Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-05 / 29. szám
1980. február 5. Képújság 3 Pártértekezlet az atomerőmű-építkezésnél Bemutatkozik a képzőművészeti műhely” Száz küldött és huszonnégy meghívott részvételével tartották meg Pakson szombaton az atomerőmű-beruházás pártbizottságának pártértekezletét. Az egésznapos tanácskozáson megvitattak minden aktuális kérdést, részletesen szóltak a feladatokról. amelyek az ország legnagyobb beruházásának megvalósítását jelentik és amelyekhez nagy szükség van a kommunisták aktivitására. Hegedűs György, a beruházás pártbizottságának titkára ismertette a beszámolót, a XI. kongresszus óta végzett munkát, továbbá a XII. kongresszus irányelvei vitáinak összegezését és az állás- foglalást. Tizenhatan szólalták fel, időhiány miatt hatan már nem kaphattak szót, ók írásban juttatják el véleményüket a pártbizottságra. A felszólalók, a beszámoló megállapításaira hivatkozva, főként a feladatokról beszéltek. Ez jellemezte a pártértekezletet. Többen bejelentették az általuk képviselt kollektívák nevében csatlakozásukat a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor szocialista brigádjának felhívásából. Az építőmunkával kapcsolatosan több küldött is szóA gazdasági szabályozók a mezőgazdasági kistermelés koncentrálására ösztönöznek, mégpedig a korábbinál magasabb műszaki színvonalon. A háztáji gazdák vesződséges, fáradságos munkájának köny- nyítésére mind nagyobb számban vállalkoznak az integrátori szerepet betöltő termelőszövetkezetek, amelyek lehetőségeik szerint folyamatosan bővítik műszaki szolgáltatásaikat és támogatásaik körét. Az újabb felmérések szerint a közös gazdaságok egész sora gépi szervizszolgáltatást nyújt a kistermelőknek. vá tette a nem mindig kedvező munkafeltételeket. Jobban össze kell hangolni az érdékelt vállalatok és kollektívák munkáját. Felhívták a figyelmet a takarékosság elvének megvalósítására, kérték a párhuzamos készletezés felszámolását, a tárolásból adódó veszteségek csökkentését, különböző anyagók körültekintőbb fel- használását. Szabó Benjamin kormánybiztos, az idei feladatokról beszélt részletesen. Rigóczky István, a városi pártbizottság első titkára ismertette az irányító pártszerv értékelését a beruházásnál folyó pártmunkáról. Elmondta: jó eredményeket hozott a XI. kongresszus óta végzett munka, az igényekhez és lehetőségekhez igazodó szervezeti változásokkal együtt. A beruházás pártbizottsága és az alapszervezetek munkája tartalmában gazdagodott, minden területen érvényesült a párt irányító. ellenőrző szerepe. Jó politikai feltételek vannak az építkezésen, a nagy feladatok megoldásához. Hasznosítani kell a legjobb munkamódszereket, ezek váljanak jellemzővé. Rendszeresen mintegy 350 közös gazdaság foglalkozik a kisebb földrészeken, kertekben, valamint a portákon lévő istállókban alkalmazott gépek, berendezések javításával és felújításával. Emellett sok tsz alkalmi felújításokat végez a TOT korábbi felkérésére, amely a háztáji kisüzemek műszaki jellegű támogatását is javasolta a nagyüzemeknek. Sikere van a gépkölcsönzésnek is. Különböző berendezések időszakos átadásával — díjazás ellenében — máris 70 termelőszövetkezet foglalA pártértekezlet elfogadta az irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalást, megerősítette az alapszervezetek egyetértő véleményét. Ezt követően megválasztották a 37 tagú pártbizottságot, a 9 tagú vb-t, és a pártbizottság munkabizottságait. A beruházási pártbizottság titkárává ismét Hegedűs Györgyöt választották meg. G. J. * Vasárnap tartották meg Simontornyán a községi pártértekezletet. A községi pártbizottság ötéves munkájáról szóló beszámoló, valamint a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek összegezéséről szóló előterjesztés megvitatása után megválasztották a községi pártbizottságot és a járási pártértekezlet küldötteit. Az új pártbizottság. első ülésén, ismét Bei- dek Lászlót választotta titkárává. A tamási községi pártértekezletet is vasárnap tartották meg. Az újonnan megválasztott községi pártbizottság az eddigi titkárt — Serfőző Antalt — választotta meg titkárává. kozik. Főként azok a felszerelések kelendőek, amelyek túlságosan drágák ahhoz, hogy egy-egy kistermelő számára elérhetőek legyenek. Üjabban nemcsak gépeket, hanem nyúl- és baromfitartó ketreceket is bérelhetnek a kistermelők. . Segítenek a műszaki gondok leküzdésében a nagyüzemek háztáji agronómusai is. A háztáji üzemágakat, szakcsoportokat irányító 1300 háztáji agronómus a gépek kiválasztására, helyes és gazdaságos üzemeltetésére is tanácsot ad. (MTI) (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A közelmúltban ünnepelte ötéves jubileumát a dombóvári műhely, mely munkájával nemcsak városunk köz- művelődési programjából veszi ki részét, hanem hozzájárul megyénk amatőr képző- művészeti arculatának kialakításához is. Bizonyítja ezt az eUmúlit öt év tevékeny munkája, melynek során létrejött alkotások — üzemi, területi kiállításokon, ankétökon, városi, megyei és országos rendezvények műhelykdállitása- in, nyílt napokon — mutatkoztak be. 1974-i'g három képzőművész-szakkört foglalt magába a dombóvári műhely, mely elsősorban felnőtt érdékllődőfciét foglalkoztatott. Pásztor János vezetésével a műhély munkája új alapokra helyeződött. Több csoport alakult, nevezetesen — felnőtt és gyermek — mélyek párhuzamos működése lehetővé teszi, hogy azonos szakmai anyag átadásának, életkorijáig differenciált módszerei kialakuljanak. Az eddig hagyományos módon oktató műhelymunkát új szempontok motiválják. Nem az alkotás, remekművek készítése, művésznevelés a cél; hanem Objektívebb szemléletmód kialakítása, művészkedés helyett — elmélyültebb műhelymunka — gondolatátadás, közösségi szellem megteremtése a fontos. Pásztor János rajztanár, képzőművészeti berkekben ismert. Qlajképei, grafikái, rézkarcai, linómetszetei nagy hozzáértésről, tehetségről tesznek tanúbizonyságot, s töibb kiállításon szerepelt, alkotása szakemberek számára is érdekkelfő. A dombóvári műhely utóbbi éveinek sikerei, lelkiismeretes munkáját dicsérik. Nyilatkozatából kitűnik, hogy munkáját nagy szeretettél végzi. A sikereket, eredményeket közösnek érzik. Elmondása szerint: „A résztvevők szívesen jönnek a foglalkozásokra, s a közös beszélgetések, programok elmélyültebbé teszik a gyermekek, felnőttek kapcsolatát egyaránt. RésZt veszünk pályázatokon, a csoportból többen tagjai a megyei képzőművészeti stúdiónak, s bár nem művészképzés a célunk, segítséget adunk a művészeti középiskolába, főiskolára jelentkezőknek. Programúink nyitott. A cél egyrészt vizuális kifejezőkészségre nevelés, másrészt a valóság változásait megértő szemléletmód kialakítása, a válaszok keresése korunk kérdéseire. S ha mindezt sikerül megvalósítani, úgy érezzük, nemhiába dolgoztunk. Az amatőr művészeti mozgalom hazánkban igen kiszélesedett. Tömegeket mozgat meg, akik szabad idejük nagy részét áldozzák fel, hogy a művészet segítségével közvetítsék mondanivalójukat. Szinte már hagyomány, hogy tüdőszűrés idejére a műhély bemutatkozik a tüdőgondozóiban. Ebben az időszakban itt tizenötezer ember fordul meg, s a vendégkönyv bejegyzései szerint érdeklődésben, dicséretben az idén sincs hiány. Szöveg: DR. BERGER REZSÖNÉ Kép: MAGYARSZÉKI ENDRE Segítik a háztájit Gépkölcsönzés, szervizszolgáltatás Tanácsülés Tamásiban Huszonötezer család a megyében Telelnek a méhek (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A tamási Nagyközségi Közös Tanács ülést tartott. Első napirendi pontként az 1980. évi fejlesztési és költségvetési tervvel kapcsolatos tájékoztatót hallgatták meg a résztvevők. A tájékoztatóból kiderült, -hogy a tervezésnél a szinten tartás mellett lehetőséget biztosítottak az alapéllátásihoz -tartozó -területek fejlesztésére. így az egészségügyi, az oktatási, a művelődési ellátás anyagi fedezetének biztosítására, a lakossági szolgáltatás fejlesztésére, a kommunális ellátás biztosítására, valamint a -lakásépítési terv teljesítésére. Nagy figyelmet fordítottak a már megkezdett fejlesztések befejezésére és a nagyközség arculatának városiás szintre emelésének. E napirendi ponthoz szólt hozzá Szabó József gimnáziumi igazgató, a Tolna megyei Tanács V. B. tagja, aki többek között ezeket mondta: „Alapvető kérdésnek tartom azt, hogy mindazokra a feladatokra, amelyeket a lakosság és a nagyközség üzemeinek, intézményeinek társadalmi ösz- szefo-gásával meg lehet valósítani, nem terveztek nagyobb kiadásokat. Nekünk, tanácstagoknak, -az eddiginél nagyobb gondot keld fordítani a társadalmi munkára való mozgósításra”. Ezután a VI. öt éves -középtávú felújítási tervet ismertették. A terv keretén belül a következő felújítás-okát végzik: A tanácsház központi fűtésének áttervezése és kivitelezése, a piactér, a bölcsőde, az általános Iskola és az óvodák felújítása. Harmadik napirendi pontként az egészségügyi és szociális éllátási bizottság beszámolóját hallgatták meg a résztvevők. A határozatok elfogadása után ünnepélyessé vált az ülés, hiszen ekkor adta át Egyed Mihály, az SZMT megyei titkára a településfejlesztési és környezetvédelmi akcióban elért első helyért járó zászlót és oklevelet. ÉKES LÁSZLÓ Közel 25 000 méhcsaládot teleltetnek megyénk méhészei. A méhek jó betelelése alapja^a következő termelési időszak eredményeinek. Ezért gondos szakértelmet igényel a méhcsaládok betelelése, melynek előkészületi munkái augusztus, szeptember hónapban történnek. A zavartalan áttelelés egyik fontos feltétele a bőséges, jó minőségű, helyesen raktározott mézkészlet, amely a családok erősségétől függően családonként 20 kg szokott lenni. Ha ez a meny- nyiség nincs biztosítva, a méhész az előkészítő munka során etetéssel pótolja. így jelenleg a megye méhcsaládjainál megközelítően 50 vagon méz van tárolva. Míg a méhek pihennek, a méhészek ebben az időszakban is szorgalommal dolgoznak. Az idő nagy részét tanulással, tapasztalatszerzéssel töltik és nagy gondot fordítanak a felkészülési munkákra. Ilyenkor időszerű a kaptár és egyéb tartozékoknak a javítása, a termelési terveknek az elkészítése. Jó felkészültséggel nagyobb a valószínűség, hogy az aránylag rövid ideig virágzó méhlege- lők nektárforrásait eredményesebben tudják kihasználni a méhek. Méhészkörökben gondot okoz, hogy a termelők átlag életkora magas, a fiatalítás nem kellő ütemben halad. Ennek ismeretében a megyei méhész szakbizottság rövidesen tárgyalni fogja a helyzetet és számítani lehet több olyan intézkedésre, mely érdekeltté teszi a fiatalabb korosztályt a méhészkedésben. * A képen látható vándorbó- dés méhészet Berenkei Tamás, a szekszárdi városi sporttelep gondnokának tulajdona. Alig pár éve kezdett el méhészkedni és az idén már 30 méhcsaláddal zárkózik fel a termelők soraiba. A fiatalabb korosztályhoz tartozik, állami szakmunkásvizsgát tett a méhészetből és felkészülten várja a kedvelt időtöltése eredményeit. Kiváló életritmus, mozgékonyság, szakmai ismeret jellemzi dr. Bíró János nyugdíjas gimnáziumi tanár méhészt, aki 40 éve hasznos hobbiként űzi nagy kedvvel a méhészkedést. A fiatalos, 73 éves tanár önállóan kezel több mint 50 méhcsaládot, műhelyében kaptárakat készít és időt tud szentelni a társadalmi munkákra is. Tagja a szekszárdi méhész szakcsoport intézőbizottságának és a megyei méhész szakbizottságnak. A szervezett méhészek előtt ismert, hogy a méhészeti termékeknek nagy része tőkés exportra megy. Országosan 1980-ban 12 millió dollár értékű méhészeti terméket kíván exportálni a HUNGARO- NEKTÁR. A célok eléréséhez ÁFÉSZ—méhész összefogásra van szükség, hogy termelési tervünket eredménnyel tudjuk zárni. ZEHAN GERGELY Berenkei Tamás méhei az akácosban vészelték át a telet Kiállítás a dombóvári tüdőgondozóban A tél alaposan próbára tette a méhészeteket is. A képen dr. Bíró János kaptárai
