Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-23 / 70. szám
8 NÉPÚJSÁG 1980. március 23. Mongóliától Kubáig A KGST földtani állandó bizottsága fennállásának 15 éve alatt a tagországokban jeléntősen növkedtek a kitermelhető készletek: például földgázból 2,3, szénből 1,2, bauxitból 1,3, rézből 1,8, mangánércből 3,5, és nikkelércből 50-szeresére. Különösen nagymértékben nőttek a fluorid és a foszforit készletek, valamint a kálisó- és a kénkészletek. 1966. és 1975. között a szocialista országokban több mint 150 kőolaj- és földgázlelőhelyet tártak fel. A műszaki-tudományos együttműködés elősegítette a műszaki fejlesztést, az új kőolaj- és földgáz-feltárási módszerek kidolgozásának és bevezetésének meggyorsítását. A KGST fennállása óta nagy figyelmet fordított a tagállamok ásványi nyersanyagokkal való ellátásának kérdésére. Kezdetben minden nyersanyag-problémát kétoldalú szerződésekkel oldottak meg. Később speciális munkacsoportok alakultak (1958—1961). Még később megtartották a szocialista geológiai szolgálatok központi vezetőségeinek konferenciáját (1962—63). 15 évvel ezelőtt, vagyis 1963. október végén szervezték meg a földtani állandó bizottságot. Működésünk formái állandóan javulnak, az idők követelményeinek és az egyre növekvő feladatoknak megfelelően, célunk azonban ugyanaz maradt: a geológiai szolgáltatások fejlesztése valamennyi KGST-tagország- ban, a nemzetközi együttműködés elmélyítése a geológiai feltárómunkákkal kapcsolatos sok probléma megoldásában. A bizottság működésének 15 éve alatt 36 ülést tartott, amelyekben több mint 500 különféle problémát vitattak meg. Ezeken a találkozókon a tagországok sok kiváló szakembere vett részt. A legutóbbi ülést Taskent- ben tartották 1979. év októberében. Ezen részt vettek Bulgária, Csehszlovákia, az NDK, Kuba, Mongólia, Lengyelország, Románia, Magyarország, Vietnam, a Szovjetunió szakember-delegációi és Jugoszlávia, illetve a KGST-titkárság képviselői. Az ülésen a KGST 32. ülésszakának határozataiból adódó geológiai feladatokat vitatták meg, amelyek a hosszú távú tüzelőanyag-, energia-, és nyersanyagellátási együttműködési programmal kapcsolatosak. A bizottság jelenleg annak a hosszú távú együttműködési programnak a megvalósításán dolgozik, amelynek célja a KGST-tagországok szükségleteinek kielégítése az alapvető tüzelőanyagokból és nyersanyagokból az 1990-ig terjedő időszakban. A bizottság koordinálta annak az általános szerződésnek a szakemberek által kidolgozott tervezetét, amely a KGST-tagországok együttműködésére vonatkozik a Kuba területén végzett geológiai feltáró munkákban. Ismertették a mongóliai nemzetközi geológiai expedíció 1981. és 1990. közötti munka- programját és azt a javaslatot, hogy 1981. és 1985. között az érdekelt tagországok végezzenek együttes munkákat a tengerekben található új kőolaj- és földgázlelőhelyek feltárása céljából. A KGST területén a villamosipari termékek gyártásában alkalmazott speciális szerszámgép-csoportok és automatizált technológiai vonalak első és eddig egyetlen gyára három ország — a Szovjetunió, Lengyelország és az NDK — közös vállalkozása. A nyugat-ukrajnai Novovolinszkban, a lengyel Hrubieszów közeli szomszédságában elhelyezkedő gyár nemrég átadta a villamosmotorokat és hasonló berendezéseket gyártó szovjet üzemeknek a nagy termelékenységű automaták első tételeit; a jövő év elején a következő szállítmányok az NDK-beli és a lengyel üzemekbe kerülnek. Nyikolaj Baszov, Alek- szandr Prohorov szovjet akadémikusok és Ch. Townes amerikai fizikus 1964-ben No- bel-díjat kaptak egy optikai csoda, a lézer létrehozásáért. Ez a csoda, amelyet Albert Einstein még 1917-ben megjósolt és amelyet V. Fabrikant moszkvai színképfizikus 1939-ben végrehajtott kísérletei megelőztek, az emberi értelem történetének kimagasló vívmányai közé került. Az a mesterséges rendszer, amelynek a szíve egy rubin- tengely, vagy gázzal töltött cső volt, egy tükrös rezonátor segítségével a reá eső fényt hihetetlen módon felerősítette. Azóta bármely optikai kvantumgenerátor múlhatatlan komponensének számított a rubin, a gáz és a tükör. Ám az ilyen lézernek, számos jó tulajdonsága mellett, volt egy fogyatékossáEzek a gépek minden tekintetben beváltak. 1979-ben a novovolinszki gyár már teljes gőzzel fog dolgozni. Jelenleg a létesítmény a termelés megkezdése ellenére még az építés stádiumában van. A novovilinszki gyár még nagyon fiatal, még nem alakult ki teljesen, de már megszerezte az első értékes tapasztalatokat. Ezek a tapasztalatok lehetővé teszik néhány lényeges következtetés megfogalmazását a KGST-tagországok önálló elszámolású termelő gazdasági szervezeteinek fejlődési jellegét illetően. Ezek közül egyet emelünk ki. Elsősorban — és alighaga: csupán szigorúan meghatározott frekvenciákon működött. Ezért olyan aktív anyagokat kellett felkutatni, amelyek gerjesztésre képesek különböző hosszúságú hullámokon. Ezt a feladatot Borisz Sztyepanov és Ahato- lij Rubinov belorusz fizikusok oldották meg. Ök ketten 1964-ben elméletileg bebizonyították, hogy kristályoldatoknak és más szerves vegyületeknek rendelkezniük kell az állandó gerjesztés képességeivel. Ez olyannyira váratlan következtetés volt, hogy sokan nem is hitték el, amíg a kísérletek nem igazolták .az aktív anyagok új perspektivikus klasszisának létezését. Borisz Sztepanov és Ana- tolij Rubinov lézerei megőrizték rubinelődeik kisugárzási erejét, de be lehetett hangolni őket különböző frekvenciákra. A sugárzás nem ez a legfontosabb kérdés — a több országból érkezett szakemberek és dolgozók vegyes csoportjainak egy helyen, egy fedél alatt és egy irányítással végzett közös munkája jelent nagy hajtóerőt a műszaki haladásban. Ez természetesen több ország együttes tapasztalatainak eredménye egy olyan szűk területen, amilyen egy konkrét termék előállítása. Annak ellenére, hogy a novovilinszki automaták első szériáit nagyra értékelték, már megkezdték azok soronkövetkező, műszakilag fejlettebb családjának kidolgozását. Az új prototípusokra bizonyára nem kell sokáig várni. időtartama ugyancsak különböző lehetett: kezdve a másodperc milliárdodnyi részeitől egészen a folytonos kibocsátásig. Ezzel menten megdőlt az az állítás, hogy a lézer csupán a tükrök villanásában „él”. A belorusz tudósok által létrehozott kvantumgenerátor az úgynevezett megosztott visszacsatolás elve alapján- működik. Nincsenek benne nagyméretű, drága visszaverő tükrök, s ezért az új lézer egyszerű, miniatűr, olcsó. Alkalmas bonyolult kísérletek elvégzésére a fizikában, az orvostudományban, a biológiában, a légkör szondázására és egyéb célokra. A belorusz tudósok folytatják a lézersugárban, mint a környező világ megismerésének eszközében, mint a környezet aktív befolyásolásának eszközében rejlő igen gazdag lehetőségek kiaknázását. Izotóp előkészítése az NDK Tudományos Akadémiája Izotóp Intézetében Egy-egy elem kémiai tulajdonságait az atommagban lévő protonok száma, az ún. rendszám határozza meg. A hidrogén atommagja például 1, a széné 6, az oxigéné 8 darab protont tartalmaz. A magban lévő neutronok száma azonban már nem annyira kötött. Az azonos protonszámú, de különböző neutronszámú atommagokat, illetve kémiai elemeket izotópoknak nevezik. A természetben az elemek többnyire különböző izotópjaik keverékeként fordulnak elő. A kémiai elemeknek — így izotópjaiknak is — egy jókora része állandó, stabil képződmény, más részük azonban önmagától, spontán módon bomlik, atommagjuk bizonyos valószínűséggel, bizoNagyszabású, egész éven át tartó kulturális fesztivál kezdődött február elején Hanoiban és Vietnam hat másik nagyvárosában. A művészeti seregszemlén az ország több, igen fontos történelmi-forradalmi eseményéről emlékeznek meg; a Vietnami Kommunista Párt Nyugdíjba vonult tükrök Az északkeleti átjárónak kereskedelmi hajóúttá fejlesztésében nagy szerepe van a modern technikának, a radarnak, a sarki jégen sodródó meteorológiai állomásoknak, az ellátó repülőgépeknek és nem utolsósorban a jégtörőknek. Az északkeleti átjáró használatának a fő oka az volt, hogy így a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között a víziót kereken 10 hajózási nappal rövidebb lett, az északi út használata tehát gazdaságilag nagyon előnyös. A múlt század közepére már csak két megközelíthetetlen tája maradt Földünknek: az északi és a déli sarkvidék. Az északi földrészeknek a sarkkörön túl nyúló részei az északi sarkvidéken szinte összeérni látszottak, északról nem lehetett őket hajóval megkerülni, arrafelé nem vált lehetségessé a közlekedési hálózat kialakítása. Pedig nagyon szerették volna megtalálni az északi átjárókat, amelyeken át a hajók é földrészeket „felülről”, azaz északról megkerülve jutottak volna a Távol-Kelet még kiaknázatlan területeire. Az északnyugati átjáró vízi útját Amerikai „felett” keresték, hogy azon át jussanak az Atlanti-óceán északi medencéjéből Ázsia keleti és északi pontjaira, sőt Amerikai nyugati részére is. Az északkeleti átjárót Oroszország és Szibéria fölött keresték, hogy azon keresztül jussanak át Európából Ázsia keleti részére, a Csendesóceán térségébe. Csakhamar bebizonyosodott, hogy az átjárók — ha egyáltalán léteznek — csak a nyári hónapokban járhatók, és az északi félteke földrészei a Sarkvidéken valóban nincsenek egymással összeköttetésben. Először 1850-ben az észak- nyugati átjárót fedezték fel, bár átjárhatósága csak később bizonyosodott be, és használhatósága ma is kétséges. Az északkeleti átjárón elsőnek egy svéd kutató Vega nevű hajója jutott át 1879-ben, igaz a telet a jég fogságában kellett töltenie. Áttelelés nélkül 1932-ben sikerült az átkelés a szovjet Szibirjakov jégtörőnek. 1967- ben egy kereskedelmi hajó indult a Szovjetunió baltitengeri kikötőiből a távolkeletiekbe, és vízi úton árut szállított. 1968-ban már rendszeresen használták a vízi utat. A Szibir atommeghajtású jégtörő vezette hajókaraván 17 nap alatt két vasúti szerelvényre való árut juttat el 70 00 kilométer távolságra. nyos idő alatt másfajta atommaggá alakul át. Ezek magjai az átalakulás során különböző sugárzásokat bocsátanak ki. A napjainkban használatos radioaktív izotóp jelentős részét mesterségesen, atomreaktorokban vagy gyorsító berendezésekben hozzák létre. A kiindulási anyagként szolgáló „anyaelemet” kvarcfiolába helyezik, majd légmentes alumíniumtokba zárják. Ezt a tokot engedik le az atomreaktor aktív övezetébe, ahol az urániumatomok hasadása történik. Itt az alumíniumtok minden négyzetcentiméterén másodpercenként több tízmilliárd neutron száguld át. Az anyaelem atommagjai kölcsönhatásba lépnek a neutronokkal, az anyaelem átalakul radioaktív izotóppá, aktivizálódik. Az aktivizálási idő elteltével a tokot egy automatikus szerkezet kiemeli a reaktor aktív övezetéből és egy zárt fülkébe, a melegkamrába juttatja, ahol sugárzásvédő ólomedénybe helyezik. Az iparban — például a papíriparban, az alumínium- hengerdékben, s a műanyag- .fólia-gyártásban — a bétasugárzó stroncium vastagság- mérésre alkalmas. A csapágyak, tengelyek, dugattyúgyűrűk és hengerek kopásának vizsgálatához ezek anyagába radioaktív izotópot kevernek. Az élelmiszeriparban tartósításra, csírátlanításra használnak izotópot, a mezőgazdaságban pedig nemesítésre. megalapítása, Ho Si Minh elnök születése, az augusztusi forradalom győzelme és a Vietnami Szocialista Köztársaság megalakulása évfordulóját ünnepük meg. A program szerint az ország valamennyi körzetében művészi, irodalmi és zenei versenyeket rendeznek. Teraszos művelés Lelkes tömegmozgalom bontakozott ki országszerte a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban a Munkapárt ötpontos határozatának végrehajtására. E pontok egyike a termőföldekben ugyancsak szűkölködő ország eddig nem művelt földdarabkáinak a megművelésére, teraszos parcellák kialakítására szólít fel. Első lépésként kijelölték azokat a domb- és hegyoldalakat, ahol ilyen táblák létrehozhatók, azután meghatározták, mi terem a legtöbbet ilyen körülmények között? Az első eredmények igen biztatóak. Kumcson megyében például a gondosan előkészített földteraszokon a korábbinál nyolcszor több gabonát sikerült egy-egy hektárról aratni. Jól sikerültek a Kongdong megyei Hari termelőszövetkezeti gazdaság első kísérletei is, ezért az első száz után újabb száz hektár teraszosan művelt területet alakítanak ki kukoricatermesztésre. A szövetkezet kezdeti sikerén felbuzdulva, az egész megyében 160 kilométer hosszú hegyoldali talajt kívánnak „természetátalakítással” hasznosítani. A nagy terv megvalósításához 450 ezer négyzetméternyi kőfalat raknak az egyes parcellák között, ugyanennyi köbméter földet mozgatnak meg és teregetnek el új helyére, a munka színhelyére pedig külön traktorutat építenek ki. IZOTOP Kulturális fesztivál
