Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-27 / 48. szám
A NÉPÚJSÁG 1980. február 27. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Tanácsi értékesítésű lakás „Sürgősen tudni szeretnénk” jeligével kaptuk a következő szövegű levelet: „...Röviden vázolom azt az esetet, amely eléggé mindennapos, de ahány helyen érdeklődtünk, annyiféle választ kaptunk. Lakók vagyunk egy családi házban, melyet kisajátítottak. így nem saját igényünk, hanem ennek alapján kapunk tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakást. Bizonyos összeget levontak a tulajdonostól, melyet tőlünk követel. Kérdéseink a következők: 1. Kötelesek vagyunk-e a tulajdonosnak visszafizetni a tőle levont összeget? Abból mennyit utal át a tanács nekünk? 2. Mennyi az ilyen kétszobás lakás ára, és mennyit kell befizetni birtokba vételkor? 3. Kettőnél több gyerekre is jár-e 30 ezer forint, s ha később vállalás nélkül szülök, csökkentik-e ezzel az összeggel az OTP-tartozást? 4. A gyesen lévő anya tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakás esetén is jogosult-e a 20 ezer forintra? 5. Saját tulajdon lesz-e az ilyen lakás? Később örökölhető-e, vagy családi házra cserélhető-e? 6. Hány éves korig vállalhatnak a házaspárok gyermeket, a férj vagy a feleség életkora dominál?...” Telefonszámunk: 12-284 A kérdésekre a választ dr. Deák Konrád, a Tolna megyei Főügyészség osztály- vezető ügyésze adta: „...1. A kisajátítással érintett lakóház tulajdonosának, azért mert részére kártalanításként a ház lakott voltának megfelelő értéket fizettek, a volt bérlő semmit nem tartozik visszafizetni. A volt tulajdonos házának értékét kisajátítási kártalanításként megkapta, a ház lakottan nyilvánvalóan kevesebbet ér. mintha abban nem lakott volna bérlő, önöknek tehát e körben fizetnivalójuk nincs. 2. Nem tudunk válaszolni erre a kérdésre, mert nem tudjuk, hogy milyen (alap- területű, komfortfokozatú, stb.) lakásról van szó, a lakás árát és a befizetendő ösz- szeget azonban pontosan közli az OTP. 3. A szociálpolitikai kedvezménnyel kapcsolatban kimondja a jogszabály, hogy az a vásárlót ,az általa eltartott, vele közös háztartásban élő gyermekek és más családtagok után’ illeti meg. Részletesen felsorolja a jogszabály azt is, hogy — a szociálpolitikai kedvezmény szempontjából — kik minősülnek a vásárló eltartottjának. Ezt a felsorolást — a terjedelem korlátái miatt — itt teljes részletességgel nem rögzítjük, csupán annyit, hogy a vásárló kereső tevékenységet nem folytató házastársa is eltartottnak tekintendő, hogy ha: a) a háztartáson belül legalább két — a családi pótlékra jogosult — gyermeket gondoz, vagy egy olyan gyermeket, aki állandó ápolásra szorul, vagy olyan hozzátartozót gondoz, aki munkaképességét teljes mértékben elvesztette: b) munkaképességét kétharmad részben vagy ennél nagyobb mértékben elvesztette; c) férfi esetében a hatvanadik életévét, nő esetében az ötvenötödik életévét betöltötte...” Felsorol a jogszabály további feltételeket is (pl. a vásárlóval legalább egy éve közös háztartásban élnek, havi rendszeres keresetük, jövedelmük a pénzügyminiszter által a társadalombiztosításról szóló jogszabályok figyelembevételével, évenként meghatározott legkisebb mértéket nem haladja meg, a vásárlóval az új lakásba együtt költöznek be), ezek a Tanácsok Közlönye 1976. évi 45. számának 955. oldalán olvashatók. A gyesen lévő feleség „kereső tevékenységet nem folytató házastárs”, az említett egyéb feltételek fennforgása esetén tehát az ilyen feleség után is jár szociálpolitikai kedvezmény. 4. A szociálpolitikai kedvezmény gyermekenként 30 ezer forint, ezt az összeget két gyermek vállalása esetén meg kell előlegezni, de jár a többi gyermek után is, csupán azt nem előlegezik meg. Ha vállalás nélkül később szül gyermeket, a kedvezmény összegével a fennálló kölcsöntartozást csökkenti. (3 1973. <1. 26.) MT. sz. rendelet 5. §.) A fentebb már említett családtag után a szociálpolitikai kedvezmény 20 ezer forint. Itt kell megjegyeznünk, hogy a kedvezményre jogosultság és a kedvezmény mértékének megállapítását, továbbá annak előlegezését az adásvételi szerződés aláírása előtt kell kérni az OTP- től, ha ugyanis a kérelmező eddig az időpontig nem élt a kedvezmény igénybevételével, illetve megelőlegezésének lehetőségével, erre később már nem tarthat igényt. 5. A lakás saját tulajdonuk lesz, hiszen azt megvásárolták, s az a későbbiek során örökölhető is és — megfelelő feltételek fennforgása mellett — családi házra el is cserélhető. 6. A jogszabály szerint: „Fiatal házaspár részére — kérelmére — a kedvezményt két gyermekig meg kell előlegezni ; ennek időtartama egy gyermek után 3 év, két gyermek után 6 év. A kedvezmény megelőlegezésére a házaspár akkor jogosult, ha a kedvezmény megállapításakor a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévét.-.2/1971. (II. 8.) korm. rendelet 7. §. (3) bekezdése. • Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy ne írjanak szerkesztőségünknek névtelenül. A panaszok kivizsgálásánál — ha a levélíró kéri — nem fedjük fel az illető nevét. Ml VÁLASZOLUNK Elöl az ember megy. Ráérősen, ahogyan férfiembernek mennie illik, ha ivott is már egy keveset. Mögötte, háromlépésnyire az asszony. Cigány szépség a kicsi asz- szony, megtermett barna cigányember az ura. Úgy mennek a délelőttben, a tele járdán, mintha csak ők lennének ebben a világban. Az ember elől kitérnek, sötéten komor az ember, az asszonyt kívánás sem éri, annyira együvé tartoznak ők ketten. Kiérve az üzletek portái elől, ritkul kötöttük a tömeg. Mellékutcára ' fordulnak és akkor az asszony megsértve a sok évszázados háromméteres távolságot, előre- ugrik, és hatalmasan hátba veri az embert. — Nesze! Az ember meg se retten az ütésre, hi- hetnéd, várta már. Csak a fejét fordítja hátra: — Nyughass! Mennek tovább. Ép körülöttük az ősi protokoll, sértetlen a rend, de a következő utcasarkon újra fordulnak. És addig az asszonykában megint összegyűlik vagy a harag, vagy a ravasz asszonyi makacsság, mert újra előreugrik, és hatalmasat üt, összezárt ököllel az embere nyakára. Fejre szánta az ütést, de az ember fejét nem érte el, vagy éppen megsajnálta azt a szegényt. Az ember meg se rezzen az ütésre. Lépeget tovább, csak a fejét fordítja hátra: — Nyughass! Megmondtam, odaadom. Mennek tovább. Az ember méltósággal, félreérthetetlenül büszkén formás asszonyára, akin alig látni, de látni már, hogy egy barna cigányfiú, vagy formás lány születik nemsoká erre a napfényes világra. Az asszonyka, az ütés után, úgy igazodik vissza a három méter távolságra, mint katona a vezényszóra, de most már nem hallgat. Mondja ám szaporán, Istent, ördögöt se kímélve a szóval, hogy miféle cigány az, aki a családjának nem ad enni, hogy ezért szedett köszmétét egész nap, csupa seb a szúrótól a lába. Az ember meg csak elmegy reggel, este jön a készre. Szaporán pereg az asszony nyelve, mert nagy dolga van mostan a szavakban: gyűjti a bátorságot, meg a haragot a következő utcasarokig. Ott aztán az asszonyka megint előreugrik, megint üt, most már az ember tarkójára. Az rezzenéstelen megy tovább, csak a fejét fordítja egy pillanatra vissza: — Megmondtam! Nyughass! Elébük kerülök, így nem látom az asz- szonyt, de meglátom az ember arcát. Nem akarom hinni, de igaz: az ember mosolyog, békés elégedetten, pedig közel a következő utcasarok, és mögötte csak perceg, pereg az asszony nyelve. Sohase néztem még tömegből veszeke- dőket, de most megyek velük, ám nem érünk a sarokig. Egy házzal arrébb, gesztenyefa borít árnyékot a járdára. Itt az ember megáll és visszafordul. Nagy vásárlásra való üzlet nincs már erre, hanem kerékpársereg jelzi a kocsmát, a kocsmában a sört. Azonmód, ahogy adták, borítékkal adja oda az asszonynak a fizetést, még a szalag is kilóg belőle. Úgy teszi mindezt, mintha nem is verték volna érte fél városon át. Az asszony néz a nyitott borítékba, ujjai vallatják a lila öt- és piros százasokat. Barna szeme óriás csillogás, figyelem jut belőle a borítékra, szerelem bizony az emberére. Az meg csak áll, térképet csinál a fáról, az égről, mintha most látna fát és eget először. A boríték ürül, az asszonyka elteszi zsebbe a pénzt, de még a zsebekben is elrendez külön minden nagyobbat, amire kell. Az ember vár türelmesen, de aztán úgy gondolja, hogy elég a várás ennyi örömnek, mert megindul. Az asszony utána. A bicikliknél lassít az ember, hátrafordul. Barna ötvenes villan az asszony kézében, a férfi elveszi, de a karja nyújtva marad, és az ötvenesből százas lesz. Bemennek a kocsmába. Az ember a pultig, az asszony tartva a távolságot, a pult előtt megáll. Habosán friss a sör. Bajuszt rajzol az ember bajuszára, mókás jelet hagy az asz- szonyka szája szélén. Aztán mennek. Elöl az ember, mögötte a termő csend, az asz- szony, a csodálatos élet. BARTHA GABOR Magyar filmhét Kubában Hazaérkezett Kubából a magyar filmdelegáció, amely részt vett a baráti országban első ízben megrendezett magyar filmhéten. A küldöttség tagja, Rózsa János filmrendező — akinek „A trombitás” című filmjét is vetítették — elmondta az MTI munkatársának: — A kubai magyar filmhét eseménysorozatát hazánk felszabadulásának közelgő 35. évfordulója tiszteletére rendezték meg. Az ünnepélyes megnyitón. Havanna egyik mintegy 1500 személyt befogadó filmszínházában Jancsó Miklós „Magyar rapszódia” című alkotását mutatták be, nagy sikerrel. A filmhéten többek között az Allegro bar- barót, valamint a Rossz emberek. a 80 huszár, a Ke- ménykalao és krumpliorr. Az erőd. a Dóra jelenti, az Olyan mint otthon című filmeket láthatta a közönség. — A magyar filmművészet iránti érdeklődést jelzi, hogy a kubai televízió ‘‘^'vamato- san tájékoztatta nézőit a filmhét legfontosabb történéséiről. Előadóművészfesztivál Az idén József Attila költészetének jegyében rendezik meg — április 18-án Győrött — a harmadik előadóművész-fesztivált. Kialakult a fesztivál mezőnye: az idén is a legnevesebb színészek és előadó- művészek neveztek a versenyre, s a 130 jelentkezőből választotta ki a zsűri a döntő húsz résztvevőjét. József Attila alkotásainak legjavát valamint mai magyar költők alkotásait fogják tolmácsolni. E nagyszabású rendezvényt a rádió és a televízió egyenes adásban közvetíti. Jelen lesz a rádió április 11-én Salgótarjánban is, a költőről elnevezett művelődési házból ugyancsak egyenes adásban sugározza a József Attila-est programját. ijslMgP A területrendezési JT és az é™'tési tervpd- fV Igazatokról szól az építésügyi és városig fejlesztési miniszter L—---- 8/1980. (II. 1.) ÉVM. s zámú rendelete. rmely szabályozza — többek között — azt, hogy mély szervek írhatnak ki tervpályázatot, kik vehetnék részt tervpályázaton, melyek a kiíró szerv feladatai, a rendelet m-’"ék- lete pedig a tervpályázatok részletes szabályait írja elő. Hangsúlyozandónak tartjuk, miszerint tervpályázaton nem vehet részt az a '■^emély. aki a bíráló bizottság elnökének, társelnökének, előadójának, tagjának, póttagjának, vagy szakértőjének: a) »átarrto- zója; b) munkaviszony szerinti közvetlen felettese vagy beosztottja; c) a tervpályázat meghirdetését megelőző egy éven belül másik tervpályá- zómak szerzőtársa volt. Ezekkel a személyekkel szemben ugyanis összeférhetetlenség áll fenn. A rendelet a Magyar Közlöny 1980. évi 7. számában jelent meg. és kihirdetése napján — 1980. február 1-én — hatályba lépett. A Mezőgazdaság és Élelmezésügyi Értesítő idei 1. számában irányelvek jelenték me- a vállalatok, mező- és erdő— zdasági nagyüzemek munkaügyi feladatainak ellátáshoz, mely irányelvek szerint számba kell venni az összes munkaügyi tevékenységet, ezeket jellegük szerint csoportosítani kell és e csoportosítás alapján meg kell határozni a feladatok üzemen belüli, szervezeti egységenkénti tagozódását. Szabályozni kell a munkaügyi szervezet és az egyéb szervezeti egységek közötti kapcsolatok rendszerét a feladatokat a tevékenységi jegyzék alapján munkakörökre kell lebontani és fel kell mérni, hogy a rendelke-*ésire álló munkaerők szakma11—- képe- sék-e ellátni a feladatokat. Ott ahol szükséges, gondoskodni kell a feladatoknak megfelelő képzettségű dolgozók beállításáról, illetve a szakképesítési előírások megszerzéséről. Az irányelvek megszabják a munkaerőgazdálkodás. a bér- és személyi jövedelem-gazdálkodás. a munkaszervezés, munkjaracionalb-íái" - • Hatait, külön fejezetben foglalkoznak a szociá 1 politákjai feladatokkal. valamint a —'»i és adminisztrációs követelményekkel. Ugyanitt jelent meg a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének h a- tározata a törzsgárda- mozgalomra vonatkozó szabályzatok továbbfejlesztéséről. A határozat szerint: „A törzsgárdatagság elnyerésére vonatkozó feltételek közül a jövőben — a vállalattal munkaviszonyban töltött idő mellett — döntő szerepet kell kapnia a kötelességeknek az átlagosnál lelkiismeretesebb teljesítésének, a munkafelada- tok jó és pontos ellátásának, a terme'ő munkában való példamutató fe—címezett részvételnek. Ezáltal is növelni kell a törzsgárdatag- ság erkölcsi rangját. Hangsúlyozandó, hogy a törzsgár- datagsággal járó juttatásokat a vállalati kollektív szerződésben kell meghatározni. Ugyanebben az Értesítőben a táppénzmegvonással kapcsolatos eljárás tárgyában megjelent közleményből itt csupán az alábbiakat idézzük: „Ha a munkáltatónál kifizetőhely működik, a táppénz n.°gvonása iránt — a dolgozó felett fegyelmi jogkört gyakorló munkahelyi vezetőnek a '’olgozó meghallgatása után történt döntéséhez igazodóan — határozattal intézkedik. A határozatban a felszólalási 1e h etőségre fel kell hívni a biztosított fi gyeimé t.” Az Egészségügyi Közlöny 1980. évi 1. számában á 1- lásfoglalás jelent meg a készenléti szolgálat esetén fizethető díjszabásról, szabályozza az állásfoglalás azt is. hogy túlmunka esetén mikor kell túlóradíjat folyósítani, s mikor kell a teljesített túlórák helyett megfelelő szabad időt biztosítani. DR. DEÁK KONRAD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Bábszínészképzés Az Állami Bábszínház bábszínészeket képző felsőfokú tanfolyamán tízen tanulnak. A hallgatók két év alatt fejlesztik ki színészi és báb mozgatási készségüket. Egyetemi napok Vidéki egyetemi napokat rendez március 4-től Budapesten a Fáklya Kluhban a fővárosi pályaválasztási intézet és a KISZ Budapesti Bizottsága. Hét felsőöktatási intézmény oktatói mutatják be délutánonként azokat a szakokat. amelyek a budapesti egyetemeken és főiskolákon nincsenek. A továbbtanulás gondolatával foglalkozó fővárosi gimnazisták és szakközépiskolások ily módon egy hét alatt betekintést nyerhetnek a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Főiskola. a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, a Kaposi- vári Mezőgazdasági Főiskola és a Győri Közlekedési és Távközlési Főiskola életébe. Megtudhatják egyebek mellett, hogy a Magyar Néphadsereg Szolnokon levő Killián György repülő műszaki főiskoláján. az Erdészeti és Faipari Egyetem főiskolai végzettséget adó székesfehérvári földmérési és földrendezői karán, valamint a Veszprémi Vegyipari Egyetemen, melyek a felvételi vizsga követelményei. (MTI)
