Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-18 / 65. szám

XXX. évfolyam, 65. szám ÄRA: 1,20 Ft 1980. március 18., kedd Mai számunkból MEGYÉNKET KÉPVISELIK (3. old.) TUDÓSÍTÓINK ÍRJÁK (3. old.) RENDKÍVÜLI ADÁSNAP (4. old.) FORRADALMI IFJÚSÁGI NAPOK (3. old.) A vállalat környezete és teljesítménye Nem számítva a miniszteri utasításokat, most január elsejétől ötvenhat rendelkezés alkotja — új elemiként — azt a környezetet, amelyben a vállalat gazdálkodik; vásárol, termel és elad:. Mindezt a szabályozóknak, s ezzel a társadalmi érdekeltségnek megfelelően; azaz úgy vásárol, termel és ad el; hogy a ráfordítások és a hozamok aránya miméi kedvezőbb legyen.. Ez az arány valójában, a vállalat teljesítményének mércéje, tehát ez a teljesítmény nem független a környezettől — a sza­bályozástól —, de nem is kizárólagosan annak tükröző­dése. A vállalat — mint folytonos változásra alkalmas szervezet — képes arra; hogy a különféle hatásokat — azaz kedjvezőeket és kedvezőtleneket egyaránt, más- más irányban korrigálja. Az elmúlt esztendő végén, az új év első napjaiban gyakran .találkozhattunk vállalati körben, a végletes gondolkodásmód markáns jeleivel, nevezetesen, a kör­nyezeti tényezők — a szabályozás — mindent mégha, tározó jellegének hangsúlyozásával, illetve olyasfajta leegyszerűsítéssel: ha eddig dolgozni kellett, 'akkor ez­után is dolgozni kell, környezet ide vagy oda. Valami igazság megbújik ezekben az okoskodásokban, csak. hogy: a más környezetben másként ítéltetik meg a munka, azaz ugyanúgy nem lehetséges elérni a koráb­bi vállalati eredményt. Tágítsuk most már a fogalomkört, s a szabályozás, mellett minden más; lényeges elemet vonjunk be a’ környezetbe, mert hiszen az objektív külpiaci hatások, a kooperációs kapcsolatok, az ágazati méretű fejlesztési koncepciók éppúgy ide tartoznak, mint a sokat emle­getett háttéripar helyzete, a népgazdasági összesiségű anyagellátás. Némi leegyszerűsítéssel,' de fogalmazha­tunk úgy: a vállalat sok objektív környezett tényezőtől függ, s ezekre a tényezőikre csak nagy áttételekkel, rá. adásul csekély mértékben Van befolyása, vagy — pél­dául a külpiaci általános jellemzők esetében — egyál. talán nincsen. Amiből korántsem az következik, hogy a gazdálkodó egység valamiféle vak erőknek a kiszol­gáltatottja ! Sokkal inkább célravezető mindezek isme­retében árra gondolni: a vállalat a környezethez folya­matosan igazított teljesítménnyel érheti el a tervezett eredményt, azaz a környezet változásához kapcsolódva örökösen készen kell állnia a korrekcióra. Képes erre minden termelőhely? Sok vállalat bizo­nyította eddig is — elsősorban a nehéziparban, a kohó. és gépipar területén —, hogy lehetséges folytonosan >új- játeremteni az összhangot környezet és teljesítmény között, azaz a nehezebb feltételek mellett sem mond le eredményei, gyarapításáról.. Beérve az utalással; a nehézipari tárca átlagosnál jobb devizakitermeléssel dolgozó vállalatainak kétötöde állítja elő az ilyen ex. port négyötödét; a kohó- és gépipar teljes termelésének versenyképes égyhármadát a cégek húsz százaléka bo­csátja ki. Beszédes tanúsága ez annak, hogy a környe­zet és a vállalat kölcsönhatása igenis magába foglalja a korrekciók folytonos lehetőségiét, hiszen mi másra, mint erre támaszkodhatna például az a terv, hogy 1980 ban a gépipar nem rubel elszámolású kivitele eléri az egymilliárd dollárt, ami :1979-hez képest — folyó áron — 28—30 százalékos növekedésnek felel meg? Az érem másik oldalára kívánkozó esetet említve: a jelenlegi mennyiség két- háromszorosát is értékesíthetnénk kül­földön programvezérlésű szerszámgépekből, de — íme' környezet és teljesítmény negatív előjelű kölcsönh'atá- sa — a gyártók nem képesek többet kibocsátani. Hiba lenne pusztán az érdekeltséggel, az ösztönzés­sel magyarázni, menteni a környezet és a teljesítmény kölcsönös viszonyában fölhalmozódott feszültségeket. Ezek létrejöttében, fönnmaradásában része volt a váL laláti szervezet merevségének, a fejlesztések részekre darabolódásának, s annak a szemléletnek is, amelynek hívei mindig és mindenben a környezetet, a külső té­nyezőket jelölték meg a nehézségek, az akadályok okai­ként. -Nehezebb helyzetben vannak a vállalatok, mint korábban, mert nehezebbek a környezeti feltételek, mint eddig. Az azonban bizonyos; hogy élesebben elkü. lönülnek majd — nemcsak gazdálkodási jellemzőikben, hanem gazdálkodási eredményeikben is — az átlagos, s az átlagot felülmúló vállalati teljesítmények, az átlag alattiakról, most nem szólva. Ez a társadalmilag kívá­natos elkülönülés végső soron azt fejezi' ki, hogy melyük vállalat reagál kellően, s melyik kevésbé a környezet — folytonosan változó — .hatásaira. S nyilvánvaló: 'az így végbemenő elkülönülés fontos következtetésekhez — következményeikhez — vezet a vállalatok holnapját, sorsát, a kollektíva boldogulását tekintve. LÁZÁR GÁBOR Moszkva Megkezdődtek a magyar-szovjet külügyminiszteri tárgyalások (Púja Frigyes, az MSZMP KiB tagja, külügyminiszter a szovjet kormány meghívásá­ra hétfőn Moszkvába uta. zott. Púja Frigyest Moszkva vnukovói repülőterén Andrej Gromiko, valamint a szovjet külügyminisztérium és az SZKP KB más felelős mun­katársai köszöntötték. Ott volt dr. Szűrös Mátyás, ha­zánk moszkvai nagykövete. (Hétfőn a Szovjetunió kül'_ ügyministztériumában meg. kezdődték a magyar—szov­jet külügyminiszteri tárgya­lások. A tárgyaláson magyar részről jelen volt Púja Fri. gyes, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter, valamint Szűrös Mátyás, az MSZMP KIB tagja, hazánk moszkvai nagykövete, Roska István külügyminiszter-helyettes to. vábbá több más hivatalos személyiség. A szovjet küldöttséget Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tágja, külügyminiszter veze. ti; a delegáció tagja Viktor Malcev, az SZKP KB tagja, a külügyminiszter első helyet­tese Vlagyimir Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szovjet­unió rendkívüli és meghatói, mázott nagykövete a Magyar Népköztársaságban, valamint több más hivatalos személyi­ség. Andrej Gromiko hétfőn ebédet adott Púja Frigyes külügyminiszter tiszteletére. A rendkívül szívélyes, ba­ráti légikörű ebéden megje­lent Mihail Zamjanyin, az Púja Frigyes külügyminisztert a moszkvai repülőtéren Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter fogadta. (Kép­távírónkon érkezett.) SZKP Központi Bizottságá­nak titkára. Ott volt a Szov­jetunió Minisztertanácsának több tagja; több állami bi­zottság elnöke, valamint szá­mos más szovjet hivatalos személyiség., iJelen voltak a magyar kül. ügymindszter kíséretében lé. vő magyar személyiségek. Részt vett az ebéden dr. Szű­rös Mátyás, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a nagy- követség többi vezető diplo­máciai munkatársa. •• a rf Andrej Gromiko pohárköszöntője Az ebéden Andrej Grömi, ko beszédet mondott. — Tárgyalásaink mindig a barátság és a kölcsönös egyet, értés légkörében folynak és minden alkalommal bebizo­nyítjuk, hogy nézeteink mini­den kérdésiben egybeesnek. Ez mély megelégedéssel tölt el bennünket. A .pártjaink és kormánya­ink közötti baráti 'kapcsola­tok megszilárdításában ha­talmas szerepet tölt be Leo_ nyid Rrezsmyev és Kádár Já­nos. Párt. és állami vezető­ink minden találkozója úrahb fejezetet nyit a szovjet—ma­gyar barátság krónikájában. A Szovjetunió és Magyar- ország közötti barátság és együttműködés sikeres fejlő­dése elősegíti az egész szocia­lista közösség, a Varsói Szer­ződés országai nemzetközi pozíciónak erősödését is. A Varsói Szerződés meg­bízhatóan védelmezi a tag­országok biztonságát. Immár csaknem negyed évszázada hatékony eszköz a szocialista közösség országai számára a béke; az enyhülés és a lesze­relés érdekeit célzó külpoli­tikai stratégiájuk kidolgozá­sában és akcióik összehango- . lásá'ban. Érthető okokból a Szovjet­unió, a Magyar Népköztársa­ság és a Varsói Szerződés többi tagországa nagy figyel­met fordított és fordít a jö­vőben is az európai ügyek­re. Szövetségeseinkkel közö­sen több ízben tettünk olyan javasiátokat, amelyeknek cél­ja; hogy Európa a tartós bé­ke az államok közötti együtt­működés földrészévé váljon. A Varsói Szerződés leg­utóbb azt javasolta a NATO-, tagországoknak, hogy kölcsö­nösen. mondjunk le a nukleá­ris és a hagyományos fegy­verek elsőként való alkalma­zásáról. Ha csak ezt az egyet­len javaslatot nézzük: elfő. gadása történelmi jelentősé­gű lehetőséget nyújtana arra, hogy a napjainkra Európá- (Folytatás a 2. oldalon.) Fél év alatt elkészült Domboriban a siló A Tolna megyei Gabona- forgalmi és Malomipari Vál­lalat dombon fém silótároló­it májusban kezdték építeni. Pontosabban a munkaterüle. tét tavaly május huszonket­tedikén adták át. a TOTÉV szakembereinek. Az alapozás után bekapcsolódott a szere, lési munkákba a bátaszéki GAMSZÖV és a malomipar karbantartó brigádja. A jó munkát jelzi, hogy ilven. gyorsan még nem építettek fel hasonló befogadóképes­ségű tárolót az országban. Decemberiben helyezték üzembe, jelenleg a próbater­helés folyik. A nyolc cellát kukoricával töltik. Egyhar. mados terhelés után mérik a süllyedésit, illetve a teherbí­rást. Az ötezer-hatszáz tonna tárolókapacitással, bíró bor. sodnádasdd fémsilók minden­féle szemestermény tárolásá­ra alkalmasák. Automata mérleg is van a technológiai sorban, A mérlegelést és a tisztítást ki. és bétároláskor egyaránt él: lehet végezni. Minden egyes cellában aktív szellőztetőberendezés van, a kinti levegő páratartalmától függően lehet szellőztetni, szárítani a terményt, a mi­nőség megóvása érdekében. A silókát kiszállításra tervez­ték, vagyis a silókból akkor lehet rakodni, amikor a kikö. tőben uszály van. így egy. részt kevesebb a hajók állás­ideje, másrészt a termelő gazdaságok akkor szállíthat­ják a silókba a terményt, amikor arra szabad kapacitá­suk van, meg tudják oldani a fuvarozást. A tisztítóház A felsőpályás betárolórendszer automatikus Nyolc siló van a dombori kikötőben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom