Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-23 / 70. szám

1980. március 23. Képújság 9 Sugárhajtású iskolagép A csak jelentéktelen mértékben hátranyilazott szárnyú „Albatrosz” azon kiállítások egyikén, amelyeken nagy si­kerrel mutatkozott be a szakemberek előtt. Hogyan épül a szovjet főváros? Moszkvában évente 100 ezer lakást adnak át. Nagy számban épülnek iskolák, óvodák és bölcsődék, orvosi rendelőintézetek, kulturális és szolgáltató létesítmények. Felvetődik tehát a kérdés: van-e a városban további beépítetlen terület? — öt év múlva Moszkva jelenlegi határain belül ki­merülnek a tartalékok, nem lesz hol építkezni — véli Szimon Matvejev moszkvai építész. A szovjet főváros város- fejlesztési tervének második tízéves időszakában (1981— 1990) ehhez kell igazodnunk. A tervezők figyelme arra irányul, hogy a régi város­részekben folyó építkezések ne borítsák fel a szóbanforgó negyed megszokott életrend­jét, az új létesítmények pe­dig ne rontsák a korábban kialakult városképet, ne szenvedjen kárt a környező élő természet. A régi városrészek foghí­jainak beépítése nem az egyetlen járható út. Jelentős építkezési területeket nyerhe­tünk, ha megszüntetjük Moszkva olyan ipari és más gazdasági iellegű létesítmé­nyeit, amelyek nem alkotják a város életének szerves ré­szét, vagy ártalmasak az egészségre. Az utóbbi évek­ben számos ilyen és ehhez hasonló objektum került sza­nálásra. Szimon Matvejev sze­rint újabb, rendelkezésre ál­ló építkezési területet jelent­het a különösebb értéket nem képviselő elavult lakó­házak lebontása. Évente 500 ezer négyzetméternyi terület szabadul fel ily módon. Eldől a hábrú utáni első ötéves tervben épült „öt­szintes” házak sorsa is. 12 millió négyzetméteres terü­letről van szó, ami az egész lakásállomány mintegy 10 százalékát jelenti. Az 50-es és a 60-as évek­ben kisméretű ötszintes há­zakat emeltek, amit a sürge­tő lakáshiány tett indokolt­tá. A szalagrendszerben gyártott típusházak rövid időn belül megszüntették a lakáshiányt Moszkvában. Napjainkra ez a típus min­den tekintetben idejét múlta. A szakemberek arra a követ­keztetésre jutottak, hogy je­lentős részüket — 3,5 millió négyzetméteres területen — ■ megérné lebontani, és he­lyükre korszerű, komfortos lakásokat építeni. 1981-ben elkezdik az öreg épületek szanálását. Előzetes számítá­sok szerint az így felszaba­duló területeken lehetőség nyílik akár 2—2,5-szer any- nyi lakás építésére is, ha a házak felfelé, a magasba terjeszkednek. Más lesz a sorsuk azoknak az ötszintes házaknak, ame­lyek még felújíthatok. Az építészek az emeletek szá­mának növelését javasolják. Ennek megvalósítására az ötszintes házak esetében két lehetőség kínálkozik: ' az egyik a ráépítés, a másik pedig egy-egy épület meg­emelése aláépítéssel. A szak­emberek a második megol­dást tartják célszerűbbnek, jóllehet ez a költségesebb, és kivitelezés szempontjából is bonyolultabb. Az első vál­tozat előnytelensége abban mutatkozik meg, hogy a rá­épített emeletek ■ rendkívül nagymértékben megnövelik az alapra eső terhelést. 1981-től a moszkvai építő­ipar főként 16—25 emeletes házak építését tervezi. 1985 után a város túlnő jelenle­gi határain. Erre számítva a moszkvai Városi Tanács a várost övező autókörpályán kívül néhány ezer hektár földterületet lefoglalt vá­rosépítés céljaira. Ezek a területek főként gyorsfor­galmú autópályák mellett húzódnak. Szlovákia legdinamikusabban fejlődő városa maga a fővá­ros, Pozsony. Utcáinak, tereinek meghitt szépségéről sok út­leírás tanúskodik. Jövőjét az építészek körvonalazzák. A Műépí­tészed Központi Hivatalban elkészült az a komplex rendezési terv, mely az ezredforduló Pozsonyát vetíti elénk. ÚJ NEMZETI SZÍNHÁZ tartani. A közelmúltban a kábelgyár jelentette be bőví­Jagerski Ladislav műépí- tési szándékát. Mivel a víz tész, a hivatal igazgatója el- tisztítására nem tudott elfo- mondta, hogy a tervezés so- gadható tervet bemutatni, a rán alapvető szempontként a város területén nenrengedé- lakosság és a munkahelyek lyezték az építést. Sőt 1990-re számának jelentős mérvű az egész gyárnak a város szé- emelkedésével számoltak. Fi- lére kell telepünie. De ez lesz gyelembe vették a város von- a sorsa a műtrágya- és a záskörzetének növekedését is. gumigyárnak is. Ebből kiindulva vették szám­ba a kétezredik év megsok- SZÁZEZER ÚJ LAKÁS szorozódott kereskedelmi, kulturális, kommunális és Hasonlóan nagy gond a la-- közlekedési igényeit. A köz- kásépítés. Az ezredforduló épületek, az üzemek és lakó- rendezési terve szerint 2000- házak elhelyezésével kapcso- ben Pozsonyban több mint latban a hivatal széles körű félmillió ember él majd. felmérő és előkészítő munkát Ugyanakkor a városban tar­végzett. Most a soron követ- tózkodó ideiglenes lakosság kező ötéves terven dolgoz- (egyetemi hallgatók, munkás­nak. A minisztériumok és a szállások lakói, turisták) szá- különböző főhatóságok beru- ma meghaladja a 70 ezret. A házási igényeit a Szlovák' lakásépítés ezeket az adato- Tervezési Hivatal egyezteti, kát követi. Az elmúlt évek- Legutóbb az egyeztető tár- ben meggyorsították az épít- gyalások után a Kulturális kezéseket: 19.45-től 1978-ig Minisztérium egy új nemzeti Pozsonyban 91 ezer lakás színház felépítéséről határo- épült fel, a tervek szerint az zott, amely az elképzelések ezredfordulóig további 100 szerint a Duna-parton épül- ezer családnak kell új ott- ne fel. hont nyújtani. A lakótelepe­ken gyermekintézményeket SLOVNAFT PÉLDÁJA és kereskedelmi egységeket is létesítenek. Pozsony lakossága a fel- Pozsonynak több új lakó­szabadulás óta szinte meg- telepe van. A rendezési terv duplázódott, s napjainkban azzal számol, hogy az ezred- meghaladja a 365 ezret. A fordulón a Ruzsinovi lakó­lakosság számának növeke- telepen 60 ezren, a Tölgyfa dése az ipar nagyarányú fej- városrészben 80 ezren, a Li- lődésével magyarázható. A getfalu lakótelepen pedig 150 környező települések lakóit ezren élnek majd. 1986-ban mágnesként vonzza a munka- kezdik meg a Záhorski lakó­lehetőség. A bejáró dolgozók telep építését, amelyet 200 száma több mint 60 ezer. ezer lakos számára terveznek. Mindez sajátos problémát vet fel a városrendezők számára, UTAK többek között a környezet- y védelem sürgős megoldását. A város tervezői nem fe­Napjainkban Szlovákia vegyi ledkeztek meg az úthálózat üzemeinek 46 százaléka Po-» korszerűsítéséről, bővítéséről, zsonyban működik. Közülük s új parkolóhelyek kialakítá- a legnagyobb a Slovnaft olaj- sáról sem. A járművek soka- finomító. A felszabadulást sága csúcsidőben gyakran követő évtizedekben épült, a okoz torlódást. Ami nem is városközponttól mintegy 10 csoda, hiszen a távolsági utak kilométerre. Akkor sokan is a városközponton keresz- nem értették, hogy miért tül vezetnek. A létesítendő épül az üzem ilyen messzire gyorsforgalmi utak viszont a központtól. Ma éppen ellen- csak érintik majd a várost, kező a probléma. Hiszen az Hogy mennyire enyhíti ez 20 üzem körül új városrész nőtt esztendő múltán az évről év­ki. A környezetvédelem még re növekvő járműforgalom fontosabb feladat ma. Ha új okozta zsúfoltságot, erre ma vállalat épül, először igazol- még a várostervezők sem nia kell, hogy a környezet- tudnak pontos választ adni. védelmi előírásokat be tudja SERÉDI JÁNOS Minden második ember tanul Az olajfák védelmében Az olajfák megmentéséért ak­ció indult Jugoszláviában, a FAO égisze alatt. Elsőnek a Za­dar környéki UgÍjain-sziget öt­ezer öreg olajfájának a védel­mét tűzték ki céliul, amelyek a megfelelő regenerálás, metszés, kezelés után százötven tonna olívaolajat adnak majd évente. Az olaj termelés növelését cél­zó közös FAO—jugoszláv tervek nemcsak az olajfaállomány re­generálását foglalják magukba, hanem új olajfinomító üzemek létesítését és a régieík korszerű­sítését is, többek között Mur- tenben, Makarstkáiban, Duforov- nikiban, Split ben, Porecben és Zágrábban. A szocialista Koreában a lakosság fele, 8,6 millió em­ber vesz részt az oktatás kü­lönböző formáiban. A közok­tatásban elért eredmények, amelyek önmagukban is je­lentősek, még lenyűgözőbbek, ha emlékezetünkbe idézzük, hogy 1945 előtt az ország lakosságának 80 százaléka írástudatlan volt, főiskolák egyáltalán nem voltak, az .oktatás pedig japán nyelven folyt. Ma csupán a Kim ír Szén Állami Egyetem nappali ta­gozatán 12 ezren tanulnak, az esti -és a levelező tagozaton pedig további ötezren. Az egyetemen évente háromezer jövendő szakember szerez diplomát. A KNDK-ban sokan tanul­nak a gyárak mellett műkö­dő szakiskolákban és felső­fokú szakiskolákban is. A kangszöi kohászati üzem technológiai főiskoláján pél­dául két évtizedes fennállása alatt több ezer mérnököt ké­peztek ki. Kísérletek a biztonságos üzemelésért Mi sem egyszerűbb, mint egy mozdulattal bekapcsolni sötétedéskor a villanyt, mű­ködésbe hozni a televíziót, vagy a legkülönfélébb ház­tartási gépeket, természetes­nek vesszük, hogy járnak a villamosok, a földalattik, és a villamos vontatású vonatok. Ezek állandó energiaellátása a megfelelő tulajdonságú, fe­szültségű elektromos áram­mal viszont seregnyi szak­ember munkájának az ered­ménye, az erőműtől a táv­vezetékeken keresztül, egé­szen a fogyasztókig. Munká­juk hasznát csak az a bosszú­ság véteti észre, amikor va­lamilyen ok miatt kimarad az áram: este sötétben mara­dunk, nem nézhetjük a mécs­esét a tv-ben, vagy hiába várjuk a villamost. A biztonságos üzemelés ér­dekében a berendezéseket ál­landóan vizsgálják a szak­emberek, próbáknak teszik ki, kísérleteket végeznek a normális igénybevételt meg­haladó feltételek között. Az üzemi váltakozó feszültség többszörösét állítják elő az ún. kaszkád-transzformáto- rokkal, amelyek egy-egy egy­sége 0,5 millió volt feszültsé­get ad, de az egységeket so­rosan összekötve 1,5 millió Volt is lehet a kiadott feszült­ség értéke. Ezek az ún. ipari periódusú vizsgálatok igen széles skálán mozognak. Vizsgálják például, hogy mi­ként viseli el egy készülék vagy szigetelőlánc azt a fe­szültségszintet, amelyet üzemszerűen kell majd ki­bírnia, vagy mennyi tartalék van benne szigetelési szem­pontból, tehát mennyi az a feszültség, amelynél átütés következik be. A kísérletek során a szigetelőlánc felfüg­gesztése olyan, mint a való­úgy vannak elhelyezve, hogy a szigetelőlánc mentén olyan villamos erőtér alakul ki próba közben, mint az üzemi helyzetben a tartóoszlopon. A szigetelőláncnak bizonyí­tania kell, hogy mennyit vál­tozik a szigetelési szilárdsá­ga ha felületét csapadék éri. De ködkamrában is vizsgáz­nia kell, ahol mesterségesen előállított és különböző mér­tékben szennyezett ködben vizsgálják az ilyen körülmé­nyek között kialakuló átüté­seket. Erre azért van szük­ség, mert az ipartelepek szennyezett levegőjében ma­ximális az igénybevétel, ha azt még az időjárás viszon­tagságai is fokozzák. A vizsgálatok gyakorlati haszna a kiesett üzemórák számának a csökkentésében jelenik meg, amelyeknek a népgazdasági jelentősége igen ságban. A rácsszerkezetek nagy. Kaszkád-transzformátor teszi lehetővé a szuper- és ultramagas feszültséggel végzett kutatásokat Zaporozsnyéban.az össz-szövetségi Transzformátorkészítő Intézet nagy­feszültségű osztályán Nagyfokú hanghűség Egy űj termék, a lengyel gyártmányú G—1100 Daniel típusú sztereo lemezjátszó. A hi-fi minőségű készülék elektrodinamikus hangsze­dővel rendelkezik és nyo­mógomb nélküli szenzoros kivitelű. Keresettségre szá­míthat a szocialista orszá­gok hasonló gyártmányai sorában. A milliószámra forgalomba kerülő hanglemezek többsége ma már olyan hangminősé­get őriz, amit csak korszerű lemezjátszón leforgatva, hi-fi minősítésű erősítőn felerősít­ve, több különféle, kiváló minőségű hangszórón meg­szólaltatva lehet maradékta­lanul élvezni. Nem árt tud­ni, hogy a hi-fi jelzés a high fidelity angol szavak rövidí­tése, jelentése: nagyfokú hű­ség. E széles körben elterjedt fogalom tehát azt a feltételt szabja, hogy a hangfelvétel lejátszására szolgáló berende­zés a természetes hangzási megközelítve, nagyfokú hang­hűséggel adja vissza a le­mezre, vagy szalagra rögzített zenei művet. A természethű hangzás visszaadásához ma már az is hozzátartozik, hogy a felvétel és a lejátszás tér­beli hatású, sztereofonikus legyen. A lemezjátszóknál a hi-fi hangminőség eléréséhez mindenekelőtt a lemez­forgás egyenletességét, rez­gésmentességét kell meg­oldani, ami nem könnyű feladat. A végletekig ki­finomított hangvisszaadást sokban befolyásolja a mecha­nikai rezgéseket villamos je­lekké alakító hangszedő szer­kezet, a pick-up minősége. A hangszedőt a lejátszókar ve­zeti végig a forgó hanglemez barázdáin: alakján, hosszán, anyagán egyaránt sokat vál­toztatott a meg nem szűnő korszerűsítés. Napjaink le­mezjátszóinak finoman ki­egyensúlyozott lejátszókarján — a tűnyomás nem lehet több 1,5—2,5 grammnál — elektrodinamikus pick-up ül, s gyémánthegyű letapogató fut a fekete lemez finom ba­rázdáiban. A szakemberek véleménye szerint a nem is olyan távoli jövő lemezját­szói már nem tűs, hanem lézersugaras letapogatásúak lesznek, s megjelennek a 11,5 centiméter átmérőjű, 1,1 mil­liméter vastag mini hangle­mezek, amelyeknek mind­egyik oldalán egyórás szte­reó hangfelvétel lesz rögzít­ve. ■■■■■■ Vá rostervezés Pozsonyba n

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom