Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-23 / 45. szám

1980. február 23. Képújság 3 Zárszámadó közgyűlések Kongresszustól kongresszusig Több hús, tej és tejtermék Szekszárd Immár két esztendeje, hogy a megyeszékhely három ter­melőszövetkezete egyesült és Aranyifüirt Mezőgazdasági Termelőszövetkezet néven végzi munkáját. Tegnap dél­előtt a szekszárdi Panoráma filmszínházban tartotta zár­számadó közgyűlését a szö­vetkezet tagsága. Hermann Ferenc elnök beszámolóijá­ban vázolta az 1979-es év gondjait, eredményeit. A szövetkezet elnöke el­mondta, hogy a tavalyi év­ben az állattenyésztési ered­mények a terveknek megfe­lelően alakultak; eszerint a 769 szarvasmarha jelenlegi leltári értéke meghaladja a tízmillió forintot, míg a 2368 sertés közel három és fél mii. liós értéket képvisel. A szö­vetkezet a jövőben is foly­tatni kívánja a .már az el­múlt évben megkezdett faj­taátalakító. keresztezést vö_ rostánk a—Holstein Fríz faj­tával. 1979-ben 1 025 000 li­ter tejet értékesítettek, ami köizel 15 ezer literrel keve­sebb a tervezettnél. Egy li­ter tej előállításához 40 deka abrakot használtak. Hízó- marha-értéfcesítésüket közel kétszázötven mázsával telje­sítették túl, 1038 mázsát az Állatiforgalmi és Húsipari Vállalatnak adtak át, ami a tervezettnél 900 ezer forint­tal több bevételt hozott. A szövetkezet növényter­mesztési ágazatában három fő növény termesztését irá­nyozták elő. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt, az őszi búza a vártnál sokkal rosszabb eredményeket ho­zott, míg kukoricából és nap­raforgóból a tervezettnél töb­biét sikerült betakarítani. Az Aranyfürt szövetkezet egyik legjövedelmezőbb ága­zata a szőlőtermesztés, az el­múlt esztendőben mintegy húsz százalékkal növelte a termésátlagot. A 164 hektá- ,ros termő szőlőn hektáron­ként több mint százhúsz má­zsa szőlő került -a szőlőfeldol­gozókba. A .termelőszövetkezetnek a tavalyi év december 31-i ada­ta szerint 392 aktív dolgozó tagja 562 nyugdíjas és jára­dékos és 58 alkalmazott dol­gozóija van. A közgyűlésen szó volt a igéplkdhasználásról, a munkavédelemről, a mező- gazdaságii kiegészítő tevé­kenységekről, a háztáji és ki­segítő gazdaságok munkájá­ról. A szövetkezet közgyűlésén jelen volt dr. Rúzsa János, a városi pártbizottság első tit­kára, Sztáresevity Ervin, a városi tanács elnökhelyette­se. Döbrököz Tegnap tartotta huszadik zárszámadó közgyűlését a döbrökiözi Zöldmező Terme. 1 «szövetkezet. A közgyűlésen részt vett dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára. A múlt év gazdálkodásának gondjairól és eredményeiről Staudt Jenő, a szövetkezet el­nöke számolt be a tagság­nak. Mint elmondotta: a terv- tárgyaló közgyűlésen mégha, tározott termelési és pénz­ügyi célkitűzéseket több vo­natkozásban! nem tudták tel­jesíteni. Az elmúlt év idő­járása nem kedvezett a nö­vénytermelésnek. A száraz, téli fagy következtében J!51 hektáron kifogyott az őszi búza, amit ki kellett szánta­ni.- A meghagyott búzaterü­letek tőállománya is jelentő­sen kllriitkulit. A kellő idő­beni végzett növényápolási és növényvédelmi munkák elle­nére sem tudták elérni a ko. rabbi évek terméseredmé. nyeit. A vetőmagnak termelt zab nem hozta a tervezet­tet. Veszteséges volt a bor­só: a 103 hektár vetésterület­ről semmi termést nem tud­tak betakarítaná. A gyü­mölcstermelés sem érte el a tervezett termelési és, árbe­vételi tervét. * Az előző évekhez viszo­nyítva a tömeg takarmányok termelése terén sem történt előrelépés. A kukorica kivé­telével valamennyi növény termelési költsége nagy mér­tékben nőtt. Az állattenyész­tési főágazatiban a sertés­tenyésztés gazdálkodott ered­ményesebben — annak elle­nére, hogy az előző évhez viszonyítva a sertéstenyész­tés n yereségs zíin von a 1 a csök­kent. A szarvasmarhák kor. szerűt len férőhelyeken van­nak, átmenetileg túlzsúfolt­ság jelentkezett, ami nem ha­tott kedvezően az állatokra, sem a borjúnevél őben, sem pedig a növendókmarha-is- táll ókban. Felismerve a szövetkezet gazdálkodásában jelenleg meglévő hibákat, meghatá­rozták a további feladato­kat. Ahhoz, hogy az egyre nehezebbé váló gazdálkodá­si, közgazdasági körülmények ellenére is előbbire tudjanak lépni, mindenkinek a saját munkaterületén, képességei, hez mérten a lehető legjob­ban kell dolgozni. Pálfa Zárszámadási közgyűlésen nehéz, de eredményes évről készített mérleget a pálfai Egyetértés Mezőgazdasági Szövetkezet tagsága. A ked­vezőtlen időjárás a növény- termesztésben jelentős kiesést okozott. A búza, az árpa, a borsó nagyon alacsony hdza. mait nem tudta kiegyensú­lyozni a kukorica és a napra, forgó magas hektáronkénti tesmésátlaga. A gyümölcs- és zöldségtermesztés sem hozta — a dinnye kivételével — a várt bevételt. Az állattenyésztés, amely igen nagy súllyal szerepel a szövetkezet termelési szerke­zetében — hiszen egy hek­tárra vetítve 400 kilogramm húst értékesít a téesz — az elmúlt évben is teljesítette, illetve túlteljesítette a tervét. A főágazaton belül az egyik legeredményesebb a tejter­melés volt: az egy tehénre jutó évi hozam 3862 .literre emelkedett. A sertés- és mar- hahizlalásban, darabszám és súly tekintetében egyaránt, ugyancsak .túlteljesítették a tervet. Az itt dolgozók szak­szerű és takarékos munkája eredményeként csökkent a fajlagos abrakfelihasználás, a malacelhullás 4,8 százalék, a borjúelhullás pedig 5,1 szá­zalék volt. A vezetőség és a különbö­ző bizottságok beszámolói után a közgyűlésen széles körű vita bontakozott ki, amelybe hét szövetkezeti tag kapcsolódott be, mondta el véleményét a szövetkezet gazdasági, társadalmi életé­ről, tett javaslatot a közös­ség előtt álló feladatokkal kapcsolatban. A párt, állami és társadalmi szervek képvi­selői nevében Mátyás István, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője szólalt fel és méltatta a szövetkezet ered­ményeit. A zárszámadási köz­gyűlést az óvodások .és kis­iskolások műsora tette ünne­pélyesebbé. Gyulaj Fennállása óta harminc­egyedik zárszámadó közgyű­lését tartotta a gyulaji Üj Barázda Termelőszövetkezet a község művelődési házá­ban. A szövetkezet vezetősé­ge beszámolt a tagságnak az elmúlt évi eredményekről; a téesz termelési bevétele elér­te a 74 millió forintot, ami nyolcmillió forinttal több, mint az ,1978-as évi. A szö­vetkezet nyeresége közel hat­millió forint volt, s .az egy tagra jutó napi kereset 16 fo­rinttal volt több az előző évi. nél, pontosan 173 forint. A szövetkezet a kedvezőtlen időjárás miatt csak 99,2 szá­zalékban teljesítette növény- termesztési elképzeléseit, míg az állattenyésztés három és fél millió forintos többlet be­vételt eredményezett. A lakossági és exportigé­nyek bővülésével összhang­ban egyenletesen és tervsze­rűen fejlődött a magyar ál­lattenyésztés a két kongresz­szus közötti időszakban. Harmonikusan egyenlíti ki egymást a nagyüzemek és a kistermelők tevékenysége, ami a zavartalan hús-, tej- és tejtermékellátáson is lemér­hető. A mezőgazdaságnak ebben az ágazatában figyelemre­méltó pontossággal, évente át­lagosan négy százalékkal nőtt a termelési értéke, bizo­nyítva, hogy az állattenyész- tőknek-tartóknak sikerült megakadályozniuk a XI. kongresszust megelőző évek­ben tapasztalható időszakos (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tegnap tartotta február ha­vi ülését a Fogyasztási Szö­vetkezetek Tolna megyei Szövetségének elnöksége So­mi Benjamin elnök vezetésé­vel. A lejárt határidejű ha­tározatok végrehajtásáról adott jelentések után az ÁFÉSZ-titkárság előterjeszté­se alapján az árváltozások hatását a vendéglátás for­galmazására és a termékfor­galmazás termelési és értéke­sítési szerződéssel való fe­dezettségének helyzetét vi­tatta meg. A garázsépítő és -fenntar­tó szövetkezetek működéséről Már, és mjég csak gyenge két hónap telt el azóta, hogy utoljára indult útjára a dom­bóvári kisvonat. Még nem borítja igyom, a sínpályát, de már elég volt az idő ahhoz, hogy a nakiiak, szi'Máapusztai. ak, mászlönyiak, alsóhetié- nyiök megszokják a buszt, ami ia vonat helyett — néhol új utakon — jár. Megszokták? Ezzel a (kér­déssel jártaim végig a sínek menti községeket, tanyákat. S míg mentem, bevallóim, morgolódtam. Azt tudom, mindenki tudja, a kisvonat felett eljárt az idő. Mert a sínek már gyakorta ledobták hátúkról a kerekeket, s a pálya felújítása sokkalta többe ikerült volna, mint amennyit megér. De pár éve, amikor először került szóba a forgalom közútra terelése, úgy szólt a terv, .minden te­lepülésre hat méter széles utat kell építeni. Aztán vé­konyabb lett a pénztárcánk, keskenyebb az út — két sze­mélygépkocsii is csak úgy tudja kerülni egymást, ha mindkettő fél kerékkel .ráhajt a padkára —, de hogy a mi­nősége is ilyen legyen, azt senki nem képzelte. Az ősiszel — a kaposvári KÉV-esek keze nyomán — készült út töredezett, kátyús. Elején, végén kitehethék a veszélyt jelző táblát. * Na de ez csak pár kilo­méter. A sínek helyett ké­szített .aszfalt-, betonpálya so.k helyen rég elkészült, s az jobb. Van azonban más gond. Ezt a dombóvári tanácson tudtam meg. A Somogy me­gyei Cserepespusztáról jó pá­ran jártak Dombóvárra dol­gozni, .kisvasúttal. Busszal azonban .nem, tudnak. Mert mikor a .menetrendet készí­tették, többször is meghívták az illetékes gölléi tanács képviselőit, de azok nem jöt­tek el. A Volánok közt pedig van egy megállapodás, a me­gyehatárt csak közös .egyez­tetés .alapján léphetik át. Így onnan a városba nincs járat. * De mit mondanak a kis- vonat volt utasai? Régi is­merősünk, Szebeni Károly, a közös tanács titkára: — Sokkal közelebb kerül­visszaeséseket. Tavaly 13 milliárd forinttal nagyobb ér­tékű terméket, árut adtak, mint 1975-ben. Jól éltek te­hát az erőteljesebb anyagi ösztönzéssel és előrehaladtak a genetikai tudomány gya­korlati alkalmazásában. Az élelmiszerellátás továb­bi javítására is mozgósító XI. pártkongresszus nyomán a húsprogram keretében ötödé­vel nagyobb számú vágóser­tés került a feldolgozóiparba. Négy év alatt 160 ezer tonná­val emelkedett a sertéshús- termelés, ami nemzetközi mércével mérve is elismerés­re méltó teljesítmény. Annál is inkább, mert nem csupán a felnevelt állatok száma lett nagyobb, hanem például az készített jelentés kapcsán megállapította, hogy me­gyénkben 5 garázsépítő és -fenntártó szövetkezet műkö­dik. Mintegy 690 garázst épí­tettek fennállásuk óta. A megépített és építés alatt álló garázsok értéke meg­közelíti a 30 millió forintot. A garázsszövetkezetek által nyújtható szolgáltatások (szervizi, kocsimosás még ko­ránt sincsenek kihasználva. Ennek elősegítésére hívta fel az elnökség a szaktitkárság figyelmét. Az elnökség úgy határozott, hogy a megyei szövetség el­ső félévi küldöttközgyűlését március 14-re hívja össze. tünk Dombóvárhoz. Az igaz, a busszal vannak gondok. Nakról az új rövid úton hét óra tízkor megy az utolsó reggeli járat a városba, az­tán csak háromnegyed kettő­kor, délután. Kisvonat volt délelőtt is.. Kellene busz ak­kor is, mert a boltok kilenc­kor nyitnak, a kórházban is kilenctől van látogatás. Így, akik nem akarnak hajnalban kelni, meg órákat várni, kör­be mennek. De emiatt az a busz már Lápafőnél tömve van. Ha ez a gond megszű­nik, minden jobb lesz. Mert régen ötven perc kellett, hogy Dombóvárra érjünk, onnan jó negyedórát gyalogoltunk .a központig, most harminc perc alatt a város .szívében vagyunk. * Szilfáspuszta. Fiatalasszony báránybőr bekecsben. A sok­felé ágazó, rozsdásodó sínek között érem utói. — Reggeltől estig nincs busz. És egy után sem. Kérdezném tovább. — Si­etnem kell, várnak! — mond­ja és elszalad. * Dalmandan már sok éve megszűnt a kisvasút. A mos. tani változás úgy gondoltam, nem érinti őket. Tévedtem. Hosszabb lett a menetideje a busznak. Mert bemegy a legtöbb Szilfáspusztára, meg Mászlonyba. S többe is kerül a jegy. egy anyaállatra jutó utódok­tól is 14 százalékkal több hús származott, ami a gazdasá­gosabb hasznosítást jelzi. Ez idő alatt az állatállomány 15 százalékkal gyarapodott, s mind több lett a magas ge­netikai értékű, hazai tenyész­tésű hibrid állat. A szarvasmarha-állomány az 1975. évinél 18 százalék­kal lett nagyobb 1979 végé­re. A tehénállomány, amely egy állatra számolva 1975- ben csak alig valamivel több mint 2400 kiló tejet adott, tavaly már 3300 kilós átlagos hozamot ért el. (En­nek nyomán találkozhatnak a vásárlók egész sor új tejter­mékkel az üzletekben. Jóváhagyta az ülés napi­rendjét és a küldöttközgyű­lés elé terjesztendő beszá­molókat. Megtárgyalta a fogyasztási, takarék- és lakásszövetkeze­tek feladatait a környezetvé­delemmel kapcsolatban. Csatlakozva a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa fel­hívásához, ajánlást adott ki a szövetkezetek felé, hogy helyileg csatlakozzanak az or­szágos, megyei, községi kör­nyezetvédelmi akciókhoz. Vegyenek részt a fásítás­ban, parkosításban, a lomta­lanítási, hulladékbegyűjtési akciókban. — Még akkor is — mond­ja alkalmi informátorom, ha olyan busszal jövünk, ami nem megy be a két pusztára. ♦ Az új úton asszonycsapat jön szembe. — Jobb lett, de mennyivel! — Dehogyis jobb, állítsák vissza ia vonatot — kontráz a másik — azon el lehetett hozni a zsák cementet, meg más efféle terhet. Pergő nyelvvel vitáznak az asszonyok. Utolérik őket, akii? biciklivel jöttek. Bekapcso­lódnak a szócsatába. * Nakon még azt is mondta a titkár, hiányzik az embe­reknek az a kis terefere, ami mindig megvolt, míg a kis­vonat döcögött. Ez a hiány, meg a sok emlék ébreszti a nosztalgiát. * A nosztalgia érthető. Mi­lyen nehezen dobjuk el -a ré­gi, elrongyolódott kabátunkat is! Mintha vele dobnánk egy darabot az ifjúságunkból. Hát hogyne sajnálnák a .kisvas- utat azok, akik az évek, év­tizedek során .hozzánőttek, akiknek életritmusát is .a jö­vő-menő kis szerelvények szabták meg. De, ahhoz, hogy szép emléke indulatokat ne szítson, az kell, hogy jobb le­gyen az új, ami a kisvasút helyét elfoglalta. SZEPESI LÁSZLÓ A NEB életéből Tizenkét állami és taná­csi vállalatot, hét ipari szö­vetkezetét, két költségveté­si szervet és nyolc mező- gazdasági termelőszövetke­zetet keresnek fel a hónap hátralévő részében és már­ciusban a népi ellenőrök, hogy megvizsgálják: az energiagazdálkodási és ra­cionalizálási i ntéz,kedéséket hogyan valósítják meg. Országos vizsgálat kere­tében kerül sor erre az ak­cióra, amit tavaly már megelőzött egy hasonló vizsgálat, ám ez szőkébb körű volt: a folyékony üzemanyagok motorikus felhasználására terjedt ki. A mostani átfogóbb, az egész energiagazdálkodást ellenőrzi. A vállalati költséggaz­dálkodásban általában nem kap megfelelő helyet az energiagazdálkodás, mivel — .a nálunk még mindig alacsony energia­árak miatt — az összkölt­ségen belül átlagosan csak öt százalékot tesz ki az energiaköltség. Közismer­tek azok a körülmények, amelyek indokolják, hogy ez megváltozzék. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a fel­használók gazdálkodási te­vékenysége és fejlesztési elképzelése mennyiben fe­lel meg a felső szintű ha­tározatokban előírt ener­giatakarékossági és racio­nalizálási követelmények­nek. A gazdálkodó szervek tevékenységében milyen szélesebb körben bevezet­hető módszerek tapasztal­hatók, illetve milyen to­vábbi intézkezdések szük­ségesek ahhoz, hogy az energiagazdálkodás haté­konysága javuljon. Megvizsgálják a népi el­lenőrök, hogy az energia­felhasználás struktúrája és mennyisége megfelel-e az energiapolitikai célkitűzé­seknek és az éves tervek­ben meghatározott köve­telményeknek, különös te­kintettel a villamos ener­giával való takarékos gaz­dálkodásra. A célkitűzések­től, illetve a tervektől mi­lyen irányú eltérések van­nak. Állami támogatás igénybevételével, illetve saját fejlesztési alapból milyen önálló és közös energiaracionalizálási fej­lesztéseket. dolgoztak ki, ennek révén milyen meg­takarítás. érhető el, a vizs­gált időszakra befejezésre tervezett fejlesztések meg­valósultak-e, az esetleges elmaradást milyen ténye­zők akadályozzák. Kialakí­tották-e előírászerűen az energetikus .szervezetet, be­tartják-e a fűtési normá­kat, hogyan érvényesül a gazdálkodói és személyi anyagi érdekeltség. Kiterjed a vizsgálat töb­bek közt arra is, hogy a jogszabályokban előírt in­tézkedéseken tkívül belső kezdeményezésű feladato­kat is .tartalmaznak-e .a fejlesztési célkitűzések, ezek mennyiben realizálód­nak. A vizsgálatba bevon­ják a pécsi energiafelügye- letet és — egy korábbi HISZ KB—KNEB megálla­podás alapján, amely sze­rint egyes vizsgálatokban a KISZ is részt vesz — az ifjúsági szövetséget is. A népi ellenőrzés — a hely­színi vizsgálatokban — ko­moly segítséget vár a vál­lalati, .intézményi KISZ- szervezetektől, az alapszer­vek, KlSZ-bizottságok ak­cióprogramjaiban ugyanis szerepelnek energiatakaré­kossági feladatok is. Fel­kértek a népi ellenőrzési bizottságok „külső” ener­getikai szakembereket is, akik műszaki oldalról tud­ják ellenőrlzni-elbírálni, hogy megfelelő-e a tüzelő, átalakító és fogyasztói be­rendezések, vezetékek álla­pota, hogyan lehet a vesz­teségeket kiküszöbölni, milyen, tartalékok vannak e területen, valamint az energetikai célú .hulladékok felhasználásában stb. Ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége SZOBOSZLAIJENŐ Érvek és nosztalgia A rozsdásodó sínek mentén Az új úton asszonycsapat

Next

/
Oldalképek
Tartalom