Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-25 / 71. szám

A rtÉPÜJSÁG

Megkezdte munkáját az MSZMP

(Folytatás a 3. oldalról)

Társadalmi rendszerünk hatalmas erőforrásának, a szocialista demokráciának elmélyítése, formális vonásainak megszüntetése megköveteli a pártirányítás és a pártdemokrácia erősítését, a társadalmi és képviseleti szervek szerepének növekedését, a társadalmi ellenőrzés fokozását.

A gazdasági építőmunka feladatai

Régen feltárt igazság, hogy a társadalom fejlődését döntően két tényező határozza meg, a politikai hatalom és a gazdasági alap. Ebből következik, hogy jelenleg, a mi viszonyaink között, amikor a munkásosztálynak és szövetségeseinek a politikai hatalma szilárd, minden társadalmi kérdés megoldása, az életszínvonal emelése, a kultúra fejlesztése, honvédő képességünk, s általában a fejlett szocialista társadalom sikeres építése a gazdasági munka eredményeitől függ. A gazdasági feladatok megoldása viszont csak az egész társadalom céltudatos erőfeszítéseinek eredménye lehet. Ebben fontos szerepe van a gazdaságban dolgozókon kívül a tudományos, a művelődési, az egészségügyi, az igazgatási és minden más területen tevékenykedők közös munkájának. A Központi Bizottság a beszámolási időszakban ennek megfelelően foglakozott a gazdasági feladatokkal. A XI. kongresszus által jóváhagyott gazdaságpolitikát követtük, az V. ötéves terv valóra váltásáért dolgoztunk a feltételezettnél lényegesen nehezebb és bonyolultabb körülmények között.

Jelenthetjük a kongresz- szusnak, hogy a beszámolási időszakban a párt és a nép közös erőfeszítései nyomán a gazdasági építőmunkában is számottevő eredmények születtek. Fejlődtek a termelőerők, erősödött szocialista társadalmunk anyagi-műszaki bázisa. Gyarapodott a nemzeti vagyon, javultak az életkörülmények. Ha az idei népgazdasági terv előirányzatai teljesülnek, a nemzeti jövedelem öt év alatt 21—22, az ipari termelés 24—25, az építőipari termelés 13—14 százalékkal nő, a mezőgazdasági termékek termelése 15—16 százalékkal lesz nagyobb, mint a megelőző öt évben.

Látnunk kell azt is, hogy a külső gazdasági feltételek kedvezőtlen megváltozása élesebben megmutatja gazdaságunk gyenge pontjait, munkánk hibáit. Felismertük ugyan, hogy a feltételek kedvezőtlen alakulásával szemben a termékszerkezet változtatásával, a szelektív iparfejlesztéssel kell és tudunk hatásosan fellépni, a gazdasági irányítás gyakorlata azonban nem tudott megfelelő mértékben, elég gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Az intenzív gazdálkodásra való áttérés, a termelés hatékonyságának javulása, a termelési és a termékszerkezet korszerűsítése elmarad attól az ütemtől, amit a helyzet megkövetel, s amit népgazdaságunk jelenlegi műszáki, technikai színvonala már lehetővé tesz.

vítsuk a népgazdaság egyensúlyát; ési szilárdítsuk meg; az elért életszínvonalat. Most, átmenetileg, reálisan ezt a célt tűzhetjük magunk elé. A következő évek nagyon fontos feladata, hogy gazdaság- politikánk következetes gya. korlati érvényesítésével ja. vítsuk külkereskedelmi és fizetési 'mérlegünket, a költség- vetési egyensúlyt, az árualap és a vásárlóerő, a munkaerő és a munkahelyek, a beruházásra fordítható összegek és a kivitelezési kapacitások összhang ját-. Ezeknek a céloknak kell alárendelni • az ipari termelés növekedési ütemét, a nemzeti jövedelem belső (felhasználását és elosz. fását. Az ipari termelés erőteljesebb növelése csak abban az esetben engedhető meg, ha jelentős eredményt sikerül elérni a termékszerkezet korszerűsítésében, a termelés és az értékesítés hatékonyságának javításában, s így számunkra kedvezőbb cserearányokat tudunk létre, hozni a külkereskedelemben.

Az V. ötéves terv végrehajtása ez év december 31-én fejeződik be. Ennek eredménye adja meg a -reális ala. pót az új középtávú nópgaz. desági terv kidolgozásához. A Központi, Bizottság ezért, nem tartotta célszerűnek, hogy a kongresszus elé terjessze az új ötéves tervre vonatkozó, «

Az ipar termelőalapjai az elmúlt években lényegesen korszerűsödtek, a műszaki színvonal, a dolgozók szakmai t udása, hozzáértése emel. kedett. Iparunk és építőiparunk termeld a nemzeti jövedelem 61 százalékát. A kép még egyenetlen, de jó látni és tudni, (hogy vannak már olyan ipari vállalatok — s számuk növekszik —, ame. lyeknek munkája és termékei megfelelnek a kor követeimé, nyeinek, kiállják a nemzetközi összehasonlítást is. Az ipari termelést adottságaink figyelembevételével az eddi. ginéi differenciáltabban kell fejleszteni. Mindenekelőtt azoknak a termékeknek az arányát kell növelni, ame- . lyek kevésbé anyag- ésener_ giaigényesek, illetve import, ■megtakarítást, nagyobb népgazdásági jövedelmet tesznek lehetővé. Minden ipari: válla, lat annak tudatában alakítsa termékszerkezetét, hogy a házai és a világpiac egyaránt a hatékony munkát, a kor. szerű, jó minőségű, verseny- képes ■ terméket értékeli meg. felelően. Csakis az ilyen termelésnek van jövője.

Egész társadalmi fejlődé, sünk szempontjából nagy jelentősége van a mezőgazda^ Ságnak. Az élelmiszer-termelés jelentősége világszerte nö. t vekszik. Kérkedés nélkül,

A munka termelékenysége a termelésnél gyorsabban emelkedik. Kezdeti eredmények vannak a gazdaságtalan termelés gazdaságossá tételében, illetve megszüntetésében. Az elmúlt öt esztendőben mintegy 80 olyan — egyenként a félmilliárd forintot meghaladó — beruházás valósult meg, amely lehetővé tette a termelés bővítését, és segítette a termelési szerkezet átalakítását is. Fejlődött a közlekedés és a szállítás. Fokozódott részvételünk a nemzetközi munka- megosztásban.

Mindemellett azt is jelentenünk kell, hogy a megtett erőfeszítések ellenére, döntően a számítottnál is kedvezőtlenebbül alakult feltételek miatt, gazdasági fejlődésünk várható eredményei elmaradnak az V. ötéves terv előirányzataitól; a nemzeti jövedelem és ennek következtében az életszínvonal emelkedésének üteme is lassúbb a tervezettnél. A helyzet ma bonyolultabb, a gazdasági munka az eddiginél nagyobb erőfeszítést, szervezettséget követel. A nemzetközi gazdasági életben 1973 —74 óta végbemenő gyökeres és tartós változások, a világpiaci árarányok bennünket hátrányosan érintő módosulása, egyes tőkés országok diszkriminációs intézkedései kedvezőtlenül hatnak. a magyar népgazdaságra' is. Szocialista népgazdaságunk alapjainak szilárdságát és életképességét bizonyítja, hogy az elmúlt három évtized legsúlyosabb külső gazdasági hatását is képesek voltunk elviselni.

Tanácskozik az MSZMP XII. kongresszusa

(Képtávírónkon érkezett.)

A XI. kongresszust követően a párt vezető testületéi rendszeresen figyelemmel kísérték a fő gazdasági folyamatokat, és több célszerű határozatot hoztak a gazdasági munka javítására. A párt a cselekvés számira megfelelő programot dolgozott ki. A párthatározatok alapján számos jó kormányzati intézkedés született.

Az elmúlt esztendőt sikeresnek tekinthetjük abból a szempontból, hogy meggyorsult a kedvező tendenciák kibontakozásának, a világpiaci viszonyokhoz való alkalmazkodásnak a folyamata. Mindezek eredményeképpen 1979-ben javult a népgazdaság egyensúlya. Az idén és a jövőben is ezen az úton kell következetesen tovább haladni. A következő években is nehéz külső gazdasági feltételekkel kell számolni. A világgazdaságtól nem tudjuk magunkat függetleníteni, de munkánk megjavításával lényegesen csökkenthetjük a kedvezőtlen hatásokat.

A Központi Bizottság java. solja a kongresszusnak: a VI. ötéves terv időszakában a gazdaságpolitika fő célja az legyen, hogy lassúbb fejlődési ütem mellett, a gazdasági fejlődés minőségi tényezőinek kibontakoztatásával, a termelés nemzetközi verseny képességének fokozásával ja.

most még kellően meg nem alapozott fő mutatószámokat. Jelenlegi becsléseink szerint a VI. ötéves terv időszakában a nemzeti jövedelemnek mintegy 15—17 százalékos növekedése látszik megvalósíthatónak. A mérsékelt növekedési ütem arra is lehetőséget ad, hogy műszakilag és minden más tekintetben megalapozzuk a későbbi len. dületesebfo, kiegyensúlyozottabb előrehaladást. Az már most is teljesen nyilvánvaló, hogy a népgazdaság fejlesztésének (fő irányaként a következő ötéves tervidőszakban is a hatékonyság és a minőség javítását, a nemzetközi ver. senyképesség növelését kell megjelölnünk. A termelésnek rugalmasan kel.1 alkalmaz, kodnia a belső és a külső piaci igényekhez. A tartósan veszteséges termelést gazda-, ságjossá kell tenni, vagy meg kell szüntetni.

mégis büszkén szólhatunk történelmi vívmányainkról, a szocialista alapokra helye, zett, lendületesen fejlődő magyar mezőgazdaság eredményeiről. Az országban jelen, leg 131 állami gazdaság működik 143 ezer dolgozóval, 1350 termelőszövetkezet 618 ezer dolgozóval. A mezőgazdaság a szocialista átszervezés előtti évekhez viszonyítva jelenleg 7 százalékkal ki_ sebb földterületen, 48 száza, •lékkai kevesebb dolgozóval, 61 százalékkal több terméket ad az országnak. A fejlődésről szólva elég arra utalni, hogy az V. ötéves tervidőszak átlagában évenként az egy főre jutó Kukorica, és kalá. szosgabona-termés együtt kereken 1200 kilogramm, a hús. termelés pedig ugyancsak egy főre számítva vágósúlyban 190 kilogramm volt. Ez már 'a világszínvonalhoz mérve is élenjáró eredmény.

Gazdasági fejlődésünket alapvetően befolyásolja a nyersanyag- és energiahely. zet. További erőfeszítéseket kell tenni az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a szolgáltatások, az egész népgazdaság területén a nyersanyag*- és energiatakarékosságra. Fokoznunk kell energiaforrásaink, szénva_ gyónunk feltárását, gazdaságos hasznosítását.

Folytatjuk bevált agrár- és szövetkezeti, politikánkat. Az állami gazdaságokra és a termelőszövetkezetekre ala. pozva, a háztáji és kisegítő gazdaságok lehetőségeit is kihasználva az egész élelmi szer-termelést összehangol, tan fejlesztjük. Hasznosítani kell az iparszerű termelési rendszerekben, valamint a gazdasági együttműködés más formáiban rejlő lehetőXII. kongresszusa

ségeket, A mezőgazdaságban is a fő feladat a hatékony, ság növelése, a minőség javítása, a lakosság' szükségleteinek jó kielégítése, a gazdaságos kivitel növelése. Ez megköveteli a termelőalapoknak, mindenekelőtt a termőföldnek a védelmét és ész. szerű felhasználását. Folytat! ni kell a rekonstrukciót, az anyagi-műszaki bázis kor. szerűsítését, a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer- ipar, a tárolás és feldolgozás összehangoltabb' fejlesztését. A mezőgazdaság megfelelően el van. látva korszerű gépekkel, berendezésekkel, doll giozói pedig gazdag tapaszt a. latokat szereztek a technika, a vegyi anyagok, a tudomány eredményeinek alkalmazásában.

A gazdasági építőmunká- ban előttünk álló feladatok sikeres megoldása megkívánja, hogy minél teljesebben feltárjuk és hasznosítsuk azokat a tartalékainkat, amelyek minden termelő-és gazdálkodóegységben, a társadalmi tevékenység minden fertile, tén fellelhetők. Bánjunk észszerűen és takarékosan szellemi és anyagi erőforrásainkká]. A takarékosságnak — amely az okos, ésszerű gazdálkodás követelménye —, át kell, hatnia egész, tevékenységünket, s a gazdálkodás szer vés részévé, életünk általai nos normájává kell válnia.

Kádár János ezek után rámutatott, hogy fejlődésünk mai szakaszában különösen nagy jelentőségű a kutatási eredmények gyorsabb és szélesebb körű gyakorlati alkalmazása, a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása, a munka jobb megszervezése, és a fegyelem megszilárdítása, majd így folytatta:

Gazdasági fejlődésünk, országunk adottságai egyaránt azt igénylik, hogy fokozzuk részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. Gazdasági, külkereskedelmi kapcsolataink ma is széles körűek, mintegy 150 országra terjednek ki.

Exportunk elérte a nemzeti jövedelem 50 százalékát.

Gazdasági fejlődésünkben kiemelkedő jelentőségű a szocialista országokkal folytatott sokoldalú együttműködés. A szocialista országok részesedése Magyarország külkereskedelmi forgalmában az utóbbi években több mint 50 százalék. Külkereskedelmünknek megközelítően egyharmadát a Szovjetunióval, csaknem egynegyedét pedig a többi szocialista országgal bonyolítjuk le.

Arra törekszünk, hogy tovább erősödjék és szélesedjék a fejlődésünkben oly nagy szerepet betöltő gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésünk a Szovjetunióval. Számunkra lét- fontosságú, hogy a Szovjetunió hatalmas felvevőpiacára hosszú lejáratú szerződések alapján nagy mennyiségű árut exportálhatunk, ez elősegíti a hazai termelés biztonságát, gazdaságossá tételét. A Szovjetunióból szerezzük be a jövőben is a- szükséges energia és nyersanyag, a műszaki fejlődést szolgáló gépek, berendezések és technológiák nagy részét. Sok kiemelt beruházásunk, köztük a legnagyobb, a Paksi Atomerőmű is sízovjefc . tervek és technológia alapján épül.

Tavaly megemlékeztünk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa fennállásának 30. évfordulójáról. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a KGST keretében megvalósuló együttműködés • jelentős mértékben hozzájárul a tagállamok, köztük hazánk gazdasági fejlődéséhez. Hazánk alapvetően érdekelt a KGST tevékenységének továbbfejlesztésében, tökéletesítésébert. A Magyar Népköz- társaság továbbra is kezde- ményezően vesz részt a közös munkában, a hosszú távra szóló célprogramok megvalósításában.

A jövőben is azon munkálkodunk, hogy hazánknak a tőkés országokkal fennálló gazdasági kapcsolatai a kölcsönös előnyök és az

egyenjogúság alapján tovább fejlődjenek- A hagyományos külkereskedelem mellett fejleszteni kívánjuk a termelésre és az értékesítésre ts kiterjedő együttműködést. Ez megfelel népünk érdekeinek és a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósítására irányuló politikánknak is.

A világgazdaságban egyre nagyobb szerepet játszanak a fejlődő országok, amelyekkel hazai feladatainkkal és az egyes országok sajátosságaival összhangban alakítjuk együttműködésünket. A forgalom és a gazdasági együttműködés lényeges bővítésére törekszünk. A kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés révén is segítjük a volt_ gyarmati országokat termelőerőik fejlesztésében, gazdasági önállóságuk megteremtésében.

Gazdasági fejlődésünk megköveteli, hogy irányítási rendszerünket is jobban hozzáigazítsuk a változó viszonyokhoz. Gazdaságirányítási rendszerünk, amelynek alapelveit .csaknem másfél évtizede dolgoztuk ki, figyelembe veszi a szocializmus" építésének általános érvényű törvényeit és országunk sajátosságait. A társadalmi tulajdonra alapozott szocialista tervgazdálkodás, összekapcsolva a vállalatok és a szövetkezetek önállóságával, a csoportérdeket és az egyéni anyagi érdekeltséget is érvé- nyesítvéT jól segíti gazdaság- politikánk megvalósítását. Gazdaságirányítási rendszerünk működése azonban néhány tekintetben kívánnivalót hagy maga után. Az irányítás, a népgazdasági tervezés, a szervezeti rendszer nem alkalmazkodik elég rugalmasan a változó feltételekhez, nemegyszer késnek a szükséges döntések.

A beszámoló a továbbiakban a központi és vállalati irányítás növekvő feladatával, s ezzel együtt a vállalatok nagyobb önállóságából adódó követelményekkel foglalkozott.

, A szocialista építés korszakának is megvannak a maga szigorú gazdasági törvényei, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Irányítási rendszerünk lényege a szocialista tervgazdaság, amely számol azzal is, hogy az áru-, a pénz- és a piaci viszonyok szerves alkotórészei gazdasági életünknek. A termelés hatékonyságával, a jövedelmező gazdálkodással és az anyagi érdekeltséggel a szocialista gazdaság törvényszerűségeinek megfelelően foglalkozunk.

A gazdasági folyamatok szabályozásában fontos szerepe van az árrendszernek. Az áraknak megfelelően tükrözniük kell a társadalmilag szükséges és indokolt ráfordításokat. Ez nélkülözhetetlen feltétele a gazdasági tisztánlátásnak, a jó gazdasági döntéseknek, a termelés és a fogyasztás megfelelő szabályozásának. A világpiac értékítéletét is kifejező, reális termelői árak alapján ítélhető meg a termelés gazdaságossága. Csak az ilyen árakon alapuló jövedelmezőség ösz'tönzi megfelelően a gazdasági egységeket a hatékonyság növelésére, a műszaki fejlesztésre, a minőség javítására. Ezt figyelembe véve került sor az év elején a termelői árak átfogó rendezésére.

A fogyasztói árakat illetően nálunk szabály, hogy az alapvető létfenntartási termékek és szolgáltatások árát központilag, az életszínvonal alakulását meghatározó döntésekkel összhangban állapítják meg. Az árrendszer azonban csak akkor töltheti be eredményesen gazdasági szerepét, ha szerves a kapcsolat a termelői és a fogyasztói árak között; tartósan nem szakadhatnak el egymástól. Ez fontos feltétel ahhoz, hogy a fogyasztás és annak összetétele gazdasági lehetőségeinkkel összhangban alakuljon.

(Folytatás az 5. oldalon.)