Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-10 / 34. szám

1980. február 10. tfEPÜJSÄG 9 A világ legnagyobb lenáru-exportőre A kultúra és a művészet iskolája Manapság Vietnamban sok helyütt tevékenykednek a kultúra és művészet iskolá­jának végzett növendékei, hivatásos színházaikban ját­szanak. műkedvelő együtte­seket irányítanak. Az isikölát 40 évvel ez­előtt alapították, s tulajdon­képpen folklórközpont volt, ahol népi táncot és népzenét tanítottak. Ma már két tago­zaton képzik a jövendő mű­vészeket és kulturális dol­gozókat. A Hanoitól 70 kilo­méterre fekvő iskolából ke­rülnek ki a fiatal színészek, rendezők, együttesvezetők. Jelenleg 33 tanár oktat ko­reográfiát. rajzot, mozgásmű- vészetet és hangszeres zenét. Van zongora, harmonika, né­pi hangszer és hegedű tan­szak. A kultúra és művészet is­kolájának négy évfolyamán az idei tanévben 200 hall­gató folytatja tanulmányait Ötmillió pár cipő A Mongol Népköztársaság a közeljövőben a világ egyik legnagyobb cipő- és cipő fél­készáru exportőrje lesz. Ulánbátorban évi 5 millió pár cipő gyártására alkalmas kombinát létesül. Építéséhez csehszlovák szakemberek nyújtanak segítséget. A komplexum néhány üzeme — amely szintén csehszlovák közreműködésesl jött létre — már működik. Az 1976-ban. üzembe helyezett részleg például évente mintegy 280 ezer bőrt dolgoz fel. A vizsgálat tárgya: az ember Több száz olyan ember él közöttünk, akikről az orvosok egyszer már megállapították, hogy meghaltak. Ezek az em­berek a reanimáctónak kö­szönhetik „második születé­süket”. — Az ember soha nem tudott megbarátkozni azzal, hogy lehetetlen a kialvóban lévő vagy megszűnt élet­funkciók helyreállítása — mondja Vlagyimir Nyegovsz- kij akadémikus. — A győze­lem sokáig váratott magára. Ma a reanimáció a gyógyítá­si folyamat nélkülözhetetlen része. Nyegovszkij több mint 250 tudományos munkát írt. Az emberi szervezet újjá­élesztésének általa kidolgo­zott módszere a szovjet és külföldi orvosi gyakorlat fegyvertárának értékes része. Vlagyimir Nyegovszkij, a Szovjetunió Állami-díjasa, számos külföldi akadémia díszdoktora. Ö vezeti a Szov­jet Orvostudományi Aka­démia kísérleti fiziológiai új­raélesztési tudományos ku­tató laboratóriumát. Másodszor születtek Az elmúlt években hazánk volt Lengyelország legjelen­tősebb gyógyszerszállítója. A szocialista államokból be­hozott gyógyszerkészítmé­nyek mintegy 20 százalékát Magyarország szállítja Len­gyelországnak. „A magyarok megbízható partnernek bizonyultak. Ed­dig egyálalán nem volt gondunk velük” — mondot­ta a „Cefarm” beszerzési igazgatóhelyettese, Mieczys- lav Reszelski. Több vállalat­tal is kapcsolatban állunk, például a Richter Gedeon RT-vel és a Chinoiannal. A két ország gyógyszeriparának együttműködése is majd egy évtizede tart; ez jelentősen megkönnyíti a gyártásszako­sítást. Jelenleg az importált gyógyszerek zöme már ilyen szakosítási szerződésben sze­replő készítmény. A legis­mertebbek a Mydocalm (szívbetegségékre) és az Enteroseptol (emésztőszervi bántalmakra.) Újdonságnak számít a Prodection — ez egy érelmeszesedés elleni gyógyszer. Lengyelország­ból szállítják például a Pa- paverint és az igen haté­kony No-spa görcsoldó gyógyszert. A Csehszlovák Kommu­nista Párt XV. kongresszu­sán elfogadott gazdasági irányelvek között nagy súlyt helyezték a számítástechnika fejlesztésére, az integráció lehetőségeinek kihasználásá­val és igénybevételével. En­nék szellemében még 1979. -január 1-én egyetlen nagy gazdasági egységbe tömörí­tették a számítástechikát. Az egyesítés több mint ötven­ezer dolgozót érintett a szá­mítástechnikai fejlesztéssel és termeléssel kapcsolatos üzémágban. A következő — hetedik — ötéves tervidőszak — 1981—1985 — koncepciójá­ban szerepel a belföldi erők összevont, gazdaságosabb ki­használása mellett a nem­zetközi együttműködés to­vábbi szélesítése. A csehszlo­vák szakemberék a KGST- országoikban használatos két számítógéprendszer — az ESER nagy- és a KSR kis­zámítógép fejlesztésében vesz­nek részt. Csehszlovákia 493 nagyszámítógépe közül 292-t 1976. és 1978. között helyez­tek üzembe a népgazdaság különféle ágaiban. Ezék az ESER—Il-es gépek már a 3,5 generáció tagjai. Kiváló pa­raméterekkel rendelkeznek, akár tárolótéljesítményüket. akár sokoldalú programozha­tóságukat, akár pedig az adatok távközlését vesszük tekintetbe. Csehszlovákiában most fejlesztik ki szocialista integrációban az ES 1026 és ES 1027-et. Fontos alkatré­szeikből exportra is elegen­dőt gyártanak. Á programozott kisgépek rendszere, az a területe a számítástechnikának, ahol* az utóbbi években a fejlett ipa­ri országok különösen gyors tempóban haladtak előre. Et­től nem maradnák el a KGST-országok sem; sorra készülnek itt is ezek a tudo­mányos-technikai számítá­soknál. az ipari üzemek adat- tárolásásánál. a számítóháló­zatban szereplő adatok átvi­telének előkészítésénél ké­szenlétbe helyezésénél és to­vábbításánál, technológiai folyamatok vezérlésénél jól használható rendszerek, ame­lyeknek alkotórészeként Csehszlovákia például 900 SM 3—20 és 170 SM—4—20- as berendezést fog építeni. A KSR—II számítógépek alkalmazása jelentős gazda­sági hasznot hoz. Szakembe­rek becslése szerint minden egyes korona, amit számítás- technikai beruházásra szán­nak. legalább 3 cseh korona hasznot hoz a rendszer meg­valósítójának legalább tíz- szerte annyi gazdasági ered­ményt a felhasználónak. Nagy és sokrétű munkát végeznek a moszkvai állami egyeteme legrégibb tagoza­ta, az Antropológiai Kutató Intézet és Múzeum munka­társai. Főként az ember ki­alakulási és a fajok differen­ciálódási folyamatát tanul­mányozzák. Foglalkoznak a mai ember életének külön­böző aspektusaival is. A múzeumban féltve őrzött, a Szovjetunió és más országok területéről származó gyűjte­mények gazdag anyagot szol­gáltatnak az antropológia különböző kérdéseinek meg­oldásán dolgozó kutatók szá­mára. Az intézet kollektívá­ig tevékenyen együttműkö­dik külföldi tudósokkal. A szovjet antropológusok rend­szeresen részt vesznek a nemzetközi kongresszusokon és szimpóziumokon. A reanimatológusok Vlagyimir Nyegyovszkij (jobbról a má­sodik) akadémikus vezetésével újraélesztenek egy klinikai halál állapotában levő kislányt. 1 1 ......... F ehérjedús moszatok „Rupite” — ez a neve a Bolgár Tudományos Akadémia blagoevgradi kísérleti állomásának. Eb­ben a kerületben az enyhe tengeri éghajlat, a nap­sütéses órák országos viszonylatban rekordot jelen­tő nagy száma és az ásványvíz-hőforrások kedve­ző feltételeket teremtenek a vízinövények termesz­téséhez. A tudósok a moszatokban nagy fehérjetartalmat fedeztek fel. Ez feltehetőleg segítséget nyújt pél­dául az űrhajósok étrendjének összeállításához, hosszú űrrepülések alkalmával. A „Rupite” állomá­son jelenleg arra irányul a tudományos kutató­munka, hogy a moszatokat biológiai stimulátorként lehessen felhasználni az áiattenyésztésben és ha­tékony eszközként a vizek megtisztítására. A mo­szatokat a gyógyszergyártásban is széles körben alkalmazzák, ugyanis sok vitamin is van bennük és baktériumölő tulajdonságokkal rendelkeznek. Lengyelország egyik leg­fontosabb könnyűipari ágaza­ta a lenfeldolgozás. Napja­inkban a világ 50 országa vásárol lengyel lenárut. el­sősorban a Szovjetunió és az Egyesült Államok, de Kana­da, Japán, Ausztrália, Uj-Zé- land és a Közös Piac tagor­szágai is. 1976. óta Lengyel- ország a világ legnagyobb lenáru-exportőre. pamut­vászon termelésével pedig a ranglista második helyén áll. (E téren a világ össztermelé­sének 11,2 százalékát adja.) Érthető tehát, hogy a len­gyel üzemék, dolgozók ko­moly gyártási tapasztalatok­kal rendelkeznek. Ezeket szí­vesen megosztják a szocia­lista közösség tagországaival: így Lengyelország és Ma­gyarország között is évek óta folyik tudományos-technikai együttműködés a len és a kender termelésében és fel­dolgozásában. A 31 vállalatot összefogó lengyel lenipari egyesülés és kutatóintézetei hasznos kap­csolatokat alakítóiak ki a Lenfonó és Szövőipari Vál­lalattal és a szegedi Ken­derfonó- és Szövőipari Vál­lalattal. A közösen végzett munka mindenekelőtt a lenfajták szelekciójára, a kü­lönböző kultúrák termesztési technikájára irányul, de ta­pasztalatcsere folyik a len- áztaitás-tetíhnológiája. a pa- mutszál-előállítás. illetve a gyapottal és poliészterrel ke­vert lenkelmék festéstechno­lógiájára és kikészítése fej- lésztéséhen is. A lengyel és magyar szak­emberek nagy figyelmet for­dítanak a kenderre is. Ezt eddig csupán olyan célokra használták fel, amelyekre sajnáltak más természetes fonalat alkalmazni. Jelenleg vizsgálják a kenderszál elő­állításának technológiáját, s kutátásokat folytatnak aken- derkóc fonásával, szövésével és kikészítésével kapcsolat­ban is. Fő céLjuk olyan új len- és kenderfajták előállí­tása, amelyekből vékonyabb fonál, s végeredményben szebb, jobb szövet készíthe­tő. Ezek a figurák mintegy 20 000 évvel ezelőtt készültek. A kurszki területen található avgyejevszki csiszolatlan kőkor- szakbeli településhelyen végzett ásatások idején bukkantak rájuk. Az intézet munkatársai a mai ember elődeinek szobrászati portréival. Mihail Geraszi- mov szovjet tudós módszerével készülte k a portrék. Vitamin készül a Polfa egyik poznani gyárában

Next

/
Oldalképek
Tartalom