Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-03 / 28. szám

a Képújság 1980. február 3. Képek Lengyelországból Már hosszú évek óta a Szovjetunió tartja a világon az első helyet a fakiterme­lésben, évi 400 millió köb­méteres mennyiséggel. En­nek egylh armada Szibériából kerül ki. Egyébként az or­szág etjdovagyonánaik 80 szá­zaléka található a keleti te­rületeken, ahol a lehetősége­ket még korántsem használ­ják ki teljesen. Ennek az az oka, hogy Szibéria fagazdasá­gi központjai igen messze vannak és a feldolgozóipar még nem elég fejlett ezen a . vidéken. A helyzet viszont egyre jobb lesz. Az elkövetkező 15 —20 esztendőben Szibéria faipari potenciálja a 3—4- szeresére nő, és így ez a vi­dék fogja biztosítani a Szovjetunió faanyagszü-kség- letén-ek körülbelül a felét. A szibériai fafeldolgozó ipar alapját jelenleg 13 mű­ködő, épülő, illetve tervezés alaitt álló specializált nagy­üzem alkotja. Közülük a vi­lág legnagyobb faipari üze­me, a Bratszki Faipari Kom­binát, amely jelenleg a Szovjetunió erdőkómiai ter­melésének több mint 10 szá­zalékát állítja elő. A kombi­náthoz 100 üzemegység tar­tozik : cellulózgyártó-, fű­rész-, fafeldolgozó-, karton-, farostlemez-, bútorlap- és vagvianyag^gyárió, sitb. üze­mek. A vállalat korszerű la­kóteleppel, gyermekintézmé­nyekkel, szanatóriummal, kul tárházzal. szakmunkás- képző iskolával és tudomá­nyos kutatóintézettel is ren­delkezik. Az erdőikémia gyors fejlő­désével kapcsolatban fel­merült azonban a környezet­védelem problémája. Csak a bratszki kombinát cellulóz- termeléséhez annyi víz szük­séges. mint amennyi egy 400 ezer lakosú város fogyasztá­sa. Minden új üzemben mechanikus, kémiai és bioló­giai szennyvíztisztító beren­dezéseket szeréinek fel. Ér­tékük maghaladra a beruhá­zások 10—15 százalékát. Az elmúlt években Lengyelország nagyszabású beruházá­sokat hajtott végre az ország ipari termelésének növelésé­re és korszerűsítésére. Bővítik az együttműködést a nyu­gat-európai államokkal is. A „Predom-Lucznik” Fémmű­vek a saját varrógépei mellett — licenc alapján — a Sin­ger varrógépek öt típusát is gyártja. Az üzem moderni­zálása után az évi termelés 400 ezer Singer és 200 ezer Lucznik típus. Képünkön: szerelőszalagon a Singer elektro­mos varrógépek. Népi Korea Vietnam » Újjáéledő kókuszültetvények A szibériai fa és a belőle készült termékek a világ több, mint 30 országába jut­nak el. A Jenyiszej partján fekvő, sarkkörön túli kikö­tőváros, Igarka a faszállítás­ban — évente körülbelül 1,5 millió köbmétert raknak itt hajóra —, a második helyet foglalja el a Szovjetunióban, Arhangelsizik után.. A korsze­rű tengeri és folyami jégtö­rők lehetővé tették az észafci- jeges-tengeri hajózás idősza­kának meghosszabbítását a korábbi időtartam másfélsze­resére, azaz évi nyolc hó­napra. A Szovjetunió és keres­kedelmi partnerei között megszokott nyersanyag- és gépszállításoik mellett a kompenzációs • beruházások is figyelmet érdemelnek. Uszt y -I liras zk - ben épüli a vi­lág egyik legnagyobb erdő- kémiai komplexuma, amely ebben az évben kezdi meg termelését. Bulgária, Lem gyelonszág, Magyarország, az NDK és Románia a főüzem­rész, a cellulózgyár tervezett költségének mintegy 40 szá­zalékát fedezi gépek, beren­dezések, felszerelések szállí­tásával. Korea kéttészakadásáig az ország déli részén a mező- gazdaság, északon pedig az ipar volt a népgazdaság fő ága. Ezt a munkamegosztást maga a természet, a korláto- zöttan rendelkezésire álló megművelhető földterület alakította ki. Negyedszázad múltán a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság mégis saját ter­meléséből fedezi gabona- szükségletét. Ez az ered­mény önmagában is szemlél­teti a szocialista útira lépett Észak-Korea nagyszabású gazdasági fejlődését: 1978­ban 8,7 millió tonna gabonát termelitek, 1984-re már 10 millió tonnát terveznek. Ugyanebben az évben a KNDK 800—900 ezer tonna húst és másfél millió fonna gyümölcsöt állít majd elő. A mezőgazdaság kivitele nem haladja meg az iparét, de egyes termékek külföldön is híresek. Ilyen például a gánszeniggyökér '(koreaiul: in- szaim). A féltő gonddal mű­velt növénynek századok óta sokféle mágikus-gyógyító hatást tulajdonítanak, s fel- használása nagyon szerte­ágazó. A mezőgazdaság leg­fontosabb része a (rizsterme­lés. A földek öntözését 1500 víztároló szolgálja, s az ön- tözőcsatomák hossza megha­ladja a 40 ezer kilométert. Érthető, hogy gyorsan nö­vekszik az ország rizskivite­le is. -(Egy hektár rizsre egyébként 1,3 tonna, ugyan­ennyi kukoricára 1,2 tonna műtrágyát használtak fel 1978-ban.) A mezőgazdaság gépesítettsége is figyelemre méltó: 100 dzsöngbóra (1 dzsöngbó = 1 hektár) 5—6 traktor jut. A tervek szerint 1984-re ez a mutatószám már 10 traktor lesz. A termelés döntő részét a mezőgazdasági szövetkeze­tek adják, kisebb részét az állami gazdaságok. Ezek sze­repe az állattenyésztésben és a gyümölcstermesztésben je­lentős, így különösen örültem annak a látogatásnak, ame­lyet a fővárostól 70 kilomé­terre fekvő migoM tsz-ben tehettem. A felszabadulás előtt a körzetben hektáron­ként mindössze 10—15 mázsa rizs termett. Napjainkban több mint száz mázsa. A tsz élvezi az állam széles körű anyagi támogatását. A szö­vetkezet a szakember-után-' pótlás biztosítására önálló iskolát és egy hatéves közép­iskolát tart fenn. A jövede­lemelosztás alapja az úgyne­vezett muinkanorma-.rend- szer. Aki többet termel, ter­mészetesen többet kap. A vezetőség a föld minőségé­től függően határozza meg az egyes brigádok alapnor­máit, a tsz által termelt ga­bona összmennyiségét pedig központi tervek szabják meg. A népi Koreában is létezik háztáji rendszer, bár jelen­tősége kisebb, mint hazánk­ban: az egy családra jutó háztáji földterület' nagysága nem haladja meg az 50 négyzetmétert. GYŐRI SÁNDOR [Ben Ce tartomány kókusz­ültetvényein jó esztendőben gazdag a termés, a kókusz­diók mérete olykor a futball- labda nagyságát is megha­ladja. A háború azonban az ül­tetvényeket sem kímélte. Az amerikai bombázások, a nö­vényzetet kipusztító vegyi­anyagok bevetése után mind­össze nyolcezer hektár terü­leten — az ültetvények egy- ,hatodán — maradtak termő­képesek a kókuszpálmák. Fokozatosan helyreállítják a lerombolt feldolgozóüze­meket, sőt újak építését kezdték meg. A kókuszdió igen értékes termék. A kó­kuszolajat, mivel kalóriadús zsiradék, az élelmiszeripar dolgozza fél. A koprából kü­lönleges illatú szappant főz­nek. A dió rostjaiból pedig háziipari termékeket állíta­nak élő. A Ben Ce-i rostsző- nyegék keresettek sok or­szágban. Egymillió hektár megművelt tőid A jelenlegi ötéves terv három éve alatt 11 új állami gazda­ság létesült a Mongol Népköztársaságban. Ezeket a gazdát­lan földeken szervezték. A Mongol Népi Forradalmi Párt XXII. kongresszusa határozatának megvalósításához, amely szerint több mint 250 ezer hektár új földterületet kell művelésbe von­ni, nagy segítséget nyújt a Szovjetunió. Mezőgazdasági gépek érkeznek a Szovjetunióból, és szovjet szakemberek is működ­nek az országban; a helyi kádereket oktatják, magtárakat és más objektumokat építenek. Mongólia mezőgazdasága jelenleg majdnem egymillió hek­tár megművelt földterülettel rendelkezik, és teljes mértékben kielégíti a lakosság növényitermék-szükségletét. (BUDAPRESS—APN) Az építőipar teljesítményét dicsérik a len gyei városokban létrehozott új lakó- és üz­leti negyedek. 1990-ig hétmillió új lakás átadását tervezik! Képünkön: Varsó egyik modern városközpontja, középen a Fórum Hotel. .JaBBi Lengyelország egyik fontos iparága a jövő ben is a hajóépítés marad. Fejleszteni akar­ják a tengeri szállítást, a halászatot és a halfeldolgozást is. Képünkön: Szczecin kikö­tőjének látképe. Változatlanul alapvető célkitűzés a mezőgazdasági tevé­kenység hatékonyságának növelése, s ezzel az élelmiszer- ellátás javítása. Képünkön: mezőgazdasági vidék a Ma- znri-tavak (Észak-Lengyelország) környékén. A szibériai erdőgazdaság és faipar

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom