Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-25 / 71. szám
1980. március 25. KÉPÚJSÁG 5 Megkezdte munkáját az MSZMP XII. kongresszusa (Folytatás a 4. oldalról.) A szocializmus építésének gazdasági törvényeiből és az előttünk álló feladatokból kiindulva alkalmazzuk a gazdasági szabályozókat, amelyek az irányítás nélkülözhetetlen eszközei. Ezek az utóbbi időben minden vállalat számára szigorúbbak lettek. Tartósan már egyetlen gazdálkodóegységet sem menthetünk fel a követelmények teljesítése alól. A vállalatoknak, a szövetkezeteknek végzett munkájuk arányában kell boldogulniuk. A jövőben még inkább arra kell törekedni, hogy a gazdasági szabályozás, az érdekeltségi rendszer a hatékonyan működő vállalatok, szövetkezetek gyorsabb fejlődését segítse, és jobban ösztönözzön a tartalékok feltárására, a jövedelmező gazdálkodásra. A szabályozók azonban önmagukban nem mindenhatóak, nem szabad csupán automatikus működésükre hagyatkozni. A feladatok megoldásában különösen nagy terhek nehezednek a gazdasági vezetőkre. Túlnyomó többségük helytáll, megfelel a magasabb követelményeknek. A gazdasági feladatok színvonalasabb megoldása nagymértékben rajtuk múlik. A gazdasági vezetők megítélésében is nagyobb hangsúlyt kell kapniok az olyan tulajdonságoknak, mint az új iránti fogékonyság, a felelősségvállalás, a . végrehajtás színvonalas megszervezésének és ellenőrzésének a képessége. Külön is szólni kell arról, hogy növelni kell a termelés közvetlen irányítóinak, a művezetőknek a hatáskörét és — munkájukkal, felelősségükkel arányosan — anyagi, erkölcsi megbecsülésüket. övezze nagyobb társadalmi elismerés azokat a vezetőket, akik törődnek az Politikánk alaptétele, hogy a szocializmus építésének menetében rendszeresen emelkednie kell a dolgozók életszínvonalának. Szabály az is, hogy előbb meg kell termelni a javaikat, s csak azután lehet elosztani és fogyasztani. A megfelelő ellátási színvonal fontos feltétele, hogy egyensúly legyen az árualap és a vásárlóerő között. Pártunk, kormányzatunk az életszínvonalra vonatkozó politikáját megvalósította, vállalt kötelezettségeit teljesítette. A szocializmus építésének legutóbbi két évtizedére visz- szatekintve azt látjuk, hogy az ország lakossága anyagiakban és szellemiekben jelentősen gyarapodott. 1960 óta a lakosság fogyasztása és az egy főre jutó reáljövedelem több mint kétszeresére nőtt. Felépült mintegy másfél millió lakás. Az ország lakosságának csaknem a fele új otthonba költözött. Általánossá vált a háztartási gépek: mosógép, porszívó, hűtőszekrény, továbbá a rádió, a televízió, a magnetofon és más tartós fogyasztási cikkek használata. Csaknem minden negyedik családnak van gépkocsija. Népünk élelmezési színvonala, öltözködési kultúrája nemzetközi ösz- szehasonlításban is jó. Egészségügyi, szociális ellátási rendszerünk összhangban van gazdasági fejlettségünkkel. Társadalmi juttatásokra — reálértékben — ma négyszer annyit fordítunk, mint két évtizeddel ezelőtt. Az építőmunka eredményeként az elmúlt öt évben, a gazdasági nehézségek közepette is, érezhetően emelkedett az életszínvonal, javultak népünk életkörülményei. Az V. ötéves tervben kitűzött célokat nem érjük el teljesen, de az egy főre jutó reáljövedelem 9 százalékkal, a lakosság fogyasztása 14 százalékkal nő. Az áruellátás alapvetően kiegyensúlyozott. A termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatára ez évtől emberekkel, kezdeményeznek, fegyelmezettek, a nép rájuk bízott vagyonával jól gazdálkodnak, a termelési követelményeket jól teljesítik, akik a rendet, a fegyelmet másoktól is megkövetelik. A gazdasági építőmunkában és a társadalmi tevékenység más területein is most az a legközelebbi feladatunk, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk az idei, az 1980. évi népgazdasági terv sikeres teljesítéséért, és jó alapokat teremtsünk a hatodik ötéves terv megkezdéséhez. azonos a munkásokéval és az alkalmazottakéval. Felemelték a legalacsonyabb nyugdíjakat. Általánossá vált a 44 órás munkahét. Az idei előirányzatot is beleszámítva, a mostani ötéves tervidőszakban felépül 440—450 ezer új lakás, továbbá 107 ezer óvodai és 17—il8 ezer bölcsődei hely. Fejlődik az egészség- ügyi hálózat, javul a tömeg- közlekedés és a szolgáltatás. Még nem tudunk kielégíteni minden, önmagában indokolt igényt, de népünk életszínvonala az elmúlt öt évben is elmélkedett. Ismerjük a lakásra váróknak, a pályakezdő, családalapító fiataloknak, az .alacsony nyugdíj és más okók miatt nehezen élő embereknek a feszítő gondjait. Ezek megoldása nem kerülhet le a napirendről. Helyzetünket mérlegelve azonban megállapíthatjuk: népünk létbiztonságban, elfogadható életszínvonalon él, van mit félteni, megőrizni és megvédeni. Van mire építeni a jövőt. Gazdasági helyzetünket, fejlődésünk előrelátható lehetőségeit felmérve a VI. ötéves terv időszakában az életszínvonal stabilizálását, az elért eredmények megőrzését, a további emelés feltételeinek megteremtését tűzhetjük csak ki reális célként. Mai ismereteink szerint a VI. ötéves terv időszakában az egy főre jutó reáljövedelem mintegy 6, a. lakosság fogyasztása körülbelül 8 százalékkal nőhet. Az életszínvonal-politika fő célja változatlan: a létbiztonság fenntartása a teljes foglalkoztatottság biztosításával és a szociális juttatások révén; a bérek teljesítmény szerinti differenciálása és a családi jövedelmek közötti indokolatlan különbségek további fokozatos mérséklése; az osztályok és a rétegek arányosan növekvő részesedése a társadalmi javakból. Az elért életszínvonal megszilárdításának, jelenlegi ismereteink szerint tervezhető szerény emelésének egyetlen forrása a munka, a hatékony termelés és gazdálkodás. Tennivalóink mérlegelésekor figyelembe kell vennünk azt is, hogy az elmúlt öt évben az aktív keresők száma 3 ezerrel csökkent, a nyugdíjasok, a gyermekgondozási segélyen levők, a tanulók és más eltartottak száma viszont 204 ezerrel növekedett. Hazánkban jelenleg az -5 millió 83 ezer aktív keresőre 5 millió 627 ezer nyugdíjas, gyermekgondozási segélyben részesülő, illetve eltartott jut. Különösen nagy az időszerűsége, hogy a munka szerinti bérezés szocialista elve következetesebben érvényesüljön. Határozottan szembe kell fordulnunk az egyenlős- di tetszetős felfogásával és kényelmes gyakorlatával. A társadalmi igazságosságnak az felel meg, hogy a jelenleginél nagyobb különbségek alakuljanak ki a munka díjazásában a teljesítmények, a végzett munka mennyisége és minősége alapján. A munkabér nem lehet jelenléti díj. El kell érni, hogy a munka- megosztás minden szintjén, a beosztottaknál és a vezetőnél egyaránt érzékelhető különbség legyen a munkából származó jövedelmekben aszerint, ki hogyan dolgozik. önkritikusan meg kell mondani, hogy a pozitív törekvések és erőfeszítések ellenére még nem tudtunk kellő eredményt elérni a becsületes embereket joggal felháborító antiszociális jelenségek, az ügyeskedés, az élős- diség felszámolásában. Szocialista elveink következetes érvényesítése megköveteli, hogy korlátozzuk és szorítsuk vissza a munka nélküli vagy a vele arányban nem álló jövedelemszerzés lehetőségeit. Határozott intézkedésekkel gátat kell emelni az- olyan' jövedelmeknek, amelyek spekulációból, visszaélésiből erednek, amelyek mögött nincs tisztességes munka. A Központi Bizottság azt javasolja, hogy ha jobb munkával, a munkaidő teljesebb kihasználásával, a szervezettség javításával meg tudjuk teremteni a feltételeit, akkor a 'Vil. ötéves terv időszakában a bérből és fizetésből élőknél — a jelenlegi munkaidőalap csökkentése nélkül — térjünk át az ötnapos munkahétre. Változatlan törekvésünk, hogy a lakosság fel tudja használni jövedelmét szükségleteinek kielégítésére, személyi tulajdonának gyarapítására. Fejlődjék tovább a kereskedelmi hálózat, szűküljön a hiánycikkek köre, bővüljön a választék, javuljon a kiszolgálás. A jövőben is támogatjuk az állami vállalatok, a szövetkezetek, a kisiparosok és más szakemberek szolgáltatói tevékenységét. A lakáshelyzet javítását pártunk változatlanul fontos társadalompolitikai, szociális feladatnak tekinti. A VI. ötéves terv időszakában folytatódik a második 15 éves lakásépítési program megvalósítása. Az új lakások építése mellett jelentős számú régi lakás felújítására és komfortossá tételére került sor. A családalapító fiatalok és az egyedülálló vagy másodma_ gukkal élő idős emberek részére meghatározott számú, kisebb és olcsóbb lakást is szükséges építeni: Ugyanakkor növelni kell a nagyobb alapterületű lakások arányát is a többgyermekes családok, valamint az együtt élő több nemzedék lakásigényének kielégítésére. Állami intézkedésekkel a jövőben is ösztönözni, segíteni kel] a saját erőből történő lakás-és családiház-építést. A marxizmus—lenini zmus elméletével felfegyverzett, a dialektikus materializmus világnézetét valló és tudomá_ nyos módszerével dolgozó pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt mindig a szocialista építés nélkülözhetetlen feltételének tekintette az eszmei, ideológiai munkát, a társadalom műveltségi színvonalának emelésék a szocialista erkölcsi normák és életmód 'kialakítását és fejlesztését. Pártunk a XI. kongresszust követően az éleződő nemzetközi ideológiai harc viszonyai és a hazai építőmunka bonyolultabb feltételei közepette is eredményesen, irányította és szervezte az ideológiai! és a kulturális tevékenységet.. Gyarapodott a szocialista módon élő és dolgozó közösségeknek és állampolgároknak a száma. Társadalmunkban mély gyökeret eresztett és széles körben el terjedt a tudományos szocializmus eszméje, a marxizmus —leninizmus világnézete. Az emberek gondolkodását, cselekedeteit, népünk politikai, erkölcsi, tudati állapotát társadalmunk anyagig szellemi felemelkedése, szocialista fejlődése határozza meg. A párt idéológiai tevékeny_ ségének, szellemi életünk fejlődésének, a tudományos munka, a 'közoktatás, a művelődés, az irodalom és a művészetek területén elért eredményeknek jelentős hatásuk van társadalmunkra. Népünk gondolkodását és tetteit növekvő felelősségérzet hatja át, túlnyomó többsége reálisan ítéli meg társadal,( Az ország lakásállománya hatalmas érték, megóvására, korszerűsítésére az eddiginél nagyobb erőt és gondot kell fordítani. A lakáselosztási rendszert úgy kell fejleszteni, hogy még jobban igazodjék a családok vagyoni, jövedelmi viszonyaihoz. Segítse elő, hogy különösen Budapesten és az ipari központokban a munkások, valamint a fiatalok lakáshelyzete tovább javuljon. Hazánk népesedési helyzetének alakulása nagy fontosságú nemzeti és társadalmi ügy, ezért állandó figyelmet igényel. Most ismét olyan szakaszba érkeztünk, amikor — jórészt a 60-es évek első felére jellemző alacsony nép- szaporulat következményeként — a születések száma csökken. Mindent meg kell tennünk, hogy e kedvezőtlen tendencia megváltozzék, és hazánk népessége egyenletesen gyarapodjék, különösen a háromgyermekes családok száma növekedjék. A jövőben is sokoldalúan kell gon. doskodni a gyermekes csalá. dókról, emelni kell a családi pótlékot — elsősorban a há- rom- és többgyermekes családokét —, és mérsékelni a fiatalok családalapításának anyagi terheit. A következő években gyor. sabb ütemben kell javítani az egészségügyi ellátást, különös tekintettel az alapellátásra, a betegségek megelőzésére, a rehabilitációra, a lakosság egészségügyi kultúrájának emelésére. Társadalmunk nagy erőfeszítésieket tesz, hogy megfelelően gondoskodjék azokról az idős emberekről, akik az elmúlt évtizedekben becsületes munkájukkal hozzájárulták a szocializmus építéséhez. Nyugdíjrendszerünk, az egészségügyi és a szociális ellátás megadija nekik az alapvető létbiztonságot, de nem pótolja, nem pótolhatja családjuk, gyermekeik figyelmét és segítségét. Az idősekről társadalmunknak és a családoknak együttesen kell gondoskodniuk. A VI. ötéves terv időszakára fel kell emelni az alacsony nyugdíjak-1 Fejleszteni kell az idős emberek életét könnyítő szociális intézményeket. mi fejlettségűnk jelenlegi szintjét, megbecsüli vívmányainkat, bízik abban, hogy közös erőfeszítéssel le tudjuk küzdeni a fejlődés útján mutatkozó nehézségeket, meg tudjuk valósítani szocialista céljainkat. Az ideológia, a közgondolkodás helyzetének számbavétele megköveteli, hogy folyamatában szemléljük társadalmunk eszmei, tudati, erkölcsi állapotának fejlődését, teljes valóságban lássuk mai arculatát, és kritikusan értékeljük pártunk jelenlegi ideológiai tevékenységét. Ennek érdekében Kádár János áttekintette azokat a történelmi eseményeket,* amelyek az elmúlt 35 évben nagy változásokat eredményeztek népünk gondolkodásában. Társadalmunk általános tudati fejlődésének, népünk politikai érettségének örvendetes tényeit megállapítva látnunk kel.1 azt is, hogy a kapitalista és a szocialista rendszer közötti,, nemzetközi méretekben folyó éles ideológiai és politikai harcnak nálunk is van bizonyos hatása. Továbbá azt is figyelembe kell vennünk, hogy a magasabb fejlődési szinten, a nagyobb követelmények hatásaként, a gazdasági és kulturális építőmunka bonyolultabb és nehezebb feladatainak láttán társadalmunk egyes, szűkebb csoportjaiban elbizonytalanodás is tapasztalható. Nincs okunk elhallgatni, hogy a marxizmus—leninizmus elterjedése, hegemon helyzetének kivívása ellenére léteznek még, időnként felerősödnek és hatnak nálunk nacionalista, kozmopolita, revizionista, ultraradikális és más, káros, ellenséges nézetek. Az eszméinktől idegen, a nép ügyének "“kárt okozó nézetek ellen fokozni kell az ideológiai harcot, s ahogy pártunk mindig is tette, határozottan le kell leplezni őket. Társadalmunk mai tudati állapotát alapvetően a népünk gondolkodásában végbement pozitív változások 'határozzák meg. Ez igaz akkor is, ha tudjuk, hogy ez a folyamat nem volt ellentmondásoktól mentes, és ma sem az. A mi gyakorlati tapasztalataink is igazolják azt a régi marxista igazságot, hogy a társadalom tudata, az emberek gondolkodása lassabban fejlődik, mint ahogy az életkörülmények változnak. Ezt azonban nem tekinthetjük mentségnek társadalmi gyakorlatunk következetlenségeire, nevelőmunkánk gyengeségeire és arra sem, hogy ideológiai tevékenységünkben számos kérdésre még nem tudtunk kielégítő választ adni. A nemzetközi ideológiai osztályharc éleződése is nagyobb követelményeket támaszt az ideológiai munkával szemben. A szocializmus építésében minőségileg új és a korábbiaknál is bonyolultabb feladatok megoldása vár ránk. Ez megkívánja, hogy az eszmei, politikai, erkölcsi követelmények mércéjét is emeljük magasabbra..Az eszmei, ideológiai munka, a propaganda és az agitáció tartson* lépést a növekvő igényekkel, legyen fogékonyabb az új problémák iránt, zárkózzék fel a gazdasági és a kulturális építésben előttünk álló nagy feladatokhoz. A figyelmet a társadalom fejlődésének szempontjából legfontosabb, eszmei és erkölcsi kérdésekre kell összpontosítani: a munka becsületének növelésére, a közérdek tiszteletben tartására és szolgálatára, a közösségi szellem erősítésére, a szocialista hazafiság, a proletár internacionalizmus elmélyítésére, az ideológiailag káros, a szocialista rendszerrel szemben ellenséges, a szocialista elvekkel szembenálló, maradi nézetek leküzdésére. Arra kell törekednünk, hogy társadalmunk erkölcsi arculatát tekintve is egyre inkább a munka társadalma legyen. Mindazt, amink van, munkásosztályunk, a magyar nép nehéz harcokban vívta ki, védte meg, és a saját keze munkájával teremtette meg. A társadalom azt várja minden tagjától, hogy óvja és gyarapítsa a közösség, a nép szocialista tulajdonát, tudása, ereje legjavát nyújtva odaadóan dolgozzék. Minden munkahelyen azoknak a dolgozóknak legyen hitelük, becsületük, tekintélyük, azok boldoguljanak, akik eleget tesznek vállalt kötelezettségeiknek, akik tisztességesen élnek és dolgoznak. A személyes boldogulásnak, az egyéni óhajok, tervék megvalósításának is egyetlen biztos módja van: a közérdek felismerésé, tudomásulvétele és érvényesülésének elősegítése. Ez a szocialista társadalom alapvető erkölcsi normája. A közérdekben összegeződik és fejeződik ki minden tisztességes, jogos emberi igény és törekvés, amit a párt politikájában megfogalmaz és képvisel. Ha a közérdek érvényesül, az ország előbbre jut a fejlődés útján, az állampolgár nem csalatkozhat sem munkájában, sem jövőjében. Ideológiai munkánknak elő kell segítenie, hogy társadalmunkban megvalósuljon a közélet és a magánélet harmonikus egysége. Míg- azok a társadalmak, amelyeknek alapja az embernek ember által való kizsákmányolása, tagjaikat a pénzért való embertelen hajszára kényszerítik, és ezáltal eleve elidegenítik egymástól, addig a mi (Folytatás a 6. oldalon.) Az életszínvonal alakulása A szocialista tudat fejlesztéséért A küldöttek egy csoportja a Központi Bizottság beszámolóját hallgatja (Képtávírónkon érkezett.)
