlenségéből, a szakemberhiányból származó problémákkal. A nemzeti programok megvalósításában az OPEC- országok közül a legtovább Irak jutott. Az ország a petro- dollárokat mindenekelőtt az iparosításra használja fel, amit jól mutatnak azok a pozitív változások, amelyek az elmúlt négy-öt évben a gazdasági életben bekövetkeztek, így például tudatosan arra törekednek, hogy az otthon kibányászott olaj mind nagyobb hányadát hazai finomítókban dolgozzák fel. Fejlesztik a nehézipart, a hazai mezőgazdaság igényeit kielégítő műtrágyagyártást. Szaúd-Arábiában az idén kezdtek hozzá egy ötéves, módosított fejlesztési program megvalósításához. Ennek középpontjában ugyancsak a kőolajfeldolgozás bővítése, az iparosítás fokozása és a mezőgazdaság fejlesztése áll. Algériában a márciusra meghirdetett FLN-kongresz- szus feladata lesz, hogy jóváhagyja az ország hosszú távú' gazdaságépítésének programját. o Az OPEC-országok egy része az elmúlt időszakban külföldön keresett befektetési lehetőséget, hogy a megmaradt dollármilliárdokat is hasznosítsa. Jó néhányan részvényeket vásároltak. így tett például Irán: a nyugatnémet Krupp-művek részvényeinek több mint egynegyedét megvette, vagy Líbia, amely az olasz Fiat-cég pakettjeit részben megszerezte. A befektetés egyik formája volt az is, hogy az olajországok hiteleket adtak. így például Jugoszlávia, Magyar- ország és Csehszlovákia az Adria kőolajvezeték építéséhez vett fel kölcsönt Líbiától és Kuvaittól. Ám az eddigi tapasztalatok szerint — mutatnak rá a szakemberek — az OPEC-országok többsége nsm rendelkezik megfelelő technikai és adminisztratív apparátussal ahhoz, hogy nagyarányú pénzügyi műveleteket bonyolítson. Ezért az 1973 óta napjainkig mintegy 160 milliárd dollárra növekedett külföldi beruházási — hitelnyújtási — összeg a következő időszakban csak mérsékelten emelkedhet. Q A beruházásokon, hitel- nyújtáson kívül az OPEC- országok a bevételeikből külön alapokat is létesítenek. Legutóbb például a szervezet Caracasban tartott értekezletén elhatározták, hogy az olajban szegény fejlődő országok megsegítésére létrehozott 1,6 milliárd dolláros alapot 4 milliárd dollárra növelik. Kisebb összeggel, de hozzájárulnak a nyersanyagok árát stabilizáló nemzetközi alaphoz is, ami szintén a fejlődő országok gazdasági gondjain enyhít. Az olajországok a felnövekvő nemzedék javára pénzalapokat létesítenek. Kuvait például évi jövedelmének tíz százalékát fordítja erre a célra. Mindezek ellenére az OPEC-országok többsége még nem találta meg azt a formát, amelynek keretében a legjobban hasznosíthatja az olajbevételeket. így a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldást választják: bankbetéteket képeznek. A számítások szerint az elmúlt esztendő végéig mintegy 200 milliárd dollárt helyeztek el a fejlett tőkés országok bankjaiban. Ehhez az összeghez az idén további 60—80 milliárd dollár járul majd az áremelések miatt. És hogy követeléseik értékállandóságát valamelyest biztosítsák, újabban aranyat is vásárolnak, ami fokozza a világgazdasági bonyodalmakat. Több OPEC-tag ezért a közelmúltban bejelentette: mérsékelni akarja az olajkitermelés szintjét, mert ez a legjobb biztosíték a „fekete arany” értékének a megőrzésére. FARAGÓ ANDRÁS Az Országos Anyag- és Arhivatal közleménye 1980. április 1-i hatállyal az alábbi hatósági árak változnak : A 86-os oktánszámú normál benzin literenkénti fogyasztói ára 10 forintra, a 92-es oktánszámú szuper- benziné 11,50 forintra, a 98- as oktánszámú extra benziné 13 forintra módosul. Az általános gázolaj ára literenként 8 forint lesz. Változatlan marad a háztartási tüzelőolaj fogyasztói ára. Az üzemanyagköltségek növekedése miatt emelkednek az áruszállítási tarifák. A taxi viteldíjak 30 százalékkal nőnek. Változatlanok maradnak az egyéb személy- szállítási díjtételek. A faanyagok hatósági fogyasztói ára is változik. A fenyő-fűrészáru ára átlagosan 16, a farostlemezek és faforgácslapok ára 19—30 százalékkal emelkedik. A faragott fenyőgerenda ára 33, a tölgy fűrészárué 49, a bükk fűrészárué 8, a nyár fűrészárué pedig átlagosan 37 százalékkal nő. A faanyagok áremelése általában az azokból készült késztermékek árszintjét is növeli. Nem emelkedik az ára a fából készült ablakkereteknek, ajtóknak és a parkettának. A tűzifa fogyasztói ára is változatlan marad. A bútorok árszintje általában nem változik. Változatlan szintű ártámogatás mellett is kisebb mértékben emelkedik néhány gyermekbútor ára. Az ártámogatás növelésének következtében nem nő a járóka és a gyermekágy fogyasztói ára. (MTI) PANORÁMA MOSZKVA A Szovjetunióban mindenütt megemlékeznek ezen a héten Magyarország felszabadulásának 35. évfordulójáról^ A Szovjet—Magyar Baráti Társaság köztársasági szervezetei, helyi kollektív tagszervezetei mellett az ünnepségek szervezésében bekapcsolódnák más társadalmi szervezetek is. Az idei ünnepségek fényét emeli, hogy a felszabadulási évforduló egyben a magyar kultúra ünnepe is az országban: április 2-től kerül sor a magyar kultúra napjainak esemléinyeire. Magyarország felszabadulásának ünnepét Moszkvában április 4-én, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság és a társadalmi szervezetek rendezik meg. Ezekben a napokban ünnepséget tartanak több szovjet köztársaság fővárosában is. * Szombaton' este moszkvai idő szerint 23 óra 01 perckor a Progressz—8 automatikus teherűrhajó összekapcsolódott a Szaljut—6 űrállomással;, amely ikét és fél éve kering a Világűrben, A teherszállító űrhajó a Szaljut—6 tudományos űrállomás további működéséhez szükséges rakományt vitt. A Száljut —6 és a Progressz—8 berendezései kifogástalanul működnek. BUDAPEST Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn Moszkvába utazott, ahol a KGST Végrehajtó Bizottságának 94. ülésén vesz részt. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. * A fasiszta Németország felett aratott győzelem közelgő 35. évfordulója alkalmából a szovjet dunai flottilla egy hajóraja menetet hajt végre a Dunán, melynek keretében tisztelgő látogatásokat tesz az útvonal országaiban. A hajóraj, amely vasárnap délután hazánk területére érkezett április 2—5 között Budapesten tartózkodik. N’DJAMENA Mint várható volt, Csádban eredménytelen maradt a vasárnapra meghirdetett tűz- szünetd magállapodás is — már a negyedik a tíz napja tartó harcok folyamán. N’djamenébain hétfőn is folytatódtak az ■ összecsapások Goúkouni Oueddei elnök és HiSsene H'abré hadügyminiszter hívei között. Vasárnap nehézfegyverekkel — ágyúkkal és aknavetőkkel vívott utcai harcokat jelentettek Csád fővárosából, TOKIO Tizenhét kommunista képviselő is tagja lett Jajánib'an a vasárnap megválasztott tizennégy városi és községi vezető testületnek. A kommunista párt jelöltjeinek a Liberális Dekomrata Párt és a többi jobboldali párt képviselőivel kellett megiküzdení- ük. BOGOTA További két túszt engedtek szabadon vasárnap a Dominikai Köztársaság bogotai nagykövetségét harmincne- gyedik napja megszállva tartó fegyveresek. A kiszabadultak kolumbiaiak — egy bíró és egy üzletember. A nagykövetségén még 27 túsz maradt, köztük 19 diplomata. Az M—19 baloldali mozgalomhoz tartozó fegyveresek eddig összesen 28 személyt engedtek szabadon, egy túsz — az uruguayi nagykövet — pedig megszökött. Az M—19 mozgalom legutóbbi közleménye szerint a még fogságukban lévő személyeket addig nem engedik éli, amíg a kolumbiai kormány nem tesz eleget követeléseiknek. Ezek — a Reuter hírügynökség értesülése szerint — 10 millió dolláros váltságdíj és hetven politikai ótokból bebörtönzött, különböző baloldali mozgalmakhoz tartozó gerilla szabadon bocsátása. A tárgyalások nyolcadik fordulójára valószínűleg kedden kerül sor. ÜJ-DELHI Mint Üj-Delhiben hétfőn hivatalosan közölték, pakisztáni katonai alakulatok múlt pénteken, Pundh-Mendhar határállomás körzetében tüzet nyitottak indiai határőrökre, akik viszonyozták a tüzelést. A lövöldözés körülbelül két óra hosszat tartott. A múlt héten ebben a körzetben ez volt a második fegyveres provokáció Pakisztán rásséről. COLOMBO A nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak a miarxiZmuS'—leninizmus és a proletár intemaciianalizmus elvein megvalósuló egysége szükségességét hangsúlyozzák a Sri Lanka-i Kommunista Párt vasárnap befejeződött XI. kongresszusának határozatai. A kongresszus az 50 tagú központi bizottság újjává- liasztásőval ért véget. HANOI A meteorológia és a vízrajz területén történő tudományos-műszaki együttműködésről írtak alá megállapodásit Hanoiban, a szovjet hidrometeorológiai és a természeti környezetet ellenőrző állami bizottság és a vietnami meteorológiai és vízrajzi főigazgatóság vezetői. A megállapodás értelmében közös kutatásokat végeznek és tapasztalatcserét folytatnak a trópusi meteorológia és a tájfunok tanulmányozásában.
