Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-10 / 34. szám
AmÉPŰJSAG 1980. február 10. Új helyzetben — új módszerekkel Türelem és termelési tapasztalat Hasznosítsuk termőföldjeinket Tetszik nekem ez a kicsit bizarr hasonlat, amit nem először mond el Lakatos Antal. A gazdálkodást a húslevesfőzéshez hasonlítja, mondván: ugyanabból az alapanyagból az egyik háziasszony jó húslevest főz, a másik meg rosszat. Én azért még hozzátenném: a húsleves minősége nem csak attól függ, hogy van-e hozzá elegendő alapanyag, hogy kezdő vagy gyakorlott-e a háziasszony, hanem attól is, hogy aki főzi, milyen hangulatban van éppen. Ha mérges, összecsapja a munkát, ha jókedvű, akkor meg figyelemmel és szeretettel végzi a dolgát. A hasonlatnál maradva: Zambán az Egyesült Erőivel Termelőszövetkezetben mindig jól főznek. Sokan, sokszor firtatták már, hogy mi ennek a szövetkezetnek a titka. Homályos, sejtelmes dolgokat kerestek, holott a megoldás egyszerű: Zambán szeretnek dolgozni és számolni. Számoltak már akkor is, amikor még nem lapult a szivarzsebben a gyökvonásra is beprogramozott számológép, s nézték az órát akkor is, amikor a másodperceket mutató kvarcóra még nem volt divatban. Zombán csapatmunka van, az emberek jóízűen dolgoznak, és pocsék munkát senki sem ad ki a kezéből. A szövetkezet vezetői ki tudja hányadik érzékkel képesek kiválasztani az idegenből érkezők közül a legjobbakat, s ez az érzék segíti őket abban is, hogy helyükre tegyék a különböző munkabírású, s lelki alkatú embereket. Különösen fontos ez most, amikor olyan sokat beszélünk a költséggazdálkodásról, a minőségről, az ökonómiáról és a hatékonyságról. Hatékonyság, vagyis az, hogy eredményes-e a termelés, attól függ, hogy mennyi munkát fordítottak egy-egy termék előállítására. Dolgozni, illetőleg jól dolgozni viszont csak ott lehet, ahol a körülmények kiegyensúlyozottak, ahol mindig tudják, hogy mit miért csinálnak, mindig minden kéznél van, s az emberek jó hangulatban végzik a munkájukat. Mondják: az új szabályozók hatását egy-egy üzemben a vezetők és a dolgozók idegi állapotán is fel lehet mérni. Zombán senki sem ideges, türelemmel várják azt is, hogy megtudják, pontosan mennyibe kerül majd a vegyszer, s hogyan változik a gépek, alkatrészek ára. Nincs is okuk nyugtalanságra: évek óta mind magasabb hozamokat terveznek és érnék el, s ez azért van így, mert ismerik a képességeiket, az embereket, és a technikáit. A gazdasági szabályozók a munka olyan iramát diktálják, ami ebben a szövetkezetben alapjában véve megszokott. A tempó feszített, s ez itt azt jelenti, hogy önmagunkhoz képest kell még- többet produkálni, természetesen a megváltozott gazdasági környezetben. A drága eketestefcre ezentúl mégjobban kell vigyázni, pontosabban ki kell számítani a vegyszeradagot, a permetezés időpontját, s az emberekkel meg kell értetni, hogy nagyobb bérért elmehetnek ugyan máshova is dolgozni, de a jó munkaerő értéke a harmadik, a negyedik helyen devalválódik. 'Mérlegre kerül most minden vezető vezetői képessége, és politikai érettsége. A tákarékosság szó mellé — anélkül, hogy mostanában alaposan utána is gondolnánk — az utóbbi években egy jelzőt biggyesztettünk. Milyen a takarékosság? Természetesen ésszerű. Magyarra fordítva, ha mindig meggondoljuk, hogy mit miért csinálunk, mi mibe kerül, akkor ésszerűen gazdálkodunk. Ha ésszerűen gazdálkodunk, akkor már takarékoskodunk is? A.takarékosságon inkább azt keilend érteni, hogy kevesebb ráfordítással nagyobb eredményt érjünk el. Természetesen nem úgy, hogy-egy kultúra vagy az állatállomány ne kapja meg azt, amire szüksége van. Ha x alkalommal kell permetezni vagy gyomirtani, akkor nem lehet x—1 -szer, mert kevesebb lesz a hozam. Világos, akár a Nap. Zombán, mint már mondtuk, számolnak, s ezekre a számokra érdemes odafigyelni. A kukorica egy négyzetméterén ha öt deka termésnövekedést érnek el, akkor ez hektáronként öt mázsát jelent. Ha négyzetméterenként egy tővel több a kukorica, hektáronként tizenhárom mázsa a többlettenmés. A tej minősége nem attól lesz jobb, hogy a szükségesnél több abrakot kapnak az állatok, hanem attóll, hogy nyugodt körülmények között, tiszta környezetben, pontosan annyi abrakot kapnak, amennyi egy liter tej előállításához kell. Az őszi búza, akárcsak másutt, tavaly itt is gyengén kelt és kdfagyott. Ezt nem- úgy próbálták kivédeni, hogy tavasszal felszántották és újravetették a * táblát, hanem a szokottnál gondosabban gyomirtottak ás lomibtrágyáztak, azaz, minden kalászból a maximális termést igyekeztek kihozná. Sikerült. „Az iskolában jól és gyengén tanuló gyerekek vannak, s hasonló a helyzet a szán tóföldön is: jól és kevésbé jól termő határrésae- ket kell megművelni. Minden egyes földdarabhoz meg kell találni a hozzáillő növényt. Ehhez türelem kell, jó -megfigyel őképesség és termelési tapasztalat” — mondja a szövetkezet elnöke. Ehhez csupán annyit lehet hozzáfűzni, hogy ennek a szövetkezetnek a vezetői a -közhangulat szúnyogzümmögés erősségű változását is észreveszik. Aki azt állítja, hogy ez a termelés eredményeiben nem mutatkozik meg, alaposan téved. Nézzük akkor az eredményeket. Tavaly a szövetkezet árbevétele egymillióval, a termelési költség — az üzemanyag-, s a vi-llamos- energia-árak növekedése miatt — kétmillióval nőtt. A bér szinten maradt, a bruttó jövedelem kétmillióval növekedett, az alapok feltöltőditek. A kukorica mázsánlkénti önköltsége 129 forint vo-lt, a búzáé 211 forint. Egy liter tej öt forint kilencven fillérbe, egy kiló marhahús 33 forint 40 fillérbe került. A növénytermesztés tavaly 1750 tonnával termelt -többet, mint amit terveztek, s a tervnél 200 tonnával kevesebb gázolajat fogyasztottak. A nagyobb árbevétel minden egyes ágazatnál a terv túlteljesítéséből származott. Az idei terv készítésénél mind a növénytermesztésben, -mind az állattenyésztésben magasabb átlagokkal számoltak. Az árak növekedését ki kell és ki is fogják gazdálkodni. 'Például úgy, hogy még pontosabban kiszámítják, hogy a drága takarmányfehérjékből meny. nyíre van szüksége az állatnak, vagy a növényvédőiéin többféle variációjából melyik az, amelyik a helyi viszonyokra adaptálható. A Szabályozók feltették a kérdést, a sakkjátszma megkezdődött. Azt lemérni, hogy a játéksz&t?ályokra ki menynyire figyelt, csupán az első negyedév végén lehet. D. VARGA MARTA Elismerésre méltó. szép eredmény, hogy legértékesebb természeti kincsünkkel, a termőfölddel, á termelésben hasznosítható anyagokkal. eszközökkel mind tudatosabban és egyre sikeresebben bánnak a mezőgazdasági nagyüzemekben, a háztáji és egyéb kisgazdaságokban tevékenykedők. Ennek 'köszönhető, hogy a hazai növénytermesztés és állattenyésztés mind jobb eredményeket mutathat fel. kiegyensúlyozott, zavartalan a hazai ellátás, s élelmiszerekből növekvő mennyiségben exportálhatunk. Pártunk XII. kongresszusának irányelvei ezekre az eredményekre alapozva állítanak még magasabb mércét a mezőgazdasági termelés elé. Mindenki számára egyértelműen fogalmazódott meg az a követelmény, hogy a termőfölddel az eddiginél is ésszerűbben gazdálkodjunk. Mindez érthető, hiszen a termőföld a mezőgazdaság legfontosabb és mással nem pótolható termelő eszköze. EDDIGI EREDMÉNYEINK Ezért is bontakozott ki a párt XI. kongresszusának határozatai nyomán a termőföld védelmére és hasznosítására soha nem tapasztalt, nagyarányú társadalmi összefogás. Ezt magasszintű jogszabályok is elősegítették. Három éve módosították például a földrendezési jogszabályokat. amelyek lehetővé tették. hogy a szocialista nagyüzemek területének optimális kialakítása, a termelési költségek csökkentése érdekében a tsz-ek és az állami gazdaságok földet cseréljenek egymással. Ennek eredménye. hogy azóta csaknem százezer hektár föld cserélt így gazdát. Ugyanakkor a földhivatalok 35 ezer hektár szétszórtan, elaprózottan elhelyezkedő földet vontak össze — föld- rendezéssel — nagyüzemi táblába. Ennek jelentőségét, hasznosságát sem kell bizonygatni, hiszen mindenki számára érthető, hogy így eredményesebben. gazdaságosabban lehet a földet megművelni. Nagy reményeket fűztünk a nagyüzemi művelésre nem alkalmas földek tartós használatba adásától. Sajnos, a tartós földhasználat. — előnyei ellenére — nagyon lassan terjed, holott erre a célra országosan több mint tízezer hektárnyi zárkerti föld áll rendelkezésre. Viszont ebből a területből három év alatt a lakosság mindössze 1100 hektárnyi földet vett csak tartós használatba. Sokkal nagyobb szervező és propagandamunka szükséges tehát ahhoz, hogy a tartós föld- használat gyorsabban terjedjen. A művelési kötelezettség teljesítésére ösztönző szigorúbb rendelkezések eredményeként viszont a földek rendeltetésszerű használatára főként a nagyüzemek, évről évre nagyobb gondot fordítanak. Az eredmény jelzi, hogy a legutóbbi négy esztendőben a nagyüzemek 44 ezer hektár parlagföldet vettek hasz. ná latba. 900 EZER HEKTAR PARLAGON Az eredmények mellett azonban még mindig több probléma vár megoldásra. Tény, hogy 9 ezer hektár föld még jelenleg is parlagon áll. Ennek 70 százaléka a Duna—Tisza közötti homokhátságon. Észak-Magyar- országon és a Nyírségben összpontosul. A megművelet- len földék csaknem kétharmadát a helyi tanácsok kezelik. mintegy 2500 hektár a mezőgazdasági nagyüzemek földje, 500 hektár pedig az erdőgazdaságoknak erdősítésre átadott parlagföld. Kedvezőnek ítélhető, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek a parlagföldjeikre korábban készített hasznosítási tervet időarányosan teljesítik. Viszont a helyi tanácsok kezelésében lévő parlagföldek hasznosítását több körülmény lassítja. Legnagyobb gond. hogy az ilyen parlagföldek kivétel nélkül szétszórtan elaprózottan helyezkednek el a községek, városok határában, nagy részük zártkert. A hasznosításukról a helyi tanácsok nagyon nehezen tudnak gondoskodni, ugyanis a haszonbérlet iránti érdeklő1 dés csökkent. A mezőgazda- sági üzemek egy része ugyan folyamatosan átveszi a tanácsoktól a nagyüzemi művelésbe nem vonható földeket is. és területösszevonás (nagyobb arányú földcsere vagy földrendezés) esetén ezeket adja cserébe. Az üzemek másik része viszont a földek szétszórtságára, elaprózottságára hivatkozva vonakodik az átvételtől. Kedvező irányú változás van kibontakozóban a termőföldek védelmében is. A különféle ipari, vízügyi településfejlesztési, stb. létesítményeket tervező, beruházó vállalatok tudatosan, vagy anyagi kényszerből egyre inkább figyelembe veszik a földvédelmi rendelkezéseket. Ez elsősorban az igénybevett föld után fizetendő progresszív térítés ösztönző hatásának. valamint a területigények szigorúbb, következetesebb elbírálásának az eredménye. A térítés összege ugyanis a föld minőségétől függően, 30 ezertől 300 ezer forintig terjed hektáromként. MEGALAPOZATLAN IGÉNYEK Találkozni azonban még ma is jócskán megalapozatlan igényekkel. Elég gyakori, hogy egyes tervező, beruházó vállalatok mereven ragaszkodnak az általuk kiválasztott értékes mezőgazdasági terület igénybevételéhez. Változatos érvekkel igyekez- nek bizonyítani, hogy a létesítmény csak azon ä helyen építhető meg. másutt nem. Nehezen bírhatok rá arra, hogy az adott térségben a létesítmény elhelyezésére megfelelő, de mezőgazdasági termelésre nem alkalmas, vagy kevésbé értékes területet válasszanak. Mindez jelzi, hogy a termőföldék védelme érdekében nagy szükség van arra. hogy a jogszabályi rendelkezéseket mindenütt következetesen betartsák, s a társadalmi szemléletet ennek megfelelően formálják. A termőterület csökkentésének ellensúlyozása érdekében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium célul tűzte mindazoknak a területéinek a művelésbe vonását, amélyék eddig kihasználatlanul álltak és ki- sébb-nagvobb befektetéssel, mezőgazdasági termelésre vagy erdősítésre alkalmassá tehetők. Ennek eredményeképpen meggyorsult az elhagyott, romos tanyák bontása és a tanyahelyek művelésbe vétele. 1977-ben például 1312, 1978- ban 2598, tavaly pedig 3095 elhagyott romos tanyát bontottak le, s ebből 5722 tanyahelyet már művelésbe Ls vettek. Az elhagyott, romos tanyák felszámolása nemcsak a termőterület növelését szolgálja, hanem megszünteti a nagyüzemi művelés akadá, lyáit, felszámolja a növényi kártevők fertőző gócait. ŰJABB INTÉZKEDÉSEK Az eredmények mellett azonban még több probléma megoldásra vár. Az idén január elsején életbelépett új rendelkezés szerint a jövőben nemcsak azok a mező- gazdasági termeléssel foglalkozó mezőgazdasági nagyüzemek kötelesek térítést fizetni. amelyek a földet felróható okból nem művelték meg, hanem azok a földeit birtokló vízügyi, közlekedési intézmények, vállalatok is, amelyek a föld művelését elmulasztották. Ugyancsak váLtozás: az eddigi jogszabály a művelési kötelezettség elmulasztása miatt a magánszemélyektől a föld tulajdonjogának megvonását rendelte el, függetlenül attól, hogy a művelési kötelezettség elmulasztása a tulajdonosnak felróható, vagy sem. Ez a rendelkezés egyes esetékben méltánytalanságot okozott, hiszen az idős, rokkant tulajdonosnak nem róható fel a művelés elmulasztása. Ezt a szabályt is módosították. Ezután csak a művelés felróható okból történt elmulasztása esetén lehet a földet állami tulajdoniba venni. Ilyen esetben is szükséges azonban a föld megművelését biztosítani. A módosítások közül figyelemreméltó. hogy új halastó létesítésekor ezután nem kell az igénybevett földért térítést fizetni. Akkor sem kell térítést fizetni, ha a földet öntözőcsatorna, vagy a káros belvizeket elvezető csatornák és vízfolyások céljára veszik igénybe. Ugyanakkor az új rendelkezések értelmében .a mezőgazdasági termelésből való földkivonást tovább szigorítják és a terü- Vetfelhasználókat jobban ösztönzik arra. hogy a kevésbé értékes földeket vegyék igénybe. Sor került a földek ésszerű hasznosítására ösztönző egyéb rendelkezések kiadására is. Ezék szerint a jövőben a tsz-ek, a nagvüzemileg nem hasznosítható földjüket a tsz-tagoknak, az alkalmazottaiknak és a kívülállóknak legfeljebb 15 éves időtartamra haszonbérbe adhatják. Változtak a tartós földhasználat feltételed is. Eddig a jogszabályok arra adtak lehetőséget hogy a mezőgazdasági termelés céljára legkevesebb 50 éves időtartamra vehetett földet tartós használatba az állampolgár. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez túl hosszú idő. ezért az 50 éves minimumot most 30 évre leszállították. Az is lényeges eleme az új szabályozásnak, hogy a tartós használatba vehető földterület eddigi 1500 négyzetméteres alsó határát 800 négyzet- méterre (222 négyszögölre) szállították le. Ezzel is ösztönözve a munkásokat és alkalmazottakat, hogy minél töibben vegyenek tanácsi kezelésben lévő földet tartós használatba. Az új jogszabályok azonban csak akkor érik el céljukat. ha mindenütt következetesen végrehajtók és a végrehajtást megfelelőképpen ellenőrzik. Gondos munkával mindenesetre elérhető, hogy a termőföldet az eddiginél is jobban hasznosítsák és fokozottan megvédjék. Ez nemcsak a mezőgazdasági üzemek számára fontos feladat, egész népünk, társadalmunk érdeke. CS. F. Ez a felvétel október 20-án, a kukorica-betakarítás idején készült. (Archív kép.)
