Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-25 / 71. szám
a nEpüjsäg 1980. március 25. Megkezdte munkáját az MSZMP XII. kongresszusa (Folytatás a 7. oldalról.) A párt agrárpolitikájának egésze: a termelési érdekeltség, az állami és szövetkezeti szektor meghatározó szerepe, a nagyüzemekre épülő háztáji és kisegítő gazdaságok lehetőségeinek teljes kihasználása nemcsak vidéken, hanem a' fővárosban is egyetértésre talált. Ez így van akkor is, ha kölcsönös árvitáink voltak és lesznek, ha zsörtö- lődés van olykor amiatt, hogy a tsz-melléküzemágakba elmegy a nagyiparból néhány szakember. Méhes Lajos a továbbiakban leszögezte: a vezetők többsége megfelel a rá váró feladatoknak. Mégis indokolt hangsúlyozni, hogy azoknak a kádereknek az előléptetését szorgalmazzuk, akik az átlagosnál többre vállalkoznak. S amikor vállalják a harcot, nem személyes hiúságuk, saját hasznuk, hanem a közösség érdekei vezérlik. Továbbra is harcra kell. nevelnünk önmagunkat, a párttagságot, az ifjúságot. A párttagság általánosnak tekinthető igénye, hogy hatásosabban küzdjünk a szocialista társadalomtól idegen jelenségek ellen, hogy mértéktartó szerénység és ésszerű takarékosság érvényesüljön a munkában, a magatartásban, az élet minden területén. Arra sarkallnak bennünket, hogy következetesebben harcoljunk a munka nélküli jövedelemszerzés, a pazarlás, a bürokratizmus, a protekció, a hatalmaskodás ellen. — Elismeréssel beszélt párttagságunk arról, hogy mennyi szépet, emberit kaptak .a művészetektől. De a pártmunkásakhoz hasonlóan az alkotóművészeknek is számolniuk kell azzal, hogy mind műveltebb, igényesebb és ennek következtében kritikusabb közönséghez szólnak. A ma embere igényli a magas színvonalú művészeti alkotásokat. Azt is elvárja, hogy az alkotások róla, örömeiről, gondjairól, eredményeiről, tennivalóiról szóljanak. Gazdasági, társadalmi, politikai céljainkat elérni csak műveltebb, felelősségüket ismerő és vállaló emberekkel tudjuk. Kedves elvtársak! A mai 50 évesek, az én nemzedékem- volt a felszabadulás korszakának ifjúsága. A munkahelyeken főként ez a nemzedék köti össze az 1919-es és a két világháború közötti nemzedékeket a mai 40 évesnél fiatalabbakkal. Kötelességünk, hogy saját életutunk, munkánk és harcunk tapasztalataira építve, a nagy öregekhez fűződő személyes élményeinkkel a szívünkben, hittel és meggyőződéssel adjuk tovább a magyar munkásmozgalom hagyományait, győzzük meg á nyomunkba lépő nemzedékeket, hogy érdemes volt küzdeni, érdemes volt a szocializmust társadalmi eszménynek választani. És adjunk annyi bizalmat az ifjúságnak, mint amennyit mi kaptunk az idősebb nemzedéktől. A budapesti kommunisták nevében egyetértek a kongresszus elé terjesztett dokumentumokkal, Kádár János elvtárs előadói beszédével és Brutyó János elvtárs jelentésével. A kongresszust előkészítő viták bizonyították, hogy a főváros kommunistái nemcsak hozzászólni, hanem hozzátenni is akarnak a párt politikájához és annak végrehajtásához — mondotta befejezésül Méhes Lajos. Méhes Lajos utáp Veszprémi István; a Szocialista munka hőse, a Tatabányai. Szénbányák Vállalat brigád- vezető vájára, Komárom megye küldötte emelkedett szólásra. Veszprémi István : A felszólaló elsősorban a tatabányai szénbányászok helyzetét, gondjait elemezte. A XI. pártkongresszus egyértelmű határozatot hozott a hazai szénvagyon fokozottabb kiak a ná zására, majd állami intézkedések is történitek. Ez eocénpiogram néven vált ismertté. Sajnos, az elmúlt év nem hozta meg a vánt döntéseket, az .tapasztaljuk, hogy a kezdeti lendület megtorpant. Tudjuk, hogy a jövő a szénhidrogéneké és az atomé. De amíg odáig eljutunk, addig itt van a szén is. Megyénk adottságaiból fakadóan is javasoljuk, hogy fokozzuk szén vagyonunk igaz- daságos hasznosítását a vil- lamosenérgia-,termelés és egyéb, energiaszükségletek kielégítése, valamint az energiaimport csökkentése céljából. Nem akarom azt a látszatot kelteni, mintha nekünk csak gondjaink lennének. Ha lassan is, de épülnek az új bányák, és ez a legfontosabb. Ezután dr.. Grübl László- né, marcali általános iskolai igazgató, Somogy megyei küldött felszólalása következett. Dr. Grübl Lászlóné: Bevezetőben az iskola kivételes szerepéről és arról a szemléletváltozásról beszélt, amelynek során a nevelésügy fontos társadalompolitikai kérdéssé vált. — Jóllehet; a nevelésben az iskoláé a fő szerep, mégsem vállalhatja magára a család és a társadalmi környezet felelősségét — hang- súfyozta a felszólaló. — A családi nevelés hiányosságait jellemezve, min! szülő is azt mondhatom: nem elég okosan neveljük a gyerekeinket.. Ami pedig a társadalmi környezetet illeti: arra van szükség, hogy az üzemi, a munkahelyi kollektívák ne nézzék tétlenül a fegyelmezetlen ül dolgozó, a közvagyont károsító, alkoholizáló, a gyerekeiket elhanyagoló munkatársaik magatartását. Az iskolai fegyelemről szólva .bírálta azt a jelenséget, hogy a statisztikai szemlélet hatására egyes pedagógusok alapvető követélmények teljesítése nélküli adnak jó érdemjegyeket. Súlyosbítja ezt a gondot, ha a szülői ház nyomást gyakorol a fegyelmet; a szigorúságot érvényesítő nevelőtestületekre. A Somogy megyei küldött után Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára, Fejér megye küldötte szólalt fel. Takács Imre: Felszólalásában elsősorban a fiatal nemzedékhez fűződő viszonyunk kérdéseiről beszélt. — Az ifjúságot illetően ideje gyökeresen szakítanunk bizonyos torz szemléletekből fakadó megítélésekkel, magatartásformákkal. A párt ifjúságpolitikájával általában egyetértés tapasztalható. A napi életben jelentkező megítélési, magatartás azonban még a pártközvéleményben is tarka; az általános közvéleményben .pedig még erősebben az. Találjuk meg az ifjúság helyét ne csak akkor, ha hivatalosan beszélünk róla, hanem a mindennapi életben is. Mindjárt hozzáteszem azt is: a fiatalok is találják meg a maguk helyét a társadalomban. — Attól pedig ne féltsük az ifjúságot^ hogy a korunk szabta feladatokat nem fogják megoldani. Lényegesen bonyolultabb világba születtek bele, magasabb szívona- lú élet magasabb követelményeit kell megoldaniuk. Nem kisebbet, mint a megteremtett alapokon a fejlett szocialista társadalom felépítését — mondotta befejezésül Takács Imre. Ezután Gyenes András elnökletével folytatta munkáját a kongresszus. A résztvevők nagy tapsa közepette lépett az emelvényre Andrej Kirilenko, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Andrej Kirilenko felszólalása Andrej Kirilenko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára Üdvözli Kádár János elvtársat. (Képtávírónkon érkezett.) Kedves elvtársak! (Barátaim! Küldöttségünk az SZKP Központi Bizottsága nevében, kommunistáink és valamennyi szovjet ember nevében forrón köszönti önöket, a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongnesz- szusának küldötteit, s az önök személyében köszönt minden magyar kommunistát és .minden magyar dolgozót. Örömmel adjuk át az MSZMP-uek, az egész magyar népniek Leonvid Iiljics Brezshyev elvtársnak, a magyar nép nagy . barátjának, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének szívélyes üdvözletét és legjobb kívánságait. Leonyid Ilijics, aki már többször járt gyönyörű országukban, változatlan testvéri figyelemmel kíséri a magyar kommunisták munkáját és mindennapi gondjait. Nagy érdeklődéssel hallgattuk meg az MSZMP Központi Bizottságának beszámolóját, amelyet Kádár János elvtárs terjesztett elő, a magyar .kommunisták tapasztalt vezetője, hazájának felvirágzásáért, a szocialista közösség országai egységének és együttműködésének, a kommunista világmozgalom összeforrot.tsága megszilárdításáért tevékenyen küzdő barátunk és harcostársunk. Sokat beszélhetnénk arról, milyen mély benyomást tesz ránk az a nagy és sikeres munka, amelynek eredményeit pártkongresszusuk foglalja össze, valamint a jövőre kitűzött feladataik gazdagsága, amely sokoldalúan feltárul ebben a tártál- más; nagyszerű beszámolóban. Azt emelem ki belese, ami a legfőbb — azt az optimizmust, amely áthatja kongresszusuk légkörét, a párt és az ország életét, Ennek a,z optimizmusnak biztos forrásai vannak. Ezek: az MSZMP marxista—leninista politikája, népük áldozatos munkája. a testvéri szocialista országok megb on tih alatta n barátsága, kölcsönös támogatása és sokrétű együttműködése. A hetvenes években a szocialista Magyarország jelentős lépést .tett a fejlődés útján. Az MSZMP program- ny i latkozat á b a n f ogla 1 ták meggvalósulóban vannak. A mai Magyarországnak igen fejlett ipara és virágzó szövetkezeti mezőgazdasága van. Termelékenyén fejlődik országukban a haladó kultúra és tudomány. A mai Magyarország olyan ország, ahol m i n den ki k i b on.takozt áthat ja tehetségét, gyümölcsözően dolgozhat és szabadon élhet. Éppen ez a létező szociáliA- mus; amely maradéktalanul biztosítja a dolgozóknak az emberi jogokat és a szabadságot. Teljesen törvényszerű, hogy az önök pántja a nép általánosan elismert és nagy tekintélyű vezetője. A marxizmus—Iminizmus, a proletár internacionalizmus eszméi, a forradalmár nemzedékek dicső hagyományai .tovább élnek és fejlődnek a szocialista Magyarország kommunistáinak és valamennyi dolgozójának nagyszerű tetteiben. Különösen nagy öröm ez most, amikor te&tvémépeiník az egész haladó emberiséggel együtt arra készülnek, hogy ünnepélyesen megemlékezzenek Vlagyimir Iljics Lenin; a forradalmi eszme és cselekvés géniusza születésének 110. évfordulójáról. Lenin neve az új, a szocialista világ jelképe, a lenini eszmék pedig a XX. század legnagyobb hatású eszméi. Elv.társak! Lenin nemegyszer hangsúlyozta, hogy a szocializmus, amikor majd a népek reális életformájává lesz, korántsem' válik valamiféle megkövül t társiad alommá, •hanem ellenkezőleg, dinamikusan fejlődik, egyre bonyolultabb feladatokat old meg, leküzdi azokat a fogyatékosságokat és nehézségeket, amelyek előfordulhatnak az olyan gigászi méretű új feladat megoldása során, jnín'- a kommunista civilizáció megteremtése. Mi, kommunisták, következetesen a szocialista és a kommunista építés dialektikájának lenini értelmezéséből indulunk ki. Nem titok — és erről az önök kongresszusán is szó esik —, hogy fejlődésük során a szocialista országok bonyolult problémákkal kerülnek szembe. Gazdasági területen különböző tényezők éreztetik hatásukat, nem utolsósorban a kedvezőtlen világ- gazdasági folyamatok. Bizonyos nehézségek jelentek meg az egyes nyersanyagfajtákból, különösen az energiahordozókból jelentkező egyre növekvő szükségletek kielégítésében is. Nálunk, a Szovjetunióban, Magyarországon és más testvéri országokban nagy figyelmet szentelnek e rendkívül fontos probléma megoldásának. . Többek között intézkedéseket tesznek a fűtőanyag- és nyersanyag-készletek, valamint a villamos energia ésszerűbb, gazdaságosabb fel- használására, széles körű tudományos kutatások folynak ezen a területen. A Szovjetunió megnövekedett nehézségei ellenére — amelyek azzal függnek össze, hogy a kőolaj és a földgáz kitermelése mindinkább az ország távoli, keleti körzeteibe tevődik át — gondot fordított és fordit a testvéri szocialista országok energia- szükségletének kielégítésére. Továbbra is magas szinten tartjuk á kőolaj-, kőolajtermékek és földgáz szállítását ezekbe az országokba, köztük a Magyar Népköztársaságba. A világpiaci árakhoz viszonyítva továbbra is kedvezményes e fontos termékek ára. A gazdasági problémák megoldásában a szocialista tervgazdálkodás előnyeire támaszkodunk, ami lehetővé teszi a gyártásszakosítás és a kooperáció fejlesztését hatalmas közösségünk egészében. Kipróbált úton haladunk, amelyet követve a szocialista országok újabb magaslatokat hódítanak meg, biztosíthatják sokoldalú fejlődésüket. Ez az út a szocialista gazdasági integráció. Hathatós eszközünk is van az összes testvéri ország és az egész közösség érdekeit szolgáló kollektív együttműködéshez: a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Engedjék meg, hogy emlékeztessek azokra a szavakra, amelyeket Brezsnyev élvtárs mondott a Csepel Művekben 1972-ben: „...Ha egyesítjük erőfeszítéseinket, erőnk nem egyszerűen párosul, hanem megsokszorozódik”. Ez a gondolat a szocialista országok együttműködésének lényegét fejezi ki. Helyességét közös munkánk minden tapasztalata igazolja. A Szovjetunió vés a Magyar Népköztársaság éppen a napokban írta alá a hosszú távú gyártásszakosítási és kooperációs programot az 1990-ig terjedő tervidőszakra. Nagyszabású terv ez, amelynek megvalósításával országaink kétségtelenül nagy eredményekkel gazdagodnak. Miközben továbbfejlesztjük és elmélyítjük a szocialista gazdasági integrációt, természetesen nincs szándékunkban lemondani a tőkés államokkal fennálló üzleti kapcsolatokról. A szocialista országok a különböző társadalmi rendszerű államok egyenjogú gazdasági és műszakitudományos együttműködésének hívei. A szocializmus, a kommunizmus felé haladásunk során félmerülő gazdasági feladatok megoldásának eszközét azonban a testvéri országok mindig saját lehetőségeik egyre teljesebb kihasználásában és a mind szorosabb együttműködésben találták és találják meg. Minden alapunk megvan arra, hogy megelégedéssel állapítsuk meg: az elmúlt évtizedben az együttműködés révén újabb fontos sikereket értünk el és — ami nem- kevésbé lényeges — új, értékes tapasztalatokat szereztünk ezen a téren. Az európai KGST-tagálla- mok közös erőfeszítésével megépült a Szövetség gázvezeték. Közös erővel létesült a Vinnyica—Albertirsa villamos távvezeték. A Szovjetunió közreműködésével épül Magyarországon a nagy teljesítményű Paksi Atomerőmű. Az érdekelt KGST-országok hamarosan megkezdik a hatalmas hmelnyickiji atomerőmű építését Ukrajnában. Mind nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a villamos energia atomerőművi előállításának, melynek szerepe a továbbiakban egyre nagyobb lesz. Az atomenergetika fejlesztését célzó átfogó program reális bázisának megteremtése érdekében, mint önök is tudják, Volgodonszk városában egy gyáróriás épül, az „Atommas”, amely a testvéri szocialista országokba is szállít majd atomerőművi berendezéseket. Fölöttébb időszerű a testvéri országok együttműködésének elmélyítése az ipar területén, különösen a gépgyártásban, mert mindenekelőtt ebben öltenek testet a tudományos-műszaki haladás vívmányai. A korszerű szerszámgép-gyártás és az egész gépipar előtt álló új feladatok annyira bonyolultak, hogy hatékony megoldásuk megköveteli a tudományosműszaki és a termelési erőfeszítések kooperációját, és minden egyes testvéri ország legkiemelkedőbb, legtervszerűbb eredményeinek alkalmazását. Csakis ezen az úton javíthatjuk meg számottevően a szerszámgépek, gépek, berendezések, műszerek és szerszámok műszaki színvonalát. Közös érdekünk, hogy magasabb követelményeket támasszunk az egymásnak szállított ipari termékek minőségével szemben. Nagy feladatok előtt állunk, elvtársak, amint ezt kongresszusuk is hangsúlyozza. Világos, hogy ezek megoldása hatalmas alkotó energiát kíván. De ha következetesen kitartunk a szocialista közösséghez tartozó országok nemzeti és nemzetközi érdekei Összehangolásának irányvonala mellett, bizonyos, hogy sikerrel oldjuk meg ezeket a feladatokat. Záloga ennek a szocialista országokban már létrehozott hatalmas gazdasági potenciál. Záloga a szocialista rendszer magas fokú demokratizmusa. amely minden dolgozót a történelmi folyamat tudatos résztvevőiének rangiára emeli. Záloga nártiaink internacionalista politikája. Pártjaink mindent megtesznek annak érdekében, hogv a szocialista országok együttműködése évről évre erősödjék és egyre hatékonyabbá váljék. Magabiztosan tekintünk a jövőbe és szilárd meggyőződésünk. hogy a 80-as éveket a népi Magyarország, a Szovjetunió és valamennyi testvéri szocialista ország további felemelkedése jellemzi majd. Hozzon az új évtized felvirágzást a testvéri Magyarországnak! Nagy alkotó sikereket kívánunk önöknek, kedves elvtársaink, barátaink, eszmetársaink, az MSZMP kongresszusa által meghatározandó tervek megvalósításában. Engedjék meg, hogy most röviden szóljak a nemzetközi kérdésekről. A mai nemzetközi helyzet semmiképp sem nevezhető nyugodtnak. A különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok, amelyek a hetvenes években kétségtelenül kiegyensúlyozottabbá és sokoldalúbbá váltak, ismét jóval bonyolultabbak lettek. Az imperializmus, és mindenekelőtt az amerikai (Folytatás a 9. oldalon.)
