Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-10 / 34. szám
1980. február 10. s IvtPŰJSÁG Együttműködés - takarmánytermesztésben Lengyel A poznani vajdaságban szorgos, hozzáértő, jól gazdálkodó- parasztemberek élnek. I-tt termelik a .legtöbb tejet, húst. Magas átlagokat érnek el a cukorrépa-, a burgonya-, a silókukorica -‘termesztésfoen is, s nagyüzemeiket a legjobbaknak tartják Lengyelországiban. Ilyen kedvező helyzetben kézenfekvő volt a kérdés: hogyan képzelik el a mezőgazdaság szocialista jövőjét? A négy válasz eléggé elgondolkodtató volt. Kuba J|?Örjentei kincsé Mire Havannából a távoli Oriente tartományba ér az utazó, jut ideje arra, hogy megszokja a tenger trópusi kékjét, s az autóbusz ablaka előtt elsuhanó pálmaligeteket. Ám Kuba északkeleti körzetébe érkezve hirtelen kopár területek szakítják meg a hegyvidék gazdag növényzetét, páratlan élményt nyújtva a barna és a vörös megannyi árnyalatából. Oriente földje 47,5 százalékban tartalmaz vasat. A kincs különös értéke, hogy nem kell leszállni érte a föld gyomrába, ott van a felszíner „Nickel” — az elem neve németül gonosz hegyi szellemet jelent. Az amerikai vállalkozókat ez azonban nem riasztotta el. A második világháború kezdetekor visszatértek Kubába, s megalapították a Nicaro Nickel Com- pany-t. Kizárólag hadászati célokra használták a könnyen alakítható ezüstfehér fémet. Ezt az is bizonyítja, hogy a világháború után megszakították a kitermelést, s csak a koreai háborús készülődések kezdetén szabadították el ismét „a hegy gonosz szellemét”, helyezték újra üzembe a bányát. Ekkor egy újabb nikkelkombinát felépítéséhez is hozzáláttak Moában, de mire megindult volna a termelés, Kubában győzött a forradalom. Amikor a forradalmi kormány megadóztatta a nikkelkivitelt, az amerikaiak végleg beszüntették a termelést, leszerelték a gépeket.— ezzel próbálták engedményre kényszeríteni a kubai vezetést. Eredménytelenül. Kuba a világ harmadik legnagyobb nikkeltartalékának a birtokosa. Több ezer ötvözethez használják ezt a fémet. A megfelelő nikkeltar talmú acél nem rozsdásodik, s a nikkellel bevont laboratóriumi eszközök, gépsorok el lenállnak a különböző kémiai hatásoknak, az időjárás viszontagságainak. Alkalmaz zák az olaj feldolgozó iparban az orvosi, optikai műszerek készítésénél, az űrhajózásban a nukleáris erőművek bérén dezéseinél stb. A nikkelprogram napjainkban a legfontosabb nagyberuházás Kubá ban. Az idén fejeződik be Punta Gordában egy új, harmincezer tonna kapacitású kombinát építésének első sza kasza. A Szovjetunióval kötött hosszú lejáratú nikkelhasznosítási egyezmény keretében Kuba — előnyös feltételek mellett — huszonöt évre szóló hitelt is kapott, s szovjet szakemberek irányítják az építés munkálatait. A tervek szerint Kuba lát ja majd el nikkelérccel a szocialista országokat. Öt esztendeje éppen Budapesten tartotta a KGST azt az üléssza kát, amelyen megállapodást! kötöttek egy újabb — a tag-! országok közös beruházásában felépülő — nikkelmű létesítéséről is. A két új nikkelkombinát együttes termelése) meghaladja majd az évi százezer tonnát, amiből a szocialista országok ellátásán túl még nyugati szállításokra is telik, s ezzel tekintélyes jövedelemre tesz szert a kubai népgazdaság. Bár Magyarországon nincs nikkelére, hazánk mégis segu a Punta Gorda-i beruházás munkáiban. KERÉNYI PÉTER Képünkön: takarmánykombájn — közös felhasználásra A világélelmezés legégetőbb problémája a fehérje- termelés, ezen belül a húsellátás javítása. A világ népességének jelentős része a minimálisnál kevesebb fehérjéhez jut, de e probléma Európa több országában is fennáll. A szocialista országokban nagyon gyors az állattenyésztés fejlesztésének üteme. Az állattenyésztéshez azonban sok és egyre több takarmányra van szükség, tehát ahol gyorsan fejlődik az állat- tenyésztés, időnként — különösen a száraz, kevés csapa- dékú időszakokban — hiány mutatkozik takarmányfehérjéből. A hiányt pedig csak importból lehet fedezni, sajnos gyakran csak kemény valutáért. A megoldás kulcsa a takarmánynövények intenzívebb termesztése. Növelik egyrészt a szemes takarmányok termőterületét, illetve terméshozamát, másrészt szükség van a cukor- és konzervipar, valamint a növényi nyersanyagot feldolgozó élelmiszeripar melléktermékeinek a feldolgozására. A hal- és csontlisztet -részben helyettesíti a takarmány- élesztő. Csupán 300 000 tonna takarmányélesztőt jelent a hulladékok feldolgozása egyetlen országban — például Csehszlovákiában, ez pedig a KGST-fagországok teljes szükségletének egyhar- mada. A takarmányfehérje-probléma megoldására a KGST- onszágok együttműködési tervét dolgoztak ki. Bulgáriában és Magyarországon hatékony lucernafajtákat állítottak elő. Magyarország és az NDK évelő pázsitfüvet, az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország önjáró takarmány- begyűjtő kombájnt fejlesztett ki, a Szovjetunió és Lengyelország azokat az aggre- gátokat tökéletesítette, amelyek a takarmányfüveket savanyítás után préselik. Az előirányzat szerint az elkövetkező két évben szovjet területen, Mozirszkban közösen építenek fel egy évi 300 000 tonna kapacitású üzemet takarmányélesztő gyártására. Bonyolult gazdasági számítások mutathatnák csak ki, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek, mintagazdaságok és gépkísérleti intézétek hosszú távú együttműködése, a közösen kifejlesztett gépek és eljárások milyen közvetlen és közvetett haszonnal járnak. A munkaerő gazdaságos felhasználása, nagy hozamú fajták, újszerű eljárások, gépesítés, a meglevő gépek és technológiák piaci hasznosítása mindenképpen sok milliárdos bevételt jelent. KRK-SZIGET HÍDJA Krk, a legnagyobb jugoszláv sziget, a szárazföld közelében helyezkedik el. Partjain összkomfortos szállodák és strandok sorakoznak. A sziget egyes mély vizű öbleiben óceánjáró hajók is kiköthetnek. Az egyik ilyen öböl partján most nagy kőolajfel- dolgozó üzem épüli. A tartályba jókkal ideszállított olaj egy részét azonnal továbbszállítják, majd azon az olajvezetéken, amely a szigetet átszelve, az épülőfélben lévő hídon a szárazföldre vezet, onnan pedig tovább Jugoszlávia és más országok petrolkémiai üzemeibe. A „Mosztogradne” építési tröszt szakemberei már megépítették a Krk-szigétről a szárazföld felé vezető úton fekvő kis Szent Márk-szigetig terjedő hidat. Ezután kezdődik a Szent Márk-száget és a szárazföld közti szakasz megépítése. 1980 májusába^ készül el a több mint 3000 méter hosszú híd, a csővezetéken pedig áramlani kezd az olaj a szárazföldre. (BUDAPRESS—APN) — Négyezer hektáros állami gazdaságunk a közepes nagyságrendűek közé tartozik — mondta Stefianska Helena, a szo- kalovói állami gazdaság igazgatóhelyettese. — 520 dolgozónk van. Javarészt fiatalok. Nálunk ingyen lakáshoz juthatnak, keresetük évi 60 ezer zloty, naponta három liter tejet kapnak, 300 négyzetméteres' föld használata szintén a járandóságaik közé tartozik. Ezeken felül két sertést, 50 baromfit tarthatnak a ház körül. Gazdaságunkban mozi, kultúrház, szakmai klub működik, de rendszeresen eljárunk a városi- színházi előadásokra, koncertekre is, Szóval, itt a fiatalok jól érzik magukat. És ez fontos a jövő szempontjából. Mint ahogy a jó munkájuk is. Máskülönben nem érhettük volna el az évi 4400 literes tejátlagot, szarvasmarha-állományunk 8—900 grammos napi súlygyarapodását, nemi tudnánk segíteni a környező 'községék, egyéni gazdaságait gépekkel, vetőmaggal és tenyészállatokkal: Lengyelország mezőgazdaságának szocialista jövője nagyrészt az állami gazdaságokra épül majd, munkáink eredményessége ebből a szempontból sem mellékes. Hasonló szellemben nyilatkozott Josef Osowski, a paökovói termelőszövetkezet elnöke is: — Nálunk még kevés a termelőszövetkezet. A parasztság mintegy 50 százaléka egyénileg gazdálkodik, a vajdaságban 296 ezer parasztgazdaság van. A mezőgazdaság szocialista útra termelésének bázisai ma .már a meglévő termelőszövetkezetek és állami gazdaságok. Az idős, magukra maradt parasztok folyamatosan felajánlják nekünk földjeiket, élvezve a nyugdíj, az ingyenes egészségügyi ellátás előnyeit. A mező- gazdasági szakkörök szintén a szövetkezet irányába hatnak. Mi gépekkel, vetőmaggal, szaktanáccsal, szállítóeszközökkel segítjük a szakkörök egyéni gazdáit, ők többnyire termelőszövetkezetünk útján értékesítik termékeiket. Termelőszövetkezetünk, bár rendelkezik szarvasmarha, sertés, juh, sőt prémes állatállománnyal is, főként szakosított csirkeneveléssel, tojástermeléssel foglalkozik. Tavaly 1,3 millió broylercsirkét, 3,5 millió tojásit adtunk el. Tagjaink átlagkeresete havi 6000 zloty és ahogyan a környező állami gazdaságokban, nálunk is gyorsan és igen kedvező feltételek mellett kapnák lakást a belépő ÜT tagok. A jövő? Mindenképpen a termelőszövetkezeteké. Ez a gazdálkodási forma versenyképesebb, demokratikusabb, fejlettebb, mint az egyéni gazdaság... Franckowiak Antoni egyéni gazda. Packovo. — Húsz hektár földön gazdálkodom. Mivel apám nyugdíjas, gyermekeim még kisiskolások, ennyi földdel egymagám nem boldogulnék. Alapító tagja vagyok a szakkörnek. Ennek keretében közösen veszünk gépeket, vetőmagot, vegyszerekét, közösen értékesítjük a termékeket. Természetesen magam is nagy gonldot fordítok arra, hogy a gazdaságomat folyamatosan modernizáljam. Két traktorom Van. Az istállóba, ahol. s zarvasm-a r h a -áll o má n y am at gondozom, folyó vizet vezettem be. A fejest géppel végzem. A jövő? Én jónak tartom ezt a helyzetet, úgy ahogy van. A földet nem szándékozom sem leadni, sem a közösbe vinni. Talán majd a gyerekek, mert ugye azokat taníttatni akarom... — Itt Poznanban öröm ai mezőgazdasággal foglalkozni, csakhogy Poznanból — sajnos — csak egy van — kezdi beszélgetésünket a vajdaság mezőgazdasági főosztályának vezetője, Ing Jakubiak. — Ha földek összességét 100-nak vesszük, akkor 35 százalék állami gazdasági, 12 százalék termelőszövetkezeti tulajdon, a többi az egyéniek kezében van. Számos vajdaságban ennél sokkal rosszabbak az arányok, következésképpen a termelés színvonala is alacsonyabb. Nálunk mindig az volt a legfontosabb, hogy elsősorban az állami és szövetkezeti szektor működési lehetőségeit, technikai bázisát biztosítsuk, fejlesszük. VASVÁRI FERENC Berlin színfoltja Földalatti vasút — magasban Schönhauser Alléé — a kirakatok utcája, a'Berlinbe látogató turisták okvetlenül felkeresik. Sok itt a látnivaló, ezek közül is talán a legkülönösebb a földalatti — magasvasút. A Thälmann Platz— Pankow-i metróvonal ugyanis — amelyet itt U-Bahnnak neveznek, s megállóhelyeit „U” betűvel jelzik — nem sokkal a sugárút kezdete előtt „kibújik” a felszínre, hogy oszlopokon álló magas pályán folytassa útját. Egyes utcasarkokon ott világítanak a berlini gyorsvasút megállóhelyeit jelző „S” betűk is. Hogy mi ebben a különös? Nos, az S-Bahn vonalak városszerte a magas töltéseken közlekednek. Itt azonban, hogy elkerüljék az U-Bahnt, a föld alá futnak. De szálljunk ki az U-Bahn végállomásán, menjünk le a lépcsőn és sétáljunk egyet a nyüzsgő sugárúton. A krónikák feljegyezték, hogy mintegy 150 éve emelték az első házakat a Schönhauser-kapuhoz vezető úton. A kapunál vámhivatal volt: a városba szállított áruk után ugyanis vámot kellett fizetni, úgy mint egykor nálunk, Budán és Pesten. A sugárút egyikmásik lakóháza még magán viseli a korabeli falusias stílust. A városnak ebben a legsűrűbben lakott kerületében több mint 900 magánkiskereskedő és iparos tevékenykedik. Játék- és textilüzletek, pékek és cukrászok, órás- és ékszerüzletek, könyv- és virágkeres- kedésék, tv-t, bútort, sportcikkeket árusító boltok sokasága található az út mindkét oldalán. Híres kávéházak, éttermek, cukrászdák, ételbárok és bisztrók hívogatják a nézegetésben, vásárlásban elfáradt látogatókat. S akit zavar a nagy utcai forgalom, vagy az eső, napsütés elől keres menedéket, az az U-Bahn magasvonala alatti fedett sétányon folytathatja útját . GÄTI ISTVÁN Séta a földalatti vasút pályája alatt A Schönhauser Allé e nyüzsgő forgataga A Dimitrov téri megálló után az U-Bahn visszatér a föld alá Lengyel mezőgazdaság
