Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-08 / 57. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLNA MEGYEI XXX. évfolyam, 57. szám ARA: 1,20 Ft 1980. március 8., szombat Mai számunkból MEGYÉNKET KÉPVISELIK (3. old.) KONGRESSZUSTÓL — KONGRESSZUSIG (3. old.) OL V ASÖS ZOLGÄL AT NŐPOLITIKA MINDENNAP (3. old.) Az őszinteség virágai Van abban valami megnyugtató, hogy a nemzetközi nőnapot szinte családi ünnepként, kedves szavakkal, virágcsokorral köszöntjük. Már-már elfeledkezve a megemlékezés okáról, arról, hogy hetven évvel ezelőtt az első nőnap a lányok-asszonyok politikai harcához adott támogatást, a nők elnyomatására hívta föl a világ figyelmét. A nőnap aztán évtizedeken át elsősorban a szolidaritás kifejezésére volt hivatott. Az ünnep természetesen ma is magába foglalja a nemzetközi nőmozgalom programjával való azonosulást. Különösen a nők nemzetközi éve óta reagál érzékenyen a közvélemény a világ számos részén még meglévő megkülönböztetésre, a női egyenjogúság megsértésére, a „második nem” hátrányos helyzetére. A különbségek megszüntetéséhez jó esetben is még évtizedek kellenek ott, ahol évezredes tradíciók szentesítik a jogfosztottságot. A szocialista társadalomban a nők egyenjogúsága törvényben garantált. Az egyenlő jogért már nem kell küzdeni. Am az egyenlő jog a gyakorlatban nem érvényesül automatikusan. Kibontakozását mindenekelőtt a megcsontosodott szemlélet, az avitt szokások akadályozzák. Hol és miben? Ha ösz- szehasonlítjuk az azonos életkorú nők és férfiak iskolai végzettségét, még a legifjabb nemzedéknél is a férfiak között magasabb a képzettebbek aránya. Következésképpen az egyenlőség munkavállaláskor és a jövedelemben sem lehet teljes. Pedig az iskolák, a szakmák megszerzésének útja a lányok és asszonyok előtt is nyitott, csak éppen nem mindenhol élnek a lehetőségekkel. Helyenként még mindig azért nem tartják fontosnak, hiszen a lány úgyis férjhez megy. Napjainkban már-már teljes a nők foglalkoztatottsága. Pusztán gazdasági szempontból sem mindegy tehát, hogy a tudományos technikai forradalom időszakában milyen a nők szakképzettsége. Ahogy általában igaz az általános műveltség, valamint a szaknriai képzettség és az előrehaladás kölcsönhatása, úgy igaz ez a gyengébb nem esetében is. De még a férfiakéval azonos képzettségű nők anyagi megbecsülésében is vannak gondjaink. Nem egy helyen indokolatlanul alacsonyabb az azonos beosztású dolgozó nők fizetése a férfiakénál. Lassúbb a szakmai előmenetelük. Az indokok között leggyakrabban az szerepel, hogy az asszonyok — nagyobb családi terhelésük miatt — kevesebbet vállalhatnak a munkahelyükön. Az indok persze csak részben elfogadható. És ami elfogadható belőle, annak fölszámolása, megszüntetése a társadalom, a család feladata. A társadalomnak kell az eddiginél is több bölcsődét és óvodát építenie, a társadalomnak kell bővíteni a napközi otthonokat, javítani a szolgáltatásokat. A család pedig az igazságos teherviseléssel segíthet. Az indokok között — kimondatlanul — szubjektív elemek is föllelhetők. Nevezetesen az a hamis föltételezés, mely szerint a nők nem alkalmasak a vezetői poszt betöltésére, a kimagasló szellemi tevékenységre, az alkotó munkára stb. A mindennapi élet cáfolja ugyan ezeket a minősítéseket, de hát a szemléletmód lassabban változik, mint kívánatos volna. S persze nemcsak a munkahelyen, hanem a családokban is. Sokszor, sokféle formában vitatjuk nő és férfi szerepét a családban. Védő igaz, hogy a gyermek neveléséből, különösen az első esztendőkben, több hárul az anyára. De az is igaz, hogy az egyenjogúsággal elvben egyetértő férfiak között is akad, aki otthon „feudális állapotokat” teremt, ragaszkodik a régi kiváltságaihoz. Elsősorban a fiatalok körében váltja föl a régi formákat az egymás megbecsülésén alapuló új férj-feleség kapcsolat. A családon belüli egyenlőség persze nem egyedül azon múlik, hogy ki főz, ki takarít, ki megy a gyerekért. Ez csupán a felszín, a lényeg ott kezdődik, hogy a teljes családi munkamegosztásban egyenlően viseljék a terheket, hogy például a feleség tanulásáért, a szakmai előmeneteléért vállal-e ugyanannyi többlet terhet a férj is. MAROS DÉNES Szekszárd Ünnepi gyűlés a nőnap alkalmából A város pártszervezeteinek képviselői a nőnapi ünnepségen A szekszárdi városi pártbizottság és a szakszervezeték megyei tanácsa nagygyűlésen köszöntötte a 70. nemzet, közi nőnapon a város lánya- ít-asszonytait. A megyei művelődési közipont kistermében a város pártszervezeteit képviselőnőket dr. Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte. Az ünnepi szónok Egyed Mihály, az SZMT vezető titkára, a hangulatos bevezető szavak után a nő- és a munkásmozgalom összefonódó harcáról beszélt. Marx szavait idiézjve hangsúlyozta: „A társadalmi haladás pontosan lemérhető a szépmem társadalmi helyzetén”. A történelem során először a győztes szocializmus tett intézkedéseket, nemcsak a jogi, hanem a tényleges női egyen jogúság megvalósítására. A vitában, a harcban, a munkásosztállyá] együtt ott voltak, és ott vannak a nők is. A világ asszonyainak képviselői 1945, novemberében Párizsban gyülekeztek. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség alakuló kongresszusán 41 ország küldöttei, a háború megpróbáltatásaitól1 szenvedő asszonyok nevében tettek fogadalmat, hogy megvédik a nők társadalmi, politikai érdekeit, ezzel együtt küzdenek a gyermekek harmonikus fejlődésének feltételeiért. Har_ colnak a fasizmus ellen, a tartós világbékéért. A világban a nők helyzete igen különböző, a szocialista országokban, ennék javítása társadalmi kötelesség és nemzetközi felelősség. (Egyed Mihály ezt követően beszélt hazánk harmincöt évé tartó fejlődéséről, a nők részvételéről ebben a hatalmas munkában és ezzel együtt a női egyenjogúság mind teljesebb megvalósulásáról, majd felsorolt egy sor olyan nő. és családpolitikai intézkedést, amelyek lépcsőfokai ennek a kiteljesedő egyenjogúságnak. Végezetül hangsúlyozta, hogy a nőpolitikái határozat végrehajtása eredményesen folyik. Az ünnepi megemlékezésen a Garay Gimnázium kamara, kórusa adott műsort Kitüntetések A nemzetközi nőnap alkat- j mából a megyénkből is sok" élenjáró dolgozó kapott kitüntetést. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát vette át a Parlamentben Losonczi Páltól, az Elnöki Tanács elnökétől. Bus Ambrus, a Szekszárdi Bútoripari Válla, lat igazgatója. Bronz fokozatot kapott Dévai Lajosné nyugdíjas, a Paksi Konzerv, gyár pár tvezet őségének tagja és Kovács Lajosné, a Szekszárdi Nyomda kereskedelmi csoportvezetője, a szekszárdi városi ,pártvégrehajtó bizottság tagja. A munkásőrség országos parancsnoka Hómann Sán. dómé munkásőmek, a megyei parancsnokság dolgozójának a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát adományozta. A kitüntetést dr. Sörfőző István, megyei munkásőrparancsnok adta át. A Szakszervezeti Munkáért kitüntetés aranv fokozatát, Takács Lajosné, a szakszervezetek megyed tanácsának tagja, a bőrdíszmű vállalat dolgozója a SZOT székházában vette át. Rajtuk kívül még számosán részesültek a nőnap al. káliméból Kiváló Munkáért kitüntetésben, közöttük, több mint húszán, a megye termelőszövetkezeteinek dolgozói közül. o Kevés a szilárd burkolatú út Kevés a szilárd burkolatú út Nagydorogon. Ezt bizonyítják a számok, ugyanis összesen 13 kilométer 319 méter a tanácsi kezelésű útszakasz, azonban ebből csak három kilométeren van szilárd burkolat. A nagyközség járdásítása már eredményesebb: 20 kilométerből 17 kövezett. (Nagydorogi magazinunk lapunk 4. oldalán található.) ÉYM-tanácskozás Szekszárdon A Bonyhádi Építőipari Szövetkezetben az országban az elsők közt bevezetett „no fines” korszerű építéstechnológia-módszernek az elterjesztését javasolták a csoportos és korszerű családiház-építé- sek elősegítésére az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az OKISZ, valamint a Tolna megyei pártbizottság és a megyei tanács vezető képviselőinek pénteken tartott feladategyeztető szekszárdi tanácskozásán. A Jantner Antal ÉVM-minisz- terhelyetes, dr. Gyugyi János, a Tolna megyei pártbizottság titkára és Császár József, a megyei.tánács általános elnökhelyettese által vezetett és a megyeLpártbizott. ság székházában tartott megbeszélésen a népgazdasági lehetőségek figyelembevé. telével áttekintették a megye építőiparának, építkezéseinek, településhálózata fejlesztésének, tervezési és beruházási erőforrásainak helyzetét, s a soron kővetkező főbb tennivalóit. A tanácskozáson Császár József megyei tanácselnök-helyettes mondott szóbeli kiegészítést, a minisztérium részéről Jantner Antal miniszterhelyettes és Kellner János főosztály- vezető ismertette részletesen a mSnitsztérium állásfoglalását, továbbá Mészáros Vilmos, az QKiISZ elnökhelyettese szólalt fel. Mint — egyebek közt — megállapították, Tolna megyében a modem építésteoh. nológiia — így az alagútzsalus és a palígonüzem — kapacitása ötszöröse lesz a je. lenlegi lehetőségüknek. Célszerű lenne ezeket a korszerű családiház-, a csoportos ház. építésekre is felhasználni. A tanácskozáson reflektorfénybe került a szekszárdi húskombinát építése, amelynek meggyorsítására miniszteri biztosit neveztek ki nemrégi. ben. Amint Jantner Antal miniszterhelyettes a megyei vezetőkkel közölte: a minisztérium is egyetért Tamási várossá fejlesztésével, ha az ahhoz szükséges követelmények teljesen meglesznek. iDr. Gyugyi János befejező szavaiban méltatta azt a kiemelkedően jó, segítő, korrekt és őszinte kapcsolatot, amely az utóbbi években, megyénk, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Mi. nisztérium, s az OKISz között is kialakult. (B. L.) Magyar-jugoszláv egyezmény Magyar—jugoszláv tudományos, oktatási és kulturális kormányközi együttműködési munkatervet, valamint a két ország tanintézményeiben szerzett bizonyítványok és diplomák kölcsönös elismeréséről szóló egyezményt írtak alá pénteken a Kulturális Kapcsolatok Intézetében. Az ünnepélyes eseményen — amelyen a dokumentumokat magyar részről Polinszky Károly oktatási miniszter, illetve Marczali László kulturális miniszterhelyettes, jugoszláv részről pedig Bozsidar Manics, a Szerb Szocialista Köztársaság kulturális titkára látták el kézjegyükkel — jelen voltak Meruk Vilmos, a KKI elnökhelyettese és Milan Veres, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete is.
