Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-25 / 71. szám
1980. március 25. NÉPÚJSÁG 9 Megkezdte munkáját az MSZMP XII. kongresszusa (Folytatás a 8. oldalról.) imperializmus harcias köreinek szemlátomást nincsenek ínyére az enyhülés mélyreható eredményei, és nem tetszik nekik a világban végbemenő haladó irányú társadalmi változásók objektív folyamata. A szocialista országok nemzetközi pozícióinak megszilárdulása, a kommunista és munkáspártok befolyásának megerősödése, az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek nemzeti felszabadító mozgalmának újabb sikerei riadalmat ókoztak a nemzetközi reakció köreiben, amelyek elhatározták, hogy felborítják az enyhülést. A reakció, a fegyverkezési hajsza fokozásának,'a feszültség élezésének, bonyodalmak és konif 1 ifct us ok p ro v ökálás á n ak útjára lépett a világ különböző körzeteiben. A mai pekingi vezetők, levetve álarcukat és nyíltan szövetkezve a legreakciósabb erőikkel, hegemonista, a béke és a szocializmus érdekei ellen irányuló politikájukkal az imperializmus kezére játszanak. Nyugaton egyesek arra számítottak, hogyha újabb, nukleáris töltetű amerikai rakétákat telepítenek Európába, és azokat a Szovjetunióra, . Magyarországra és más szocialista országokra irányítják, ha újabb katonai támaszpontokat létesítenek a szocialista közösséghez tartozó országok közelében, ez engedékenyebbé tesz majd bennünket az imperialista nyomással szemben. Ez a lényege azoknak a döntéseknek, amelyeket az Egyesült Államok NATO-szövetsége- seire kényszerített, ez a lényege a Carter által meghirdetett militarista programnak. De bennünket már nemegyszer próbáltak ijesztgetni a múltban is. Mindenki tudja, mi lett a vége ezeknek a próbálkozásoknak. Nem lehet visszájára fordítani a történelem törvényeit. A mi közösségünkkel szemben hatástalan a zsarolás és a fenyegetőzés. Az imperializmus ellentámadása nemcsak.a szocialista közösség ellen irányul, hanem a nemzeti felszabadító mozgalom ellen is. Korántsem véletlen, hogy a fegyverkezési hajsza fokozásával egyidejűleg nyugaton megszaporodtak az imperializmusnak és szekértolóinak azon kísérletei, hogy arcátlanul - beavatkozzanak más ► államok és népek belügyeibe. Az Egyesült Államok továbbra is durva nyomást gyakorol Iránra, arra törekszik, hogy stratégiai terveihez és gazdasági érdekeihez igazítsa a közel-keleti helyzetet. Emellett Izraelnek és Egyiptomnak a támaszpont szerepét szánja a térség más népei és országai elleni harcban. Izrael kormánya már régen az amerikai imperializmus szolgálatába szegődött. Most a Szadat-kor- mány, egyezségre lépve Izraellel, Washington arabellenes politikáját szolgálja. Az amerikai, angol és egyéb multinacionális korporációk csak a maguk korlátolt, önző érdekeit ismerik, és semmi egyebet. Semmibe sem veszik azoknak a népeknek■az érdekeit, amelyeknek nemzeti kincseit elrabolják. Ugyanez határozza meg az Egyesült Államók és partnerei, mindenekelőtt Kína magatartását az afgán forradalommal szemben. A forradalom még rövid, kétéves tör-, ténetének lapjaira nem kevés nehézséget jegyeztek fel. A belső gondokkal az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság természetesen önállóan is sikerrel megbirkózott volna. Az afgán nép azonban külső agresszióval került szembe, melyet az Egyesült Államok, Kína és Pakisztán szervezett ellene, hadüzenet nélküli háborúval, amely veszélybe sodorta Afganisztánnak, mint független szuverén államnak a. létét. Ebben a veszélyes helyzetben a Szovjetunió elegét tett Afganisztán törvényes kormánya kérésének, és a velünk szomszédos ország iránti szerződéses kötelezettségeinknek és az ENSZ alapokmánya rendelkezéseinek megfelelően, katonai segítséget nyújtott az afgán népnek. Álláspontunk ebben a kérdésben a' lehető legvilágosabb és jól ismert. Erről az emelvényről ismételten szeretnénk hangsúlyozni: amint teljesen megszűnik az Afganisztán elleni agresszió, amint biztos garanciák lesznek az agresszió megújítása és az afgán nép ügyeibe való mindennemű külső beavatkozás ellen, kivonjuk a szovjet katonai kontingenst Afganisztánból. Elvtársa'k! Az ' agresszív militarista erőknek az enyhülés ellen intézett támadásai képezik a mai világban fennálló feszültség forrását. Tudjuk azonban, hogy hatalmas erők vannak, amelyek képesek szembeszegülni az újabb hidegháborús kísérletekkel, képesek megvédeni a népeket a forróháborútól. A szocialista közösségnek rendelkezésére áll • minden eszköz ahhoz, hogy méltó választ adjon a militarizmus- nak és a reakciónak. Békés vívmányaink védelmében hatalmas szerepet tölt be a szocialista országok 25 évvel ezelőtt megalakított védelmi szövetsége, a Varsói Szerződés szervezete. A szocialista országok ereje nemcsak szilárd honvédelmükben, hanem szolidaritásukban és egységükben, politikájuk igazságos és nemes céljaiban rejlik. Ezzel ösz- szefüggésben hangsúlyozni szeretném, hogy a szovjet kommunistáik nagyra becsülik a szocialista Magyarország és a többi testvéri ország aktív hozzájárulását az európai biztonság megszilárdításának rendkívül fontos ügyéhez, az egészséges nemzetközi légkör általánossá tételéhez. Nagyban előmozdít- ■ ja az enyhülés ügyét a kommunista és munkáspártok erélyes fellépése az agresszió és a háború erői elten. Az enyhülés politikája létérdeke minden népnek, köztük az amerikai népnek is, mindenkinek, aki felelősséggel közelít az emberiség jö- vőjéhez. Az enyhülés kifejezi Ázsia, Afrika és Latin- Amerika független államainak érdekeit. Ezeknek az államoknak égető szükségük van arra, hogy a világon béke uralkodjék, hogy a fegyverkezésre költött óriási ösz- szegeket alkotó célokra használják fel, így például az elmaradottság leküzdésére. • Az enyhülést aktívan támogatja az egész világ demokratikus • közvéleménye. Az enyhülés politikája mellett foglal állást a nyugati országokban sok reálisan gondolkodó állami vezető. Nem utolsósorban ez vonatkozik a kapitalista országok üzleti köreire is. Brezsnyev elvtárs az amerikai tudomány és orvostársadalom 654 ismert képviselőjének az atomháború veszélyére figyelmeztető nyilatkozatára adott, szombaton nyilvánosságra hozott válaszában hangsúlyozta, hogy teljes mértékben osztja az emberek sorsa iránt érzett aggodalmukat. Megállapította, hogy az amerikai tudósok jelentősen hozzájárulhatnak annak megértetéséhez, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió nukleáris konfliktusa elkerülhetetlenül globális jelleget öltene és pusztító következményékkel járna az emberiségre nézve. Rámutatott, hogy a tudósok ilyen humánus, nemes tevékenysége megértésre és támogatásra talál a Szovjetunióban. A békéhez, az enyhülés ügyéhez való hűségét a Szovjetunió, Magyarország és a többi testvéri szocialista ország nem szavakkal, hanem egész politikájával, egész nemzetközi tevékenységével demonstrálja. Nemrégiben tartott választási beszédében Brezsnyev elvtárs hangoztatta: „A Szovjetuniót senki sem fölemlítheti meg. Erőink, lehetőségeink hatalmasak. Szövetségeseinkkel együtt mindig helyt tudunk állni, vissza tudunk verni mindenfajta ellenséges rajtaütést, és senkinek sem sikerül, hogy provokáljon bennünket. A háborús hisztéria, a fékevesztett fegyverkezési verseny doktrínájával szembeszegezzük a békéért, a világ biztonságáért vívott következetes harc doktrínáját.” 'Mint ismeretes, mi nemcsak nagy jelentőségű kezdeményezéseket teszünk a leszerelés kérdésében, hanem készek vagyunk arra is, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvéből kiindulva, messzemenően figyelembe vegyük a másik fél álláspontját. Mi több, egyoldalú intézkedéseket is teszünk: gondolok itt a szovjet csapatok és haditechnika bizonyos kontingensének kivonására a Német Demokratikus Köztársaságból. A szocialista közösség országai, miként erről Kádár János elvtárs is szólt beszámolójában, a madridi találkozó sikeres megtartását szorgalmazzák, támogatják a lengyel elvtársak kezdeményezését, akik javasolták, hogy Varsóban összeurópai konferenciát tartsanak a bizalom erősítését és a katonai enyhülést szolgáló intézkedésekről. Továbbra is síkraszál- lunk a legveszélyesebb fegyverfajta, a hadászati támadó rakéták korlátozásáért, és természetesen hívei vagyunk a SALT—II szerződés érvénybe lépésének. Ezt, mint ismeretes, a Carter- kormányzatnak, valamint azon amerikai politikai .köröknek az akciói akadályozzák, amelyek még mindig abban az illúzióban ringatják magukat, hogy katonai fölényre tehetnek szert a Kedves Kádár János elvtárs! Kedves küldött elvtársak, meghívottak! Nagy megtiszteltetés szamunkra, a Kubai Kommunista Párt küldöttségének, hogy részt vehetünk a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán. Pártunk központi bizottsága és delegációnk nevében szeretnénk kifejezni legőszintébb köszöne- tünket a meghívásért, és a szeretetteljes, baráti fogadtatásért, amelyben az önök kedves és szép országában részesültünk. Mindenekelőtt a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága és a kubai dolgozó nép testvéri és szolidáris üdvözletét tolmácsoljuk a XII. kongresszusnak, a magyar kommunistáknak, Magyarország dolgozóinak, a testvéri magyar népnek. A magyar kommunisták kongresszusa az új élet felé vezető út újabb állomása. Ebből az alkalomból megemlékezünk az önök dicső elődeiről, tisztelettel adózunk nekik, meghajtjuk előttük hazánk és pártunk zászlaját. Meghajtjuk az elődök előtt, akik lázadásra buzdítottak a horthysta elnyomás ellen, a hős és önfeláldozó harcosok előtt, akik a második világháborúban küzdöttek a fasizmus ellen, minden magyar kommunista előtt, aki életét áldozta a harcban, a magyar nép forradalmi bátorsága előtt. A magyar nép pártjának és e párt első titkárának, a mi közeli barátunknak, a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő alakjának, Kádár János elvtársnak a vezetésével halad a fejlett szocialista társadalom építésének útján, rendíthetetlen és harcos szolidaritást tanúsít a felszabadulásukért küzdő népek iránt, kiáll a béke ügye mellett, a háború és a fegyverkezési hajsza ellen; a kapitalizmus általános válságának kibontakozása közepette bátran és eredményesen küzd életszínvonalának megőrzéséért, gazdasági, tuszocialista világgal szemben. Mi olyan világot akarunk, amely mentes a fegyverkezési versenytől, olyan világot, amelyben az államok közötti viszonyokat a békés egymás mellett élés és a békés jószomszédi együttműködés normái határozzák meg. Ezt a célt követte a szocialista országok külpolitikája a 70-es években, ilyen marad ez a politika a 80-as években is. Elvtársak! Lenini pártunk és az egész szovjet nép- most közeledik tizedik ötéves tervének befejezéséhez és készül az SZKP XXVI. kongresszusára, amely meghatározza a kommunista építés további programját. A szovjet emberek alkotó erőfeszítései, építőmunkájuk mindenekelőtt az ipar és a mezőgazdaság intenzívebb fejlesztését, a termelés hatékonyságának fokozását, a gazdasági mechanizmus tökéletesítését szolgálják. A szovjet társadalom életét a magas fokú társadalmi és eszmei-politikai egybeforrottság, a kommunista párt kipróbált vezetésével magasztos célunk, a kommunizmus felé haladó szocialista nemzetek és nemzetiségek megingathatatlan egysége és barátsága jellemzi. Mélységes meghatottsággal fogadtuk azokat az elismerő szavakat, amelyek itt, az MSZMP XII. kongresszusán hangzottak el a Szovjetunió . Kommunista Pártjáról, a szovjet népről, a valamennyiünk számára kedves és tisztelt Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársról, a kommunizmus és a béke eszméinek diadaláért küzdő kiemelkedő harcosról, a nagy Lenin ügyének hűséges dományos, kulturális és társadalmi fejlődésének továbbviteléért. Szilárdan tartja magát a marxizmus—leninizmus alapelveihez, ezzel is leróva tiszteletét azok előtt, akik megteremtették a feledhetetlen emlékű Magyar Tanács- köztársaságot, amely rövid fennállása ellenére a nemzetközi proletariátus harcainak történetében az egyik legdicsőségesebb fejezet, soha el nem homályosuló hőstett. Kedves Kádár elvtárs! Fogadja legnagyobb elismerésünket a beszámolójában megnyilvánuló, vezetői bölcsességét tükröző politikai éleslátásért. A 'beszámoló eredeti módon juttatja kifejezésre azt a haladást, azokat a történelmi jelentőségű vívmányokat, amelyeket az önök népe a szocialista építés során, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével elért. Magyarországon megerősödtek a szocialista társadalmi viszonyok. A szocialista szektornak döntő szerepe van a nemzeti jövedelem megteremtésében. Létrejött a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség szoros szövetsége, értelmiség szoros szövetsége. A magyar munkásosztály hatékony vezetésének, megerősödött politikai öntudatának és megnövekedett kezdeményezőkészségének köszönhetően csökkenték az osztálykülönbségek. Érezhető az állami tevékenység fokozatos javulása és a szocialista demokrácia kiszélesedése, a nép növekvő részvétele a kormányzati munkában és a társadalom irányításában. Most, amikor a kapitalizmus világméretű gazdasági válságának következményei kihatnak a szocialista országok gazdasági helyzetének alakulására — különösen azokéra, amelyek nyitott gazdasági szerkezetük miatt fokozott mértékben fonódnak össze a nemzetközi gazdasággal — kongresszusuk Kádár elvtárs beszámolója nyomán megtervezi azt a stratégiát, folytatójáról. Nagyon köszönjük önöknek ezeket a testvéri érzéseket. A szovjet kommunisták, a szovjet emberek mindig az önök hű barátai és testvérei' maradnak. Élve a lehetőséggel, kö- .szönteni szeretném önöket a közelgő dicső évforduló, a fasizmus alóli felszabadulásuk 35. évfordulója alkalmából. Újabb nagy sikereket kívánunk önöknek, kedves elvtársak, a fejlett szocialista társadalom építésében! Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép harcos élcsapata! Erősödjék a magyar és a szovjet kommunistáknak, a Szovjetunió és Magyarország testvérnépeinek megbonthatatlan barátsága és együttműködése! Éljen a béke, éljen a kommunizmus ! Beszéde végeztével Andrej Kirilenko átnyújtotta az SZKP Központi Bizottságának írásos üdvözletét Kádár Jánosnak. A kongresszus nevében Gyenes András köszönte meg az elvtársi, baráti szavakat, az SZKP Központi Bizottságának üdvözletét, jó kívánságait. Kérte Andrej Kirilenkót: tolmácsolja a Szovjetunió dicső kommunista pártja központi bizottságának, a kommunizmust építő szovjet népnek a magyar kommunisták és népünk forró elvtársi, baráti üdvözletét, s további kimagasló sikereket kívánt a kommunizmus nagyszerű programjának megvalósításában. Ezután Osvaldo Dorticos, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a kubai küldöttség vezetője mondott beszédet. amely lehetővé teszi, hogy az ország szembenézzen a nehézségekkel és folytatódjék a nemzet gazdasági és társadalmi, politikai, tudományos* s kulturális előrehaladása. Biztosak vagyunk abban, hogy a mai Magyarország — amely a közeljövőben ünnepli felszabadulásának 35. évfordulóját — a kongresz- szus határozatainak ösztönző hatására eredményesen halad tovább történelmi céljainak megvalósítása felé. Ily módon újabb példával bizonyítja a szocializmus fölényét akkor, amikor a fejlett kapitalista világ elkeseredett és reménytelen válságot él át, olyan válságot, amely éhséggel, munkanélküliséggel, létbizonytalansággal és fokozódó nyomorral sújtja a gyarmati sorban, neokolonialista és imperialista elnyomás alatt sínylődő, a felszabadulásukért drámai küzdelmet vívó országok néptömegeit. Engedjék meg, hogy kifejezzem örömünket a pártjaink, kormányaink és népeink közötti kétoldalú kapcsolatok eredményes fejlődéséért. Hálával emlékezünk meg Kádár elvtárs részvételéről pártunk első kongresz- szusán, meleg, baráti érdeklődéséről és megnyilatkozásáról, stílusának kommunista szerénységéről és nyíltságáról. Ez a rendezvény alkalmat nyújtott arra is, hogy Kádár elvtárs és pártunk első titkára, Fidel Castro elvtárs ismételten találkozhatott egymással. Az ő szívélyes, személyes kapcsolatuk az igazi kommunista barátság példája, amely jelentősen hozzájárult a bennünket összefűző bensőséges, egyre sokrétűbb és megbonthatatlan szálak erősödéséhez. Mi, kubai kommunisták már megkezdtük pártunk második kongresszusának előkészítését. Népünk élete a kapitalizmus válságos gazdasági, pénzügyi,, erkölcsi és politikai helyzetéből adódó súlyos nehézségek ellenére sikeresen alakul. A nehéz külső körülményekhez a mezőgazdaságunkat sújtó — esetleges és átmeneti — tényezők is társulnak: a cukornád- és dohányültetvényeken, valanjint a sertésállományban károkat okozó betegségek. Mégis, a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában a gazdaság anyagi és műszaki bázisát erősítő fejlődéssel együtt mélyül és erősödik a forradalmi folyamat, amelynek célja az állami és pártvezetés hatékonyságának növelése, tömegszervezeteink, egész népünk ideológiai színvonalának emelése. A forradalom megerősítésének olyan mozzanatáról van szó, amelyet tömegeink szenvedéllyel vállalnak abban a kérlelhetetlen harcban, amelyet a rossz hatékonyság ellen, a munkafegyelem hiánya ellen és minden olyan jelenség ellen folytatunk, amely puritán, szerény és harcos népünk forradalmi életstílusától idegen. Kedves elvtársak! Erre a kongresszusra az emberiség történelmének olyan pillanatában kerül sor, amikor az imperialista politika veszélyesebbé válik. Ennek a politikának az a célja, hogy kiélezze a nemzetközi helyzetet, visszahozza a hidegháborút, ismét felszítsa a szovjetellenességet, feltételeket teremtsen a lélektani hadviseléshez, és ily módon gyengítse az enyhülésért és a békéért folyó harcot. Ma az Egyesült Államok kormánya katonai támaszpontokat létesít az Indiai-óceán térségében; az iráni események ürügyén haditengerészeti egységeit az Indiai-óceán és a Perzsa-öböl térségébe irányítja; elhatározta, hogy a NATO keretében 572 középhatósugarú rakétát helyez el európai területen az erő- egyensúly megbontására és katonai előnyök szerzésére irányuló stratégia részeként. Az afganisztáni eseményeket — amelyeket éppen az ország ellen külföldről irányított imperialista beavatkozás váltott ki — arra igyekszik felhasználni, hogy a végsőkig fokozza a nemzetközi feszültséget, alkalmatlanná tegye a légkört az enyhülés és a béke útjának folytatására, igazolja hatalmas katonai költségvetésének és kiadásainak jogosultságát. Végső soron ismét a hidegháború korszakába igyekszik visszavezetni a világot, azt remélve, hogy ezzel alapot teremt az egész világra kiterjedő agresszív imperialista politikájának igazolásához. A nemzetközi helyzet m,a azt kívánja, hogy erősítsük a békéért vívott küzdelmet, valamint a nemzetközi együttműködés t annak érdekében, hogy a gazdasági erőforrásokat ne fordítsák az évi 400 milliárd dollárnál is többét felemésztő bűnös fegyverkezési hajszára. Ma az emberiség nagy része, több milliárd ember, szegénységben és nyomorban él. A gazdasági erőforrásokat napjainkban sok-sok ország fejlődésiének elősegítésére kellene mozgósítani, amint erre az el nem kötelezett országok mozgalmának elnöke, Fidel Castro elvtárs, az ENSZ fórumán a VI. havannai csúcstalálkozó szellemében rámutatott. Az imperializmus, a legfejlettebb kapitalista világhatalom kormánya; a népek csendőre, ma. mégis ismét ahhoz a nyugtalanító és gyűlöletes politikához folyamodott, amely a világot újból a háború örvényébe sodorhatja. Elítéljük ezt a politikát. Az imperialista politika intervenciós akciókban nyilvánul meg a Közeli-Keleten és Afrikában. A világimpe- rializmus siaiját hasznára fordítja ingatag támaszának, a kínai klikknek az árulását. Igyekszik .megosztani az arab világot, meghiúsítani a palesztin nép jogos reményeit, s különleges erőket képez ki a közel-keleti beavatkozásra, Az Egyesült Államok elnökének szavai a SALT—TI egyezményről való lemondás lehetőségét sejté(Folytatás a 10. oldalon.) Osvaldo Dorticos felszólalása
