Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-14 / 62. szám
e A rtÉPÜJSÁG 1980. március 14. Terhek gyermekvállakon A minap iskolába indulás előtt lemértem fiaim felszerelését. Az ötödikes gyerek táskája öt és fél kilogrammot nyomott. A tornafelszerelése másfél kiló volt. A másodikos négy és fél kilós táskával indult az iskolába. A kutatók szerint a gyerek testsúlyának tizedrésze lehet az iskolatáska megengedett súlya. A fiaim — és kortársaik — ennek kétszeresét cipelik. Orvosaink évek óta figyelmeztetnek bennünket a jelenség egészségügyi kihatásaira: enyhe gerincferdülésre, a fejlődő szervezet mértéken felüli megterhelése folytán korai reumatikus és ortopédpanaszokra. A táskát a tanulóra kell méretezni, terhelni mindenképpen, hiszen nincs minden családban áldozatkész nagymama, aki cipelje a diák felszerelését — ez az önállóság és önkiszolgálás alapvető elveinek is ellentmondana. A hiba már a táskában van. A hátitáskát valahogy nem a tanulókhoz tervezik. Üresen is súlyosak. Másodikos fiamnak a második táskát vásároltam az elmúlt ősszel, Az elsőnek madzagszerű vékony szíja volt, bevágta a vállát. A mostani meg egy-egy tenyérrel kiáll a válla mellett, olyan széles. Talán nem ártana praktikusabb típust is kikísérletezni. Vagy három esztendeje elhangzott a Köznevelés hasábjain egy életrevaló javaslat: szedjük be év végén a tankönyveket, tároljuk a megfelelő osztály tantermében egy szekrényben, s a diákoknak nem kellene elhozni a könyveiket. Az iskolában a beszedettből tanulnának (minden óra elején kiosztaná a hetes), otthon pedig a sajátjukból. Nem okozna tanári többletmunkát, az iskolatáska súlya pedig a normálisra csökkenne. Hivatalos pedagógiai fórumon hangzott el ez a javaslat, tudomásom szerint egyetlen iskolában sem tettek kísérletet a megvalósítására. iNemesak a tankönyv másodpéldányának, de a tornafelszerelés nagyobb részének elhelyezésére is mód lenne az iskolában. iA tornacipőt, a melegítőt nem kell minden óra után kimosni, elég, ha a trikót, nadrágot hordja magával a gyerek, a többi osztályonként egy-két szekrényben elfér, amely nem egyszer kihasználatlanul, üresen áll a folyosón. Mint a legutóbbi Élet és Irodalombeli vitából kiderült, minden évben új tankönyvet kapnak a gyerekek. Nem kell több évre tartalékolni, értékesíteni a használtakat, ezért talán szükségtelen az egyre gyakoribb keménytáblás kötés. Ez megdrágítja a könyvet, és megnehezíti a táskát. A sokfajta munkafüzetet sem kellene minden órára elvinni, hisz legtöbbször az iskolában használják, talán ezeket is lehetne bent tárolni. Szükség esetén még az is megoldás lenne, hogy két részbe, fűzzék a tankönyveket, így is majdnem fele súlyt cipelne a tanuló. Határozottabban fel kellene lépni a helyi kívánságok ellen. Emlékszem, korábban a Szülőföldünk, Budapest című kiadványt cipelte be a fiam minden környezetismereti órára De hordta az ABC-hegyet is, majd az Ablak-Zsiráf lexikont. Ezek a súlyos könyvek még inkább megnehezítették a táskákat. A. L. Biedermeier gyöngydivat gyermekruhákkal és horgolt pénztárcákkal. Magyar női ruha 1910-ből A természetes anyagok díszítő szándékú alkalmazása egyidős lehet az emberrel. A mesterséges anyagok, köztük az üveg, s a belőle készült gyöngy térhódítása ennél újabb keletű, de tartós divat. „A gyöngy és a divat” — volt a címe az Iparművészeti Múzeum egyik nemrég rendezett kiállításának. A gyöngyök ezerfélék, és készítésük szerint is megkülönböztethetők. A csavart gyöngy megolvasztott üveganyagát vastüskére csavarták az ókori velenceiek, a későbbi eredetű préseitekét pedig a kohóban, vasfogóval szorították formájára. Majd jöttek a hú- zottak, vágottak és üregesre fújtak. Az első gyöngylelet ötezerötszáz éves: egy Théba melletti sírból való. Nagyszabású kereskedelmére az ezeréves Velencéből utalnak a források. Amerika felfedezése után az indiánok körében különösen népszerű lett; forgalma soha nem volt olyan jövedelmező, mint a 15—16. század fordulóján. 1656-ban '— hol is másutt, mint Párizsban — feltalálták az igazgyöngyöt utánzó, fúvóit gyöngyöket; halpikkelyből kivont, fémfényű anyaggal töltötték meg. Száz évvel később már a csiszolt és préselt változatokat kedvelték; varrták, vagy fémfoglalattal erősítették férfikabátokra is, de még falburkolatot is díszítettek vele. A 18. században honosodott meg Csehországban a híressé vált Jablonecben a gyártás: az akkor újnak számító húzott és vágott változataikat kétszáz színárnyalatban exportálták. \ Tejtermékek az étlapon HÚSOS KELKÁPOSZTA-SALÁTA Hozzávalók 4 személy részére: 1 fej kelkáposzta, 20 deka sovány felvágott vagy sült hús, fél tubus majonéz, 1 deci tejföl, 1 darab tojás, gulyáspaszta, mustár, citromlé, só. Legalább 1 órával a fogyasztás előtt készítsük el. A leveleire szedett és kierezett kelkáposztát sós vízben megfőzzük. Lecsepegtetjük, és metéltre vágjuk. A húst is finomra vágjuk. A majonézt ízesítjük a fűszerekkel, majd belekeverjük a tejfölt. A káposztát és a húst a mártásba forgatjuk. Közben ke- ményre főzzük a tojást, amit a tálba helyezett salátára karikázunk. Jól lehűtve tálaljuk. TOJÁSOS GOMBAPORKOLT Hozzávalók 4 személy részére: 30 deka gomba, 1 fej vöröshagyma, 3 deka zsír, 4 darab tojás, 1 deci tejföl, petrezselyem, só, bors, piros- paprika. A megtisztított gombát gerezdekre vágjuk. A felaprított hagymával együtt kevés zsírban puhára pároljuk. Közben fűszerezzük és ha zsírjára sült, megszórjuk petrezselyemmel. Közvetlen fogyasztás előtt ráöntjük a tejföllel elkevert, fűszerezett, jól felvert tojásokat. ízlés szerinti keménységre sütjük a tojást, majd kevés piros- paprikával meghintve tálaljuk. A vitaminok fontosságával ma már nagyjából mindenki tisztában van, de a fehérje szerepéről már nem esik ennyi szó. Pedig a fehérje a szervezet számára nélkülözhetetlen és más tápanyaggal nem helyettesíthető. Fehérjét a szervezet nem képes előállítani, ezért fontos a fehérjedús táplálkozás. A felnőtt embernek naponta kb. 50 gramm biológiailag teljes értékű fehérjére van szüksége. Az elsőrendű vagy teljes értékű fehérjében minden, a szervezet építőköveit alkotó aminó- savi<ellő arányban megtalálható. Jó tudni, hogy a húsoknál jóval olcsóbb egyes tejtermékek elérik, sőt sok esetben meghaladják a húsok fehérjetartalmát. Példaként hasonlítsuk össze, hány deka húsban és hány deka tejtermékben találunk 50 gramm teljes értékű fehérjét. Csirkehús 23- dkg, marhahús 24 dkg, sertéshús, kövér 35 dkg, gyulai kolbász 25 dkg, gépsonka 22 dkg, párizsi 42 dkg, óvári sajt 16 dkg, lágysajt, ömlesztett sajt 23 dkg, juhtúró 28 dkg, ementáli sajt 19 dkg, juhsajt 22 dkg, trappista, edami sajt 20 dkg, tehéntúró 36 dkg. . Egyik legfontosabb fehérjetartalmú táplálékunk: a tej. Értékes anyagaira (kálium, kalcium, vas, Bf, B2-, E- és D-vitamin, enzimek, stb.) nemcsak csecsemő- és gyermekkorban, hanem egész élete folyamán szüksége van az embernek. Sajnos, nagyon sok családban reggelire feketekávét fogyasztanak tejes kávé, kakaó vagy tej helyett. Még súlyosabb hibát követ el az a szülő, aki gyermekének s feketekávét ad reggelire tejes káré helyett. A gyermek ideális itala 'eggel és napközben bármikor: a :ej, tejes kávé, csokoládés kávé, kakaó, gyümölcsös tejturmix, mézes tej, karamellás tej, tojássárgájával kikevert vaníliás tej, tejes tea, tejszínhabos kávé. A tejtermékek iránt az igény megnövekedett, ezt tükrözi az a tény is, hogy a tejipar a közelmúltban több új termékkel lépett a piacra. Az Extra krémjoghurt a savanyított tejtermékek csoportjának új tagja, amely a hagyományos joghurt jobb minőségű változata. A régóta kedvelt vaníliás és vaníliás-mazsolás krémtúró új, hosszabb ideig eltartható változata: a termizált krémtúró. Desz- szert jellegű étel a „Gervais” epres és meggyes habosított túrókrém. A fehérjedús termék sovány krémtúróból, tejszínből, joghurtból és gyümölcsdzsemből készül. Pasztőrözött tehéntejből készül a „Bakony” Camembert sajt. Ize jellegzetesen zamatos, kellemes, tiszta, enyhén sós. Közkedveltségnek örvend a vasi sajtkrém is, amely krémszerűen kenhető, kellemesen savanykás ízű ömlesztett sajt. Félzsíros túróból és vajból készült. A krémfehérsajt pasztőrözött és besűrített tejből készül, savanykás ízű, viszonylag magas zsírtartalmú, krémes állományú termék. A vásárlóközönség hamar megkedvelte a zalai füstölt sajtot is, amely jellegzetesen füstölt szagú, enyhén sós, savanykás ízű, félkemény sajt. Könnyen emészthető, magas fehérjetartalmú ételeket készíthetünk túróból. Magas víztartalma miatt a túró hamar romlik, ezért 14 C foknál alacsonyabb hőmérsékleten tároljuk. A túlzott anyai szeretekül Távol áll tőlem, hogy bírálat tárgyává tegyem az anyai szeretet „felső fokozatait”, de szeretném felhívni a figyelmet arra a kritikus pontra, amikor a szeretet hőfoka átlépi az ideális határt és önzésre jellemző méreteket ölt. Lehet-e túlzott a legtisztább, legcsodálatosabb emberi érzés, az anyai szeretet? Lehet, ha a szeretet jogán gyermekére a saját akaratát rákényszeríti az édesanya — féltő gondoskodásból. Ennek példáival lépten- nyomon találkozunk, különösen, ha pályaválasztás előtt áll a gyermek. Az édesanya évekig dédelgeti azt a kedves tervét, hogy gyermekéből orvost, mérnököt, tanárt vagy más tanult embert nevel. „Hadd vigye a gyermek többre, mint a szülei.” E cél érdekében nem sajnál semmi fáradságot és hihetetlen energiával akarja megvalósítani tervét. A kritikus helyzet akkor alakul ki, ha a gyermeknek nincs kedve, vagy elég jó képessége az anyai vágyálmokat megvalósító pályák egyikét választani és más elképzelései vannak az egész életére szóló pályaválasztásról. Szívesen lenne például autószerelő, marós, esztergályos vagy éppen kereskedő. A szépen felépített és ösz- szeomlott anyai terv romjai alatt az édesanya sokszor érez keserű csalódást, elmarasztalja gyermekét, vagy szülői tekintélyével rákényszeríti akaratát. Az édesanya természetesen nagyon jót akar gyermekének, csak azt nem veszi figyelembe, hogy gyermeke talán a saját elgondolása és tehetsége szerint választott pályán szeretne dolgozni. így fogja megtalálni munkájában az alkotás örömét. A pályaválasztási tanácsadó szolgálat segít dönteni ebben a fontos kérdésben. Az édesanya sokszor szeretné irányítani gyermeke párválasztását is. A saját szemével — és szívével — választaná ki azt a fiatalt, - akit gyermeke részére méltó társnak talál. Nem a tanácsadás jogát és ennek a szülőkre háruló kötelességét vitatom, hanem az erőszakos belszólást, a hatalmi szóval történő „meggyőzés”-! Ha nem ért az édesanya egyet gyermeke választásával, szép 6zóval inkább azt próbálja elérni, hogy várjon még egy ideig a házasságkötéssel. Az idő is segít eldönteni, hogy jól vagy rosszul választott. Milyen sok családi viszály keletkezik abból a helytelen szemléletből is; ha az anya gyermeke házastársát azért nem fogadja jó szívvel,, mert úgy érzi, elvette, tőle gyermeke szeretetét. A túlzott szeretet önzésre hajlamosít. A gyermek anya iránti sze- retete nem csökken azzal, ha házasságot köt, annál a természetes oknál fogva, hogy más szeretettel kötődik anyjához és más az az érzés, ami házastársához fűzi. Az egyik iránti szeretet nem zárja ki a másik iránti sze- retetet. Nem helyes, ha az anyai szeretet a felnőtt korú gyermeket mintegy „magához láncolja” érzelmileg, és a kisgyermekeknél szükséges aprólékos irányítással akarja befolyásolni cselekedeteiben. A „lelki köldökzsinór”, amely az anyát és gyermekét egész életen át elválaszthatatlanul összefűzi, nem jelentheti azt, hogy önálló életvitelében korlátozza az anya a gyermekét — még a szeretet jogán sem. A gondos anyai tanácsra ugyan egész életében szüksége van a gyermeknek, mert ez a szeretet semmivel nem mérhető és pótolható megnyilvánulása. De meg kell állni azon a határon, amelyen túl már korlátozza gyermekének egészséges beilleszkedését a mindennapi életbe, hogy vállalhassa önálló cselekedeteinek jó vagy kedvezőtlen következményeit. F. K. A húszas évek divatja Használati eszközök és emléktárgyak gyöngyalkalmazással
