Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-27 / 48. szám
1980. február 27. KÉPÚJSÁG 3 Fokozott küzdelem az alkoholizmus ellen A VESZEDELMESEN egészségkárosító — nyakló nélküli — italozás, az alkoholizmus visszaszorításában már mutatkoznak a kezdeti eredmények, de tennivaló is van még bőven. Reálisan így .rajzolható meg. a mai helyzetkép' az alkoholizmus elleni 'küzdelemről. E föllépés fokozásáért a kormány 1977-ben határozatot hozott, amelynek alapján egész sor intézkedéssel siettek korlátozni az italozást. A reggel 9' óra előtti „szesztilalom” elrendelése, a gépjárművel közlekedők gyakoribb szondázása és súlyosabb bírságolása, az „italve. szélyes” munkahelyek rendszeres ellenőrzése, az ittas bűnelkövetők szigorúbb büntetőjogi felelősségre vonása, a kényszergyógykezelési lehetőségek kiterjesztése mdnd-imind az alkoholizmus visszaszorításáért történt — a szankciók oldaláról. A szelídebb eszközöket, a küzdelem „könnyűfegyverze. tét” is bevetve: megszüntették a szeszes italok fél és egy deoiliteres palackozását, bezártak több száz kocsmát, az üdítő italok termelését kiemelten fejlesztették, választékát bővítették, alkoholellenes klubokat szerveznek, kánházi kiülön- ágyak vannak az italozásról leszokni kívánók gyógyításához. Most a Minisztertanács értékelőén mérlegre tette korábbi határozatának végrehajtását. Az eredmények és az alkoholizmus elleni küzdelem 1977-iben megjelölt, ma is változatlan érvényű feladatai alapján úgy foglalt állást: további adminisztratív intézkedésekre nincs szükség, viszont még következetesebben kell a határozatot érvényesíteni, a végrehajtást ellen őrizni. EREDETILEG is .hosszú távra dolgozta ki az alkoholizmus elleni intézkedéstervét a kormány. A szóban forgó határozatában minden tárcának — az intézményeknek, a vállalatoknak és a hivataloknak — kijelölte ez irányú teendőit, ugyanakkor a társadalmi szervezeteket is gyakorlati közreműködésre buzdította. Már két és fél év tapasztalatai támasztják alá, hogy lett foganatja az italozás elleni elhatározásoknak, intézkedéseknek. Az alkoholfogyasztás adatai szerint: 1979-ben a szeszes italok belkereskedelmi .értékesítése az 1977. évi szinten maradt. Ezen belül az égetett szeszes italoké 1978-hoz képest 9, 1977-ihez mérten pedig 11,5 százalékkal csökkent. A legtöbb egészségi károsodást okozó tömény szesz eladásában a korábbi forgalomnövekedés megállt. Visszaifogólag hatott a forgalomra a fogyasztói árak emelése is. A KÖZVÉLEMÉNYBEN is helyeslésre, megértésre talált — az égetett szeszes italok árusításának megtiltása a pályaudvarokon — az éttermek kivételével —, vonatokon, az ilyen választék csökkentése az édességboltokban. Tilos szeszes italt árusítaná az oktatási intézményekben^ az ifjúsági tábo. rokban, a zöldség-gyűmölcs(boltokiban, a húsüzletekben. Ezeket az előírásokat ma már mindenütt betartják. Nemigen szegik meg azt a tilalmat sem, hogy a munkahelyi büfékiben és éttermekben, a bányák, üzemek 200 méteres körzetében lévő vendéglátóiipari egységekben, a honvédségi kantinokban sem szabad szeszes italt árusítani. A rendőri szervek, amikor szabályisértés miatt járnak el, a korábbinál szigorúbb felelősségre vonást alkalmaznak azokkal szemben, akiknek jogsértő cselekménye összefüggésben van. az italozással. Például a garázdaság miatti büntetések kiszabásén .túl, a megelőzés érdekében, több alkalommal munkahelyen nyilvánosan folytatták le a tárgyalást. Növekvő számiban kezdeményezték, hogy az illetékes szervek rendéljék el alkoholizálás miatt a kötelező gondozást, az intézeti 'gyógykezelést; a beszállítást kijózanító állomásra többször rendelte el a rendőrség, mint a korábbi években. Fokozódó szigorral lépnek fel az olyan gépjárművezetők ellen, akik ittasan ülnek a volán mögé. Figyelmeztető adat, hogy ennek ellenére nem csökken az ittasan ökozott halálos kimenetelű és személyi sérüléssel járó balesetek aránya! A leg. hatásosabb eszköz a rendőrség résziéről a gépjárművezetői engedélyek visszavonása, amelyeknek száma 1978—79-ben, 1977-hez képest 25 százalékkal nőtt, így elérte az évi 14 ezret. AZ ALKOHOLISTA betegek gyógykezelésének, gondozásának továbbfejlesztésére ás .történtek intézkedések. Az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézettben 1978. január 1-től működő tudományos, módszertani központ egyre hatékonyabb szakmai, szervezési segítséget nyújt a helyi egészségügyi szervek alkohológiai munkájához. Sikeresen támogatják a gyógyuló alkoholistáknak a társadalomba visszailleszkedését az alkoholellenes .klubok, amelyeknek bővülő hálózatában ma már több mint 30 az önként társult kollektívák Száma. Megfelélő jogszabályi háttere van mia már az alkoholizmus visszaszorításának — .jóllehet: az alkoholista betegek gyógyítása továbbra ds elsősorban az egészségügy feladata maradt: a nyomozó hatóságok, illetőleg más igazságügyi szervek eljárásuk befejezésekor kötelesek értesíteni az illetékes egészségügyi hatóságot, ha megítélésük szerint a terhelt al. koholista, ezért gyógyítása és gondozása szükséges. TOVÁBBI ÜTJAI-MÓDJAI is vannak a túlzott italozás visszafogásának. Legutóbb például szigorították a munkajogi szabályokat az italozók ellen, s az ellenőrzésért felelőssé tették a munkahelyi vezetőiket. Mindamellett a munkahelyi alkoholizmus elleni küzdelem nem. szűkíthető le munkafegyelmi kérdésekre, hanem hozzátartozik a vállalati szociálpolitikai, családpolitikai, családvédelmi feladatokhoz is. Kilencvenhatezer nadrág Az ozorai Szikra Ruhaipari Szövetkezet immár tizedik éve varr nadrágokat. Az üzem nyolcvan nödolgozója a tavalyi évben közel kilencven hatezer férfi- és kamasznadrágot készített, amit az OKISZ Labor és a Centrum áruházak értékesítettek. Fotó: Bakó. Új helyzetben - új módszerekkel A szántóföldtől a jászolig rövid az út A férőhely az állatok méretéhez igazodik A mezőgazdaság szabályozó rendszere — csakúgy mint az általános szabályozó rendszer — idén január l-től megváltozott. Nagyobb jelentőségű lett az árak szerepe: érintette a termelői árakat, változás következett be az ipari eredetű termelőeszközök és anyagók árában, módosult az ipari és szolgáltató tevékenység árképzési rendszere. Erősödtek az önálló vállalati gazdálkodás feltételei. A mezőgazdasági nagyüzemeknek nemcsak megváltozott közgazdasági feltételek, hanem bonyolultabb gazdasági körülmények között kell dolgozni. * A Dalmandi Állami Gazdaság nem véletlenül tartozik az ország legjobb és legismertebb üzemei közé. A gazdálkodás minden ágában kiemelkedőek az eredmények, s köszönhető ez annak, hogy a nemzetközi piac változásaira időben és rugalmasan reagáltak, az összefüggéseket idejekorán felismerték. Az elemzés, a kalkuláció itt jól ismert és bevált módszer. A közvetlen export- kapcsolatoknak több évtizeded múltja van: az árbevétel egyhanmada exportból származik. A világpiaci változásokat a 70-es évek eleje óta érzékelték. — 1975-ben már pontosan tudták, hogy a megváltozott külpiaci igényekhez igazodniuk kell. Ettől kezdődően úgy szervezték a gazdálkodásukat, hogy ne legyenek fáziskésésben. A költségstruktúra elsősorban az ipari szolgáltatásban változott: a segédüzemág, a gépek, eszközök működtetésének. fenntartásának és javításának költségei öt évvel ezelőtt viszonylag kedvezőek voltak. Két esztendővel később jelentős változás következett be: a költségek .nö- vékedését meglehetősen nehezen tudták * „kivédeni”. Éppen ezért a vállalat megváltoztatta a növénytermesztés szerkezetét: csökkentették a cukorrépa, a burgonya, a lucerna és az egynyári szálas takarmányok területét. Az így felszabadult területekre abraknövényeket vetettek. — nem kellett tehát az állatoknak szükséges abrakot megvásárolni. A vállalat az árbevételét relativen kisebb költséggel tudta megvalósítani. Ami a problémákat illeti: 1977—78-ban a tőkés exportból származó gépekhez való alkatrészekért 6,5 millió forintot fizettek. Felülvizsgálták a gazdaság technikai felszereltségét. — s amennyire lehetett — csökkentették az anyagköltségeket. A milliméterpapírra felrajzolt grafikonok alapján pontosan meg tudták állapítani, hogy például a szarvasmarha-tartásiban az iparszerű termelés bevezetése milyen változást hozott. Korábban a takarmányozás az egynyári szálas takarmányokra épült. A kézi erővel végzett munka költséges volt, a takarmánynövények a ráfordított munkához képest keveset teremtek. A tömeg- takarmány-ellátást ezért a silókukoricára alapozták. — a termés több és magasabb kalóriaértékű lett. Ráadásul kevesebb energia felhasználásával jutottak olcsóbb takarmányhoz. A tartástechnológia megváltoztatásával az egységnyi termék előállításának a költségei csökkentek. Mindez persze nem egyik évről a másikra következettbe, hanem általában négy-öt év allatt. A gazdaságban egy dolgozóra 650 ezer forint értékű eszközállomány jut, ami jellemzője az iparosodó mező- gazdaságnak. Dalmandom az integrált gazdálkodás a jellemző : tökéletes összhangba került a növénytermesztés és az állattartás. A legfontosabb szempontnak azt tartják, hogy a lehető legrövidebb úton kerülj ön a takarmány a szántóföldről a jászolba. Ezt korszerű, nagy teljesítményű gépekkel oldották meg. kezelésük csupán néhány dolgozónak ad munkát. Szaklapokban gyakran olvashatunk az úgynevezett dalmandi iskoláról. Nem véletlen. A könnyűszerkezetes, fűtés nélküli szarvasmarhaés sertésistállókat például úgy tervezték és építették, hogy az maximálisan igazodjék az állatok testméretéhez, biológiai igényéhez, s a lehető leggyorsabban bonyolódjék a takarmányozás. A takarmányadagolás különböző módszerei egyébként minden különösebb változtatás nélkül alkalmazhatók ezekben az istállókban. Idén ösz- szesen 3600 hízósertés-, 400 hízómarha- és 360 tehénférőhelyet létesítenek a gazdaságban. Egyetlen szarvasmarha-férőhely 22,5 ezer forintba kerül. S még egy számadat: egy hektárra 100 ezer forint termelési érték jut. * A szabályozóváltozások ebben a gazdaságban nem hatnak kedvezőtlenül, ökonómiai szempontból a vezérelv: a hatékonyság lett. Viszonylag rövid idő alatt kialakítják azokat a szervezeti formákat. technológiákat, amelyek alkalmazásával a vi lágpiacon tovább is versenyképesek maradnak. D. VARGA M. r r T A EV-tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról). A TÁÉV szocialista brigádvezetőinek tanácskozásán mindig forró a hangulat, a tenni akarás érződik a résztvevőkből, az a szándék, hogy a vállalat hírét-nevét munkájuk révén tovább öregbítsék. Ezt akarják idei munkájukkal is elérni, hiszen a tavalyi eredmények, s remélhetően az ideiek is a vállalatot érdemesítik majd a Kiváló Vállalat címre. Az igazgató bejelentette azt is, hogy a szocialista munkaversenyben részt vevők, a legjobb brigádok, egyéni versenyzők az év folyamán is megfelelő erkölcsi és anyagi elismerésben részesülnek. Végül a szocialista brigádvezetők elfogadták a vállalat vezetésének azt az előterjesztését, amely minősítette a brigádokat,' címek viselésére teszi őket jogosulttá. PÁLKOVÁCS JENŐ Napirenden a kemizálás: Mezőgazdasági tanácskozás A Magyar Agrártudományi Egyesület Tolna megyei Szervezete növényvédelmi és agrokémiai szakosztálya március 14-én a növényvédelmi és agrokémiai állomáson rendezi meg „Tolna megyei kemizálási nap” címmel tanácskozását. Ezen a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ főigazgatója és az AGROTRÖSZT kereskedelmi igazgatója ad részletes tájékoztatást, a mezőgazdasági termelőüzemek növény- termesztő és kemizáló szakembereinek az 1980. évi kemizálás helyzetéről és főbb feladatairól, a kemikáliaellátásról. Az 1980. évi növény- termesztési terv a nagyüzemekre vonatkozóan 10—11 százalékos termelésnövekedést irányoz elő. Ennek teljesítése érdekében a korábbi maximális kezelések és kemikáliák felhasználása helyett a takarékos, egyben gazdaságos és környezetkímélő kemizálásra van szükség. A megváltozott közgazdasági körülmények mellett jelentkező aktuális, konkrét üzemi növényvédelmi és agrokémiai teendők összehangolását e fórumon végzi el a tanácskozás. Várjuk az üzemi szakemberek megjelenését és a munkában való aktív részvételét. DR. NAGY ELEMÉR, a Tolna megyei Növényvédő és Agrokémiai Állomás igazgatója A Kender-, Juta- és Textilipar már 1967 óta dolgozik a termékszerkezet-váltáson. Első lépésben a hagyományos fonalgyártó berendezéseket polipropilén fonal gyártásra állították át. 1979 januárjában megkezdték az úgynevezett szelepes zsák gyártását. Ez az új termék polipropilénből készül, s az áruk védelme érdekében kívülről is kap egy védőréteget. így a mechanikai hatásoknak jobban ellenáll. Szelepes zsákok
