Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-23 / 45. szám
A NÉPÚJSÁG 1980. február 23. 1333. évi pápai tizedjegyzékben, majd 1344-es oklevélben említik Kölesdet Villa Khulesd néven. A település fejlődésében és történelmében döntő szerepet játszott a XIX. és a XX. század fordulójáig, központi fekvése. Egy 1451-ben kelt oklevél a vámjáról tesz említést. Magyar lakossága a török uralom alatt elpusztult, utána ismét gyorsan betelepült, közeli és távoli magyar falvakból, majd 1724-ben töredék németséggel. Az 1722. évi, majd az 1728., 1732., 1759. évi contraktuslevelek, amelyek a högyészi domínium urával köttettek; mezővárosként említik Kölesdet. 1769. január 26-án Kölesd székhellyel nevezi ki Tolna vármegye közgyűlése dr. Keller Jakab Udalrik svájci származású orvost, megyénk első főorvosának. A mezőváros kereskedelme és ipara virágzó volt. Az 1788—89-es összeírás csaknem 40 céh működéséről tanúskodik. Jelenleg 519 házban 2045-en laknak itt. Dl Ismét veszteség Nehéz helyzetbe került az Egyetértés Termelőszövetke. zet: ismét veszteséggel zárta az évet. Varga Sándor tsz- elnöktől megtudtuk, egy nappal a zárszámadó közgyűlés előtt, hogy az üzemi termelési érték 14 százalékkal kevesebb a tervezettnél. Búzából és lucernamagból összesen hétmillió forint a kiesés. Egyszerűsítik a vetésszerkezetet : nem termesztenek borsót és pannonbükkönyt, csak négy fő növény marad, búza, kukorica, napraforgó és lucerna. A tehénlétszámot a minimálisra csökkentik, mindösz- sze 50 tehén lesz a szövetkezetben, ezeket a társközség Kistormáson tartják. Növelni akarják viszont a sertésállományt. Varga Sándor tájékoztatása szerint megduplázódik a hízósertés-kibocsátás. Az idén 4500 sertést akarnak eladni, 1981-ben pedig már ötezret. Átszervezik az állat- tenyésztés szakmai irányítását : ágazati rendszerben akarnak dolgozni a jövőben, s ezzel együtt növelik a középvezetők hatáskörét és felelősségét. Kókány András a község méhészeti szakcsoportjának vezetője, ma már nyugdíjas. Korábban az Alsótengelici Állami Gazdaság száznegyven családos méhészetében volt méhész. A szakcsoport huszonegy taggal dolgozik, de a csoportvezető nagy bánatára évről évre kevesebben vannak: András bácsi szerint az egyre nagyabb mérvű permetezések és porozások, a nagy tömegű vegyszer kijuttatása a legfőbb oka annak, hogy csökken a méhészkedés a községben. Tavaly kipusztult két méhész teljes állománya. A szakcsoport méhészeinek összesen 412 család méhe van és jó közepes eredményt válthatnak magukénak. Éppen harminc éve, hogy a község hozzáértő, lelkes méhészei életre keltették a csoportot. Ma a szekszárdi áfész támogatását élvezik, ami főképp a kedvezményes cukor és fuvarozás árában mutatkozik meg. S ezenfelül biztosított a méz eladása is. András bácsi elmondta, Balogh Ádám csatája Nagy csatája volt Béri Balogh Ádámnak Kölesd mellett 1708-ban. Orvoskútnak nevezik azt a forrást, amely azóta is csordogál a Páskomban, az egyik kölesdi szőlőhegy lábánál. A szájhagyomány 'szerint ezzel a vízzel mosták ki a kurucok sebeit és gyógyító hatásúnak találták. A csata egyébként győzelmes volt, így ír róla a nemrég kiadott képes történelemkönyv, a 147. oldalon: „Mintha valóban visszatért volna a kurucok régi ereje, szeptember 2-án Béri Balogh Ádám ezrede megtámadott és levágott a kölesdi mezőn mintegy 5700 főnyi császári sereget ötszáz málhás szekeret zsákmányolt, 24 zászlót, rengeteg rézdobot, s három ágyút.” Napi 30 ezer liter tejből készít 25 mázsa trappista és szekszárdi csemegesajtot a Tolna megyei Tejipari Vállalat kölesdi üzeme. Az üzem tulajdonképpen csak sajtot készít, ahogy a helybeliek mondják: a legfinomabb sajtot, amit érlelni a szekszárdi sajtérlelőbe szállítanak közvetlenül sóoldatban való áztatás után. A kölesdi üzem 1942-ben épült, korábban a vajkészítés volt a fő profilja. Hatvan háznál van kép Dombok, vizek között Szép a kölesdi táj. Ritka szerencsés a falu fekvése. Egész dombsor öleli két oldalról is, vagy inkább három felől, a sík területet pedig a Sió szeli át, mindjárt a szélső házak kertjeinél. Mellette nyújtózik a Sár- viz. Öreghegy, Zöngehegy, Csúcsos hegy: ilyen neveket kaptak a dombok, a gyönyörű pannon táj erdős, szőlős hullámai. A Zönge behúzódik a község közepébe, olyanformán, mint Szekszárdon a Bartina, csak persze alacsonyabban. A kölesdi embernek ez hegy. Aki itt marad, annak élete a hegyekhez igazodik: ott zajlanak a gyerekkori játékok, ott terem a szőlő és ott vannak a temetők. A rádióból is, a Népújságból is értesülhettek már sokan arról, hogy Költesden egész sor képzőművészeti kiállítást rendezitek az utóbibi időben, és rengeteg festményt megvásároltak a kölesdi emberek. Legalább 60 háznál van művészi értékű kép, jegyzett festmény, összesen több mint 500. Ebben a tekintetben Kölesd egyedülálló község a megyében, de még azon túl is. Eddig 11 kiállítás volt a művelődési' házban mai, jónevű, sőt híres művészek munkáiból. Főként a kiállított képekből vásároltak az emberek, de van olyan műgyűjtő is, aki személyes barátságot kötött alkotókkal, budapesti kiállításokat rendszeresen látogat. Baranyai László, a művelődési ház igazgatója és Hegedűs Ferenc technikusi, kereskedelmi dolgozó lakása valóságos modern tárlat Nem aukciókon megszerezhető képeket, értékeket gyűjtenek, hanem ma élő alkotók munkáiból vásárolnak : mecénás műgyűjtők, művészetpártolók. A művelődési házban rendezett kép- és szoborkiállításoknak egy idő óta már rengeteg a látogatója. Elérte célját, hatalmas érdeklődést keltett fiatalok és idősebbek körében is a „látáskultúra” szakkör. Az idén fejeződik be a 15 rendezvényből álló kiállítássorozat. De a kiállítások haszna több annál, mint hogy láthatták a kölesdi emberek egy-egy művész 40—45 művét, napokig. Ugyanis megörökítették a bemutatkozó művészek képeit színes diafilmeken és mangetofon- felvételt is készítettek Baranyai Lászlóék: az alkotók maguk adnak magyarázó, ismertető szöveget a látnivaló mellé, meg egy kis önvallomást. Hat példányban készültek a diák és a magnó- felvételek, s közülük egy a községi könyvtárba kerül. Nézni, hallgatni lehet, bármikor. Ismeretterjesztés ez a javából. Országos példa. Egyébként pedig a művelődési háznak is van már 48 festménye. Gyűlik az állandó kiállítási anyag. Egyelőre sajnos még kevés község „dicsekedhet” öregek napközi otthonával. Nem így a kölesdiek. Itt a községi tanács egy családi ház felének felújításával és berendezésével húsz idős embernek nyújtott otthont. Csak lefeküdni kell hazajárniuk, napjaik nagy részét egymás között tölthetik kártyázással, kézimunkával, olvasással, rádióhallgatással, vagy tévénézéssel. Debreczeni Istvánná otthonvezető és Bátai Jánosné gondozónő igen sokat tesz annak érdekében, hogy az idős emberek igazán jól érezzék magukat a napköziben. Az otthon legidősebb tagja Mészáros Józsefné éppen nyolcvanhat éves, míg a legfiatalabb, a hatvanöt esztendős Rátkai Józsefné. Kérdésemre; vajon lenne-e több igénylő az otthoni ellátásra, Debreczeniné elmondta, hogy a mostani „telt ház” ideális és úgy tűnik, a napközi otthont éppen akkorára tervezték, amekkora az igény. Az otthonbéliek minimális költségért napi kétszeri étkezést kapnak. Reggelit, amit az otthonvezető és a gondozónő készít el, és ebédet, amit a kisvendéglőből szállítanak ide. Mindjárt a tavaly augusztusi beköltözés után volt jelentkező, az öregek patro- nálására: az összetartás szocialista brigád a sajtgyárból. A brigádtagok ahol tudnak, segítenek. Ök tették emlékezetessé az öregek napját is november 15-én. Öregek a napköziben Asszonyok a szekszárdi esem egesajtot készítik elő sózásra. hogy a lelkes méhészeik mel. lett vannak olyanok is, akik jóformán csak egyszer mennek egy esztendőben a kap. tárak közelébe; — pörgetni. Az ilyen méhész, a szakcsoport vezetője szerint nem méhész. Iskolások nyolc helyről Igén nagy a körzete a kölesdi általános iskolának: összesen nyolc helyről járnak ide a gyerekek. Ugyanígy természetesen az óvodások is. A nyolc .település, illetve lakóhely (többségük puszta) a következő: Kölesd, Kistormás, Borjád, Hangos, Al- sóhidvég, Középhldvég, Katalln- púszta és Felsőhídvég. Az iskola igazgatója, Farkas- falvi József jogos büszkeséggel mondja, hogy itt már tizenkét év óta nincs képesítés nélküli pe. dagógius, pedig nagy a tantestület, harmincnégy főből áll, az óvónőkkel együtt. Farkasfalvi József egész oktató-nevelő pályafutása Kölesdhez fűződik, 1946 óta tanít és 1968 óta Igazgató. Sokat dolgoznak a község iskolájának tanárai, tanítói, mert ők végzik a közművelődési intézményekben is a szakmai irányítást, tanítást. Kölesden 1976 óta közös irányítás alatt vannak az alsófokú oktatási és közművelődési intézmények, tehát az óvó. dák, iskolák, napközi otthonok, a művelődési ház és a könyvtár. Minden szakikört pedagógus vezet. Az iskola közművelődés’' igazgatóhelyettese, Baranyai László egyúttal a művelődési ház vezetője. Az együttműködés, a szervezettség, a hozzáértés igen kedvező helyzetet teremtett a községben: a jó színvonalú iskolai oktatás, amelyhez még ízlés- nevelés, képzőművészeti ismeret- terjesztés is járul, olyan embereket formál a fiatalokból, akik érdeklődnek a kultúra értékei iránt, másrészt pedig ki is elégíti érdeklődésüket a művelődési ház. Honismeret Egy házat be lehetne rendezni abból a sok régiségből, értékes helyi gyűjteményből, amit már kétszer kiállítottak a köles- diók, tavaly és azelőtt, majd pedig visszakerült minden a tulaj, donosaikhoz: a régi eszközök, fényképek, írásos emlékek, stb. Otthon őrzik, de szeretnék állandó, közös helyre vinni valamennyit. Az első kiállítás után nagy elismeréssel írt a Kölesden látottakról a szekszárdi múzeumigazgató, levelét tisztelettel őrzik. E„nn.ek: a mozgalommá vált gyűjtésnek, hagyományőrzésnek a szervezője a honismereti szakkor. Három éve alakult 17 taggal, most 19-an vannak. Közülük csak három eredeti kölesdi lakos: Kókány Andrásné, Bíró Lajosné és Hegedűs Ferenc. A kölesdi szakkör képviselte me. gyénket tavaly júniusban a dél- dunántúli honismereti találkozón. Ugyancsak 1979-es siker, hogy ezerforintos díjat nyert a szakkör az országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázaton. Kölesdröl készült magazinunkat írta: Gemenci József, Pordán Jánosné, Sárközi János. A fényképeket Gottvald Károly készítette. Munkatársaink legközelebb, február 25-én, Tolnára látogatnak. Kézimunkázással telik az idő Kókány András egy új kap. tárral Hegedűs Ferenc lakása valóságos tárlat Méhészeti szakcsoport
